Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

ft PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM 1981. JÚNIUS 7., VASÄRNAP Abony: jön a Loksi Nyári program fiataloknak Várják az esőt Gazdálkodás a homokon Közhely: a nyári hónapok uborkaszezont jelentenek a művelődési házakban. A nép­művelők tevékenysége főként a tavaszi, őszi, téli időszakra korlátozódik, s nem éppen azért, mert nyáron ellustul­nak, hanem mert ilyenkor kü­lönösen nehéz vonzó progra­mokkal szolgálni. Abonyban az idén megpróbálkoznak vele: júniusban, júliusban és au­gusztusban is szeretnék több­ször megtölteni a házat, s a nyár végére az udvart is. Kezdjük mindjárt az utóbbi­val. hiszen amint Csilléi Béla, a művelődési ház igazgatója elmondta csak akkor remél­hetnek sikert, ha megfelelő körülményekről is gondoskod­nak. Szabadtéri színpad — Bár különösebb panaszra nincs okunk, de. a házon most már mindinkább meglátszik az idő vasfogának nyoma. Nem is annyira a belsején, mint inkább körülötte, s az udvaron. Itt fel töredezett a vékony. beton, elhasználódott a villanyhálózat, s az egyébként jól kihasználható területtel eddig nem tudtunk mit kez­deni. Eddig, mert jelenleg javá­ban folyik a munka. Társa* dalmi összefogással., rend be - teszik- udyaxt; — A betonozással már majdnem készen vagyunk. Főként az ifjúsági klubok tag­jai, és a KISZ-esek vállal­ták lelkesen a munkát. Jár­tak már itt a József Attila és az Űj Világ szövetkezet fiataljai, s most várjuk a tágvárisokat is. Örömünkre szolgált, hogy az említette­ken kívül olyanok is eljöttek segíteni, akik korábban nem voltak állandó . vendégei a háznak, de látták, hogy mi­lyen nagy munkában va­gyunk, s csatlakoztak. A be­tonozás után füvesítjük a ma­radék területet, bokrokat ül­tetünk, padokat állítunk fel, s a végén rendbehozzuk a szabadtéri színpadot. Persze amit az igazgató el­mondott, egymagában még nem biztosítéka a sikernek. Hiszen láttunk mi már kívül­ijeiül csodálatos közművelő­dési intézményeket is üresen kongani. A telt házhoz vagy legalábbis az érdeklődéshez ennél több kell: csalogató programok és jó szervezés. Mit terveznek az abonyiak? — Hétfőnként és csütörtö­könként jelenleg is népszerű a diszkó, amit az udvar elké­szülte után szabadtérre vihe­tünk. Ígéretet kaptunk arra is, hogy ehhez, valamint a szombat estére tervezett tánc­estekhez is segítséget ad az Áfész presszó. A szombat es­tékre nyáron különleges prog­rammal szolgálunk, hiszen tudjuk, hogy ezeken a napo­kon a szokásosnál is nagyobb az érdeklődés a fiatalos idő­töltések iránt. Elképzeléseink szerint este nyolc körül kez­dődne a diszkó, majd a söté­tedés után filmeket vetíte­nénk majd éjfélig folytatód­hatna a tánc. A feltételes módot már csak az indokolja, hogy előre nem tudhatni: sikert arat-e ez a program. A művelődési ház munkatársai reménykednek, hiszen diszkósban sincs hiány, s a filmeket már megszerez­ték. De diszkó másutt is van nyáron — vetheti közbe a kétkedő —, hol vannak a nagyágyúk? Csilléi Béla efe- lől is megnyugtatott: — Azt hiszem, nem panasz­kodhatnak a fiatalok koncert­programunkra sem. Bár pla­kátokkal ellátjuk majd a nagyközséget és a környező településeket is, de már most jó, ha feljegyzi, akit érdekel: július 1-én Abonyban ad kon­certet a Lokomotív GT. Ez azért is örvendetes, mert a magyar élzenekar ritkán kon­certezik vidéken, az idén nyá­ron is legfeljebb a Balatonon lehet őket elcsípni. Az Loksi- koncertet még a sportcsarnok­ban tartjuk, de a többit már remélhetőleg az udvarunkon. S ez a többi sem lesz ku­tya: az már biztos, hogy szep­tember 4-én a Hungária együt­tes látogat Abonyba, s a mű­velődési ház munkatársai már tárgyalnak a Karthágó-val és a Hobo Blues Bend-del is. Gondolnak persze az időseb­bek nyári szórakozására is: ha elkészül az udvar, népdal- estet rendeznek a számukra. S aki még mindig nem len­ne meggyőzve a gazdag nyá­ri kínálatról, és soknak tart­ja a könnyűzenei rendezvé­nyeket, azt a többi program nyilván kielégíti. Két kiállítás A szakkörök, tanfolyamok ugyan nyári szünetet tartanak, de tovább működik az ifjúsá­gi klub, a huszonévesek és a magnósok klubja is, sőt ki­rándulni is mennek együtt a klubtagok. Augusztus elsejé­re pénzkiállítást tervezünk, amelynek a pártbizottság ad otthont. Közelebbi esemény a másik kiállítás: a képzőmű­vész, a tűzzománc- és a kézi­munka-szakkörök legsikerül­tebb munkáiból állítunk össze egy tárlatot, amelyet a műve­lődési házon kívül a terme­lőszövetkezetekben is szeret­nénk bemutatni. Sikerfilmek Befejezésül egy örömhír a filmbarátoknak: a filmklub sem zárja be kapuit a nyáron, kéthetente, a szabad szombat utáni szerdákon sikerfilmeket vetítenek. G. Z. Népszerű a könyvtár — A nyársapáti klubkönyv­tárban több mint 6 és fél ezer kötet könyv kapott he­lyet — mondja Ramasz Gá- borné könyvtárvezető. Kedd és szombat kivételével min­den nap van kölcsönzés, dél­után 2-től 6 óráig. Az olvasók száma 250. Többségükben is­kolások, nyugdíjasok és tsz- dolgozók. Természetesen ez­zel a számmal nem elégszik meg a könyvtárvezető. Éppen ezért, új elgondolásokon töri a fejét. Bár igaz az is, hogy a legnagyobb dologidőben ke­vesen iratkoznak be új tag­ként a könyvtárba. A könyvtárban 30 féle saj­tótermék közül válogathatnak az érdeklődők. A klubkönyv­tárban megteremtették a ze­nehallgatás lehetőségét is. A KOCSÉRIAK JÁSZOK és származásuk tudata büsz­kévé teszi őket. Közeli törté­netüket minden iskolás gyer­mek ismeri, távoli múltjuk azonban szelíd homályba vész, őshazájukról inkább föltevések vannak, mint igazolások. Nem szégyen ez, hisz’ a magyarság őstörténetében éppen olyan sok a bizonytalanság, mint akárhány európai népében. A megbízható történelem a né­pek önnön írásbeliségével kez­dődik, ami azelőtt volt, arról csak részleteket tudhatunk a szomszédok nagyon is ellenőr­zésre szoruló följegyzéseiből, a modem nyelvtudományból, régészetiből, embertani méré­sekből és a néprajz világából. A tudomány a jászokat az indoeurópai nyelvcsaládba so­rolja, az iráni csoport népé­hez. Alán ivadék a jász és az őszét. Az oszétok élénken ér­deklődnek nyugatra szakadt rokonaik iránt A Kaukázus messze esik a Jászságtól, ez azonban nem akadálya sem a tudománynak, sem a közös ős keresésének. A közös ősök hét­százötven évet meghaladó időkben a Meotisz-tenger vi­dékén szenvedték el a világ­hódító mongol tatárok meg­semmisítő katonai csapását, a Kalka folyónál 1223-ban. Ez az első említés a jászokról, akik a krónikák szerint a ku­nok segédcsapatai voltak. Föltehető, hogy a kunok no­mád törzsszövetségébe néhánv jász törzs is tartozott, annak ellenére, hogy a kunok török eredetűek, ez azonban akkor nem volt akadálya az össze­fogásnak. A másik nyelvénél fontosabb volt a közös vállal­kozás. a közös védelem a tá­madások ellen, nem utolsó­Közös a kockázat öt évre szóló együttműkö­dési megállapodást kötött a Lenfonó és Szövőipari Válla­lat hét konfekcióipari válla­lattal, illetve szövetkezettel. A megállapodás értelmében ezentúl az LSZV szovjet meg­rendelésre gyártott Trapper és Weekend anyagait a szegedi és a salgótarjáni ruhagyár, a Carbon és a Mohácsi Könyr nyűipari Vállalat, valamint a Minta Női Szabó Ktsz, a He­ves megyei Ruházati Szövet­kezet, a Debreceni Minőségi Szabó Szövetkezet konfek­cionálja. Ez évente 8 mil­lió rubel értékű, 2 millió négyzetméter Trapper és Weekend szövet farmer anyag öltözékké való feldolgozását jelenti. Az együttműködés közös kockázatvállaláson alapszik, s minden résztvevő számára kötelező feladatként jelöli meg az önköltség csökkenté­sét. A szerződésben megfo­galmazták azt is, hogy a jö­vőben közös piackutatást vé­geznek. Tervezik, hogy a szovjet exportkínálatot a sza­fari típusú öltözékkel gazda­gítják. Ceglédbercelen tegnap kö­szöntötték a járás községei­nek pedagógusait s kiváló munkájukért többen részesül­tek közülük kitüntetésben. Miniszteri dicséretet kapott: Fajka Jánosné, a törteli ál­talános iskola tanára, Füzes Vilmos, az albertirsai iskola igazgatóhelyettese, Halápi Sán- dorné, az abonyi 1. számú óvoda szakácsnője, Halmi Miklósné, az albertirsai isko­la hivatalsegédje, Kabay Jó- zsefné, az albertirsai 1. számú óvoda óvónője. Kiváló munkáért vett át kitüntetést: Bálint Jánosné, a nyársapáti iskola technikai dolgozója, Frunyó Béláné, a ceglédberceli iskola tanítója, Hejleng Györgyné, az abonyi központi napköziotthon neve­lője, Szabó Gyuláné, a cse- mői iskola tanára. sorban a közösen végzett el­vándorlás. A vesztes csata után a kunok nyugatra vonul­tak az Al-Dunához és lakták meg a vidéket évszázadokra. Magyar történeti kútfők mond­ják, hogy Kumániába a mi keresztény térítőink jártak ki a pogány kunokhoz. Az al-du- nai kunokat hívta be IV. Bé­la királyunk 1239-ben. A ku­nok részben bejöttek, részben kint maradtak. A jászokról azonban a kaikat csata óta semmi , híradásunk nincsen. Száz esztendő után ír róluk, mint hazai jassokról Róbert Károly király, 1323-ban. A jászoknak a kunokkal egy időben való betelepítése általánosan elfogadott tény, igazolják a hazai törvények, melyek jogilag a jászok és a kunok között nem tettek kü­lönbséget Döntő jelentőségű valóság a két jövevény nép­nek a patrimóniumban való elhelyezése, a királyok ma­gánföldesúri birtokain esett változtatások nem sértették az engedetlen magyar földbirto­kos nemességet balok szár­maztak volna az arisztokrácia mes'bántásával a veszély óráiban. A Kárpáton túli or­szágokban már füstölögtek a fölgyújtott faluk és temetetle- nül hevertek a tatár szab- lyáktól legyilkoltak holttestei. A király tudott ezekről. és országunk védelmét akarta erősíteni a jövevényekkel, akiknek létszámát a korrek­cióra szoruló Rogerius negy­venezer családra számlálta. A szabad jászok és kunok népét a magyar törvénvek a nemesség hadbahívásakor ugyancsak személyes fölkelés­re kötelezték, peres ügyekben Ritkán látni olyan elkese­redett arcokat, amilyeneket a nyársapáti Haladás Tsz elnöki szobájában láttunk. Tóth Sán­dor elnöknek és dr. Koltay Zoltán főmezőgazdásznak nem ok nélkül fáj a feje. A közös gazdaság eredményei miatt aggódnak. Elmondták, hogy a növények már idáig is keve­sebb esőt kaptak, mint ameny- nyi a fejlődésükhöz szükséges. A mostani, szokásosnál jó­val melegebb május vége, jú­nius eleje pedig végképp nem kedvez a fejlődő növények­nek. Esőre, nagy mennyiségű esőre lenne hamar szükség, mert ellenkező esetben, a tsz- elnök szavaival élve, tragédia lesz a növénytermesztésben. Esőt vár a tsz legjelentősebb növénye, a sárgarépa is. Köztudott, hogy a tsz ho­moktalajon, mégpedig 90 szá­zalékban futóhomokon gazdál­kodik. Ez a tény pedig alaposan próbára teszi a tsz-vezetők találékonyságát az eredményes gazdálko­dás érdekében. Nos, úgy tűnik, idáig ezzel nem volt gond. A közös gaz­A szentendrei megyei ün­nepségen kiváló munkáért el­ismerést kapott: Baráth Fe­renc, a dánszentmiklósi is­kola igazgatója és Beviz Lászlóné, az abonyi Gyulai iskola hivatalsegédje. A járási ünnepségen töb­ben kaptak szolgálati emlék­érmet is. Abony Készül a Búzavirág Szorgalmasan gyakorolnak az abonyi Búzavirág együt­tes tagjai: a felnőttek és az utánpótlás is. Két nyári sze­replésre készülnek: Nagyká- tán és Gyöngyösön, fesztivá­lokon mutatkoznak be a kö­nem tartoztak a vármegyék főispánjai alá, főbírójuk az ország nádora volt, aki oltal­mazta őket az erőszakos adóz­tatások ellen. Kiváltságaikat az 1514. évi törvény szüntette meg, adózásra és ti zed fizetés­re kötelezvén őket, majd a Tripartitum sorolta be mind­nyájukat a jobbágyok közé. A TÖRÖKKORI NÉPMOZ­GASOK a jász egységet meg­bontották, közéjük magyar és nem magyar lakosság keve­redett. Fekete Lajos nyelvtu­dós az 1546—50. közötti török összeírásokban csupán húsz százalék alán nevű családot talált a jász falukban. Szekfű Gyula történetíró az őslakos­ságot 45 százaléknak véli. A fölhígulást az idézte elő, hogy a harcok idején a jászok föl­menekültek a Felvidék hadak nem járta vidékeire, és ami­kor a magyar kapitányok, mind a török basák csalogatá­saira visszatértek, felvidéki magyarok is csatlakoztak hoz­zájuk. így tehát a XVI. szá­zadban már nem azonosítha­tók a jászok az eredeti etni­kummal. Mégis, ez a kevert népesség 1567 táján szilárd, napjainkig tartó jász közös­séggé kapcsolódott, midőn az ország törvényei három egy­ségre osztották a Jászkunsá­got: Jászságra, Nagykunságra és Kiskunságra. Huszonöt év múlva e kerületeket megszün­tették és vármegyékbe sorol­ták, a. Jászságot Heves me­gyébe. A jászság-tudat régen nem a vérségi eredetre, ha­nem a kiváltság előnyére vo­natkozott. Ma inkább érzelmi kötődésű. A török elleni háborúk költségeire a három jászkun daság a kedvezőtlen termé­szeti adottságok ellenére di­namikusan fejlődik, s kima­gaslóan nyereséges évet zár­tak tavaly is. A jó eredmények egyebek közt annak köszönhetők, hogy a szélkárok ellen védővetéssel óvják a növényeket. Ezt a módszert négy évvel ezelőlt vezették be, kísérletképpen.' Az eljárás egyetlen nehézsége, hogy a homokot megkötő vé­dőnövényzet magját az előző év őszén kell elvetni. Ezt pe­dig az őszi betakarítási idő­szakban egyáltalán nam köny- nyű megszervezni. Minden­esetre a védővetés a bizton­ságosabb termelést segíti, ezért tartják a tsz-ben szük­ségesnek alkalmazását. A 2 ezer 736 hektáros gaz­daságban a legnagyobb terü­leten gyepgazdálkodással fog­lalkoznak. Jelentős a lucerna és a silókukorica termesztésé­re felhasznált terület is. Ezekkel a növényekkel az ál­latok takarmányozását oldják meg. A tsz-ben 1200 hús- szarvasmarhát tartanak­Egyébként a háztáji gazda­ságok megsegítésére gyep és lucerna területéből bizo­nyos hányadot kimérnek a tagoknak. Kérésre bérmunká­ban a kaszálást, esetenként a bálázást is elvégzik. Szalmát és répaszeleteket is szállítanak a tagoknak önköltségi áron. A tsz teljes árbevételének egynegyedét a háztáji gazda­ságok adják. A tsz-en keresz­tül értékesítik a kistermelők a szarvasmarhákat, a sertése­ket és esetenként a zöldség­féléket. A közös gazdaságban a lu­cernabetakarítást május köze­pén kezdték meg. Jelenleg a bálázással, a beszállítással és a kazlazással foglalkoznak. A tsz-vezetők súlyos nehéz­ségként említették, hogy az NDK gyártmányú betakarító­gépek alkatrészellátása meg­oldatlan. Végezetül a mezőgazdasági nagyüzem vezetői elmondot- .ták, hogy négy év óta üzem-,; /vitel! hitel nélkül gazdálkod-. nak. Ez pedig mindenképpen siker. Ugyanakkor dicsérettel szóltak a tsz-tagok odaadó, áldozatos munkájáról is. K. K. kerületet a kincstár eladta fél­millió forintom a német _ lo­vagrendnek 1702-ben. Tíz év múlva a rendek tiltakozására zálogbirtokká változtatták. A zálogot a pesti rokkantaik há­za vette át, végül a jászok maguk váltották meg a Jász­ságot 1745-ben, visszaszerez­vén földjeikkel együtt régi kiváltságaikat is. Ennek örö­mére 1845. május 20-án, a re- démpció százados évfordulóját fényesen megülték. A XVIII. SZÁZADBAN a Jászság teljesen benépesült, a Nagykunság lazábban, hézago­sán a Kiskunság. Ezt a vége­láthatatlan pusztaságot a sze­gedi, a kecskeméti és a kő­röst gazdák bérelték, ezt kö­vetelték vissza a jászok. Si­került is kiszorítani az ide­gen bérlőkéit nagy részben, a pusztákat megváltották és ha­talmas nyájakat legel tettein rajtuk. Minden jász városnak jutott egy-két puszta, a jász­apátiaknak Kömpöc és Kő­cser. Eleinte Kocsért sem nem szántották, sem nem lakták, a pásztorokon, csőszö­kön és pusztabírókon kívül itt mások nem éltek. Majd las- san-lassan húzódni kezdtek le­felé a hetven kilométeres uta­kon az apátiak ekékkel, vető­maggal, boronákkal, a földeket szántani kezdték. 1820-ban még csak ötvenketten, huszon­öt év múlva háromszázan. Az ugrásszerű gyarapodás 1850- ben, a magyar polgári forra­dalom után következett hat* százhúsz lakossal. Ekkor érle­lődött meg az önállóság gondo­lata és Kocsér pusztabokor 1877-ben községgé alakult Ki­tűnő monográfiáiénak szerző­ié. Antal Domokosné írja: „A iász név kötelékébe való tar­tozás erős a kocsériakban, szá­mos család tartja a rokon­ságot a iászavátiakkal, auausz- tus 20-án az apátiak jönnek ide tömegesen, szeptember 8-án a kocsériak utaznak föl Jászapátiba". Hídvégi Lajos ISSN 0133-3800 (Ceglédi Hírlapi Festik a tetőszerkezetet Korszerű zöldségfeldolgozót és hűtőtárolót épít Vecsésen a Ferihegy Termelőszövetkezet. Az épületegyüttes vasszerkezetét • ceglédi Lenin Termelőszövetkezet gépjavító gazdasági társa­ságának műhelyeiben készítik. Jurászik Gyula és Heréd! Jó­zsef — képünkön — a tetőszerkezet rácstartóit festi. Apátl-Tóth Sándor felvétel* zönségnek. A jászok eredete Falu települt a kocséri pusztán Hatalmas nyájakat legeltettek A járásban Kitüntetett pedagógusok & i

Next

/
Oldalképek
Tartalom