Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-06 / 131. szám
ma A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM 1981. JŰNIUS 6., SZOMBAT Áthelyező bizottság Alapos, emberséges döntések Szigorúan és tárgyilagosan Nehéz lenne egy rövid cikkben maradéktalanul ismertetni a ceglédi állandó áthelyezési bizottság munkáját. • Mint ahogy nehéz az ehhez kapcsolódó problémakörről is elfogulatlanul, tárgyilagosan tájékoztatni. A forrongó nevelésügyön belül a kisegítő iskolák, a korrekciós osztályok dolgai, a különféle, az átlagostól így vagy úgy különböző gyerekek, fiatalok sorsa nemcsak szakberkekben vált ki szenvedélyes véleményeket. Mi ezúttal szigorúan a bizottság munkájára, tevékenységének feltételeire szorítkozhatunk, azt remélve, hogy azok is alkothatnak róla némi fogalmat, akik egyébként nem kerültek még kapcsolatba az az intézménnyel. Dél-Pest megyében Kezdjük tehát a tényekkel. Az áthelyezési bizottság feladatait az intézmény vezetője, Sárközi Kálmán gyógypedagógus, áthelyezési szakfelügyelő, kötötte csokorba. — Feladatunk, hogy körzetünkben gondoskodjunk a hozzánk küldött gyermekek alapos vizsgálatáról, döntsünk áthelyezési és visszahelyezést ügyekben,' véleményezzük a a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelmeket, illetve, hogy gyógypedagógiai nevelési tanácsokat adjunk a szülőknek. — Kik kerülnek önökhöz vizsgálatra? — Azok a gyermekek, akiket különféle okokból testi, szellemi, magatartás-problémákkal hozzánk irányítanak az óvodák, az általános iskolák, illetve a nevelési tanácsadók. — Mely községek, városok tartoznak az illetékességi körükbe? — Dél-Pest megye, azaz ceglédi, a dabasi, a ráckevei, a monori járás, Nagykőrös és Cegléd város. Ezen a területen Cegléden, Nagykőrösön, Abonyban, Vecsésen és Gyomron működik önálló kisegítő iskola, az utóbbi két helyen nevelőotthonos formában. Több helyütt kisegítő osztálycsoportokat szerveztek, másutt a heti hatórás kisegítő korrepetálás honos. Szűkösen, kevesen — Milyenek az áttelepítő bizottság tárgyi és személyi feltételei? — Sajnos, nagyon szűkösen vagyunk, egy helyiségben. Hárman főállásban dolgozunk itt, rajtam kívül Zalán Gizella gyógypedagógus és Kerepesi Lászlóné adminisztrátor. Heti nyolc órában pedig dr. Kerekes Tamás orvos látja el a teendőket. Gondunk, hogy nincs pszichológus képzettségű közöttünk: ez idáig hiába kerestünk megfelelő felkészültségű, a gyógypedagógiához is értő szakembert. — Hány gyermeket küldenek a bizottság elé, s miből áll egy-egy vizsgálat? — A legfrissebb adat: az idén januártól júniusig majdnem hatszáz gyermeket kellett megvizsgálnunk. Egy-egy alapos vizsgálat a legkevesebb 2—4 órába telik. A két adat összevetéséből látható, hogy — nem panaszképpen — sok a munkánk. Egy-egy vizsgálat több szakaszból áll. A különféle zavarok miatt ideküldött gyermekeket először pszichológiai eszközökkel vizsgáljuk, intelligenciájukat, személyiségüket vesszük nagyító alá. Ezután a gyógypedagógus következik, majd az orvosi vizsgálat. A végén mindannyian összeülünk, hogy együtt alakítsuk ki azt a véleményt, amelyet a járási, illetve a városi művelődési osztályoknak küldünk meg, ahol határozat születik ajánlásunk alapján. Megfelelő forma — Mi lehet a határozatban? — A vizsgálati eredmény, alapos megfontolás után minden gyermek további nevelését a neki legmegfelelőbb formában igyekszünk megoldani. Ha kiderül, hogy nincs fogyatékosság, az általános iskolába küldjük, ha a hatéveseknél időleges elmaradás mutatkozik, akkor egy évre felmentést javaslunk. A speciális nevelést igénylő gyerekeket a kisegítő iskolába, a középsúlyosakat a foglalkoztatóba, s a kópezhetetlennek bizonyuló gyerekeket egészségügyi ápoló intézetbe javasoljuk. — Mi a biztosítéka annak, hogy megfelelően döntenek? — Több szűrőt építettek be az áthelyezés rendszerébe. Az első maga az óvoda és az iskola, ahonnét csak panaszok esetén küldik a gyereket, elsőként a nevelési tanácsadókba, ahol szakemberek vizsgálódnak. Csak ezután következik a mi munkánk*, amelynek alapelve a szigorú tárgyilagosság és az emberség. A határozat ellen pedig a szülő fellebbezhet. További biztosíték az, hogy a visszahelyezésre is mód van, s ezt bárki kérheti. A társadalom felelőssége — Mit kell tudni a magasabb összegű családi pótlékról? — Ez egy új lehetőség, amit akkor javaslunk, ha a képez- hetetlen gyermeket nem helyezik ell intézetben, hanem a szülők, a gondviselők háztartásában nevelik. Bizonyos esetekben, méltányossági alapon már a középsúlyosaknál is mód lehet rá. — Mit tart a legfontosabbnak ahhoz, hogy munkájuk még eredményesebb legyen? — Nagyon fontos, hogy a rászoruló gyermekekkel már fiatalabb korukban, tehát két- három évesen is szakemberek foglalkozzanak. Nem kevésbé lényeges, hogy változzon a társadalom értékítélete s ne okozzon egy egész életre szóló bélyeget a másság. Gondoskodni kell az átlagostól különböző gyermekek iskola utáni sorsáról is! ’ G. Z. Abonyi párttagok között A mozgalomban nines nyugdíj Üzemlátogatáson, vitakörökön Az emberek többségénél a nagy sorsfordulók egyike a nyugdíjazás, amit különféleképpen lehet tudomásul venni. Sokan pánikba esnek: most mi lesz? Mások — és ők teszik jól — az élet természetes részeként fogják föl és újabb terveket kovácsolnak, esetleg a még meg nem valósult álmaik beteljesedését remélik. Ez a két véglet. De vajon hogy van ez a pártmunkásoknál? Nyugdíjba megy-e a mozgalmi ember? Az abonyi községi, területi pártalapszervezet a nyugdíjas kommunistákat tömöríti, köztük olyanokat is, akik nyolcvan év körüliek. Az utóbbiak ugyan a pártrendezvényeket már kevésbé látogatják, de a pártcsoportvezetők és a vezetőség tagjai útján velük is tartják a kapcsolatot: tájékoztatják őket a szervezeti életről, egyben kikérik véleményüket. Cselekvő részesek — A pártmunkában nincs nyugdíjkorhatár, csak nyugdíjazott mozgalmi emberek vannak — mondja Palásti László, az alapszervezet titkára. — A mi kommunistáink csak annyiban különböznek a fiatalabbaktól, hogy A városban Pedagógusok kitüntetése A pedagógusokat ünnepelték tegnap délután — meleg hangú köszöntővel és emlékezetes műsorral — Cegléden, a városi tanács dísztermében. A pedagógusnap alkalmából több, a város általános és középiskolájában dolgozó pedagógust és segítőt jutalmaztak elismeréssel. Miniszteri dicséretet kapott: Barkaszi Kálmánné, a Várko- nyi iskola tanára, dr. Cinege Imréné, a külterületi iskolák adminisztrátora, Deli József né, a Mészáros iskola tanítója, László József, a Táncsics iskola igazgatóhelyettese és Rá- tóti Istvánná, a külterületi iskolák igazgatóhelyettese. Ugyancsak miniszteri dicséretben részesült a szentendrei megyei ünnepségen: Pobor Imre, a Dózsa kollégium nevelője és Szabó Béla, a ceglédi Építői,pari Ktsz elnöke: az oktatási intézmények segítéséért Kiváló munkáért kitüntetést kapott: Ballag Judit, a zeneiskola zongoratanára, Dienes Mihályné, a kisegítő iskola igazgatóhelyettese, Gál Lajosné, a Földvári iskola tanítója, Mikulás Györgyné, a központi napközi otthon konyhai' dolgozója, Sóti Ferencné, a központi napközi otthon csoportvezetője. Szentendrén, a megyei ünnepségen vehette át a Kiváló munkáért kitüntetést: Báli Ferenc, a Várkonyi iskola szak- Eelügyelője, Pintér Istvánná, a Széchenyi úti óvoda óvónője és Ürögdi Benőné, a Bacsó Béla úti óvoda dajkája — az alsófokú oktatási intézmények dolgozói közül. A középfokú intézményekből: Giba Istvánná, a Közgazdasági Szakközépiskola tanára, Kovács József, az Állategészségügyi iskola tanára, Mészáros Ferenc, az ipari szakkmunkásképző szakfelügyelője, Peskó Istvánná és Tóth Istvánná, a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző tanárai, Tompa Tiborné, az ipari szakmunkásképző tanára, Szűcs Gergely, gimnáziumi tanár. Heten pedagógus szolgálati emlékérmet, negyvenhatan íörzsgrárda-kitüntetést kaptak. Többen részesültek úttörő- és KISZ-mozgalmi, szakszervezeti kitüntetésben is. nem végeznek termelőmunkát. A nyugdíjasokból álló területi alapszervezet is előre elkészített program szerint dolgozik. Minden második hónapban taggyűlést tartanak, ugyanilyen időközönként vitakört rendeznek, amelyen megbeszélik az aktuális kül- és belpolitikai eseményeket. Akik fizikailag jól bírják magukat, különféle feladatot kapnak az alapszervezeítől. Tanács- és népfrontbizottsági tag van köztük,, többen tanácsi bizottságokban dolgoznak. Törekvésük, hogy együtt éljenek a településsel, tájékozottak legyenek a helyi fejlődésről. Ezért rendszerint minden esztendőben legkevesebb egy-két alkalommal üzemlátogatásra mennek a mezőgazdasági és ipari üzemekbe. Az alapszervezet tagsága legutóbb a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében járt. A munkacsarnokok megtekintése után két látogatóval beszélgettünk. Tóth Ágoston József két éve nyugdíjas. 1979- től vesz részt a területi párt- szervezet munkájában. Korábban a Szolnok megyei Rend- őrfőkapitányságon dolgozott. Kritikus szemmel — Mind a magán-, mind a politikai életben igyekszem teljesen lekötni magam — meséli. — Építkezem és ez nem könnyű vállalkozás. Ami a politikai munkát illeti, az alapszervezet egyetlen rendezvényéről sem maradtam még távol és a magam módV ján, a tehetségemtől függően részt veszek minden feladat megvalósításában. — Fontosnak tartom a politikai önképzést. Ezért olvasok rendszeresen újságot és megnézem a televízió politikai adásait. Nagyon hasznosnak találom az alapszervezet politikai vitakörét, amely aktív és mozgalmas. A nyugdíjasokat tömörítő alapszervezetnek tagjai, az idősebb kommunisták kritikusak: észre- vesznek mindent, ami nincs rendjén a községben. — Felsorolna néhányat? — Foglalkozunk a községpolitikával, a községrendezéssel. Nem vagyunk elégedettek az üzletek tisztaságával, az áruellátással. Azok a párttagok, akik jól bírják magukat, sokat jönnek-mennek és alaposan körülnéznek, megfigyelnek mindent.' Tóth Ágoston József nemrégen lett népi ülnök a Ceglédi Járásbíróságon. Szívesen vállalkozott erre a feladatra, tetszik neki. Juhász József tizenkettedik éve nyugdíjas, villanyszerelő volt a foglalkozása. Az alapszervezet elsődlegesen a pártkiadványok, a propagandaanyagok terjesztésével bízta meg, amit igyekszik hiánytalanul teljesíteni. — Szeretek jönni-menni — mondja. — Ha egész nap biciklizek, semmi bajom nincs, viszont ha ülnöm kell, úgy . érzem, eltörik a térdem, any- nyira fáj. „Lennék fiatalabb" — Szívesen vesz részt az üzemlátogatásokon? — Természetesen. Nagyon tetszett, amit itt láttam. Azt viszont sajnálom, hogy nem vagyok fiatalabb, mert akkor ide jönnék dolgozni. Sajnos, nekem még vidéken és nem is oly közel: Berentén kellett megkeresni a mindennapit. Nagyon fárasztónak éreztem a sok, hosszú utazgatást, de akkor Abonyban még igen kevesen juthattak munkához. Nem volt annyi üzem, mint most. Alig két hónappal ezelőtt a József Attila Termelő- szövetkezetben jártunk. Életemben ott láttam először, milyen is a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés. Na, és az a sok csodálatos gép... Azt a kérdést, van-e nyugdíjaskor a párt- és mozgalmi munkában, két utóbbi beszélgető partnerünknek ugyancsak feltettük. A válasz egyértelmű: nincs. Ügy vélekedtek:, aki egyszer igazán elkötelezte magát a haladás ügyének, az a natgy sorsforduló után sem tud arról az útról letérni, melyen elindult. Itt nincs nyugdíjkorhatár! Gy. F. Elfeledkeztek a gyerekekről Könyvhét, hiányosságokkal Ünnepelünk, s az ünnepelt a könyv. A száz, ünnepi könyvhétre megjelent kiadvány majd mindegyikét magyar szerző írta. Ez a hét tehát a magyar írók, költők hete, most megjelenni — siker, igaz egyre bizonytalanabb siker. Vannak könyvslágerek, amelyeket hiába keresünk: elfogyott, mert a szükségesnél kisebb példányszámban jelent meg. Az elmúlt évben majdnem, 3 millió forintra nőtt a könyvforgalom, de — mert emelkedett az ár — az eladott könyvek száma csökkent; 5— 10 százalékkal Egyre nagyobbak a raktári készletek, sok az eladatlan könyv. Ám az ünnepi könyvhét kiadványait nem fenyegeti ez a veszély — ilyenkor élénkül a forgalom, amint azt a ceglédi könyvesboltban is láttuk. Kis példányszám — Mélyek a könyvhét legkeresettebb kiadványai? — kérdeztük Sidlovszky Péterné üzletvezető-helyettes. — Az antológiák, amelyek most féláron kaphatók: a Rivalda ’79—80, a Szép versek ’81, s különösen a Körkép ’81, •■nivel Moldova-novellát is tartalmaz, s Cegléden találkozót szerveztek az Íróval. A verses kötetek közül Arany János, Nagy László művei, Weöres Sándor egybegyűjtött írásai keresettek. Megnőtt az érdeklődés a történelmi tárgyú regények iránit. Ilyen Cseres Tibor: Én, Kossuth Lajos, Mokkái Sándor: Sárga vihar című könyve, amely a Táltoskirály folytatása, s a személyi kultusz időszakának légkörét idéző Kolozsvári-kötet, az Árnyak az alagútban. Moldava György új könyve, amely az 1975-ben megjelent A Szent Imre indulót és folytatását az Elhúzódó szüzesség című regényeket tartalmazza — gyorsan elfogyott, bár érkezett még száz példány. A külföldi szerzők közül Seghers, Updike népszerűek. A tények és tanúk sorozatban megjelent Bárczy János: Zuhanóugrás kötetét a politika, a történelem iránt érdeklődő* vették, s számukra a Magvető Könyvkiadó új sorozatot'indított. Gondolkodó magyarok címmel. Az ismeretterjesztő művek közül a Gyermek születik és a gyermekneveléshez segítséget adó Kis pszichológia szülőknek példányszáma lesz kevés. — Megjelentek díszes, szép kiállítású, drága könyvek is? — Érdekes újdonság A zene könyve, amelyet zenei nagyen- ciklopódiának is neveznek. A Művészeti lexikon első kötetéből keveset kaptunk — már el is fogyott. Még nem érkezett meg. pedig már sokan keresték, A magyar nép díszítőművészete című gazdagon illusztrált kétkötetes néprajzi könyvet Bizományosok — Közeledik az év vége, a bizonyítványosztás az iskolában. Gondoltak a kiadók a gyermekekre? — Sem az elmúlt fél évben, sem a könyvhéten nem: 1—10 éves gyerekeknek szinte semmit sem tudunk adni. Nincs leporelló, képeskönyv, meséskötet. Felsőtagozatosoknak Simái Mihály új könyvét tudjuk ajánlani. Egyre több szülő vásárol könyvet, kisebb-nagyobb könyvtárat összeállítva gyermekének. Maczellca Tiborné, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat könyv-bizományosa is . a legfia- talabhaknak szóló kiadványokat hiányolta: — A gyermekirodalom iránt nagy az érdeklődés. Sokan veszik a Képes történelem, a Képes földrajz sorozatot. Amikor újabb könyvcsomagot hozok, még ki se tudóm bontani, már megás tromolnak munkatársaim, de a mostani könyvhéten se tudtam gyermekkönyvet hozni. Tíz éve foglalkozom könyvterjesztéssel, sok a hiányzó könyv s újabb kiadásuk csak évek múlva várható. Helyben van A ceglédi kórházban valamivel jobb a helyzet — már ami az orvosi szakkönyveket illeti. Dr. Korompay Tiharmérné könyvtáros és könyvbizományos hosszú listát mutat. A könyvhétre megjelent és gyorsan eltűnt könyvekét. — Karinthy Ferenc, Moldova György, Hernádi Gyula és még hosszan sorolhatnám. Megpróbálom a hiányzó könyveket is meghozni. Mivel a Semmelweis orvosi könyvtárat is szakosították, kevés a szép- irodalmi könyv. Amit itt Cegléden a könyvesbolttól nem kapok meg, mert kis példányszámban érkezik, azt Pesten is egyre nehezebb megszerezni. Amikor átvettem a könyvterjesztést az évi forgalom kétezer forintnyi volt, most majdnem kétszázezer. Az üzemi könyvterjesztésnék nagy előnye. hogy helyben van. ezért is szeretem ezt a munkát. A< könyvesbolt dolgozói, a könyvbizományosok — Cegléden majd negyvenen vannak — munkájával a könyvszeretők, könyvvásárlók elégedettek —, de a könyvellátással már kevésbé! Győrffy Annamária Új vb-titkár Kocséron Egyhangú választás Vass Imréné, a kocséri községi tanács vb-titkára, 28 évi szolgálat után nyugalomba vonult. A kiváló tisztviselőt a napokban ünnepélyes kerete! között köszöntötték ebből az alkalomból. Vass Imréné érdemeit, a község lakóinak meleg ünneplése közepette, LUkacsics Imre, a Ceglédi Járási Hivatal személyzeti előadója és Király Kálmán, a kocséri tanács elnöke méltatta. A megüresedett vb-titkári állást, a községi tanács a legutóbbi ülésén töltötte be. A testület egyhangú választással a ceglédi járási hivatal egyik munkatársát, dr. Ványi Ambrust választotta meg végrehajtó bizottsági titkárnak, aki állását már el is foglalta. Mint elmondotta, a szomszédos Nagykőrössel hagyományos jó viszonyban élő Ko- csér községben szívesen fogadta el a munkakört. Fő törekvése a ceglédi járási hivatallal való jó kapcsolat további erősítése, a község fejlesztése lesz. Rimánkét A vezető időbeosztása címmel szinkronizált angol filmet vetítenek június 9-én, kedden délután 2 órakor a Szabadság Filmszínház kamaratermében á Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ceglédi városi szervezetének rendezésében. A vetítés után ismertetik a film felvételének körülményeit, majd a résztvevők a látottakról vitatkozhatnak. köszönetnyilvánítás, ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk, déd- nagyapánk KOZMA SÁNDOR temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, nagy bánatunkban osztoztak. Külön köszönetét mondunk a Kossuth Termelő Szövetkezet vezetőségének és tagságának, a Május 1. Ruhagyár „Á” befejező részleg dolgozóinak a temetésen való megjelenésükért és a koszorúkért. Köszönjük a kerületi főorvosnak a hosszú ideig tartó betegség alatti mindenkori segítőkészségét, melyet a betegség enyhítéséért tett. A gyászoló család. ISSN 0133—2000 (Ceglédi Hírlap)
