Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-07 / 132. szám
ft PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM 1981. JÚNIUS 7., VASÄRNAP Abony: jön a Loksi Nyári program fiataloknak Várják az esőt Gazdálkodás a homokon Közhely: a nyári hónapok uborkaszezont jelentenek a művelődési házakban. A népművelők tevékenysége főként a tavaszi, őszi, téli időszakra korlátozódik, s nem éppen azért, mert nyáron ellustulnak, hanem mert ilyenkor különösen nehéz vonzó programokkal szolgálni. Abonyban az idén megpróbálkoznak vele: júniusban, júliusban és augusztusban is szeretnék többször megtölteni a házat, s a nyár végére az udvart is. Kezdjük mindjárt az utóbbival. hiszen amint Csilléi Béla, a művelődési ház igazgatója elmondta csak akkor remélhetnek sikert, ha megfelelő körülményekről is gondoskodnak. Szabadtéri színpad — Bár különösebb panaszra nincs okunk, de. a házon most már mindinkább meglátszik az idő vasfogának nyoma. Nem is annyira a belsején, mint inkább körülötte, s az udvaron. Itt fel töredezett a vékony. beton, elhasználódott a villanyhálózat, s az egyébként jól kihasználható területtel eddig nem tudtunk mit kezdeni. Eddig, mert jelenleg javában folyik a munka. Társa* dalmi összefogással., rend be - teszik- udyaxt; — A betonozással már majdnem készen vagyunk. Főként az ifjúsági klubok tagjai, és a KISZ-esek vállalták lelkesen a munkát. Jártak már itt a József Attila és az Űj Világ szövetkezet fiataljai, s most várjuk a tágvárisokat is. Örömünkre szolgált, hogy az említetteken kívül olyanok is eljöttek segíteni, akik korábban nem voltak állandó . vendégei a háznak, de látták, hogy milyen nagy munkában vagyunk, s csatlakoztak. A betonozás után füvesítjük a maradék területet, bokrokat ültetünk, padokat állítunk fel, s a végén rendbehozzuk a szabadtéri színpadot. Persze amit az igazgató elmondott, egymagában még nem biztosítéka a sikernek. Hiszen láttunk mi már kívülijeiül csodálatos közművelődési intézményeket is üresen kongani. A telt házhoz vagy legalábbis az érdeklődéshez ennél több kell: csalogató programok és jó szervezés. Mit terveznek az abonyiak? — Hétfőnként és csütörtökönként jelenleg is népszerű a diszkó, amit az udvar elkészülte után szabadtérre vihetünk. Ígéretet kaptunk arra is, hogy ehhez, valamint a szombat estére tervezett táncestekhez is segítséget ad az Áfész presszó. A szombat estékre nyáron különleges programmal szolgálunk, hiszen tudjuk, hogy ezeken a napokon a szokásosnál is nagyobb az érdeklődés a fiatalos időtöltések iránt. Elképzeléseink szerint este nyolc körül kezdődne a diszkó, majd a sötétedés után filmeket vetítenénk majd éjfélig folytatódhatna a tánc. A feltételes módot már csak az indokolja, hogy előre nem tudhatni: sikert arat-e ez a program. A művelődési ház munkatársai reménykednek, hiszen diszkósban sincs hiány, s a filmeket már megszerezték. De diszkó másutt is van nyáron — vetheti közbe a kétkedő —, hol vannak a nagyágyúk? Csilléi Béla efe- lől is megnyugtatott: — Azt hiszem, nem panaszkodhatnak a fiatalok koncertprogramunkra sem. Bár plakátokkal ellátjuk majd a nagyközséget és a környező településeket is, de már most jó, ha feljegyzi, akit érdekel: július 1-én Abonyban ad koncertet a Lokomotív GT. Ez azért is örvendetes, mert a magyar élzenekar ritkán koncertezik vidéken, az idén nyáron is legfeljebb a Balatonon lehet őket elcsípni. Az Loksi- koncertet még a sportcsarnokban tartjuk, de a többit már remélhetőleg az udvarunkon. S ez a többi sem lesz kutya: az már biztos, hogy szeptember 4-én a Hungária együttes látogat Abonyba, s a művelődési ház munkatársai már tárgyalnak a Karthágó-val és a Hobo Blues Bend-del is. Gondolnak persze az idősebbek nyári szórakozására is: ha elkészül az udvar, népdal- estet rendeznek a számukra. S aki még mindig nem lenne meggyőzve a gazdag nyári kínálatról, és soknak tartja a könnyűzenei rendezvényeket, azt a többi program nyilván kielégíti. Két kiállítás A szakkörök, tanfolyamok ugyan nyári szünetet tartanak, de tovább működik az ifjúsági klub, a huszonévesek és a magnósok klubja is, sőt kirándulni is mennek együtt a klubtagok. Augusztus elsejére pénzkiállítást tervezünk, amelynek a pártbizottság ad otthont. Közelebbi esemény a másik kiállítás: a képzőművész, a tűzzománc- és a kézimunka-szakkörök legsikerültebb munkáiból állítunk össze egy tárlatot, amelyet a művelődési házon kívül a termelőszövetkezetekben is szeretnénk bemutatni. Sikerfilmek Befejezésül egy örömhír a filmbarátoknak: a filmklub sem zárja be kapuit a nyáron, kéthetente, a szabad szombat utáni szerdákon sikerfilmeket vetítenek. G. Z. Népszerű a könyvtár — A nyársapáti klubkönyvtárban több mint 6 és fél ezer kötet könyv kapott helyet — mondja Ramasz Gá- borné könyvtárvezető. Kedd és szombat kivételével minden nap van kölcsönzés, délután 2-től 6 óráig. Az olvasók száma 250. Többségükben iskolások, nyugdíjasok és tsz- dolgozók. Természetesen ezzel a számmal nem elégszik meg a könyvtárvezető. Éppen ezért, új elgondolásokon töri a fejét. Bár igaz az is, hogy a legnagyobb dologidőben kevesen iratkoznak be új tagként a könyvtárba. A könyvtárban 30 féle sajtótermék közül válogathatnak az érdeklődők. A klubkönyvtárban megteremtették a zenehallgatás lehetőségét is. A KOCSÉRIAK JÁSZOK és származásuk tudata büszkévé teszi őket. Közeli történetüket minden iskolás gyermek ismeri, távoli múltjuk azonban szelíd homályba vész, őshazájukról inkább föltevések vannak, mint igazolások. Nem szégyen ez, hisz’ a magyarság őstörténetében éppen olyan sok a bizonytalanság, mint akárhány európai népében. A megbízható történelem a népek önnön írásbeliségével kezdődik, ami azelőtt volt, arról csak részleteket tudhatunk a szomszédok nagyon is ellenőrzésre szoruló följegyzéseiből, a modem nyelvtudományból, régészetiből, embertani mérésekből és a néprajz világából. A tudomány a jászokat az indoeurópai nyelvcsaládba sorolja, az iráni csoport népéhez. Alán ivadék a jász és az őszét. Az oszétok élénken érdeklődnek nyugatra szakadt rokonaik iránt A Kaukázus messze esik a Jászságtól, ez azonban nem akadálya sem a tudománynak, sem a közös ős keresésének. A közös ősök hétszázötven évet meghaladó időkben a Meotisz-tenger vidékén szenvedték el a világhódító mongol tatárok megsemmisítő katonai csapását, a Kalka folyónál 1223-ban. Ez az első említés a jászokról, akik a krónikák szerint a kunok segédcsapatai voltak. Föltehető, hogy a kunok nomád törzsszövetségébe néhánv jász törzs is tartozott, annak ellenére, hogy a kunok török eredetűek, ez azonban akkor nem volt akadálya az összefogásnak. A másik nyelvénél fontosabb volt a közös vállalkozás. a közös védelem a támadások ellen, nem utolsóKözös a kockázat öt évre szóló együttműködési megállapodást kötött a Lenfonó és Szövőipari Vállalat hét konfekcióipari vállalattal, illetve szövetkezettel. A megállapodás értelmében ezentúl az LSZV szovjet megrendelésre gyártott Trapper és Weekend anyagait a szegedi és a salgótarjáni ruhagyár, a Carbon és a Mohácsi Könyr nyűipari Vállalat, valamint a Minta Női Szabó Ktsz, a Heves megyei Ruházati Szövetkezet, a Debreceni Minőségi Szabó Szövetkezet konfekcionálja. Ez évente 8 millió rubel értékű, 2 millió négyzetméter Trapper és Weekend szövet farmer anyag öltözékké való feldolgozását jelenti. Az együttműködés közös kockázatvállaláson alapszik, s minden résztvevő számára kötelező feladatként jelöli meg az önköltség csökkentését. A szerződésben megfogalmazták azt is, hogy a jövőben közös piackutatást végeznek. Tervezik, hogy a szovjet exportkínálatot a szafari típusú öltözékkel gazdagítják. Ceglédbercelen tegnap köszöntötték a járás községeinek pedagógusait s kiváló munkájukért többen részesültek közülük kitüntetésben. Miniszteri dicséretet kapott: Fajka Jánosné, a törteli általános iskola tanára, Füzes Vilmos, az albertirsai iskola igazgatóhelyettese, Halápi Sán- dorné, az abonyi 1. számú óvoda szakácsnője, Halmi Miklósné, az albertirsai iskola hivatalsegédje, Kabay Jó- zsefné, az albertirsai 1. számú óvoda óvónője. Kiváló munkáért vett át kitüntetést: Bálint Jánosné, a nyársapáti iskola technikai dolgozója, Frunyó Béláné, a ceglédberceli iskola tanítója, Hejleng Györgyné, az abonyi központi napköziotthon nevelője, Szabó Gyuláné, a cse- mői iskola tanára. sorban a közösen végzett elvándorlás. A vesztes csata után a kunok nyugatra vonultak az Al-Dunához és lakták meg a vidéket évszázadokra. Magyar történeti kútfők mondják, hogy Kumániába a mi keresztény térítőink jártak ki a pogány kunokhoz. Az al-du- nai kunokat hívta be IV. Béla királyunk 1239-ben. A kunok részben bejöttek, részben kint maradtak. A jászokról azonban a kaikat csata óta semmi , híradásunk nincsen. Száz esztendő után ír róluk, mint hazai jassokról Róbert Károly király, 1323-ban. A jászoknak a kunokkal egy időben való betelepítése általánosan elfogadott tény, igazolják a hazai törvények, melyek jogilag a jászok és a kunok között nem tettek különbséget Döntő jelentőségű valóság a két jövevény népnek a patrimóniumban való elhelyezése, a királyok magánföldesúri birtokain esett változtatások nem sértették az engedetlen magyar földbirtokos nemességet balok származtak volna az arisztokrácia mes'bántásával a veszély óráiban. A Kárpáton túli országokban már füstölögtek a fölgyújtott faluk és temetetle- nül hevertek a tatár szab- lyáktól legyilkoltak holttestei. A király tudott ezekről. és országunk védelmét akarta erősíteni a jövevényekkel, akiknek létszámát a korrekcióra szoruló Rogerius negyvenezer családra számlálta. A szabad jászok és kunok népét a magyar törvénvek a nemesség hadbahívásakor ugyancsak személyes fölkelésre kötelezték, peres ügyekben Ritkán látni olyan elkeseredett arcokat, amilyeneket a nyársapáti Haladás Tsz elnöki szobájában láttunk. Tóth Sándor elnöknek és dr. Koltay Zoltán főmezőgazdásznak nem ok nélkül fáj a feje. A közös gazdaság eredményei miatt aggódnak. Elmondták, hogy a növények már idáig is kevesebb esőt kaptak, mint ameny- nyi a fejlődésükhöz szükséges. A mostani, szokásosnál jóval melegebb május vége, június eleje pedig végképp nem kedvez a fejlődő növényeknek. Esőre, nagy mennyiségű esőre lenne hamar szükség, mert ellenkező esetben, a tsz- elnök szavaival élve, tragédia lesz a növénytermesztésben. Esőt vár a tsz legjelentősebb növénye, a sárgarépa is. Köztudott, hogy a tsz homoktalajon, mégpedig 90 százalékban futóhomokon gazdálkodik. Ez a tény pedig alaposan próbára teszi a tsz-vezetők találékonyságát az eredményes gazdálkodás érdekében. Nos, úgy tűnik, idáig ezzel nem volt gond. A közös gazA szentendrei megyei ünnepségen kiváló munkáért elismerést kapott: Baráth Ferenc, a dánszentmiklósi iskola igazgatója és Beviz Lászlóné, az abonyi Gyulai iskola hivatalsegédje. A járási ünnepségen többen kaptak szolgálati emlékérmet is. Abony Készül a Búzavirág Szorgalmasan gyakorolnak az abonyi Búzavirág együttes tagjai: a felnőttek és az utánpótlás is. Két nyári szereplésre készülnek: Nagyká- tán és Gyöngyösön, fesztiválokon mutatkoznak be a könem tartoztak a vármegyék főispánjai alá, főbírójuk az ország nádora volt, aki oltalmazta őket az erőszakos adóztatások ellen. Kiváltságaikat az 1514. évi törvény szüntette meg, adózásra és ti zed fizetésre kötelezvén őket, majd a Tripartitum sorolta be mindnyájukat a jobbágyok közé. A TÖRÖKKORI NÉPMOZGASOK a jász egységet megbontották, közéjük magyar és nem magyar lakosság keveredett. Fekete Lajos nyelvtudós az 1546—50. közötti török összeírásokban csupán húsz százalék alán nevű családot talált a jász falukban. Szekfű Gyula történetíró az őslakosságot 45 százaléknak véli. A fölhígulást az idézte elő, hogy a harcok idején a jászok fölmenekültek a Felvidék hadak nem járta vidékeire, és amikor a magyar kapitányok, mind a török basák csalogatásaira visszatértek, felvidéki magyarok is csatlakoztak hozzájuk. így tehát a XVI. században már nem azonosíthatók a jászok az eredeti etnikummal. Mégis, ez a kevert népesség 1567 táján szilárd, napjainkig tartó jász közösséggé kapcsolódott, midőn az ország törvényei három egységre osztották a Jászkunságot: Jászságra, Nagykunságra és Kiskunságra. Huszonöt év múlva e kerületeket megszüntették és vármegyékbe sorolták, a. Jászságot Heves megyébe. A jászság-tudat régen nem a vérségi eredetre, hanem a kiváltság előnyére vonatkozott. Ma inkább érzelmi kötődésű. A török elleni háborúk költségeire a három jászkun daság a kedvezőtlen természeti adottságok ellenére dinamikusan fejlődik, s kimagaslóan nyereséges évet zártak tavaly is. A jó eredmények egyebek közt annak köszönhetők, hogy a szélkárok ellen védővetéssel óvják a növényeket. Ezt a módszert négy évvel ezelőlt vezették be, kísérletképpen.' Az eljárás egyetlen nehézsége, hogy a homokot megkötő védőnövényzet magját az előző év őszén kell elvetni. Ezt pedig az őszi betakarítási időszakban egyáltalán nam köny- nyű megszervezni. Mindenesetre a védővetés a biztonságosabb termelést segíti, ezért tartják a tsz-ben szükségesnek alkalmazását. A 2 ezer 736 hektáros gazdaságban a legnagyobb területen gyepgazdálkodással foglalkoznak. Jelentős a lucerna és a silókukorica termesztésére felhasznált terület is. Ezekkel a növényekkel az állatok takarmányozását oldják meg. A tsz-ben 1200 hús- szarvasmarhát tartanakEgyébként a háztáji gazdaságok megsegítésére gyep és lucerna területéből bizonyos hányadot kimérnek a tagoknak. Kérésre bérmunkában a kaszálást, esetenként a bálázást is elvégzik. Szalmát és répaszeleteket is szállítanak a tagoknak önköltségi áron. A tsz teljes árbevételének egynegyedét a háztáji gazdaságok adják. A tsz-en keresztül értékesítik a kistermelők a szarvasmarhákat, a sertéseket és esetenként a zöldségféléket. A közös gazdaságban a lucernabetakarítást május közepén kezdték meg. Jelenleg a bálázással, a beszállítással és a kazlazással foglalkoznak. A tsz-vezetők súlyos nehézségként említették, hogy az NDK gyártmányú betakarítógépek alkatrészellátása megoldatlan. Végezetül a mezőgazdasági nagyüzem vezetői elmondot- .ták, hogy négy év óta üzem-,; /vitel! hitel nélkül gazdálkod-. nak. Ez pedig mindenképpen siker. Ugyanakkor dicsérettel szóltak a tsz-tagok odaadó, áldozatos munkájáról is. K. K. kerületet a kincstár eladta félmillió forintom a német _ lovagrendnek 1702-ben. Tíz év múlva a rendek tiltakozására zálogbirtokká változtatták. A zálogot a pesti rokkantaik háza vette át, végül a jászok maguk váltották meg a Jászságot 1745-ben, visszaszerezvén földjeikkel együtt régi kiváltságaikat is. Ennek örömére 1845. május 20-án, a re- démpció százados évfordulóját fényesen megülték. A XVIII. SZÁZADBAN a Jászság teljesen benépesült, a Nagykunság lazábban, hézagosán a Kiskunság. Ezt a végeláthatatlan pusztaságot a szegedi, a kecskeméti és a kőröst gazdák bérelték, ezt követelték vissza a jászok. Sikerült is kiszorítani az idegen bérlőkéit nagy részben, a pusztákat megváltották és hatalmas nyájakat legel tettein rajtuk. Minden jász városnak jutott egy-két puszta, a jászapátiaknak Kömpöc és Kőcser. Eleinte Kocsért sem nem szántották, sem nem lakták, a pásztorokon, csőszökön és pusztabírókon kívül itt mások nem éltek. Majd las- san-lassan húzódni kezdtek lefelé a hetven kilométeres utakon az apátiak ekékkel, vetőmaggal, boronákkal, a földeket szántani kezdték. 1820-ban még csak ötvenketten, huszonöt év múlva háromszázan. Az ugrásszerű gyarapodás 1850- ben, a magyar polgári forradalom után következett hat* százhúsz lakossal. Ekkor érlelődött meg az önállóság gondolata és Kocsér pusztabokor 1877-ben községgé alakult Kitűnő monográfiáiénak szerzőié. Antal Domokosné írja: „A iász név kötelékébe való tartozás erős a kocsériakban, számos család tartja a rokonságot a iászavátiakkal, auausz- tus 20-án az apátiak jönnek ide tömegesen, szeptember 8-án a kocsériak utaznak föl Jászapátiba". Hídvégi Lajos ISSN 0133-3800 (Ceglédi Hírlapi Festik a tetőszerkezetet Korszerű zöldségfeldolgozót és hűtőtárolót épít Vecsésen a Ferihegy Termelőszövetkezet. Az épületegyüttes vasszerkezetét • ceglédi Lenin Termelőszövetkezet gépjavító gazdasági társaságának műhelyeiben készítik. Jurászik Gyula és Heréd! József — képünkön — a tetőszerkezet rácstartóit festi. Apátl-Tóth Sándor felvétel* zönségnek. A jászok eredete Falu települt a kocséri pusztán Hatalmas nyájakat legeltettek A járásban Kitüntetett pedagógusok & i
