Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

Rajt előtti határszemle Autóbusszal a búzatengerben > Készül a százszemélyes ebédlő A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 152. SZÄM 1981. JÚLIUS 1., SZERDA Versenytárgyalás az üzletért Közelebb kerülni a vásárlóhoz Még nem volt szerződésbontás A kajánabbak számára elégtétel, a szövetkezet összes többi dolgozójának megnyug­tató tény, hogy a közös gaz­daság vezetősége a napokban ízelítőt kapott azokból a meg­próbáltatásokból, amelyek az aratókra várnak. — Nálunk hagyomány, hogy a nagy nyári munka megkez­dése előtt minden vezetőségi tagot, ágazat-, főágazat-, va­lamint osztályvezetőt és ter­mészetesen a nagyközség po­litikai és tanácsi vezetőit meghívják egy közös határ­szemlére — mondta már az induláskor fullasztóan meleg autóbuszban Puskás Imre, a pilisi Aranykalász Tsz elnöke. — Ilyenkor nemcsak a buszt, hanem a kukoricát, burgo­nyát, napraforgót és néhány beruházás menetét is megnéz­zük. Krumplihámozó-gépsor Valószínűleg a járás legtöbb közös gazdaságához képest, irigylésre méltó helyzetben van a pilisi szövetkezet, hi­szen a táblák közötti üzem­útjai csaknem mindenütt bi­tumenesek vagy sóderrel bo­rítottak. — Szerencsénk volt, hogy vizonylag olcsón megépítette annak idején a Monori Állami Gazdaság, de évről évre gond a karbantartásuk, felújításuk — mondta a tsz-elnök. — Egy-egy betakarítási szezon végére szinte felszántják a nehéz gépek. Megviseli őket a fogalom. A tsz központjából a Káva felé vezető útra kanyarod­tunk. majd balra először völgybe ereszkedett, utána emelkedőre kapaszkodott a kék-fehér Ikarus. Jobbról el­maradt mögöttünk a gazdaság egyik majorja, a burgonya- silók, baloldalt szép burgo­nyaültetvény, azon túl világos foltokkal tarkított zöld tábla. — Csak lencsével ne kell­jen többet foglalkozni — csó­válta a fejét Gál László fő­mezőgazdász. — Annyira ér­zékeny a különböző szerma­radványokra, hogy úgysem tudunk a számára megfelelő területet találni. Érthető a szakember elége­detlensége. A lencse helye va­lószínűleg biztos a veszteség­listán. Drótkerítés előtt állt meg az autóbusz. Szemben velünk a Dél-Pest megyei csonthéjas gyümölostermeltetési rendszer birtokolta, kétoldalt gyönyörű, haragoszöld kukorica. — Szép, szép — méregette még a buszülés magasságából az egyik vezetőségi tag —, de túl sűrű ez, elnök elvtárs... Puskás Imre mosolyogva rázta a fejét. HONFOGLALÓ ELEINK és a korábban idejött avarok a halottat megmosdatták, felöl­töztették, felövezték fegyve­reivel, lóra ültették és egy kí­sérővel kivitték az áldó- kúthoz, ahol már várta a sá­mán, az avatott ember, aki összekötő volt a földi élet és a másvilág között Átvette a holtat, a kísérő a két fölszer- számázott ló kantárát fogva várakozott, amíg a pogány pap fohászkodott az ég urához és a másvilági szellemősök­höz, hogy fogadják be a nagy útra kelő atyafit, majd az agancstokjából sót szórt a ha­lottra. Ezután a két lovas, az élő és a holt visszatért a csa­ládhoz a temetésre. A háromszárú csonttokok ismertek voltak régtől fogva, csak éppen a használatukat nem tudtuk. Éber László ré­gész 1902-ben az abonyi avar temető 80. sírjában talált is­meretlen rendeltetésű, sima felületű, belül üres. három­ágú agamcsfaragványt puska­portartóhoz hasonlította. Azt is megemlítette, hogy a keszt­helyi sírleletek között is van egy azonos példány. Azóta a közeli avar temetőkben, Ceg­léden, Jánoshalmán, Alaty- tyanban és Üllőn, de az or­szág különböző vidékein, sőt külföldön is találtak ilyen tokokat. Vannak köztük si­mák és vésettek, növényi és állati alakokkal díszítettek. Ezeket vegyvizsgálót alá vetet­Az eredeti tervekben 1 ezer 21 hektárnyi kukorica termé­sével számoltak, azután még­is 966 hektárra csökkentették a vetésterületet, mivel a jöve­delmezőbb napraforgó tér- i mesztéséről sem akartak le­mondani. Varga Benjámin ágazatvezető tájékoztatásához Gál László fűzött magyaráza­tot.: — Lassan a kukorica lesz a legenergiaigényesebb növé­nyünk — mondta —, de nem­csak a gépek, a szárító üzem­anyagára kell gondolni. Egy­re többe kerül a gyomirtás, műtrágyázás is. Elégedetlen szakember Pilisen azért a kukorica­termesztésből származó bevé­telt nem hagyják csökkenni. Tervük, akaratuk a 70 mázsa feletti átlagtermés elérése. A vezetőség által közelről is megtekintett Szegedi 369-es fajta tőszáma hetvenezer kö­rül alakul, de a főmezőgaz­dász szerint az még több is lehetnek Akad ugyanis olyan fajta, amely még jobban bír­ja a sűrítést, s előfordulnak 90 ezres tőszámú területek. Elvégre a betakar!tógép szá­mára mindegy, hogy kevesebb nagy vagy sok apró csövet morzsol-e le... Amerre az autóbusz virág­zó burgonyaültetvények mel­lett haladt el, az ógarat dol­gozói elégedetten könyvelhet­ték el az elismerő megjegyzé­seket. — Az az igazság, hogy szá­munkra szerencsés esztendő az idei — mondta higgadtan Dékány István ágazatvezető. — A vegetáció nagyon szép, de most még korai lenne át­lagtermést becsülni. Lehet 300, de lehet 600 mázsa is. A közös gazdaság esztendők óta küzd a burgonyaértékesí­tés pénzügyi terve teljesítésé­nek gondjaival. (Pontosabban a kereskedőkkel...) Biztosan megkönnyíti a jó értékesítést a krumplihámozó gépsor üzembe állítása, sőt később talán még tovább is lépnek: szeletelve, kisütve kerül maid forgalomba a pilisi burgo­nya ... Sárgulnak, bámulnák a ha­talmas búzatáblák is a 4-es műút Nyíregyháza felé eső ol­dalán. Puksa Károly ágazat- vezető és Gál László főmező­gazdász egyformán óvatosan válaszolgatott a kíváncsiskodó vezetőségi tagok kérdéseire, hogy milyen jeggyel is kezdő­dik majd az átlagtermés szá­ma? Több évre érvényesek Az ezerkettőszáz hektárnyi vetésterület java részén az ték, s megállapították, hogy bennük hajdanán só volt. Használatuk módját egy sop­ronkőhidai agancstok adja. Erre a sótartóra életf a és két sízarvasmarhaf ej-maszkos föl- nyergeit ló van rákarcolva. A lovak lába jellegzetes moz­gástartásban, mintha megbék- lyózottak volnának. Kantár­jaik az életfán lógnak. Em­beri alak itt nincs, de van a zárai agancs sótartán. DALMÁCIÁBAN a nyá.on megtekintettem Európa egyik legnagyobb avar kiállítását, a zárai archeológiái múzeum­ban. A tárlók ezernyi tár­gyai, fegyverek, öntött bronz övgaraitúrák, ékszerek, vas­kések, sarlók, agyagedények tömege és I. Lothar császár korjelző ezüstpénze között ta­láltam három rendkívüli só­tartót. Az egyik azonos a sop­ronkőhidai példánnyal, azzal a különbséggel, hogy ott a lo­vak az életfához vannak köt­ve. A másik zárai agancstok- ra esv fekvő halott ember és egv életfa van vésve, s a ha­lott lábánál egy felisimerhe- tetlen tárgya, ami lehet maszk is. igv jutunk közelebb a le- ningrádi Ermitázsban őrzött, MV—4, a Rána, a Libelulla és az MV—8-as fajta két fokoza­tának kalászait lengeti a for­ró szél. — A Partizánka az idén nem vált be — mondta az ágazatvezető. — Az új fajták viszont gazdag hozamot ígér­nek. — Azt hiszem, ebben az évben születnek meg az átla­gok ■ amelyek több esztendőre is érvényesek lesznek — mindössze ennyi jóslásra vál­lalkozott Gál László. — Mikor kezdik az aratást? — Talán a hét végén, de inkább a jövő hét elején — mondta már Puskás Imre. — Az emberek, gépek készen állnak. Most már csak az idő­járáson múlik. A rajt előtti határszemle résztvevői még megtekintették a Hajda-tanyai új lakatos- műhely, illetve a szociális lé­tesítmények építését. Hama­rosan a szakipari munkák is befejeződnek a tágas, kor­szerű ebédlőben, s az öltözők­ben, mosdóban az ipari főága­zatban dolgozó száz ember számára. Vereszki János Pilis, Sülysáp Vasárnap -vasárnap Július 5í-én, vasárnap or­szágos állat- és kirakodóvá­sárt tartanak Pilisen és Süly­sápon, ahová vészmentes hely­ről, szabályszerű járlatlevél- lel mindennemű állat felhajt­világhírű, áttört művű szibé­riai aranylemezhez, melyein a fa tövében ül a sámán, s a halott fejét az ölében tartja, a fekvő halott másik oldalán a lovak kantárszárát kezében tartó kísérő ül. A szarvasmarha-álarcos lo- 'vak összefüggésben vannak azzal az avar temetkezési szo­kással, hogy a sírba eresztett koporsót marhabőrrel borítot­ták. A bőrök elenyésztek, de megmaradtak a bevarrt kopo­nyacsontok a szarvcsapokkal. Az állatkoponyáikat mindig a csontváz lába fölött találják. Ez a típusú kultúra még vizs­gálatra szorul, Török Gyula régész az avar kor kiváló is­merője fölteszi, hogy a lovas ázsiai pogány szertartást itt egy olyan népcsoport vette át, amelyiknél a szarvásimarha- tisztelet régi hagyomány volt Ügy véli. hogy a már ismert és leendő maszkos avar te­metők föltérképezésekor ki­rajzolódik annak a törzsnek a szállásterülete, amelyik ezt a szokást gyakorolta. Ez a né­zet így nem fogadható el, a sopronkőhidai tizenkilenc maszkos temető hatszáz kilo­méterre van a nini, Zára mel­Februárban olvastuk először újsághirdetésben, hogy ven­déglátó üzletek háromévi szer­ződésre kiadók. A jelentkező versenytárgyalás után április 1-től üzemeltetők lettek. Kari Jánost, a Pest megyei Vendég­látóipari Vállalat ceglédi igaz­gatóját kérdeztük eddigi ta­pasztalatairól és a jövő tervei­ről. Saját zsebre — Üj üzemeltetési formára nyílt lehetőség ez év kezdeté­től a korábban kiadott rende­let értelmében. Lényege, ho-gy az eddigi gebines boltjainkat 1982-ig szerződéses üzletekké alakítjuk át. Aki vállalja az üzlet vezetését — természete­sen megefelelő szakképzettség­gel és pénzalappal —, verseny- tárgyaláson vehet részt, ahol megszerezheti 3 évre a szer­ződési jogot. Ezután a saját zsebére dolgozik. Érdeke tehát, hogy nyitvatartása, áruválasz­letti maszkos avar temetőtől, közbülső akadályokkal, nagy folyókkal és magas hegyek­kel. Ily nagy távolságra egy törzs szállásterülete nem hú­zódhatott szét. MÁSBAN REJLIK a ma­gyarázat, ehhez azonban még korai volna ítéleteit mondani. A kérdés a mtem szakember számára is érdekes, mert egy Han dinasztia korából fönn­maradt kínai síremléken az életfa alatt álarc nélküli lo­vak állnak, ugyanígy az ázsiai ősi aranylemezen is. A mar­habőrrel való temetkezés és a lovak fejére húzott maszk­kérdés megoldása csak az avarság és a rokon népek vizs­gálatából derülhet ki. Napjainkban már eldöntött tény a kései avarságot a ma­gyarok előőrseinek tekinteni. A VII—IX. századi avarok magyarok voltak. Amit az avar temetési szokásról írtam, az a két népelemnél azonos volt. További eredményeket népünk hiedelemvilága és a temetők gondos vizsgálatából várhatunk. Az írott források alig mondanak valamit, még a Képes Krónikában is csak ennyi van: a pogány lázadás­| téka megfeleljen a vevők igé- I nyeinek. — Szóbeszéd, hogy a sokszor több millió forintos bérleti dí­jat csak rendkívül gazdag em­berek tudják kifizetni. Mi er­ről az ön véleménye? — Nem kell rögtön az egész megállapított összeget kiegyen­líteni. Havonta a forgalomból lehet törleszteni, s így arány­lag kisebb összeggel is meg le­het próbálni a szerződéses üz­let vezetését. Az esetleges ku­darc azonban vállalatunkat is sújtaná. Ezért a vállalkozónak a tárgyaláson megállapított komolyabb összeget kell bizto­sítékul takarékban elhelyeznie, kezesekkel vállaltatnia, vagy ingatlanra ráterhelnie. Csupán néhány hónap telt el az első ilyen üzletek átadása óta, de egyiknél sem jelentkezett ne­hezebb szerződésbontó problé­ma. A vecsési példa — Az igazgatóságnál össze­sen hány szerződéses üzletet kívánnak létesíteni és mennyi­vel tudnak többet adni a ven­dégnek, mint a korábbi for­mákban? — A jövő év végéig mintegy 80 szerződéses üzletet kíván­nak alapíttatni. Ez azért ígér­kezik jó formának, mert az üz­letvezetőnek érdeke, hogy ud­variasan fogadja vevőit. Csak akkor tudja teljesíteni terve­zett bevételét, ha biztosított a vendégköre. A vecsési Sarok­ház eszpresszóban például minden este tartanak discót. Péntekenként nosztalgia tán­Amint arról már korábban lapunkban is beszámoltunk, kor Vata fia János varázslót, jósnőt és más sámánt gyűj­tött maga köré. Működésük­ről nem beszél. Éővehb is­mereteket a modern módsze­rekkel foglalkozó kutatóktól várunk. A havelbergi sótartóról, me­lyet ehhez a kultúrához tar­tozónak vél Török Gyula, amelynek párja Zárában van, nincs mit mondanom. A Ha- velbergben és a Ninben ki­ásott agancstokra karcolt vo­nalgubanc, csak találgatásra való, megfejtését majd meg­hozza az idő, melyben a ma­gyar őstörténefckutatók ráérő­sen ballagnak külön ösvé­nyeiken. Lám, az ősi rokonsá­got délen is megtalálhatjuk, de ezt a történetírók nem mondják vagy nem tudják. A dalmáciai jelentős tömegű avar magyarság a VII. szá­zadtól egészen a XI. századig megtartotta magyarságát, el- szlávosodásuk csak a XII. szá­zadban következett be, mint azt a zárai székesegyház már­ványtáblája hirdeti, hogy a XII. században itt járt III. Sándor pápát a hívők már szláv énekkel fogadták. AZ ABONYI SÄMÄN agan- csos sótartója Dalmáciát idé­zi, ott a kagánok birodalmá­ban népünk egy csoportja tar­tósan megtelepedett, tőlünk elidegenedett és utódaik szí­ves mosollyal fogadnak ben­nünket. Hidvégi Lajos szemben találja magát játék­automatákkal s wurlitzerrel is. Ugyanakkor figyelmet fordíta­nak a nyitvatartásra, a gyors kiszolgálásra és nem utolsósor­ban a megfelelő választékra is.. Meg kell nyíltan mondani, hogy a szerződéses üzlet ve­zetője és a beosztottak többet dolgoznak, mint nyolc óra és hajtanak a pénzükért. Ezt azonban, úgy érzem, senki sem sajnálja tőlük. — Mi történik a három év leteltével? Lehet-e tovább bé­relni a már felfuttatott üzle­tet? — Újra versenytárgyalást írunk ki. Ha a régi szerződő nyeri meg, maradhat az üzlet­ben, ha nem, akkor a verseny­ben erősebb kapja meg. Ezért például a nagyobb rekonstruk­ciókat mi végeztetjük, a fes­tést azonban a bérlő. Érdekes­ség, hogy a berendezést, ha kí­vánja, megveheti, de ha csak használni akarja, akkor elég az is, ha díjat fizet érte. Azt a tárgyat tarthatja meg, amelyi­ket akarja, s kiegészítheti a sajátjaival is. Jó tapasztalatok — A közelmúltban újabb versenytárgyalásra került sor. Július elejétől újabb üzleteket üzemeltetnek szerződésesen a ceglédi és a monori járás te­rületén. Reméljük, hasonló jó tapasztalataink lesznek ezek­kel is, mint az előzőekkel, s a vendégek megkapják mind­azt, amit egy ilyen üzlet nyújt­hat. U. G. Üllőn szükségessé vált a 4. számú főközlekedési, valamint az Űcsa, Üllő, Mende útkeresz­teződéseknél a forgalmi jelző­lámpák elhelyezése. A közelmúltban az UVA- TERV és a KPM illetékesei megtartották az előzetes ható­sági bejárást a tervezett négy­sávos út és az elektromos köz­lekedési jelzőlámparendszer kiépítése ügyében. A tervdo­kumentációk szerint a korsze­rűsített csomópont és a keresz­teződés új jelzőlámparendszere a balesetmentes közlekedést hivatott biztosítani, a végle­ges jóváhagyás a forgalom- technikai felülvizsgálat során megtörténik. Az új rendszer kiépítésére jövőre kerül sor. Gyarapodó tábor Véradók Sülysápon egyre több híve van az önkéntes véradómoz­galomnak. A vöröskeresztes aktívák hívó szavára gyakran még olyanok is felajánlják segítségüket, akiktől egészségi állapotuk miatt nem vehetnek vért A legutóbbi önkéntes vér­adáson összesen 96 donortól vehettek vért, közöttük tizen­heten új véradók voltak. A vértranszfúziós állomás dolgozói Sülysápról összesen 38,4 liter vért szállíthattak a kórházakba és a mentőállo­másokra. ISSN 0183 -ÍS3I (M.nert Hírlap) ható. A gép itt tehetetlen Néha meg ma is elkél a kézi erő, ahol a gép tehetetlen. Csütörtöki Zsigmond és Jurácsik Pál, a gyömröi ÉSZKV dol­gozói, az épülő monori általános áruház közművesítését szol­gáló csatorna árkát ássa ki. Nyilas Ilona felvétele Álarc a lovakon Varázslók, jósnak és sámánok Veszélyes kereszteződés Forgalmi jelzőlámpák A balesetveszély megszüntetéséért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom