Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-09 / 159. szám

ŐRI Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1981. JÜLIUS 9., CSÜTÖRTÖK Az üzemi demokrácia fórumai A lehetőség önmagában még kevés Változóak a népi ellenőrök tapasztalatai A jogok, s az azok megva­lósítását szolgáló fórumok adottak. A dolgozók egy része viszont nem megnyugtató mó­don él a lehetőségekkel. Az emberek többségét általában közvetlen munkahelyi gond­jaik foglalkoztatják, s kéré­seikkel, kérdéseikkel elsősor­ban az alsóbb szintű vezetők­höz fordulnak. Kivételes eset, ha valaki az üzemi demokrá­cia különböző fórumain pró­bálja érvényesíteni jogait, ér­dekeit Ennek helyenként az is oka, hogy az ott elhangzó ötleteket, javaslatokat a vezetők kis ré­sze feljegyzésre sem tartja méltónak, pedig az ilyen fó­rumokról naplót, emlékeztetőt is kell (kellene) vezetni. Más­kor fontos témákat csak szó­ban terjesztenek a munkahe­lyi tanácskozások elé. Az elő­készítés alaposabb, a döntés könnyebb és hasznosabb len­ne, ha a dolgozók jó előre, írásos anyag alapján mérle­gelhetnék, igent mondjanak, vagy nemet. Összehangoltan A fenti néhány példa azok­nak a tapasztalatoknak a so­rából való, amelyeket a já­rási népi ellenőrzési bizottság egyik munkacsoportja gyűjtött .az üzemi demokráciával kap­csolatos minisztertanácsi és SZOT-határozat, valamint az egyéb, e témára vonatkozó központi jogszabályok végre­hajtásának ellenőrzése közben. A népi ellenőrök a vizsgált négy egységnél — a monori Kossuth Tsz-ben, a dabaSi Fehér Akácban, a monori ke­fegyárban és a dabasi költ­ségvetési üzemben — nemcsak a hibákat kutatták, hanem olyan szélesebb körben alkal­mazható módszereket is, ame­lyek hozzájárultak a munka­helyi demokrácia kibontkoz- tatásához. Hegedűs Ferenc, a munka- bizottság vezetője népi ellen­őri gyakorlatából nem emlék­szik hasonlóan nehéz vizsgá­latra, Az emberek nagy része — vezetők és beosztottak kö­zött egyaránt — nincs ugyan­is tisztában az üzemi demok­rácia fórum- és jogosítvány­rendszerével, s ezért nem is mozgósították még mindenhol eléggé a kollektívákat a hiányosságok feltárására Pe­dig az említett rendszert mind a négy egységben a jogszabá­lyoknak megfelelően kiépítet­ték, sőt a dabasi Fehér Akác Tsz-ben a kéthavonként meg­jelenő üzemi híradóban is is­mertették. A népi ellenőrök szerint a vizsgált egységek fórumrend­szerét általában összehangol­ták a felsőbb, felügyeleti szer­vekével. Párhuzamosság csak a termelőszövetkezeteknél, bi­zonyos területen dolgozó tár­sadalmi reszortfelelősök, a nőbizottság és a vezetőség ál­tal alakított bizottságok mű­ködésében van. Csoportosan A demokratikus fórumokon tárgyalt témák mennyisége, közérthetősége és aktualitása általában megfelelő — ezt tá­masztja alá a dolgozók véle­ménye és az elkészült jegyző­könyvek is. Egyedül a Műsza­ki Kefe- és Játélcgyárban ta­láltak a népi ellenőrök rossz példát: a szakszervezeti bi­zottság és a bizalmiak testü­leté — 1981. március 24-i — együttes ülésén túl sok, szám szerint hét témát tárgyalt. Az előterjesztett anyagok általában megfelelően igazod­nak a fórum szintjéhez, részt­vevőinek felkészültségéhez, az előkészítés is alapos, de a munkahelyi demokrácia fóru­mán születendő döntések több alternatívájának esetleges ki­dolgozásával nem találkoztak a népi ellenőrök.' A vezetők a dolgozók véle­ményét, javaslataikat meg­hallgatják figyelembe veszik, de a vizsgált egységek de­mokratizmusa főleg a képzet­tebb dolgozók számára nyújt lehetőséget ahhoz, hogy elsa­játítsák a vezetésben való részvételhez szükséges ismere­teket? és gyakorlatot. A fóru­mokon tett javaslatok elsősor­ban a termelés, munka- és üzemszervezég, szociálpolitika, az élet- és* munkakörülmé­nyek gondjaira, feládataira hivatkoztak. Alacsonyabb szintű tanácskozásokon a bé­rezés, az anyagi ösztönzés, a munkafegyelem és a minden­napokat közvetlenül befolyá­soló témák kerültek terítékre. A népi ellenőrök a vizsgá­lat során felhasználták a dol­gozókkal folytatott csoportos beszélgetések tapasztalatait is. Ezekből kitűnik, hogy a két tsz-ben, illetve üzemben a tervezés sajátosságai nem mindig teszik lehetővé a dol­gozók széles körének részvé­Közalkalmázottak napja Ügyintézők, ügyek nélkül Minden esztendőben egy pénteki napon képletesen be. zárják a tanácsházakat, a ta­nácsi intézmények ajtaját a járásban. Csak egy-egy ön­kéntes ügyelő, vagy a hivatal- segéd marad olyankor az épü­letben, a többiek pihennek, szórakoznak, lubickolnak vala­hol. A közalkalmazottak szak- szervezetének járási bizottsága az idén — július 24-én — ti­zenhatodszor rendezi meg a közalkalmazottak napját Mint legtöbször, ezúttal is a mono- ri-erdei strandon. A hagyományosan vidám rendezvény programja ezúttal is garantálja a jó hangulatot. A kilenc órai megnyitó után tíz és tizenegy óra között — feltéve, hogy jó idő lesz — játékos vízivetélkedőket ren­deznek a medencében. Nem hátrány tehát, ha az úticso­magba a fürdőruha is bekerül. Tizenegy órától hivatásos szórakoztatók lépnek pódium­ra: Csata Zsuzsa, Oszwald Ma­rika, Hídvégi Miklós, Gara László és művésztársaik. Pontosan délben a megkon- duló bográcsok hangja jelzi a kondéros főzőverseny kezdetét. Míg az alkalmi szakácsok el­készülnek főztjükkel, az ínyen­cek figyelmét a rendezők lég. gömbfúvó versennyel, szellemi totóval és a strand szépének megválasztásával terelik el a gyomrukról. Az ebéd utáni tarkabarka összeállításban Mosonyi Fe­renc, a vasadi citerazenekar és a vecsési sváb-band szórakoz­tatja majd a XVI. közalkalma­zottak napja részvevőit. telét az éves és középtávú tervek kialakításában. A helyszínen Azt is a népi ellenőrök ál­lapították meg, hogy bár a vizsgált időszakban az emlí­tett gazdasági egységeknél a vezetők a munkahelyi demok­rácia működésének átfogó ér­tékelésével nem foglalkoztak, de a párt-, szak- és az ifjú­sági szervezeten belül, a nő­bizottság, és a szocialista bri­gádmozgalom keretei között általában hasznosítják a pozi­tív vonásokat. Kivételként említették a monori kefegyá­rat, ahol az információáram­lást hiányosnak tartották. Tapasztalataikat, vélemé­nyüket a népi ellenőrök ter­mészetesen a helyszínen is el­mondták, s akadt hely, ahol vezetőségi ülésen, vagy aktí­ván ismertették. Javaslatok­ban sem volt hiány. Most már a konkrét intézkedések meg­fogalmazásán, a meglevő fó­rumok munkájának tartalma­sabbá tételén a sor. V. J. Összefogással Óvoda-augusztusra Aláírták a szerződést Rövid ünnepi eseményre ke­rült sor a monori nagyközsé­gi tanács vb-termében, ahol a fINF és a KISZ nagyközségi bizottsága az MHSZ-szerve- zet, a költségvetési üzem, a Monori Építők Ipari Szövet­kezete, valamint a magyai néphadsereg egyik alakulatá­nak képviselői találkoztak a házigazdákkal. A megbeszélé­sen részt vett Gál Sándor, az MSZMP nagyközségi bizottsá­gának titkára, valamint dr. lllanicz György, a járási hi­vatal jogi és igazgatási osztá­lyának vezetője. Ezt a találkozót azonban hosszú előkészítő, egyeztető munka előzte meg. — Felmértük a lehetősége­ket és feladatokat, amelye­ket közösen kell megoldanunk — mondta dr. Kiss György vb-titkár. — Ennek eredmé­nyeképp születtek azok az együttműködési megállapodá­sok, illetve szocialista szerző­dés, amelyet ma pecsételünk még aláírásunkkal. A politikai és gazdasági jel­legű keretmegállapodások mind a járási székhely fejlő­dését hivatottak szolgálni. A konkrét feladat: 60 hellyel bő­vítik a Toldi utcai óvodát. A beruházás tervezett költsége 1,5 millió forint, a határidő augusztus 20. A munkák szer­vezését, összehangolását a költségvetési üzem vállalta. Az építők elkészítik a beton- és vasbetonszerkezeteket, a bútorzatot. A katonák besze­relik a villanyt, festenek, bur­kolnak. A KISZ-esek adják a segédmunkát, rendbeteszik az udvart, játékokat készítenek. Tetőfedő, bádogos, üveges, de az igények szerinti bármi­lyen más munkát is vállal­nak a népfrontbizottság tár­sadalmi munkásai. A szocialista szerződés ga­rantálja, hogy az alkotmány ünnepén óvodások vehetik bir­tokukba a Toldi utcai gyer­mekintézmény új szárnyát. A szülők kérték Felszerelték a táblát Gyorsan intézkedtek az illetékesek Lapunkban néhány hónap­pal ezelőtt Balesetveszély cím­mel arról írtunk, hogy Süly­sápon, a labdarúgópálya szom­szédságában található gyer­mekintézmények és a 2. szá­mú iskola mellett felállított gyermekátkelést jelző KRESZ- tábla helyéről kidőlt, majd nyomtalanul eltűnt. Így az elő­re be nem látott kanyarok balesetveszélyt jelentenek az ott naponta elhaladó több száz gyerek számára. Most arról számolhatunk be, hogy az illetékesek intéz­kedtek és az igen fontos funk­ciót betöltő táblák visszake­rültek eredeti helyükre. Az említett útszakaszon bal­eset ugyan még nem volt, en­nek ellenére a szülők örül­nek az intézkedésnek. Azt sem vennék rossznéven, ha az is­kolai év kezdetéig kifutásgát­lót szerelnének fel az iskola napközi kijáratához, tovább csökkentve az ott leselkedő balesetveszélyt. Épül az új székház A Monori Állami Gazdaság építőipari részlegének dolgo­zói építik a járási székhelyen a takarékszövetkezet új szék­házát. A járási takarékszövet­kezet dolgozói előreláthatólag az év végéig elfoglalhatják helyüket a korszerű irodaház­ban. Képünkön: Baranyi Mik­lós a belső világítást szereli. Alsó felvételünkön a külső va­koláshoz az állványokat készí­ti elő Mészáros Sándor és Bozori István. Nyilas Ilona felvételei m*. ’•«(V rl r Hfl 'k '''&%í£-YjsÁ pás tn s Ä, ' * Ä4W wmM A tárgyalóteremből Verekedés a vasútállomáson Sz. József pilisi lakos ápri­lis 12-én elhatározta, hogy barátjával elutaznak a Ceglé­di VSE—Pilis megyei I. osz­tályú bajnoki labdarúgó­mérkőzésre. Vonatra ültek a délutáni órákban, megnézték a meccset, majd utána visz- szaindultak Pilisre. Este kilenc óra tájban né­hány korsó sör elfogyasztása után még mindig az állomás területén tartózkodott a lel­kes focirajongó. A pénztárab­lak mellett megpillantott egy lányt, odament hozzá, s aján­latot tett neki... A lány, K. Ilona hamar riadóztatta a szintén ott tartózkodó test­véreit, K. Máriát és Sz. Jó­zsefnél, akik azonnal a hely­színre siettek. Mindhárman gyorsan leve­tették a cipőjüket, s ütlegelni kezdték Sz. Józsefet. A sértett hamar a földre került, a har­cias amazonok a cipőjüket új­ból felhúzták, s most már rug­dosták a 40 éves férfit. A kia­bálást meghallotta a forgalmi szolgálattevő, s ő vetett véget a verekedésnek. Sz. Józsefet orvoshoz kellett vinni, ahol megállapították, hogy orrcsont- és bordatörést szenvedett, továbbá megsé­rült a feje is. A Monori Járásbíróságon a közelmúltban lezajlott több­szöri tárgyaláson nehezen si­került a tényeket rögzíteni az egymásnak ellentmondó vallo­mások alapján. Végül •' az ügyész súlyos testi sértés miatt emelt vádat a három nő el­len. A bíróság Borbásné dr. Pap Klára tanácsa a napokban hir­detett ítéletet az ügyben. K. Ilona és K. Mária pilisi, va­lamint Sz. József né vecsési la­kost súlyos testi sértés eftjö- zásáért mondta ki bűnösnek, s ezért mindhármukat 6—6 hónapi szabadságvesztésre ítél­te, a börtönbüntetést azon­ban kétévi próbaidőre felfüg­gesztette. K. Mária és Sz. Jó­zsefeié ezer-ezer forint pénz mellékbüntetést is köteles fi­zetni. Az ítélet jogerős. G. J. Németek, angolok a kempingből... A strandolás örömei és gondjai Három-négy száz türdőző naponta Amikor megáll a személyvo­nat Monori-erdőn, strandtás­kával, úszóövvel, elemózsiás- kosárral felszerelt emberek hosszú sora indul el a szép környezetben fekvő strand fe­lé. Már évek óta jó híre van — a gyömrői tófürdővel együtt — a pihenést, kikapcsolódást, szórakozást nyújtó üdülőtelep­nek. Nemcsak a környékről, hanem Pestről és távolabbról is látogatják — családostól együtt. A tavalyi szezonban csak­nem 90 ezer forint bevételt inkasszáltak a fürdőzőktől, pe­dig — megírtuk — nagyobb igény mutatkozott létesítmé­nyeivel szemben. Talán a legfontosabb — sor­rendben ezt kell legelőre ten­ni — egy gyermekmedence lé­tesítése lenne, mert sok a fia­talkorú fürdőző, kisgyermekek is bemerészkednek a kellemes langyos vízbe, egy talpalatnyi hely meg — különösen szom­baton és vasárnap — sehol!... Volt már gyermekhalál is. Fi­gyelmeztető, a legsürgősebben, biztonságosan meg kell olda­ni a gyermekek fürdőztetését. Az idei nyári szezonban már férfi fürdőmester vigyáz a rendre, tanítja, oktatja a ki­sebbeket az úszásra — ha van hely és idő. Ez nagy lépés előre, hiszen az elmúlt sze­zonban fiatal diáklány birkó­zott a megoldhatatlan, nehéz feladattal, fürdőmesteri mi­nőségében. Kijavították a fog­híjas kerítést, nagyobbították, aknásították a vízcserét szol­gáló ülepítőt, a büfé is sokol­dalúbb választékot kínál. Van már meleg virsli, kolbász, po­gácsa, mindenféle üdítő ital, s le is lehet ülni az asztalokhoz, akad már ülőberendezés is. Nem mondhatja tehát sen­ki, hogy nem törődnek a szép fekvésű, romantikus környe­zetű, jó hírű fürdőhellyel. A fenntartó, üzemeltető, a mo­nori nagyközségi közös ta­nács szerény anyagi lehetősé­géhez képest — törődik, rajta tartja a szemét a strandon, de — ez kevés. A fürdőhely meg­érdemelne egy jelentősebb fej­lesztést, összehangolt, nagyobb beruházást, amelybe — véle­ményünk szerint, lévén közel, a lassan országos hírű erdei kemping — az idegenforgalmi szerveknek is ildomos és ki­fizető lenne beszállniuk ... Van olyan hét, amikor nem ritka a különböző nemzetiségű vendég: német, angol hölgyek és urak élvezik a jó levegőt, isszák a barna Bak sört, meg­mártóznak a langyos — so­kak szerint ízületre és reumá­ra is jó — kénes hatású víz­ben. A bevétel csak a fenntartás egy részét és a rezsit fedezi. Jelenleg is csak egy kabinos van, pedig ünnep- és kániku­lai napokon a külön és a kö­zös kabinokban — Révész Ist­vánná gondnok szerint — 400 —450 fürdőző szorong — s mindannyiukat — 1 ezer 500 forintért — egy női munka­erő szolgálja ki. Szólnunk kell a környezet­ről, védelméről, a tisztaság­ról is. Tudjuk, az igények mindig nagyobbak a reális lehetősé­geknél. De lehet-e beszélni ir­reális igényről akkor, amikor a fürdőző meztelen talppal be­lelép a bürökbe, megcsípi a csalán, az itt-ott burjánzó pa­raj, keresni kell egy füve­sebb, biztonságosabb helyet — s ez szinte lehetetlen —, ahol zavartalanul áldozhat a napozásnak. Zavartalanul — mondjuk, mert a gyerekekkel a felnőttek is sokszor nagy­ban űzik a szabad és nagy területet igénylő tollas- és fut- balljátékot. Tisztes elhatáro­zásból, nagy gonddal ültették el a kivágott árnyas fák he­lyett a díszcserjéket, de hiá­ba a jó szándék, csenevészek, kicsik, van amelyik — a rend­szeres öntözés ellenére is — elszáradt már. o Nem lehet vitás, a stram nagy látogatottsága, a kert mozi népszerűsége (van olya: nap, amikor 250—300-an ül nek a nézőtéren!) azt bizo nyitják, igénylik, szeretik i strandot, a környezetét a für dőzők, ezért kell fontolón venni mielőbbi korszerűsítését szépítését — a jelenlegi nen kis erőfeszítés mellett is mert^ megéri, hosszú távon ki' fizetődik. Márpedig egy. ilyei befektetés — nem rossz üzlet Hörömpő Jenő ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) í

Next

/
Oldalképek
Tartalom