Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-10 / 134. szám

var grrcrtt 1981. JÜNIXJS 10., SZERDA KÉT ÉVSZÁZADOS ISKOLA A palatáblától az írásvetítőig Emlékezzél a múlt időre. Ismerjed a jelenvalót: S értvén az újat és az ót, Vigyázz, figyelmezz a jövőre! Az első ludimagister Batsányi János szentenciája nem véletlenül került a meg­hívóra. Az invitus ugyanis az üjhartyáni általános iskola kétszázadik évfordulójának ünnepségeire szólt. Két évszá­zad nem csekély idő, s hogy mekkora is valójában, annak próbáltunk utánajárni — a helyszínen. A honfoglaláskori Hártyán falut a török pusztította el 1597-ben, s pusztaság is ma­radt sokáig. A helyén települt Űj-Hartyánt Grassalkovich Antal gróf népesítette be ma­gyar, német és szlovák lako­sokkal, a ma itt élők őseivel 1764-ben. A falunak 17 évig — mert nyoma nem maradt — feltehetően nem volt isko­lája. A kékfedeles monográfián, amelyből mindez kiderül, csu­pán ennyi áll: Ujhartyán. A szerzője, Kökényest Imre, har­minc eve igazgatja a település általános iskoláját. Övé a szó: — Hogy miként lett itt isko­la? Nos évekig plébánia sem volt a telepítés után. A temp­lom 1776-ban épült, s a váci püspök három esztendővel ké­sőbb nevezte ki csak az első plébánost, aki így írt a Histó­ria Domusban, a plébánia tör­ténetében: Haladéktalanul gondoskodtam arról, hogy az iskolai ifjúságot az elöljáróság tiszteletére tanítsák, a tanu­lásban fokozatosan előbbre jussanak, amiért Gross Félixet az iskola élére állítottam. A dátum: 1781. Az anyakönyvben is maradt nyoma, hogy Gross Félix íitdi- magisternek (iskolamesternek) gyermeke született. A ludima­gister egyben harangozó és kántor is volt. Az épület, ahol tanított, ma már nem áll. 1802-ben bontották le, a he­lyén épült a következő, majd 1833-ban e fölé húzták a har­madik iskolát — a mai napig is tornaszobául szolgál. S hogy miként tanítottak akkoriban? A Ratio Educatio- nis-ban Mária Terézia' nem tette kötelezővé az oktatást. A kántor-tanító (tíz év alatt nyolcán váltották egymást eb­ben az állásban, akkor is volt már fluktuáció...) maga köré gyűjtött harminc gyereket. Nem csoda, hogy csak ennyit, mert 1873-ban összesen 346 lakosa volt Űj-Hartyúnnak. Az első tanulók énekelve jár­ták a házakat, kérték a gazdá­kat, engedjék iskolába gyere­keiket. Szent énekeket, bibliai történeteket s persze silabi- zációt — azaz olvasást —, no meg betűvetést tanultak. Szá­molni nemigen, feudális alatt­valói hűséget annál inkább ... Szalay tanító űr aranya Erőskezű pedagógust kapott az iskola 1817-től Schrank Ádám kántortanító személyé­ben. Ö egymaga 108 gyermek­kel küszködött az egytermes iskolában, méghozzá tanulón­ként és évenként 24 krajcáros fizetségért. Negyvennyolc évig vezette az iskolát. S hogy milyen eredménnyel, ar­ról tanúskodjon az 1841-ben idelátogató váci püspök, gróf Nádasdy Ferenc, aki ezt írta: Nem maradnak el a gyerekek az iskolától, ha csak ruhájuk vagy cipőjük nem hibádzik. Hibádzott persze gyakran ... A pedagógiai irodalomban is nyoma maradt Szalay György munkásságának, aki már tár­sat is kapott, s a 150 nebulót másodmagával nevelte 41 éven át. A népiskolai lapok egyik 1888-as füzetében jelent meg dolgozata. Miképpen taníttas­sák az egészségtan az elemi népiskola ötödik-hatodik osz­tályában, hogy az életre kiha­tó legyen? címmel. A 22 olda­las — s mindössze egy csá­szári arannyal jutalmazott — pályamunkában ez áll: Csal< az egészséges mozdíthatja éli saját, embertársai és utóda jó­létét; mert amire szüksége var — tiszta elmére, erős akarat­ra, s valódi emberi érzelemrt —, célszerű nevelés által csu pán egészséges test mellett te hét szert. Igazsága vitatható, de az aligha, hogy egészség­propagandának hatásosak e sorok. Amikor kéttanerős lett az iskola, elkészült a második tanterem, 1900-ban pedig a harmadik is. Részben osztott iskola lett az újhartyáni, s 28 évvel később, amikor munká­ba állt a negyedik pedagógus, már 300 volt itt a növendék, egy-egy tanulócsoportban 60— 80 gyerek... Hozott sámlin ülve Pontosak a Horthy-időkből az 1922 óta vezetett iskolai anyakönyvek adatai. Ezekből derül ki, hogy a hatodik osztályig mindössze a tanulók 26 százaléka jutott el. Ma eny- nyi a nyolcadik osztály után gimnáziumban továbbtanulók aránya. Az igazgató így mond­ja: — 1951-et mutatott a nap­tár, amikor ide kerültem igaz­gatónak. Kerestem az irodát. Meg is találtam: döngölt föld- padlós szoba, benne egy gya­lult kocsmai asztal, két lócá­val. Ez volt a tanári. Egy má­sik, kisebb asztal, székkel — az igazgatói. Végül a szertár: egy kis barna szekrény, ben­ne a felszerelés, egy méterrúd, egy köbdeciméteres kocka, egy literes űrmérték s egy Magyarország-térkép. Ma 252-en tanulnak az új­hartyáni iskolában 13 pedagó­gus vezetésével. Teljesül a tankötelezettségi törvény, min­den gyermek beiratkozik, s jár is a tanításra. A nyolca­dik osztályt a kisdiákok 96 százaléka végzi el. 1951 óta 967-en sajátították el az álta­lános műveltség alapjait az iskolában. Közülük 485-en szakmunkások lettek, 268-an érettségiztek, 76-an egyetemet vagy főiskolát jártak. Az utób- bak közül minden második pedagógus lett, hatan vissza­tértek az alma materbe — ne­velőként. Minden tanteremben van televízió, írásvetítő, diavetítő. Teljes a szaktantermi rend­szer, s ami megyeszerte ritka­ság: egy műszakos a tanítás, igaz, nem sokáig, idén már 56-an jönnek az első osztály­ba. Ami hiányzik: a tomate- 1 rém. A szükségtomaszoba ma is az 1833-ban emelt épület­ben van.,, Más lett minden Ojhartyán a parasztembe­rek faluja volt régen. A templomon kívül az iskola le­hetett az egyetlen kultúrfor- rás. A nyolcéves gyerek liba­pásztornak ment, a tízeszten­dős kisgulyásnak, a tizenkét éves már egy sorban kaszált az apjával, s legfeljebb az idénymunkák közötti időben járt iskolába. A falu felnőt­téinek életében is meghatáro­zó volt akkoriban az iskola. Ma nagy a konkurrencia. A tévé, a rádió, a művelődési ház, a nem is oly távoli buda­pesti színházak, múzeumok. A fővárosban dolgozik minden második felnőtt. De a gyere­kek közül is hatvanan opera- bérlet-tulajdonosok. Más ma az iskola feladata is, mint hajdanán. A tanulók­nak inkább első, mint máso­dik otthona ez, hiszen csak a napközisek és tanulószobások százan vannak, s nincs olyan nap a hétén, amikor ne lenne sportköri vagy őrsi foglalko­zás, kulturális program, szak­kör, vetélkedő. Persze jó len­ne bevonni ebbe a gazdag életbe a felnőtteket is, ezért készül most éppen a számuk­ra közös közművelődési prog­ram. ★ — Hagyományok? — ismétli a kérdést Kökényesi Imre. — Azok között nincsen kétszáz éves. Minden megváltozott. Csak a dokumentumok, az emléktárgyak maradtak ránk. A tanítók könyve 1880-ból, a váci püspök 1841-es látogatá­sának jegyzőkönyve, Szalay tanító úr kézirata, Schrank Ádám díjlevele 1817-ből, egy osztályfénykép a századfor­dulóról, palatábla a húszas évekből, iskolai anyakönyvek, avítt bizonyítványok, s az ódon kis barna szertárszek­rény. Mindez csupán egyet ad a gyerekeknek: összehasonlítá­si alapot. Hogy legyen miért megbecsülniük mai életüket, iskolájukat. Vasvári G. Pál HONISMERETI AKADÉMIA Település és életmód Település-, táj- és életmód- kutatás lesz a központi témá­ja a IX. országos honismereti akadémiának, amelyet július 13. és 17. között Szolnokon rendez meg a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, a Népművelési Intézet, valamint az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács. A részt­vevők tanulmányozzák egye­bek között az agroproletár- és cselédéletmód-kutatás Szolnok megyei eredményeit, a nagy­kunsági mezőváros — Karcag — életmódváltozásait. Átte­kintik az üzemtörténeti kuta­tás, krónikaírás országos hely­zetét és ebben a közművelő­dési intézmények és közgyűj­temények szerepét. Napirend­re kerül az ifjúsági mozgalom honismereti tevékenysége, az iskolai kisközösségek, szakkö­rök munkája, a honismereti mozgalom, művelődési, művé­szeti közösségeinek helyzete. Szolnokon megnyitják az Egy földmunkás család hagya­téka című életmódkiállítást. Tájak, korok, emlékek Fotográfiák Festőd fotográfiáikat készít ! Szelenyi Károly. Képein Sá­rospatak várkastélya, könyv­tára, tengerszeme, a telki bá­nyai Kánya-hegy fáinak arany és vérszí,n pompája, a kis- bózsvai Bombelles-kastély, az égerfás vöirgyek, a Bodrog menti galériaerdők, a regéci búsaké vár, titokzatos kö­zépkori romok, Boldogkővár­alja kő'tengere és ikonosztáza, a karcsai templom legendája éppúgy megelevenedik, " mint Vizsoly bibliateremtő hagyo­mánya. Tokaj és vidéke, hogy pontosan idézzük Szelényi Ká­roly országismertető, turista­csalogató albumának a cí­mét, nemcsak a múltban volt érdekes része hazánknak, ma is fontos szerepet tölt be. Lá­zár István szülőföldvallató be­vezetője, nemkülönben a ké­pekhez szegődő irodalmi, his­tóriai idézetek az ország egyik legizgalmasabb és még mindig felfedezésre váró vi­dékét mutatják be. Táj vál­tozó fényben — olvassuk a kötet alcímét, s a fotográfiák mintegy megerősítik ben­nünk: a fényeket mindig a mindenkori emberek határoz­zák meg. Ezek megmutatásá­ra, feltárására vállalkozik a kötet, a hazai könyvkiadás újabb szép darabjaként Orvoslás A művelődéstörténeti mun­kák emlegetése közé kíván­kozik Antall József vállalko­zása is, amely Az európai or­vostudomány és gyógyszeré­szet emlékei címmel látott napvilágot A budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Le­véltár vezetője külföldi és honi gyűjteményekből válo­gatott orvosi műszerek, tan­eszközök, patikaiberendezések, alkimista laboratóriumok, gyógyítást ábrázoló művészeti alkotások, valamint a hozzá­juk kapcsolódó magyarázó szövegek segítségével ka­lauzolja végig az olvasót az ősember gyógyító tudományá­tól a modem európai (így ha­zai) orvostudomány megszü­letéséig. Antall József mun­kássága révén nemcsak tájé­kozottabbak leszünk, hanem bizonyára veszítünk is vala­mennyit hipochonderségünk- ből: a történetiség áttekinté­se folytán talán megpróbálunk saját egészségünkkel is job­ban törődni. Tájaktól, koroktól elválaszt­hatatlan emlékeiket mutat be a Szovjetunió népeinek, köz­társaságainak életét reprezen­táló sorozat újabb kötete, a Novgorod, Pszkov és az orosz Észak című album. Lapunk­ban Losonci Miklós már ko­rábban beszámolt ennek a területnek lebilincselően gaz­dag és változatos építészeté­ről, monumentáiis freskóiról, templomaik egyházi és világi szerepéről. Kizsi, Vologda, a Kirillo-Belozerszkij kolostor, Pszkov, Novgorod látnivalói­DOKUMENTUMDRÄMA. Azt hiszem, sokakkal együtt ked­velt műsorom a dokumen­tumdráma a rádióban. Alap­ja minden esetben egy-egy megtörtént história. Szereplői valóságos személyek, és a szer­kesztő ügyességén múlik, hogy az egyes mikrofonvégre kapott monológokat párbeszédekké fésülje össze. Ez alkalommal Kendi Mária állította össze azt a dokumentumműsort, amely egy fiatal gyerek drá­máját idézte fel fájdalmasan megragadó erővel. A 15 éves Bordás Sándor Gödön volt egy hétre gyakorlaton, s onnan in­dult vonaton hazafelé. Szülei hiába várták, végül is a rend­őrséghez fordultak, majd kü­lön nyomozásba is kezdtek. A kollégium, ahonnan a gyerek hazafelé indult, jelenléti ívvel igazolta, hogy hazaküldte a fiút. Mint később kiderült, rossz vonatra szállt fel, Endrődre akart utazni. Amikor észre­vette, hogy más irányba tart, kiugrott a mozgó vonatból: az egész kocsi nézte, amint búk­RÁDIÓFIGYELŐ fencezve gurult le a töltésről. Akik látták, nem tettek sem­mit, mint a dokumentumdrá­mában vallotta egy szemtanú: „Azt mondtam neki, még vic­celtem is vele, „bekaptál” va­lamit kisfiam. Olyan fiatal gyerek volt. Ittasnak véltük. Hát arrébb tettük, a sínektől jóval arrébb, na, feküdj itt egy kicsit, oszt majd helyre­jössz. Innen az őrbódé ablaká­ból, a táskáját féltettem, mert jó nagy aktatáska volt... A megvallatott személyek szavaiból kihámozható doku­mentumok félelmetes képpé álltak össze, az emberi kö­zömbösségről, nemtörődömség­ről. Pedig a gyerek panasz­kodott, mondta, hogy nem tud tovább menni, nagyon fáj a feje, vigyék az édesanyjához. Végül is a 24 órás késés vég­zetesnek bizonyult. Tulajdon­képpen senki nem felelős jo­gilag, bár emberileg vétlensé­gük legalábbis vitatható. A dokumentumdráma hallatla­nul szuggesztíven idézte fel az eseményeket, a tanulság is félreérthetetlenül kikerekedett belőle, anélkül, hogy a szer­kesztő szájba rágta volna. AZ ÉPÍTÉSZETRŐL. Szántó Zsóka dr. Winkler Gábor Ybl- díjas építésszel beszélgetett arról, hogy az építészet több mint mesterség, mondhatni nemcsak hivatás, hanem mű­vészet is. A megszólaltatott építész beszámolója inkább vallomásnak hatott, mintsem tárgyilagos értékelésnek. Mint kiderült," rendkívül összetett feladat egy-egy városrészt, de csupán egy önálló házat is megtervezni. Figyelembe kell venni vagy a kialakítandó vá­rosképet, vagy azt, hogy a már meglevőbe hogyan lehet ízlésesen és esztétikusán beil­leszteni. Szó esett az építész felelős­ségéről is, hiszen amit tervez, az számos nemzedék számára hagyományos kiindulópont. Sz. E. ról Rúzsa György írt gon­dos tanulmányt, míg a fény­képeket a mindig hatásosan és lényegrelátóan munkálko­dó Rácz István készítette. Művészetek Emanuel Poche, a Csehszlo­vák, Iparművészeti Múzeum igazgatója Prága művészeti emlékeit mutatja be. A kö­tet méltó társa Genthon Ist­ván Magyarország művészeti emlékei című munkájának. Sejtetni engedi: saját érté­keinkkel, múltunkkal, ha­gyományainkkal csak akkor lehetünk tisztában, ha tisztel­jük és becsüljük más népek kultúráját. Az útikalauzként is felhasználható könyv két és fél száz fotóján a baráti ország fővárosának legjelentő­sebb építészeti emlékei mel­lett az épületekkel szoros kapcsolatban, levő szobrok, festményeik, iparművészeti tár­gyak is szerepelnek. A kö­tetet időrendi mutató és Prá­ga múzeumainak jegyzéke zárja. (Valamennyi kötetet a Corvina Kiadó jelentette még.) M. Zs. Országos találkozó Dalos ünnep Szolnok megye ad otthont június 13 és 14-én a szövetke­zeti dalosok VIII. országos ta­lálkozójának. A kétnapos se­regszemlének Szolnok, Karcag, Túrkeve és Kunszentmárton lesz a színhelye. A kétnapos dalostalálkozó befejező részeként vasárnap Szolnokon az együttesek meg­koszorúzzák a felszabadulási emlékművet, s közös daloses­ten vesznek részt. Ezt köve­tően tartják meg a tiszaligeü sportcsarnokban a találkozó záróhangversenyét és díjkiosz­tó ünnepségét. i S z akmunkásf iatalok Katonai főiskolára A Honvédelmi Minisztérium Je­lentkezésre hívja fel a dolgozd nép fegyveres szolgálatát hivatá­suknak választó szakmunkás­fiatalokat, akik a magyar néphad­sereg tisztjei kívánnak lenni. Mindenekelőtt várja az érettsé­givel nem .rendelkező, elsősorban technikai jellegű, és a néphadsereg igényeihez közelálló (vas- és gép­ipari, villamossági és műszeripari) szakmunkás-képesítéssel, s megfe­lelő gyakorlattal rendelkező fiata­lok, továbbá olyan katonafiatalok jelentkezését, akik példát mutat­tak a katonai szolgálat teljesítésé­ben és szakmunkás-képesítéssel rendelkeznek. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen elő­élet és erkölcsi-politikai megbíz­hatóság, szakmunkás-képesítés (legalább jó minősítéssel) és a ta­nult szakmában eltöltött egyévi munkaidő, nőtlen családi állapot, 23 évnél nem idősebb életkor. A pályázók szeptemberben fel­vételi vizsgán vesznek részt, amelynek anyaga a katonai pálya- alkalmasság felmérése és speciá­lis képességvizsgálat. A polgári fiatalokat behívják, a sorkatonákat pedig vezénylik a tanfolyamra. A szakmunkásfiata­lok katonai főiskolai tanulmányai­kat az érettségizettekkel együtt folytatják. A tanfolyamra pályázók Jelent­kezési lapot a megyei hadkiegé­szítési területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancs­nokságtól kaphatnak. A pályázati határidő: augusztus 30. MOZIMŰSOR JÜNIUS 11-TÖL 17-IG ABONY 11—12: A XX. század kalózai 13—14: Családi összeesküvés* 15—16: Autóversenyzők BUDAÖRS 11—12: A fáraó I—n. 13—14: Sheila meghalt, és New Yorkban él 15—16: A kétéltű ember CEGLÉD, Szabadság 11—14: Civil a pályán (du.) Mindhalálig zene** (este) 15—17: A XX. század kalózai (du.) Ahová lépek, ott fű nem terem* (este) CEGLÉD, Mese 11—17: Alim és szamara CEGLÉD, Művész 11—17: Boldog születésnapot, Marilyn* DABAS 11—12: Egy kis Indián 13—14: Kalózok Jamaicában 15—16: A versenyló elrablása DUNAHAEASZTI 11—12: Piedone Afrikában 13—14: Fekete-fehér színesben 15—16: Az emberevő medve DUNAKESZI, Vörös Csillag H—14: Piedone Egyiptomban 15—1G: Bátorság, fussunk :• DUNAKESZI, József Attila 11: Sokat akar a szarka* 14: Piedone Egyiptomban 15: Bátorság, fussunk!* 17: Rafferty és a lányok* ÉRD 11—12 és 14: Óvakodj a törpétől** 14: Az acélváros titka (du.) 15—16: A fáraó I—II. FÓT 11—12: A svéd, akinek nyoma veszett* 13—14: Piedone Afrikában 15—16: Köszönöm, megvagyunk* GÖDÖLLŐ 11—14: Üzenet az űrből 15—17: Piedone Afrikában GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 11: Vadállatok a fedélzeten 14: Boldogtalan kalap 15: Sheila meghalt, és New Yorkban él GYÁL 11—12: Gyilkosság az Orient expresszen* 13—14: Harmadik típusú találkozások I—II.* 15—16: Isten hozta: Mr. ... LEÁNYFALU, Kert 11— 12: Tűzharc* 13—14: Piedone Afrikában 15—16: Negyedik fázis* MONOR 12— 14: Nyári rét* 13— 14: Autóversenyzők (du.) 15—16: Kaland a szigeten (du.) 15—17: Mérkőzés** NAGYKATA 11—12: Kojak Budapesten 13—14: A zsoldoskatona 15—16: Félelem a város felett** NAGYKŐRÖS, Arany János 11—12: Karate 13—14: A XX. század kalózai 15—17: Mindhalálig zene** NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 11: ítélet 11—14: Dot és a kenguru (du.) 12: Húsz óra 13—14: Hószakadás 15—17: Civil a pályán (du.) Stalker I—II.** (este) NAGYKŐRÖS, Toldi 13: A versenyló elrablása PILISVOROSVAR 11—12: Ripacsok* 13—14: Indiánkaland Ontarióban* 15—16: Ékszerrablás fényes nappal POMÁZ 11—12: A svéd, akinek nyoma veszett* 13—14: Gyilkos a tetőn** 14: Négy bandita, tíz áldozat (du.) 15: Harcmodor I—II. 16: Apacsok RÁCKEVE 11—12: Az emberevő medve 13—14: A fáraó I—II. 15—16: Gyilkos a tetőn** SZENTENDRE 11—14: A fekete kalóz 15—17: Üzenet az űrből SZIGETSZENTMIKLÓS 11—12: Autóversenyzők (du.) Egy holland Jáva szigetén I—II. (este) 13—14: Az emberevő medve 15—16: A csodatevő palatábla (du.) Óvakodj a törpétől** (este) TÁPIÓSZELE 11—12: A zsoldoskatona 13—14: Egy hatás alatt álló nő 15—16: Kojak Budapesten VÁC, Kultúr 11— 14: Dot és a kenguru (du.) Bátorság, fussunk !• 15—17: A fekete kalóz VÁC. Madách Imre 12: A keselyű három napja** 13: A félhold árnyékában I—II. VECSÉS 12— 14: A pogány madonna 13— 44: A rézhegyek királynője (du.) 15—16: Csermen (du.) 15—17: Nyári rét* * 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. •• Csak 16 éven felülieknek. i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom