Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-09 / 133. szám

to to A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 133. SZÄM 1981. JÜNIUS 9., KEDD Tisztasági akció után A rendet meg is kell őrizni Csak az összefogás segithet Áprilisban rendteremtési és tisztasági akció kezdődött a megyében, melynek célja a bel- és külterületeken felgyü­lemlett szemét és hulladék összegyűjtése volt Egyidejűleg mindenütt igyekeztek megte­remteni azokat a feltételeket, melyek nélkülözhetetlenek a rend és a tisztaság fenntartá­sához. Járásunkban is megala­kultak az operatív bizottságok, a kampány irányítására és el­lenőrzésére. A járási bizottság elnöke Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese volt. A vele történt beszélgetés alap­ján foglaljuk össze az elmúlt időszak tapasztalatait, a kö­vetkeztetéseket és a további feladatokat. Erdők, ligetek Mindenekelőtt hangsúlyoz­zuk, a kampánynak kezdete volt ugyan, de vége nem sza­bad, hogy legyen. Falvaink bel- és külterületeinek rend­ben és tisztán tartása állandó és mindannyiunk feladata. Hozzátéve: hivatalosan a bel­területekért a helyi tanácsok, a külső részekért a határ tu­lajdonosai, a gazdaságok fe­lelősek. Az akció során, a tanácsok, a termelőszövetkezetek, az üzemek, intézmények és a la­kosság összefogása nyomán, községeink ma sokkal tisztáb­bak, mint voltak. A belterü­letekről mindenütt összegyűj­tötték a szemetet és hulladé­kot, s a kijelölt helyre szál­lították. De még mindig akadnak erdős, ligetes részek, ahol nem sikerült, s gyakori az is, hogy az elhordott hul­ladék helyére újat raktak le. Például Túrán, a tsz központ­jával szembeni tóba, amelyet korábban szintén megtisztítot­tak. Ügy látszik, nem lehet elég­szer felhívni az érintettek fi­gyelmét, hogy minden község­ben van kijelölt lerakóhely, amely ugyan nincs a falu köz­pontjában, de az illegális le­rakatok sincsenek ott. A sze­metet mindenképpen szállíta­ni kell. Jó volna, ha ezt szem előtt tartva, a kijelölt helyek­re vinnék a feleslegessé vált holmikat, a törmeléket, hulla­dékot. Számos községünkben meg­szervezték már az intézmé­nyes szemétszállítást, ámde ezeken a helyeken sem lehet bármit a kukába vagy más er­re a célra szolgáló edénybe rakni. Hogy ezektől a dolgok­tól is megszabadulhassanak a lakók, a tanácsok ezentúl, bi­zonyos időközönként, lomtala­nítási napokat tartanak. Ekkor bármit kitehetnek a ház- és lakástulajdonosok, mindent el­szállítanak. Utánpótlás a fővárosból Közismert, járásunkba is sok hulladékot, szemétet hoz­nak ki a fővárosból. Ezeket a fóliás csomagokat az akció idején szintén összegyűjtötték, de utánpótlás is van bőven. Fölmerült, hogy esetleg a Bu­dapestről kivezető utak men­tén konténereket állítanak fel, hogy ezekbe rakják csomag­jaikat, ne pedig az erdők szé­lére, útmenti árkokba, meg­művelt földek végébe. Sajnos, abban nem bízha­tunk, hogy a szép szó min­denkire hatással van. Éppen ezért az illetékesek a bünte­tésre is gondoltak. Szeretnék bevonni az önkéntes rendőrö­ket, akiket igazolvánnyal lát­nának el, s így a helyszínen bírságolnák meg a magukról megfeledkezőket Nem riadtak vissza ettől az eszköztől a kampány idején sem. A taná­csok az idei első négy hónap­ban több szabálysértési eljá­rást kezdeményeztek, mint ta­valy egész évben. Bagón, Isa- szegen például 1000—1000, Pé- celen 700 forint volt az egy- egy személyre kirótt bírság összege. A jövőt illetően egyébként sok a gond. Említettük, min­den községünkben kijelölték a szemétlerakóhelyet. Nincs azonban megoldva annak ke­zelése. A tanácsok nem ren­delkeznek akkora anyagi esz­közökkel, hogy személyzetet foglalkoztassanak. Talán e té­ren is az összefogás segíthet. Persze ennek is megvan a bökkenője. Ha két-három falu tart fenn közös szeméttelepet, messzibbre kell hordani a hul­ladékot. Könnyebben megoldható a kerítés. Néhány helyen még hiányzik. Bár az is igaz, hogy ahol van kerítés, ott nem rit­kán mellérakják a szemetei-, de — kívülről. Vagy ha be­mennek, nyomban kiürítik edényeiket, nehogy a követ­kezőnek is maradjon hely és szabad út. Egyáltalán: a tulaj­donosi szemléletnek kellene felülkerekednie, tudniillik, úgy használni a közterületet, mint­ha sajátunk volna. Őrjáratok tagjai Befejezésül térjünk ismét a naposabb oldalra. Amint ko­rábban, egy-egy községről kö­zölt írásunkban, most is hang­súlyozzuk a tanácsok, szövet­kezetek, üzemek, intézmények összefogását. Sokat segített a galgamácsai, a dányi és a tú­rái termelőszövetkezet Van még tennivalója területének rendbetételén a kerepestar- csai és a péceli gazdaságnak. Előbbinek Kerepestarcsán, utóbbinak Mogyoród térségé­ben. Segítettek az iskolák, az út­törők, valamint a különböző társadalmi szervezetek aktí­vái, ugyanők o tisztasá­gi őrjáratokban is megtalálha­tók, a továbbiakban is ügyel­nek a rendre. A tisztasági akcióval egy­idejűleg minden alkalmat megragadtak az operatív bi­zottság tagjai, hogy buzdítsa­nak a csinosításra, fák, virá­gok. bokrok ültetésére. Ennek is érződik a hatása. Remélhe­tőleg a következő időkben is így lesz, s akkor nemcsak a főutcán, hanem mindenütt zöld fű és virág szegélyezi majd az utcákat. K. P. Tovább a béke útján Nagygyűlés a művelődési központban Békenagygyűlést tartottak tegnap, hétfőn délután négy órakor a gödöllői művelődési központ színháztermében, a városi pártbizottság és a Ha­zafias Népfront városi bizott­sága rendezésében. A megjelenteket Födi Sán­dor, a HNF városi bizottságá­nak titkára köszöntötte, majd a nagygyűlés előadója Szom- bath József, az MSZMP Poli­tikai Főiskola tanára emelke­dett szólásra. — Feladatunk közé tartozik — mondotta egyebek közt —, hogy min­denkit meggyőzzünk a béke fontosságáról. Az idei béke­hónapnak különös jelentőséget ad, hogy alig néhány hónapja tartották az SZKP XXVI. kongresszusát, s az ott megfo­galmazott törekvésekkel a mi pártunk és népünk is egyet­ért. Szükség van erre, hiszen több olyan aggasztó jelenség van a világpolitikában, amely a béke ellen hat. — Tudnunk kell — hang­súlyozta a szónok —, hogy a világpolitika nemcsak a nagy­hatalmak ügye: az egyének, a kisebb közösségek is aktív ré­szesei kell legyenek ennek alakításában. Hogy mit tu­dunk tenni ebben? Minthogy a kül- és belpolitikánk egy­aránt alapvetően meghatározó, úgy politizálunk legjobban, ha magunk munkájában jól helyt­Hat száz gyerek vidám napja Foci, lisztfúvás, tűzijáték A kiváló vállalat címet el­ért ikladi Ipari Müszergyár KlSZ-bizottsága szombaton rendezte meg hagyományos gyermeknapi ünnepségét. Az ide», jubileumi műsorra a galgamenti községek tíz álta­lános iskolájának tanulói kap­tak meghívót. Délelőtt 10 órától hangos zeneszó fogadta a gyár buszai­val érkező kis vendégeket. A hatszáz gyermek változatos programok között válogatha­tott. A megnyitó után azon­nal óriási tülekedés támadt, ingyen kapták á szendvicse­ket, üdítőket. Az eszem-iszom nem tarthatott sokáig, elkez­dődtek a játékos sportvetél­kedők. Először az erős embe­rek vették birtokba az IM Vasas pályáját. Lelkesen, tel­jes odaadással húzták a srácok a kötelet. A szerencse az ik- ladiaknak kedvezett. A második versenyben az ügyeseket jutalmazták, vidám nevetés kísérte a zsákban ug- rabugr álókat. A fiúk a tűzhely mellett is megállták a helyüket, pala­csintasütésből jelesre vizsgáz­tak. Művüket a zsűrivel együtt fogyasztották el. Délután újabb vendégek ér­keztek. Bemutatót tartott a BVSC ökölvívó-szakosztálya. A labda szerelmesei a BVSC sportolóival mérték össze tu­dásukat. A fiúk futball- és a leányok kézilabda-meccsén drukkolhattunk.' Mindkét mér­kőzést a budapestiek nyerték a helyszínen összeállított Galga­menti válogatottal szemben, 3-0-ás, illetve 15-8-as ered­ménnyel. Szünetben újabb al­kalom nyílt egy kis mókázás- ra, megfehéredtek az addig szurtos gyerekek is, ebben há­rom kilogramm liszt volt a ludas. A lisztfúvó verseny ak­kora sikert aratott, hogy szét­esett az asztal. A sárkányeregetőknek a szélcsendes idő nem kedve­zett, de ez jókedvüket termé­szetesen nem rontotta el. Társasjáték, teniszütő, üveg­gyöngy, és számtalan más ajándék talált gazdára a győz­tesek között. Nagy forgalma volt a céllövöldének és a hin­tának is, amelyre ingyenme­netre jogosító 200 zsetont osz­tottak a helyezetteknek. Aki ennyi játék közben is unatko­zott, az a tv-focival szórakoz­tathatta magát. Este a vendégiskolások fájó szívvel vettek búcsút a disz­kótól. Aki még maradt, az a lepényevőknek szurkolt. Szép élményben volt részük az utoljára megtartott tűzijáték résztvevőinek, talán kárpó­tolta őket a látvány az eső miatt elmaradt tábortűzért. Egybehangzó vélemények szerint jól sikerült ez a gyer­meknap. Az IMI fiataljai lel­kes munkájukkal ismét hozzá­járultak a KISZ-esek és az úttörők kapcsolatának elmélyí­téséhez. Biztosan elérték azt a céljukat is, hogy a pálya- választás előtt álló fiatalokban kedvező véleményt alakítsa­nak ki a gyárról és kollektí­vájáról. B. M. E. állunk. Szükséges, hogy a het­venes évek elején bekövetke­zett enyhülési folyamatot, amely egy időre megszakadt, a békeharc aktivistáival kö­zösen visszaállítsuk — mon­dotta a nagygyűlés előadója. — Az enyhüléssel szemben komoly erők mozdultak meg az elmúlt években, akkor is elmondhatjuk ezt, ha ismerjük a helsinki tanácskozás és a már megkötött SALT-szerző- dés fontosságát, de ezen az úton tovább kell haladnunk. Az imperializmus, a népek bé­keakaratából szenvedett ed­dig vereségeket Délkelet- Ázsiában és Afrikában is. Ezek erőt kell, hogy'adjanak a bé­keharc folytatásában. A nagygyűlés szónoka ez­után az SZKP békepolitikájá­ról beszélt, s részletezte a szovjet párt XXVI. kongresz- szusán megfogalmazott tenni­valókat. Túra Felújítások Mintegy másfél millió fo­rintot költenek közintézmé­nyek felújítására a hatodik ötéves terv ideje alátt Túrán. Megjavítják a Petőfi téri is­kola tetőszerkezetét, a Park utcai iskolában a központi fű­tés szerelésén kívül ugyan­csak felújítják a tetőrendszert. Jut az említett összegből az egyes számú óvoda és a Köz­társaság, úti iskola egyes épü­leteinek karbantartására is. Olcsóbb tojás A gödöllői tangazdaság évek óta tojást árusító helyet tart fenn a városi piacon. A stand forgalma meglehetősen válto­zó: havonta 30—60 ezer tojást értékesítenek benne, általában tíz fillérrel olcsóbban, mint a napi ár. Ez utóbbit a város el­látásának javítására ajánlotta fel a gazdaság. Növekvő hozamok Gazdaságos állattartás Ma már megszokott dolog, hogy termelőszövetkezeteink­ben, évről évre magasabbra helyezik a mércét, s ha nem is minden egyes tételnél, a tervszámok meghaladják az az előző gazdasági esztendő tényszámait. Érvényes ez a növénytermesztésre is. Né­hány évszázada még csak a kétszeresét, háromszorosát ad­ta vissza a föld az elvetett magnak, a két világháború között pedig nyolc-tizenhat mázsa között mozgott a szem­termés holdankónti átlaga. Azóta viszont jóval maga­sabbra szökkentek a ter­mésátlagok. A fejlődés természetesen nem áll meg, a hozamok nö­velése folytonos oél, aminek meg is van az alapja. A tech­nikai haladás révén egyre na­gyobb teljesítményű gépek jelennek mag a földeken, új növényfajták hódítanak tért, hatásosabb vegyszerek ter­jednek el, fokozódik a terme­lési rendszerek hatékonysága, s nem utolsósorban gazdagabb a mezőgazdaság dolgozóinak hasznosítható, kamatozó is­meretanyaga. A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben 1975- ben például a búza átlagter­mése 38 mázsa volt, erre az évre több mint 44 mázsát ter­veztek, kukoricából hatvanat, cukorrépából 350, zöldborsó­ból 40 mázsát hektáronként. Hasonló fejlődést tapasztal­tunk a többi termelőszövet­kezet esetében is. Az előbbre lépés nemcsak a növénytermesztésre igaz, hanem az állattenyésztésre is. Az elmúlt években, s nap­jainkban is a fajtaváltozások- nak, a szakosított telepek ki­alakításának lehettünk tanúi. Ez utóbbira helyeznek nagy hangsúlyt az idén a kartali Petőfi Termelőszövetkezetben. A szakosítást már elkezdték: négyről két telepire vonják össze a teheneket, és külön telepen gondozzák a hizlalás­ra fogott és növendékállato­kat. Az ágazat fejlesztésére kétmillió forintot költenek. A Zöldmezőben tavaly fejezték be a korszerűsítést, de még ők is tovább kívánnak lépni, mert a lehetőség adott: cél­juk a gazdaságosabb abrakfel­használás. Az olcsóbb takar­mányozás érdekében pedig növelték a silókukorica ter­mőterületét. Három-, négy- és öttusa Megtartották a területi há­rom-, négy- és öttusaversenyt az általános iskolásoknak Gö­döllőn. Háromtusa, lányok: 1. Ve­resegyház — Necz Ágnes, Ba­kos Barbara, Pasinger Krisz­tina, Drenkovics Hajnalka, Ru- hovics Emőke, Benők Zsuzsa, 2. Gödöllői Petőfi iskola — Hidi Krisztina, Princz Adél, Gergely Krisztina, Benkő Ka­talin, Varró Tünde, Hbrváth Katalin, 3. Nagykáta. Fiúk: 1. Nagykáta, 2. Gödöl­lői Petőfi — Bajkó Barnabás, Nagy Attila, Gyenes Attila, Tóth Tamás, Balcsók László, Által Imre, 3. Domony: Kiss Ádám, Kopjás György, Ko­vács Péter, Kovács László, Paoló László, Ádám Gábor. Négytusa, lányok: 1. Gödöl­lői Petőfi iskola: — Dózsa Krisztina, Szepsy Ágnes, Bo­kor Piroska, Tamás Erika, Fe­kete Judit, Burda Bea, 2. Nagy­káta, 3. Bag — Száraz Edit, Hajdú Zsuzsa, Hóka Szilvia, Balázs Ildikó, Katona Ágnes. Fiúk: 1. Nagykáta, 2. Gö­döllői Petőfi iskola — Deutsch Róbert, Márton Attila, Tóth Imre, Sztankó Miklós, Márta Csaba, Menczer Zoltán, 3. Ke- repestarcsa I. — Hoffmann Attila, Sustyák Antal, Szűcs Béla, Rácz István, Csorna Ká­roly, Major Ferenc. Öttusa, lányok: 1. Gödöllői Petőfi — Boros Andrea, Fehér­vári Katalin, Baán Anikó, Kó- már Noémi, Jámbor Ildikó, Pekári Edit, 2. Nagykáta, 3. Galgamácsa — Szihalmi Éva, Szihalmi Zsuzsa, Nagyela Éva, Dregoviszky Mária, Vankó Mó­nika, Dudás Ildikó. Fiúk: 1. Nagykáta, 2. Gödöl­lői Erkel iskola — Sivatagi Zsolt, Fehér Gábor, Gyetván János, Buchema Nándor, Sztriskó István, Szert Zoltán, 3. Kerepestarcsa I. — Bágyi Róbert, Zamba János, Darai Miklós, Vér Sándor, Farkas Zsolt, Mdtru András. A versenyen egy MASZ ezüstjelvényes eredmény szü­letett: a GEAC versenyzője, Boros Andrea, a gödöllői Pe­tőfi iskola tanulója érte el 343 ponttal. Városi moziműsor A pogány Madonna. Színes magyar bűnügyi filmvígjáték, 4, 6, 8, órakor. ISSN UISS-HS1 (Gftrlflllrtl Hírlap) fiat megint csalódtam. A u kisebb-nagyobb visszássá­gok iránt fogékony olvasóink talán még emlékeznek a ta­valy és azelőtt megjelent né­hány füstölgésemre, melyek­nek témája mindannyiszor a kerepestarcsai kórháztól Bu-~ dapest felé tartva a 30-as út egyik leágazásának állapota volt. A földes-köves bekötő út a Szilasmeríti Termelőszövet­kezet sóderbányájához visz. S ha csak vinne! De onnan is jön, rajta a csordultig teli kő­szállító teherautókkal. A veszélyt csak a vak nem látja: a forduláskor leszóródó apróbb-nagyobb kavicsok, mint megannyi alattamos lövedék, a gyorsan haladó gépkocsik kerekei alá kerülve fölvágód­nak a mögöttük vagy előttük haladókra. S ha csak a ka­rosszériát sértik fel. az sem öröm, de ha a szélvédőre csa­pódnak, könnyen törik poz- dorjává a vezető e’lőtt a vi­lág. S hogy az ijedtségből mi következhet, arra már magam is láttam egy példát. Egy al­kalommal az utat egy feldőlt pótkocsis teherautó zárta el: a vezető a felpattanó kő által kitörött szélvédő miatt féke­Apró-cseprő( zett oly hirtelen, hogy a pót­kocsi magatehetetlenül sodró­dott át a másik sávba, Ahol — akkor szerencsére —, nem jött semmi, senki. Csalódásomban persze már edzett vagyok, hiszen koráb­ban és az eset láttán is szóvá tettem a tarthatatlan állapo­tot. Sőt, a termelőszövetkezet­ben meg is kérdeztem, nem tehetnének-e valamit. A vá­lasz akkor sem, azóta sem elégíthetett ki. Állítólag ugyanis kanyarodósávot ké­szítettek a kavicsos autóknak, csak éppen az évek óta lehulló törmelék betakarja, s ezért használhatatlan. A minap kitörő örömmel fedeztem fel, hogy narancs- sárga munkagépeket vezényel­tek a helyszínre, s éppen a hírhedt padkát kotorják vele. No, gondoltam, mégsem volt hiábavaló a több mérges cikk, mert akár így, akár úgy, vég­re egy balesetveszélyes sza­kasszal kevesebb lesz a for­galmas úton. Harmadnap azon­ban kiábrándulva kellett tu­domásul vennem a kemény ?)közügyeink tényeket: a padka valamelyest kétségtelenül szabályosabb és tisztább lett, de a kavics, a kő alig kevesebb. S a kanya- rodósávot emberi szem to­vábbra sem láthatja. Amikor pedig visszafelé jövet megint arra vitt az utam, ismét ki­tört szélvédő maradványait láthattam az út szélére seper­ve. Nem változott semmi. To­vábbra is egy lehetőség ma­rad : a szokásosnál is óvatosab­ban közlekedni a torkolat kör­nyékén. ★ Nem ismerem pontosan a KPM fejlesztési terveit, de aligha hiszem, hogy a közeli jövőben felüljáró épülne a Valkó, Vácszentlászló, Zsám- bok felé vezető úton a gödöl­lői MÁV-állomás felett. De ha még lennének is ilyen elkép­zelések, akkor is érdemes len­ne elgondolkodni valamilyen gyorsabb megoldáson, leg­alábbis ami a menetrend sze­rinti autóbuszjáratokat illeti. Mert ha nincs szerencséje a sietős utasnak, bizony előfor­dulhat, hogy hosszú percekig tétlenül kell ücsörögnie a le­eresztett sorompó által kárho­zatra kényszerített buszban. Mostanában különösen nem túl kellemes időtöltés ez, a zsúfolt, zárt kocsiban még menet közben sincs kellemes levegő, hát még állás közben, amikor a fémkasznit kegyetle­nül süti a nap! S hogy mi lehetne a megol­^ dás? Aki nem tudná an­nak elárulom, hogy az egye­temen keresztül vezet egy út a valkói országút felé, ami pont a vasúti sínek mögött csatlakozik az eredetibe. Csakhogy az egyetemi átjáró magánút, vagyis csak az egye­temre igyekvő vagy onnan jö­vő gépkocsik használhatják büntetés nélkül. Igaz az is, hogy jókora kerülő volna ez a buszoknak, de alighanem néha megérné. Talán meg lehetne próbál­ni, hogy a Volán és a MÁV egyeztetné a menetrendet, s azoknak a járatoknak, ame­lyek hosszabb várakozásra kényszerülnek az éppen akkor jövő-menő vonatok miatt, ki­vételesen engedélyeznék a? egyetemi út használatát G. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom