Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-10 / 160. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1981. JŰLIUS 10., PÉNTEK Veresegyházi tanfolyam Állattartás szakértelemmel ) Sok mindent lehet jól és I még jobban csinálni. Vajon mi kell hozzá? Szorgalom, a ko- j rabbinál nagyobb szakértelem, ha termelésről van szó, megfelelő gazdasági, társadalmi körülmények? Mindegyikre igennel lehet felelni. A sok tényező jótékony együtthatásakor mindig többre telik, eredményesebb a megoldás. Az azonban biztos, hogy a felsoroltak közül az egyik legfontosabb a szakértelem. Sertést vagy más állatot nevelni sem lehet nélküle. Elmélet és gyakorlat Valószínű, így tartják ezt azok tizenhármán is, akik Ve- rpsegyházon nemrégiben fejeztek be egy hároméves szak- munkástanfolyamot, s kaptak erről hivatalos bizonyítványt. — Amikor elindítottuk sertéstenyésztő szakmunkásképző tanfolyamunkat, húszán jelentkeztek rá — mondja dr. Mohai Imre állatorvos, a veresegyházi sertéstenyésztő klub vezetője. — Végül tizenhármán kitartottak, s gondolom, nem bánták meg. hogy letették a vizsgákat. Az oktatás itt. helyben folyt, heti egy alkalommal tartottuk az elméleti előadásokat, amelyeket bizonyos rendszerességgel gyakorlati foglalkozások követtek. — Volt a kistenyésztők között gépkocsivezető, takar- mányboltos, daruskocsi-vezető, háztartásbeli, művezető és lakatos épp úgy. mint kazánkovács. Ezek az emberek vették a fáradságot, és hétről hétre eljöttek, hogy hallgassák Vankó Istvánná tanárnőt, aki történelmet. Nagy Istvánt, a szadai iskola igazgatóját, aki még mint veresegyházi tanár matematikát és fizikát tanított nekik. De a gödöllői Agrártudományi Egyetemről is voltak előadóink: dr. Márai Géza adjunktus a takarmánytermesztést. dr. Bacsa János adjunktus pedig az. állattant tanította. A sertéstenyésztők klubjának törekvését látva, segítségükre sietett a péceli Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézet is. amely nemcsak a vizsgabizottságot adta évről évre, majd a szakmunkásvizsgához is, de sok másban támogatta a tanfolyamot. — Az igazi hatás nem úgy mérhető, hogy most maid mindent másképp tesznek, akik sertést nevelnek, hizlalnak, mint azelőtt — mondja még dr. Mohai Imre. — Sokkal inkább arról van szó, hogy a tanultak, a hallottak alapján könnyebb lesz nekik az eddig esetleg elkövetett kisebb hibákat, hiányosságokat kiküszöbölni. vagy pontosabban szólva: ezeknek elejét venni. Fogékonyabbak lettek a jobb megoldásokra, ez pedig oda vezethet, hogy a sertéshizlalást a saját hasznukra is eredményesebbé tudják tenni. A fótiak figyelme — Az sem utolsó szempont, hogy ezeknek az embereknek a munkájára, törekvéseire oda- figyelnek a környéken. Ezer embert nem könnyű megtanítani. de ha tízet, húszat megismertetünk a szakma rejtelmeivel. azok. akarva, akaratlanul. propagálói lesznek a tanultaknak. Jól látták ezt a fóti Béke Tsz-ben is. amelynek veresegyházi szakcsoportja szervezi, irányítja a községben a sertések nevelését és felvásárlását. Amint megtudtuk: a Béke Tsz évenként mintegy tizenötezer forintot áldozott arra, hogy ez a tanfolyam eredményesen záruljon. — A Béke Tsz szakcsoportjának tagja vagyok — kezdte beszélgetésünket a veresegyházi Újvári Lászlóné. — Természetesen nemcsak sertésekkel foglalkozunk a családban. Most két fejőstehenünk van. Télen, kétnaponként sokszor hatvan liter tejet is áttolok biciklin őrbottyánba, ahol az átvevő van. Most kevesebb jön össze, mert az egyik tehenünk frissborjas. — Még van a Boriska is — szólal meg kislányuk, az ötéves Mónika, hogy tájékoztasson: a másik öreg tehénnek is van egy nagyobb borja, így, egyszerűen folytatja a leltárt a gyerek, s dehogy szólnak rá, nem baj, ha már őt is foglalkoztatja, mi mindennel van gondja szüleinek. Julika pedig, a nagyobb lány, aki most végezte a nyolcadikat, s a váci Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet áruforgalmi tagozatán tanul tovább ősztől, öt anyanyulat és szaporulatát neveli. Ö a helyi nyúltenyésztő szakcsoport legfiatalabb tagja. De hallgassuk tovább a tanfolyamot végzett háziasszonyt: — örültem, amikor Mohai doktor szólt, hogy indul ez a tanfolyam, hiszen sok mindent tanultam ott, egészen új dolgokat is. Évenként húsz hízó átadására szerződünk a téesz- szel, most egy anyakocánk van, ennek szaporulatát hiz- lajuk, nyolc hízónk már olyan hetven-nyolcvan kilós, szeptember körül adjuk le. S már itt a következő csoport, az ugyancsak nyolc malacból álló kis háromhetes utódok. Közös érdek Beszélgetésünkbe a férj. Újvári László is bekapcsolódik, s megerősíti a panaszt: elfogyott az alomszalmájuk, s most már az újig nem nagyon kapnak, árokparton, egyéb helyen kell kaszálniuk alomnak valót. Gond az is, hogy amióta sertéstenyésztéssel foglalkoznak, megdrágult a táp, s véleményük szerint a minősége sem olyan, mint azelőtt. F. I. Friss információt kérnek KESZ-es terüleffeSeÜsök A testületek mellett működő bizottságok segítik a járásban a lakóterületi, illetve a szervezetek élén álló KISZ-bi- zottságok munkáját. A járást bizottság mellett az elmúlt időszakban a honvédelmi és sport-, a politikai képzési, illetve a közművelődési munka- bizottság tevékenykedett. Közülük is a hsb dolgozott kiemelkedően, tagjai a járási sportversenyek szervezésében, rendezésében jeleskedtek. A járási KISZ-bizottság irányító tevékenységében az idén nagyobb gondot fordítottak a differenciált rétegmunkára, amitől a mozgalmi munka színvonalának emelkedését várják. Külön figyelmet szenteltek a mezőgazdasági KISZ- szervezetek segítésére, aminek máris megmutatkozott az eredménye. Javult a szervezettség például a Szilasmenti Termelőszövetkezetben, az egyetemi Tangazdaságban járásunk ifjúsági mozgalmának irányítása a többi között a területfelelősi rendszerben történik. Az információáramlás fentről lefelé már zöld utat kapott, de ez a csatorna visz- szafelé gyakran eldugul. A felsőbb KISZ-szervezetek által kért anyagokat néha hiába várják, vagy csak késve készülnek el. Ez a jelenség a KISZ adminisztrációs tevékenységének helytelen értelmezéséből fakad. Pedig a mozgalmi munka elemzése, irányítása csak megalapozott, friss és hiteles információk birtokában lehetséges. Ifiklub a K Csapatmunka=Jó közösség Nem mondhatom, hogy nem hallottuk egymás szavát a tömegben: talán a nyár teszi, talán a szervezői rutintalanság? esetleg a, megígért segítség hiánya; mindenesetre a legutóbbi Pol-presszón, a művelődési központban könnyen megszámolhattuk, hányán várakozunk. Ott volt természetesen, kicsit kedvét szegetten Bangó Erzsébet, a ház munkatársa, aki pedig okos, figyelemre méltó vendégeket hívott erre az estére: Győrffy Györgyöt, a rádió munkatársát és Liska Tibor közgazdászt. Szerencsére, vagy sajnálatosan: ők sem jöttek el, s a szomorú népművelőnek nem maradt más hátra, mint azon töprengeni, hogy kinek volt jó a megérzése az elmaradottak közül, a közönségnek vagy a vendégeknek. A jó példa Akár így, akár úgy, vele együtt reménykedünk abban, hogy a legközelebbi, az augusztus elején tartandó ösz- szejövetel szerencsésebb csillagzat alatt születik. Egy dologban viszont már most majdnem biztosak lehetünk. Abban, hogy a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalattól néhány fiatal akkor is ott ül majd, a presszó körüli kényelmes fotelokban. Akárcsak most, amikor Bangó Erzsébet rájuk mutatott: őket érdemes példának állítani. Nagyon jó ifjúsági klubot csinálnak. Némi szerémykedés után a három reprezentáns: Polgár László, Ursinyi György és Kelemen András készségesen beszélt az így minősített közösségiről. amelyre leginkább az utóbbi, kifejezés jellemző: — Együtt van a társaság, nem kell hajszolni a tagokat, jönnek maguktól is. — így az egybehangzó nyilatkozat. — Általában húszan-husaonöten vagyunk, de egy nagyobb körből. Aki éppen ráér, az el... 1 Mindenki vezető Aztán még hozzáfűzték: s ők valóban ott vannak, nemcsak a tájékoztatás kedvéért állítják, mint ahogy az ifiklubok esetében ez nemegyszer előfordul. A Pol-presszós képviseleten kívül igazolja állításukat Polgár László értékelése is, akit mint klubvezetőt mutattak be: — Ez a veizetőféleség csak cím. Valójában mindenki egyben vezetője is a klubnak. Hiszen nemcsak a héttagú vezetőség állítja össze a programot. Gyakran előfordult már, hogy nekem is úgy szóltak: ma jó lesz a kiűb, gyere el. S hogy mit jelent ez a jóság? Senki ne ütközzön meg azon, hogy névnapokat, születésnapokat, családi eseményeket is megünnepelnek a KKMV-sek, hiszen ez is része a közösségi életnek. Amit egy-két ilyen összejövetel hamar elér, nevezetesen a csapatszellem kialakítását, sokkal több előkelő programmal sem biztos, hogy sikerülne. De a változatosságra nem lehet panaszuk a KISZ-es és a KISZ-en kívüli fiatalokból verbúválódott társaságnak. Ursinyi György például arról beszélt, hogy sokszor kirándulnak. Tavaly például szánkótúrán voltaik, hamarosan pedig az ország nyugati szöglete, Sopron és környéke lesz az úticél. Erre alaposan fel is készültek, előadáson ismerkedtek jó előre a nevezetességekkel s számibavették. mit kell megnézniük. Kelemen András a társadalmi munkákat említette, s azt, hogy egymásnak is segítenek, ha keli, akár lakásépítésben is. Az önkéntes munkák szerény ellenértékéből, a diszkók bevételéből fedezik a klub költségeit A közérzet része Egyik legutóbbi alkalommal társadalmi kérdésekről, közügyekről vitatkoztak. Nem maradt ki a témák közül a saját vállalatuk sem. Arról cseréltek eszmét, hogy vajon az utóbbi időben miért változtatott munkahelyet több fiatal társuk. A klubtagok jól ismerik egymást, s hogy milyen a munkahelyi közösségi élet, hogy mennyire érzik a fiatalok magukénak a céget, ahhoz még a klub sikeres működése is hozzájárulhat. Polgár Lászlóék elmondták ayt is, hogy megpróbálták már felvenni a kapcsolatot a város többi ifjúsági klubjával is, de ezt a törekvésüket eddig nem sok siker koronázta. Aminek talán részben az az oka, hogy kevés az összeforrott, jó társaság. Az olyan, mint a KKMV-seké. G. Z. Meggyet szednek a diákok A kaposvári szakközépiskolások szedik a meggyet az Alagi Állami Tangazdaság erdőkertesi gyümölcsösében. A kilencven diáklány a hét végéig dolgozik a 28 hektáros meggyesben. Barcza Zsolt felvétele % Anyakönyvi hírek Ö <Ií Született: Bálint László és Lakatos Jolán: Katalin; Tóth Tibor és Kovács Erzsébet: János Attila; Bíró Ferenc és Sztregovai Ilona: Katalin; Kobzi Sándor és Teliér ErzséKGST-összefogással Gyors szakmai tapasztalatcsere A KGST-tagországok Műtrágyázás című közös kutatási programjuk koordinálására 1972-ben Lipcsében koordinációs központot hoztak létre. Ebben az egyes országokat a KGST-meghatalmazottak képviselik. Magyarországot — 1975 óta — dr. Debreczeni Béla egyetemi tanár, a gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági kémiai tanszékének vezetője. Abból az alkalomból kerestük fel őt, hogy legutóbb egyetemükön megtartották a KGST-meghatal- mazottak tanácsának ez évi ülését. Műtrágyázás — Milyen témaköröket foglal magában a KGST-orszá- gok műtrágyázási kutatási programja? — A műtrágyaminőség vizsgálati módszereinek és a minőségi követelményeknek a kidolgozását, a növény- és talajvizsgálatok, valamint a műtrágyázás közötti összefüggések kutatását, a műtrágyázás agrokémiai, agronómiái és ökonómiai hatásának, továbbá a tartós intenzív műtrágyázás talajra, annak szervesanyag tartalmára, agrokémiai tulajdonságaira gyakorolt hatásának vizsgálatát. Tulajdonképpen felöleli az agrokémiai kutatások egészét. — Gödöllőn miről tanácskoztak a meghatalmazottak? — Először Beer professzor, a koordinációs központ vezetője (NDK) beszámolt az elmúlt évi munkáról, majd a meghatalmazottak beszámolója következett az általuk végzett tevékenységről. Megállapítottuk, hogy az előző évi tanácsülés határozatait döntő részben teljesítettük. Kutatási eredményeink gyakorlati hasznosításáról szólva elmondtuk, hogy mit használtunk fel az elmúlt években egymás országának eredményeiből. — Megvitattuk azt az értékelést, amelyet a KGST mezőgazdasági állandó bizottsága megbízásából készített a koordinációs központ — az egyes országok meghatalmazottjainak jelentése alapján — a műtrágyázás és szerves trágyázás hatékonyságáról. Ezt az anyagot egyébként, mivel még nem eléggé kiérlelt, nem fogadta el a meghatalmazottak tanácsa. — Több kutatási téma koordinátora is beszámolt a tanácsülésen; így többek között Bócz Ernő professzor, a DATE ökológiai intézetének igazgatója az öntözés és a műtrágyázás kapcsolatáról és dr. Latkovics György né, az. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének volt igazgatóhelyettese az agrokémiai kutatásokban alkalmazott új vizsgálati módszerekről. A beszámolók az elkészült zárójelentésekhez kapcsolódtak, s mindkettőt elfogadtuk. Állandó figyelem — Egyetemükön ön az egyetlen KGST-meghatalma- ■zott. Elmondaná, miből is áll a munkája? — Azzal kezdem, hogy tudnom kell a Magyarországon folyó összes agrokémiai kutatásról. Igyekeztem és a jövőben is igyekszem bekapcsolni minél több kutatóintézetet és agrárfelsőoktatási intézményt, pontosabban ezek megfelelő tanszékeit a KGST-kutatásokba figyelembe véve, hogy az integráció csak akkor lehet eredményes, ha a koordinációs központ programja és a hazai kutatási programok a lehető legjobban fedik egymást. .A KGST-nek ugyanis nincs központi kutatási forrása, így nem lehet olyasmit kutatni, amihez a tagországokban nem áll rendelkezésre sem a megfelelő kutatógárda, sem a szükséges pénzösszeg. — A koordinációs központ a meghatalmazottak tanácsülésén kívül évente 10—12 szakértői értekezletet szervez az egyes témákban folyó kutatások áttekintése céljából. Az Akadémia, illetve a MÉM megbízásából ezekben magyar szakemberek is részt vesznek. Őket, 30—35 szakértőt, évenként 2—3 alkalommal összehívom, hogy beszámoljanak a tapasztalataikról. A nyelvtudás — Az, hogy meghatalmazott vagyok, nagyon sok elfoglaltsággal jár, de cserébe megismerhetem a szocialista országok agrokémiai intézeteinek vezetőit, sok műnk«társát. így nagyon sok friss információval lettem gazdagabb. Óriási haszna ennek a munkának, hogy nem kell megvárni, amíg publikálnak valamit, hanem már az első jelentésekből értesülünk róla. Az új szakmai ismertetőket jól tudom hasznosítani a szakmérnöki és tanfolyamos továbbképzésben. Ugyanakikor jó lenne, ha ezt a szerintem fontos társadalmi munkát a minisztérium illetékes főosztályai és az egyetem vezetése a mainál jobban figyelemmel kísérnék és elismernék. — Végezetül megjegyzem, hogy a KGST munkanyelve az orosz. Sajnos, lassan már odajutunk, hogy nem tudunk előbbre lépni; ha rövid időn belül nem tanulnak meg minél többen oroszul. Ez elősegíthetné a többi között egyetemünkről is újabb tanszékek munkatársainak tevékeny bekapcsolódását a Műtrágyázás című kutatási programunkba. D. S. bet: Sándor; Tóth Tibor és Mezei Ildikó: Roland; Kómár József és Kosári Katalin: Renáta; Korbely János és Mocsári Rozália: Katalin; Bata Lajos és Magyar Zsuzsanna; Lajos nevű gyermeke. Névadót tartott: Horváth Tibor és Marton Ida: Attila nevű gyermekének. Házasságot kötött: Bőgi János József és Berveczki Katalin; Makra Zoltán és Harangozó Éva; Kélity Dragomir és Janyatov Mária; Ritter Antal és Molnár Jolán; Marton Tibor és Horváth Margit; Miklósi József Antal és Récsén. Mária Valéria; Dombóvári László György és Tamási Klára Mária. Elhunytak: Benyes Jánosné Singer Borbála, Gödöllő, Kastély; Bozsódi János, Gödöllő, Dózsa György út 1—3.; Virág Erzsébet, Gödöllő, Kastély; Cserenyecz Anna, Gödöllő, Sallai Imre utca 1.; Bujtár Jánosné Metz Erzsébet Jozefa, Gödöllő, Kossuth Lajos utca 6.; dr. Mészáros Gézáné Kéz- di Vilma, Gödöllő, Bartók Béla utca 1.; Krémer Emilné Fleischman Berta, Gödöllő, Ady Endre sétány 56. Vasárnap Vásár Országos állat- és kirakodó- vásárt tartanak július 12-én, vasárnap Gödöllőn. Városi moziműsor Keresztül a nagy vízválasztón. 4 órakor. A királyi biztos szeretője. Brazil film. Csak 16 éven felülieknek. Este 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1937 (GödöllfSI Hírlap) Á ) i
