Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

Mindennap a pult mögött Kellemetlen közjáték A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁS! ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1981. JULIUS 1., SZERDA Mi újság a faluban? Rád és Penc közös dolgairól Kínos dolog visszatáncolni, s különösen sokat gondolkodik ezen az ember, ha alapjában véve igaza van. Csakhogy az igazunk mellett igazságérze­tünknek is kell lenni, s ez az igazi önérzet, nem a tekintély­féltés. Nem szívesen vettem fel a telefont, hogy odaszóíjak a főnöknek. — Kérem, mondja meg a kollégájának, hogy el­nézést kérek. A készülék meg­könnyítette a dolgomat, mert mégiscsak nyújtott számomra némi személytelenséget. Keve­sebbet ugyan, mint a papír, de többet, mint a személyes találkozás. Az affér esettanulmánynak is beillene arról, hogy néha milyen esendők vagyunk. Áll­tunk a sorban, arra várva, hogy ki-ki megkapja a szem­mel már ré^ kiválasztott, a vasárnapi ebédhez való hús- danabot. Estefelé járt. Csúcs- forgalom volt az üzletben. A pult mögött álló fiatalember könnyedén szelt le egy-egy darabot a falon függő szalon­nából. Csomagolta, mérte a kívánt porciókat, s egy-egy vevő kiszolgálása után rend­szerint eltűnt a mögötte lenge­dező ajtófüggöny mögött, miután a raktárból vidáman csengő kacagás hangzott fel. Aztán kijött, megint kiszolgált, megint bement, a lányok me­gint kacagtak, s mindig hosz- szabb idő telt el odabent. — Megyek, ezzel a késsel rendet csinálni — mondta hangosan az idős kolléganő, s félig tréfásan, félig komolyan, de úgy, hogy mi, vevők is halljuk. Az akciónak azonban nem lett eredménye. Vártam, figyeltem. Ki szól először? Senki. Mert az érde­keltség úgy alakult, hogy az emberek szigorú fegyelmet Sokszor kiszámíthatatlan, hogy alakul egy-egy ember életútja. Van, hogy egész éle­tét szűkebb pátriájában éli le, másokat távolba is sodorhat egy-egy esemény. A szülő­helyre — sok év után vissza­térve, szinte rá sem ismer az ember, a házakra, a falakra, amelyek között élt. Dr. Dobis Vilmos is ilyen ember. Első diplomáját 1937- ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán vet­te át. Az utolsót két évvel ez­előtt, hatvanhat éves korában Kaliforniában, amikor filozó­fiából doktorátust szerzett. Szobája falán a bekeretezett diplomák fölött fűszerkereske­dői segédlevele függ, melyet ugyanabban az évben írtak alá Vácott, amikor az első oklevelét Budapesten. Amerikai iró Fél évszázada, hogy a ne­ves magánénekes ázsiai kör­útra indult. A háború késztet­te, hogy onnét Kaliforniába hajózzon. Azóta ott él. Ám még egyszer látni akarta if­júsága színhelyét és elindult Vácra. Hazai vendégeskedése alkalmából kérdeztük: erőltessenek magukra. Főnök­kel és hentessel ugyanis csak jó viszonyban szabad lenni, vagy semmilyenben. Aki so­ron következett, annak már nem érte meg. Aki még nem került sorra, az nem akart haragot. A huszon­éves fiatalember kihívása az én idegeimet borította ki elő­ször. — Döntsék el, hogy klubdél­után van-e, vagy kiszolgálás — irányoztam mondandómat a függöny mögé. — Én. ma már tíz órát dol­goztam — méltatlankodott a fiatalember, fellebbentve a textíliát, majd a pult elé lépett. Itt most azt kellett volna megtárgyalni, hogy a vevő er­ről nem tehet, a munkaidő­beosztás belső ügy, de ha nyitva az üzlet... Helyette az jutott az eszembe. — Mi kö­zöm hozzá? Én is 10 órát dol­goztam. — Ügy is néz maga ki! Ez aztán drasztikusan ha­tott. Amit a korkülönbséggel visszaélve mondtam erre. az már övön alulinak számított. Azóta is visszahangzik ben­nem, s kínosan éget, mert igazságtalan voltam. Mert az írott és íratlan társadalmi sza­bályok ellen elkövetett vétke­ket mérlegelni kell, s csak annyi büntetés jár értük, amekkora a mértékük. Az egyszemélyes mérlegelés pedig mindig sok hibával járt, mint most ez is. Képletesen szólva; vala­mennyien ott állunk minden­nap valamilyen pult mögött, s néha mi is lazítunk. Magunk­nak megengedjük ezt, de ha más teszi? Ne tegye egyikőnk se, s ad­juk meg az egymásnak, azt a tiszteletet, ami jár. Kovács T- István — Mit várt és mit tapasz­talt városunkban? — Amerikában nemcsak a települések, de az emberek egymástól való földrajzi, tér­beli távolsága is nagy. Itt mindenki udvarias, mosolyog. Amíg az emberek az utcán virágot vásárolnak, addig megvan a betevő falatjuk, la­kásuk, lakásban a váza, mely­be a virágot teszik. Ha nem vinnék fényképet, talán el sem hinnék odaát, hogy itt közlekedési dugók vannak, ahol alig látni állami kocsit, hogy milyen sok a magánkis- iparos és -kereskedő, hogy az utca itt olyan, mint odaát egy divatbemutató, hogy a roska­dozó pultokon izraeli konyak, arab ajándéktárgyaik, fran­cia kölnik, kínai konzervek, japán magnetofonok, német háztartási 'robotgépek, kolbász- és sajthegyek állnak. — Á kirakatban Lenin mű­vei mellett a legmaibb ameri­kai író könyvét találtam. És vásárolnak az emberek. Meg­néztem egy tisztviselő lakását, akinek a fizetése nem éri el egv közeoes munkás iövedel- mét. Herendiből kínálta a kávét, kristálypoh árból a bort (nem voltam bejelentve), hát megkérdeztem: lehet itt he­Rádon és Pencen módos, rendezett otthonokat, jól kar­bantartott utakat, járdákat, s nemrég épített középületeket lehet látni. Már a Vác felől odavezető út két oldalán szak­értelemmel művelt kalászo­sokat, kövér lucernatáblákat érlel a nap. Penc felé köze­ledve egyre több málnás nű- nik fel a lankás dombolda­lakon. Közös és háztáji A tsz ugyanis — bízva a sok évtizedes háztáji hagyo­mányban — néhány éve ha­talmas málnást telepített, s kiadta művelésre. A csalá­donként hétszáz ölnyi gyü­mölcsös a munkahélyi jöve­delem összegével vetekedő summát hoz. Az anyagi gya­rapodást mutatja, hogy a községek a központi fűtés korszakában élnek. A radiá­torok, a kazánok iránt igen nagy az érdeklődés az ipar- cikikosztályon. Érthető, hiszen a telpülések az ötödik öt­éves tervben vezetékes vizet kaptak, a lakások összkomfor- tosításához viszont a köz­ponti fűtés még hiányzik. Sör helyett A boltokban, üzletekben a sokféle árut kínáló ABC jel­legű kereskedelmi-egységek­ben négy-öt féle hidegárut, kenyeret, kiflit, tejet minden községben kapni. De van itt hajtű és tojástartó is és sok más apró cikk. Többen keres­nek védőszert a támadó bur­gonyabogár ellen, de az Vá­cott sem kapható. A rádi üz­let forgalma egymillió, a ki­csiny 29-es számú tiolt is száznegyven—százhatvan­ezer forintot kasszíroz havon­ta. Petrovics Jánosné mégis elégedetlen, mert a megren­delt . negyvenféle élelmiszer­ből húsz, huszonnyolc fajta hiányzik. Kellene zöldborsó, konzervtök, babérlevél. Nincs — mondják a szállítók. Pen­rendit vásárolni? Mert odaát az a hír, hogy csak külföldre gyártják. Éppen olyan cso­dálkozva néztek rám, mint a feleségem, akinek lefordított tam, hogy itt ingyenes az or­vosi kezelés, s ő is csodálko­zott, hogy csak ennyi a böl­csődei, óvodai hozzájárulás és a tankönyv ára. Huszonöt év — Negyvennégy éve, ami­kor innét elmentem, a Bur­gundiában, a Tabánban és Kisvácott még petróleummal világítottak. Amikor most megláttam Deákvárt, a Föld- váry teret, a Tabán alatti If­júsági Parkot, az új iskolákat, áruházakat, csak azt tudtam ismételgetni: fantasztikus. — És mondja, ezek az ered­mények valóban csak az utób­bi huszonöt év alkotásai? Va­lóban rommá változtatták, ki­rabolták a háború alatt az országot és tíz-tizenöt év kel­lett az újjáépítéshez? Miből? Hiszen itt nem volt aranyfe­dezet! A legnagyobb hatással az volt rám, hogy a paloták­ból, kaszárnyákból, apró fa­lusi házakból múzeumokat, könyvtárakat, kultúrházakat, üdülőket létesítettek. cen a boltosnő sajnálkozik, hogy nem felelhet a kérdé­seinkre, mert a Váci ÁFÉSZ vezetői megtiltották. A ké­sőbbi érdeklődésünkre Alpári György áruforgalmi csoport- vezető határozottan cáfolta ezt, semmiféle ilyen nyomást nem gyakorolnak a dolgozóik­ra. Bár a háromezer lakos nyolcvan százaléka Vácra jár dolgozni — s ott vásárlásra is van lehetősége —, a helyi üzletek forgalma egyre nő. A zöldségellátás viszont nagyon gyenge, egyelőre szaküzlet sem működik. A megállapí­tás fokozottan érvényes a presszókra és az italboltokra. Munkanap van, délelőtt tíz és tizenkét óra között, mégis itt van a legnagyobb forga­lom. A hőmérő higanyszála huszonöt fok felett jár, még­is a felesekből fogy a leg­több. A választék imponálóan bőséges. A penci presszóban — a kocsma átalakítás miatt zárva — szakszerűen indokol­ják, miért isznak ilyenkor is pálinkát. — Tudja, ez nem forr fel az ember gyomrában, mint a sör. Fagylalt nincs, most és általában rossz a gép, az üdítőt nem hűtik. Elfogytak Csemák József tanácselnök szerint igen szorgalmas em­berek élnek Rádon és Pencen. — Talán ez is az egyik oka annak, hogy nincsenek égető godjaink — mondja. — Az ötödik ötéves terv legnagyobb eredménye a vezetékes vízve­zetékhálózat kiépítése volt. A hatodikban a költségvetésünk harmincötmillió, a fejlesztés négymillió-kétszázezer forint lesz. Három feladatot oldunk meg belőle. 1983-ra felépítünk két pedagóguslakást. Célunk a nyolcvanöt százalékos szak­tanári ellátottságnál jobb helyzetet teremteni. A rádi általános iskolában bevezetjük a vizet, s telkeket szerzünk — Amikor a váci kultúrpa­lotát, könyvtárat, levéltárat, annak márvány padozatát, lépcsőit jártam, azt kérdez­tem: Nem luxus ez egy har­mincnégyezer lakosú város­nak? Azt mondták: lassan kinövik. Meglepődtem. Ak­kor kezdtem megérteni, ami­kor elmagyarázták, hogy itt nem kell komoly szakköri dí­jat fizetni, sőt, az állam fizet, adja a felszerelést. Élmény volt, ahogyan néztek rám a fiatalok, amikor elmondtam: Én úgy képeztem tovább ma­gamat, hogy hetenként leke- rékpároztam Pestre és sokszor éjfél után karikáztam vissza és reggel öt órakor már dol­goznom kellett Könyvajándék — Ma is magyarul álmo­dom és gondolkozom. Ez az anyanyelvem. Ahol lakom, ott nincsenek magyarok. Ezért mindennap elmondok egy-két magyar verset és habzsolom azokat az írásokat, melyek magyarul jelennek meg, s kí­vülről is megtanulom. — Kérem, írja meg, hogy én vagyok a világ legboldogabb embere, hogy nem képzeltem ilyen szép fogadtatást, ilyen szép és boldog hazát. Máris rakom félre a pénzt hogy még egyszer hazajöhessek. Ír­ja meg, hogy a váci könyvtár­nak felajánlottam: könyvtáram egy részét elküldöm nekik egy népzenesorozattal. Mészáros Gyula az igénylőknek. Negyven ké­relem fekszik a fiókomban, s a házhelyeink elfogytak. — Pencen, a temető és a Mikszáth utca közötti rész üres és közművesített. Miért nem parcelláznak? — Megvizsgáltattuk a kér­déses helyet. Mélyenfekvő, vi­zes. Nem alkalmas építkezés­re. — Több járókelővel beszél­gettünk. Panaszkodtak, hogy rossz a tüzelőolaj-ellátás, s nincs női fodrász. — Így igaz — bólintott egyetértéssel a tanácselnök. Az elsőről annyit, hogy volt egy maszek kereskedő a falu­ban, de a járás bevonta az iparengedélyét. Most az ÁFÉSZ akarja tőle megven­ni a boltot. Női fodrász kel­lene, de nincs. Az ÁFÉSZ ál­tal szorgalmazott gebinrend- szer itt nem vonzó. Iparen­gedélyt pedig senki sem kér — pedig meggyőződésem, hogy nem keresne rosszul. V. M. Június elején rendezték meg az olimpiai reménységek ver­senyét, a Velencei-tó evezős- • pályáján. Ezen a versenyen csak azok az úttörők, serdü­lők és ifjúsági versenyzők ve­hettek részt, akik az általá­nos felmérés követelményeit teljesítették. Az ORV minden évben ezeknek a versenyzők­nek rangsoroló verseny is, így minden egyesület legjobb eve­zőseit nevezi be. Jellemző, hogy 13 egyesület 434 ver­senyzője vett itt részt, akik az egypárevezősben és kormá­nyos négyesben mérték össze tudásukat. Mindkét evezős­szám eredményének fontossá­gát növelte az MESZ által minden évben kiírt kupa el­nyerésének lehetősége is. Sportegyesületünk tíz szám­ban, 39 versenyzővel indult és ezek közül az egypáreve­zősök helyezési pontszámával elnyertük az egypárevezős ku­pát olyan nagy egyesületek elől, mint a Csepel, az MTK- VM vagy a Győri Rába. Éremdíjazásban részesültek: I. helyezés férfi ifjúsági egy­párevezős: Kondér Béla, fér­fi serdülő egypárevezős: Noé József, II. helyezés férfi út­Különböző gödi csapatok a bajnokság befejezése előtt és utána még pályára léptek ku­pamérkőzéseken. Eredmények: Gödi Dunamenti Tsz SK— Érd 1-2 (1-1) Az Alkotmány Kupa-mérkő­zésen a csapatoknak 3 ifjúsági játékost kellett szerepeltetniük. A gödiek a következő összeál­lításban szerepeltek: Emmer — Cservenák P.. Murányi, Var- nyaczki, Cservenák J. (Halup- ka). Bucsányi, Nyári, (Bazsó), Mudri, Takács, Mészáros, Bo- zori (Bucsi). A területi baj­nokságba jutott Érd szerencsés góllal győzött. Góllövő: Mé­száros. Jók: Mudri, Varnyacz- ki. Bucsányi. Kartal—Gödi Dunamenti Tsz SK 1-2 (1-1) Az Országos Ifjúsági Kupa- mérkőzésen az ifjúsági csapat megérdemelten győzött és to­Most kell jelentkezni Beíratás a bölcsődébe A határidő: július 27, A városi tanács művelődési osztálya kéri a szülőket, akik bölcsődében szeretnék elhe­lyezni gyermeküket, és ez idáig még nem jelentkeztek, július 27-ig ezt tegyék meg. A jelentkezési kérelmeket a területi bölcsőde vezetőjéhez, a deákvári új bölcsődéhez szó­ló kérelmeket a II. számú te­rületi bölcsőde vezetőjéhez (Vác, Arany János utca) kell benyújtani. Kérik, hogy azok is most je­lentkezzenek, akik év közben, szándékoznak gyermeküket bölcsődében elhelyezni. A fel­vételi társadalmi bizottság csak így tudja a teljes igényeket felmérni és kielégíteni. KISZ-esek szerződése Klubdélutánok Kulturális szerződést kötött a Váci Kötöttárugyár és a kommunális költségvetési üzem KISÉ-szervezete. A szerződés értelmében a különböző ren­dezvényekről kölcsönösen tá­jékoztatják egymást, közös ki­rándulásokat szerveznek, klub­délutánokat tartanak. r Átmenetileg Új végállomás A Volán 20-as számú Vál­lalat váci üzemigazgatósága közli, hogy július 2-án, 3-án és 4-én a Híradó úton lévő au­tóbuszforduló vízvezeték-fek­tetési munkálatok miatt a 3- as, a 4-es és az M5-ös számú járatok végállomása a Ka­kukk utcába lesz áthelyezve. törő egypárevezős Erőss György, III. helyezés férfi ser­dülő egypárevezős: Mucsi László. Az evezősversenyen döntő­be jutásukkal pontot szerez­tek: Kovács Sándor, Struvé Katalin, Bánfi Sándor, Ábra­hám Gábor, Nagy László, Ballon Gábor, Fenyő András, Baranyi Imre. Míg a Váci Hajó fiatal ver­senyzői Velencén versenyez­tek, a felnőtt versenyezőink közül Hénap Kálmán, Bács­kai Zoltán, Kralicsek István kormányossal Berlinben nem­zetközi evezősversenyen vet­tek részt a magyar válogatott színeiben. Első napon senior B futamban álltak rajthoz, kormányos kétevezősben, ahol második helyezést értek el. Vasárnap Senior A futamban indultak, mely futamban vi­lág- és olimpiai bajnokokkal kerültek össze, igen szoros versenyben negyedikek let­tek, így nem kerültek dön­tőbe. Igen biztató szereplésük, mivel futamukban az elsőtől csupán három másodperccel maradtak le. Bánfi Sándor ; vábbjutott. A továbbjutásért minden játékos dicséretet ér­demel. Kartal—Gödi Dunamenti Tsz SK 1-1 (0-1). A serdülőcsapat az Országos Serdülő Kupa mérkőzésen dön­tetlent játszott a jó képességű vendéglátók ellen. A büntető­rúgásokban a gödiek bizonyul­tak jobbnak 5-3 arányban és így ők jutottak tovább a szep­tember 3-i újabb fordulóba. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­netünket fejezzük ki a rokonok­nak, jó barátoknak, ismerősök­nek, a Váci Kommunális Üzem dolgozóinak és mindazoknak, akik fiunk, ifj. Lukács István temeté­sén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Lukács István és családja. I8«N 9!3S-nS9 fVáol Hírlap) Forgalmas volt a vásár Vásárt tartottak Vácott. Bőséges volt a felhozatal a nyári kelmékből, trikókból, fürdőruhákból is. Iványi Károly felvétele Negyvennégy év után A szép és boldog hazában Tíz számban 39 versenyző Rajtoltak a reménységek Győzelem, vereség, döntetlen Gödi labdarűgóhírek A Duna-mentiek továbbjutottak

Next

/
Oldalképek
Tartalom