Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-05 / 130. szám
REST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXV. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM ra 1,40 faring 1981. JÚNIUS 5., PÉNTEK Folytatódtak a tárgyalások A jugoszláv pártdelegáció látogatása a MOM-ban Csütörtök délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1 székházéban Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Lazar Moj- szovnak, a JKSZ KB Elnöksége elnökének vezetésével folytatódtak a magyar—jugoszláv pártközi megbeszélések. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének baráti látogaP mber teremtette okos ^ gépek egyengetik a terepet, a termőtalajt a budaörsi lakótelep új épületeinek aljában. Szorgos kezek nyomán néhány nap múlva összefüggő kőburkolat borítja a házak környékének tegnap még gid- res-gödrös talaját, a munkások taposta keskeny ösvényt. Ügy szemre tetszetős — bár nem biztos, hogy praktikus. Utolsó simítások, rendcsinálás. Az ember alkot — ha nem mindig a legtökéletesebbet, de valami újat, szándékában tetszetősei. Ügy fél kilométerrel odébb, a Lévai utcában, a buszfordulóval szemben takaros családi házak sorakoznak. Virágok nyújtogatják szirmaikat a tűző nap felé, újabb hajtások dugják ki apró karjaikat a példás rendben tartott elő- kertek fekete termőföldjéből. Ez az utca egyik oldala — a másik a buszok, a megállók birodalma. A keskeny járda kőkockái néhol kilazultak. A megállóból kihúzó buszok kavarta légörvény cigarettacsikkek garmadáit görgeti egy kiflivég társaságában. Táncraperdülnek apró csíkos papírfecnik Negró felirattal. Pattinka üres zacskója Leó jégkrém doboza lelhető fel a három járat — a 40-es, a piros 40-es és a 140-es — megállóiban. Emberek, kik névjegyüket felejtették itt. A felirat ezen a névjegyen közös: környezetszennyezek. Ki fél kilométerrel odébb alkot, megnézi, mit hova dob — itt nem az én lakásom, portám, utcán címszó alatt szemetel. Amilyen az ember, olyan a környezete — vélhetné bárki, akit messzi tájakról, kínosan tiszta városkákból sodort ide a turizmus, a nyár melege. Eldugott mellékutca ez, talán a főúton kényesebbek vagyunk megjelenésünkre. Mily’ könnyen téved az ember — erről győz meg a Kötő utcai megálló. Itt is két sárga szemetes virít — csakúgy, mint a Lévai utcában —, de gyomrába ritkán kerül hulladék. Inkább a láda mellé, környékére szemetelnek. Pedig sárgán virítva hívja — azaz hívná — fel magára a figyelmet. S ezek csak az apró dolgok. Bár az általam kifacsart mondás ide illik: kicsire nem nézünk — nagyra meg nem adunk. Milyenek is vagyunk mi, emberek? Hogyan becsüljük a környezetünket? A kérdés nem öncélú, a tegnapi példák birtokában sem ma. június 5-én, amikor a környezetvédelmi világnap köszöntött ránk. Csak emlékeztetőként az ENSZ 27. kongresszusa alkalmával, 1972-ben Stockholmban az első környezetvédelmi világkonferencián született meg a határozat: minden évben június 5. legyen a környezetvédelmi világnap. Annak a környezetnek védelméért, mely a.: életet jelenti számunkra, adta az emberiség tegnapját, s biztosítja holnapját. Szőkébb hazánkban, Pest megyében is a legkisebb településtől a legnagyobbig — felüdülést, pihenést adó erdeink- től kirándulóhelyeiniktől a Duna-part legkisebb zugáig. Kincsünk a flóra, a fauna, az éltető víz, melynek óvása, féltése, védelme a szeny- nyezéstől, az ember által meggondolatlanul okozott fertőzéstől ma fontosabb, mint eddig bármikor volt. A huszadik század a vegyszerek egész sorát adta kezünkbe, melyek mindegyike bennünket szolgál. De ha könnyű kézzel bánunk velük, ha megsemmisítésüket, tárolásukat semmibe vesszük — ellenünk, az ember, az élet ellen fordulnak. S mi tagadás sajnos, példákért még a megyehatárt sem kell átlépnünk. Művészek, tudósok, politikusok, biológusok, ornitológusok, városépítők emelik fel szavukat szűkebb pátriánkban is újra és újra a környezet védelméért, ápolásáért. Az út kezdetén vagyunk, s ahogy mondtuk és mondjuk: mindennapi cselekvéseink sorába kell beiktatnunk és iktatjuk be a környezetvédelmet. Kezdve a rendcsináláson, fogalmazhatjuk úgy is, a soha véget nem érő nagytakarításon. S itt álljunk meg: a közös akaratunk az, hogy olyan soha véget nem érő nagytakarításba kezdjünk, mely Pest megye településeinek arcáról a csúfságokat a felesleges, az összképet rontó flastromokat eltünteti. Ehhez kitartásra, türelemre, s egymás nevelésére is szükség van. Értenünk, éreznünk kell, hogy az ember és;.környezetének harmóniáját megbontani mindnyájunk ellen való vétek — s bűn a jövő generációjával szemben is. S ez a bűn a köny- nyű kézzel szétszórt, szelek szárnyára bízott papírdarabkákkal kezdődik. S folytatódik az illegális szemétlerakóhelyek megjelenésében — pedig a magunk portáján akartunk rendet csinálni. Ott' sikerült is, a nyaraló, s környéke ragyog, csak az erdei tisztás, vagy az árnyat kínáló berek látja kárát. A kocsi is tiszta lesz, ha a Szentendrei-sziget alatt, félig a vízben mossák le — csak egy kilométerrel odébb olajfolt jelenik meg a víz színén, s kerül a fürdőző nyakába. A kocsi csak-cs.ak tiszta lesz — az életet adó víz szennyeződik. 1/ örnyezetünk védelmét sok, s nagyszerű terv szolgálja. Megint csaknem kell átlépni a megye határát, példa itt is bőven akad. Tenni és tenni akarunk, nemcsak a mai napon, hanem az év minden napján. Tenni- önmagunkért — mert a környezet védelme csakis egyedül bennünket szolgál. S e szolgálatot az ember, aki nagyszerű alkotásokra képes, a biológiai egyensúly őrzésével honorálhatja. Varga Edit Kaszálás után. Befejezték Gombán a Fáy András Tsz-ben a kaszálást a lucernaföldeken. Most a bálázógépek álltak csatasorba, majd a tárolóhelyekre szállítják a takarmányt. Bozsán Péter felvétele Agóniái másad- és tarlávetésre Terményt váró magtárak Bár még nyár elejét mutatja a naptár, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat monori területi központjában már az őszi vetések szaporítóanyagának fogadására készülnek. Takarítják, meszelik, fertőtlenítik a raktárakat, javában tart a gépek javítása is. Mint a vállalat igazgatójától, Vámos Gézától megtudtuk, a forgalmazásra váró őszibúza, ősziárpa, és rozs 80 százalékára kötöttek még ezidáig értékesítési szerződéseket. A monori területi központ részére 30 termelőszövetkezet és állami gazdaság termel kalászos gabonavetőmagot, amelyet mind nagyobb meny- nyiségben, csávázottan bocsáj- tanak a megrendelők részére. Ezzel jelentős többletmunkától szabadítják meg a felhasználókat. A ceglédi tangazdaságban, most először kezelik vegyszerrel gabonavetőmagjukat. A másod- és tarlóvetésekhez szükséges magvak kínálatát illetően Vámos Géza arról tájékoztatott: megfelelő választékban áll rendelkezésre szuper korai hibridkukorica. A legnagyobb mennyiségben ezidáig az Epona, a Fau és Eta elnevezésű kukorica kelt el. Nincs hiány mustárból, napraforgóból, olajretekből, kölesből, szudáni fűből és a különböző zöldségfélékből sem. A termelők a tapasztalatok: szerint elsősorban a takarmánynövények iránt érdeklődnek. Jó néhány gazdaság a szárazság miatt tartózkodik a másodvetésektől, pedig — bármilyen nehéz is — most kell vetni, hogy a júniusban várható csapadék, illetve öntözés hatására őszre i megfelelő mennyiségű zöldta- ’ karmány, vagy más termék álljon rendelkezésre. A monori terület központból egyébként gyakorta indulnak útnak a határokon túlra a vetőmagszállítmányok: a napokban például ausztrál és NSZK mustármegrendelésnek tettek eleget. A vállalat, amelyik az idén 22 millió forintos tiszta nyereséget tervezett, évente 140 millió forint értékű terményt értékesít külföldön. S ha már a tervek kerültek szóba, meg kell említenünk azt is, a monori üzem a VI. ötéves tervben megújul. A 15 millió forintos rekonstrukcióra igen nagy szükség van, mart a gépek a berendezések és a technológia nagyobbik része elavult. Az egyszerűbb anyag- mozgatás érdekében az idén 2000 konténert állítanak munkába. Az eljárással feleslegessé válik a nehéz fizikai munka, a zsákolás. V. B. táson hazánkban tartózkodó küldöttsége délután Lazar Moj- szov vezetésével a Magyar Optikai Művekben tett látogatást. -Elkísérte a küldöttséget Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. Részt vett a programon Simon Pál, hazánk belgrádi és Milan Veres, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A vendégeket Jassó Mihály, a XII. kerületi pártbizottság első titkára és a nagyvállalat vezetői fogadták, majd a párt- bizottság tanácstermében Posch Gyula vezérigazgató adott tájékoztatást a csaknem nyolcezres kollektíva munkájáról. Ezután több üzemrészt tekintettek meg. A delegáció este megtekintette a KISZ Központi Művészegyüttesének műsorát. Mss: 3 oldal: Mem a gép teremt rendet A környezet nem mellékes! 4 oldal: Elfogták az elítéltet Bukás a betonteknőben 6. oldal: Fazekas: a selejtezőn tizennyolcadszor 7—8. oldal Rádió-, televízió- melléklet a jövő heti műsorokkal Belvízrendezés GyáBen Kotró járja a Duna vizét Az idén nem túl sok pénz áll a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság rendelkezésére; ám a tervezett munkákra futja belőle. Dr. Károlyi Csaba műszaki igazgató elmondta, hogy ebben az évben is folytatják a Ráckevei-Du- na medrének kotrását, és a part szabályozását. Tavaly Csepel határáig jutottak el a kotróhajók, s még a nyáron is itt dolgoznak. Április elején víztelenítették a tassi zsilipet, s ekkor került sor. a csaknem százéves szerkezet karbantartására és korrózió- védelmére. Gyálon a belvíz elvezetésére megtisztítják, bővítik az 1-es számú főcsatornát és a 17-es csatornát. Hasonló — fenntartó jellegű — a Gailga-patak medrének kotrása. Befejezés» hez közeledik a tahitótfalui töltésrekonstrukció: a védőgát évek óta készen áll, de egy lakóház közbe volt ékelve, ez akadályozta a munkát. A házat végül is kisajátították, így már a hiányzó 150 méteres részen össze lehet kötni a töltés két végét. A nyáron folytatják a vízügyhöz tartozó dunabogdá- nyi kőbánya rekonstrukcióját. Ez 1975-ben kezdődött. A leválasztó és az osztályozó őszre elkészül, s hamarosan hozzálátnak a kötőerőmű építéséhez. Ezzel 1983-ban végeznek. A vízügyi beruházások sorába tartozik az is, hogy Dunaha- rasztin új tanműhelyt építenek a vízügyi szakközépiskola számára. Az intézmény és a tanműhely csaknem 7 millió forintba kerül, s még az első fél évben átadják rendeltetésének. A napon 50 iokof mérfek Hőség és fagy kánikulában Tegnap rekordot döntött a korai kánikula: egyes helyeken 35 fokot mértek — természetesen árnyékban. A tűző napon ennél jóval nagyobb volt a hőség, néhol az 50 fokot is elérte. Az afrikai származású meleg légtömeg jóvoltából, mely napokkal korábban elárasztotta a Kárpát-medencét, most egy kicsit Afrikában érezhettük magunkat. A szokatlan hőség próbára tette az emberek szervezetét. A Solymár II. Téglagyárban — mint Tóth Ferenc műszakve- zető elmondta —, átforrósodott a betoncsarnok, különösen az alagútkemence mellett és a szállító sor vezérlő termében izzadtak az ott dolgozók. Ven- tillátoros légcserével igyekeztek enyhíteni a meleget; a munkások csipkeszörpöt, citromlevet és szódavizet kaptak védőitalként. A Mechanikai Művek régi téglaépülete jobban védett a sugárzó hő ellen, ám a zománcozó üzem kemencéjének környékén — bár a hőelvezetést műszakilag megoldották —, ugyancsak szükség volt a sózott szikvízre, melyet korlátlan mennyiségben kaptak a dolgozók. A gyár környezete kedvező — Malis- ka Béla munkavédelmi előadó szerint — mindig van egy kis légmozgás, nem úgy, mint a városokban; az üzemek közötti területet pedig parkosították, fásították. Az éjjel-nappal működő orvosi rendelőben nem KÖZELET Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Pereszlényi Zoltánt, hazánknak az Iraki Köztársaságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Púja Frigyes külügyminiszter meghívására június 1. és 4. között Magyarországon tartózkodott Rüdiger von- Wechmar, az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakának elnöke. Áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, az ENSZ előtt álló feladatokat, hazánk és az ENSZ együttműködésének kérdéseit. jelentkeztek többen rosszullét miatt, mint máskor. Különleges helyzetük van a Dunakeszi Hűtőház dolgozóinak. Bocsor János munkavédelmi előadó elmondta: a hűtőtárolóban most is mínusz 20—25 fokos a hideg. Ide pu- fajkában mennek be a targoncások a kinti 35 fokos melegből. A 60 fokos hőmérsékleti különbség fokozott megterhelést jelent. Igaz, ők csak napi hét órát dolgoznak, A hét elején'megkezdődött a szamóca éjszakai átvétele, s feldolgozása. A feldolgozó termekben plusz 8—12 fokos hőmérsékleten, mintegy kétszázan munkálkodnak. Nekik talán most a legkellemesebb. A mezőgazdasági munkáknak nem kedvez a kánikula. Tu- nyogi András, a megye mező- gazdasági szakfelügyeletén arról tájékoztatott, hogy tovább fokozódik a szárazság, a múlt heti esőzés ellenére. A növényápolók a gyomirtással, kultivátorozással foglalkoznak, mások gyepet kaszálnak, mindenütt készülődnek az aratásra. A traktorok zárt fülkéiben az 50—60 fokot is eléri a hőség, ezért a mezőgazdasági üzemekben is gondoskodnak védőitalról. A légkondicionált traktorok aránya még a 30 százalékot sem éri el Pest megyében. Aki viszont ilyen gépen ül, kellemesen érezheti magát. A közlekedésben dolgozók ugyancsak ki vannak téve a kánikula kínzó hatásának. Az autóbuszok és a HÉV-szerel- vények vezető fülkéi — bár szellőztethetők — nem védenek a napsugaraktól, sőt: az üvegházi elv szerint bent égetőbbek a sugarak, mint kint. Könnyű a hajósoknak, gondolnánk. Pedig a Dunán járó kishajók kabinjai, fülkéi éppúgy átforrósodnak, mint más járműveké. A hús dunai szellő mellett itt is el- kél egy kis üdítő ital. P. J. A pap-szigeti kempingben viszont szép az élet
