Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-28 / 150. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 150. SZÄM 1981. JÜNIUS 28.. VASÁRNAP Az ügyes kezű nőket várják Uj üzem, új munkaalkalom az EVIG-ben Fehéren fekete, szembetűnő op-art: nem különösebb mű7 vészi alkotás, csak egyszerű plakát, rajta az ÉVIG emblémája. Az utóbbi időben Cegléden és közvetlen környékén több helyen megjelent, sokan felfigyeltek rá. Arról adott hírt, hogy könnyű betanított munkára, egy- és kétmű- szakosra, nőket, férfiakat keres az ÉVIG ceglédi villamos kisgépgyára, újonnan létesült tizemébe. Áll a műhelycsarnok Áll az új munkahely, teljes üzemeléséhez az előkészületek folyamatban vannak. A próbagyártást szeptemberben akarják elkezdeni, új konstrukciójú villanymotorokat készítenek. ötven-hatvan ember munkahelye lesz, főként nőké, ügyes kezű betanított munkásoké, akik szívesen sajátítják el a tekercselés, szerelés rutinmozdulatait. Kell néhány esztergályos, marós, géplakatos, gépbeállító és szerszámkészítő is. Mindezt beszélgetésünk során Szakáll Miklós, a személyzeti és munkaügyi osztály vezetője említi, beszélgetésünk során. Az osztályvezetővel a találkozót nem volt könnyű megszervezni. Az utóbbi időben gyakran akadt gyáron kívüli elfoglaltsága, mivel a munkaerő-szervezésben személyesen is részt vesz. — Fontos kérdés ez — mondja. — Gyárunk gazdasági fejlődésének növekedését várjuk ettől is, a következő esztendőkben. Ennek indító időszaka épp a VJ. ötéves terv időszaka. Az üzem főként egy-, kisebb részben váltó műszakos lesz. Itt, gyáron belül is van lehetőség némi átcsoportosításra, főként szakmunkásainkkal tudattuk ezt, akik jártasak a villamos forgógép részeinek gyártásában. A második lépés az volt, hogy — mivel női munkaerőről van főként szó — levélben értesítettük a gyermek- gondozási szabadságon levő asszonyokat. Azokat is, akiknek csak később telne le ez a szabadsága. Ha tudnak, jöjjenek. Itt az egyműszakos munka- lehetőség. A gyár amiben csak tud, segít. A városi tanács méltányolja, hogy mennyi anyagi és társadalmi- munka-támogatást adtunk Cegléd gyermekintézményeinek, elsősorban a bölcsődéknek és óvodáknak a fejlesztéséhez. így szavunkat állva tehetünk ígéretet, hogy a munkára visszatérők ilyen gondján segítünk. Az ÉVIG ceglédi gyárában sokan dolgoznak a környező településekről.. Csemőből és Üjszilvásról a gyár autóbusza, Törteiről és a városból a rendszeres Volán-buszjárat hozza az embereket. A már itt dolgozókat is megkérték, segítsenek a munkaerő-keresésben. Kialakuló dinasztiák — Munkaerőforrást jelentenek szakmunkástanulóink is. Ezen a nyáron tizenöten kaptak szakmunkás-bizonyítványt. Egy sem kívánkozik el közülük, úgy érzik, megtalálják itt a számításukat. Maradnak valamennyien. Kezdő esztergályosainknak, villamosgép szerelőinknek • 13, 14 forint órabért tudunk fizetni, s rajA tiszta városért A rendelet rendre kötelez Ebben az évben még szinte alig tettek feljelentést a köztisztasággal foglalkozó tanácsrendelet megsértői ellen a városban. Elvétve érkezett egy-ket akta a rendőrségtől, ezek is inkább azt a tényállást rögzítették, hogy egyes magukról megfeledkezett emberek az utcán végezték folyó ügyeiket... Bírságot pedig bőven lehetett volna kiszabni, lett volna ró o» »ócskán. Szép számmal vannak még szemetelők, rongálok, az állampolgári fegyelmet önmagukra nem vonatkoztatok Cegléden. Az esetek felderítése, a tettesek leleplezése bizony nehézkes. A városi tanács műszaki osztályán érdeklődtünk az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról. Kiss István műszaki főelőadó elmondotta, hogy az áprilisi nagy tisztasági akció idején számottevő eredmény született. Egy hónap alatt hatalmas mennyiségű szemetet, hulladékot, törmeléket fuvaroztak a téglagyár mellett kijelölt városi szeméttelepre. A vállalatok önként felajánlott 25—30 szállítójárműve, tucatnyi rakodógépe folyamatosan dolgozott. így sikerült felszámolni a temető és a ceglédberceli út mentén levő szeméthegyeket. Bejelentés alapján sok ház udvaráról is ingyen vitték el a felhalmozott limlomot, építési törmeléket, más oda nem illő hulladékot. A városban sok családi ház épül, máshol felújítást, átalakítást hajtanak végre. Számtalan helyen az utcán tárolják a vasbeton- gerendákat, a sódert, homokot, egyéb építőanyagokat. Ezek tulajdonosait a műszaki osztály figyelmeztette, hogy közterület-használatbavételi engedélyt kell kiváltaniuk. Sokan ezt tették, mások az udvarukba hordták a kint levő holmit. Az osztály egyetlen szabálysértési eljárást sem kezdeményezett. A jövőben azonban — bár nem szívesen nyúlnak a büntetés eszközéhez — szigorúbban lépnek fel. Hamarosan hatályba lép a nemrég módosított köztisztasági tanácsrendelet, amely egyértelműen leszögezi, hogy a járdasöprés, a folyókák tisztántartása, a csapadékvíz elvezetése a háztulajdonos feladata és kötelessége. Legyen szó magánszemélyről vagy közületről, lakóházról vagy boltról, egyaránt számon kell kérni a rendelet betartását. A kötelességüket elmulasztóknak pénzbírságot kell fizetniük. Arra természetesen módot adnak, hogy a tanács rendeletét mindenkinek módjában álljon alaposan megismerni. Az észlelt kihágás egyszerűbb és gyorsabb formában fut át a hatóság kezén. A műszaki osztály létszámát feltöltik, és ha az új ügyfélszolgálati iroda elkészül, még több idejük lesz az azzal megbízott személyeknek a város rendjével, tisztaságával foglalkozniuk. Az a cél, hogy a jövőben a szabálysértéseket mihamarabb feltárják, késedelem nélkül kiszabva a pénzbírságot. Tavasszal sok területen sikerült rendet csinálni. Jó lenne ezt folytatni, még szélesebb körben megvalósítani. Hasznos volt az akkori társadalmi összefogás, de rá kell vezetni a polgárokat, hogy az egyén is tudja — és teljesítse — a kötelességét. T. T. tűk is múlik, hogy ez majd hogyan emelkedik. A tanuló- képzés az egyik szakember- bázisunk. A narmadik toborzási módot, a hirdetési formát is igénybe vettük. A szükséges új munkaerő kétharmada már megvan. Ügy érzem, aki jön, nem választ rosszul. A ceglédi gyárban dolgozunk úgy kilencszázan. Az ujóbbii dobén igen kicsire csökkent nálunk a munkaerő-vándorlás. Havonta négy-öt eset fordul elő. Legtöbben valóban alapos indokkal távoznak. Viszont, kialakulnak a sokszor emlegetett, már patinás, jó nevű munkahelyeken gyakori, családi dinasztiák. Férj, feleség, majd a gyerek követi ide a szülőket. Igen jó dolog ez. Friss szellem Év elején a gyár műszaki szakembereket is keresett, hogy újabb felsőfokú végzettségűekkel egészítse ki a vezető, tervező, munkairányító gárdát. Jöttek, megfeleltek, jriss szellemet hoztak. Az új gépész- és üzemmérnökök beilleszkedtek, s tmk-szakos üzemmérnök is jelentkezett a hívó szóra, pedig ilyen szakterületen munkálkodót keveset, s nehezen találni. Az újak perspektívát látnak itt, szakmai kibontakozásuk lehetőségét érzik. A város segítőkészen áll lakásproblémáik megoldásához, a gyár erkölcsi támogatás mellett anyagit is ad, letelepedésükhöz. — Ceglédnek, a tovább iparosodó, iparában erősödő városnak sokat jelent az ÉVIG villamos kisgépgyára — mondja a személyzeti és munkaügyi osztály vezetője. — A budapesti, központi gyár méltányolja ezt. Termelési eredményeink és a kapott feladatok fontos részét alkotják a központi gyárénak. Számítanak ránk és ha megérdemeljük — erre példa gyakran adódik — az elismerés sem marad el. E. K. Tíz mozgalmas nap Eíkészültek az őszi programok Szüreti bál, kiállítás, vásár Mire megérik a tőkék terhe, kezdődik a ceglédi ősz. A szokásos programok szervezői az idén a korábbinál rövidebb időtartamba sűrítik az eseményeket. Megtehetik, mert egyébként is kevesebb lesz a kínálat. Arra azonban gondjuk van, hogy mindenféle érdeklődésű és igényű ember megtalálja a kedvére való szórakozási, művelődési alkalmat. Mindenki kedvére Szeptember 24. lesz a hírverés napját Akkor vonultatja fel a gépkocsikat az Autóklub. A Szabadság tér öreg platánjai alatt térzene szórakoztatja a sétálókat, a Kossuth Étterem vidám szüreti mulatságra invitál. A tulajdonképpeni megnyitó másnap lesz, 25-én, amikor megkezdődik a három napra, péntekre, szombatra és vasárnapra tervezett szabadtéri termékbemutató. Jó alkalom lesz ez arra, hogy bepillanthasson mindenki a gyárakban, üzemekben, termelő- szövetkezetekben folyó munkába, hiszen aligha tudja mindenki, mi mindent termelnek hazai és külföldi megrendelésre az üzemek, közös gazdaságok. Ez az árubemutató lesz az első alkalom, amely összekapcsolódik a tavaly meghirdetett Művészet és ifjúság pályázat egyik díjnyertes alkotásának megvalósításával. A zsűri és a városbeli illetékesek egyaránt érdeklődéssel fogadták az alkalmanként köztereken felállítható, többféleképpen összekapcsolható sátrak ötletét, amely Radvá- nyi György építésztől és Lovas Pál belsőépítésztől származott. A közelmúltban tíz vállalat nyilatkozott úgy, hogy megrendel egyet-egyet a zöld és a sárga számtalan színárnyalatában pompázó sátrakból. Ugyancsak szeptember 25-én nyílik meg a Fa és környezet faplasztikai biennále, amelyet a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége és a városi tanács közösen rendez meg. Országos fórummá kívánják szélesíteni, helyet adva a legjobb hazai alkotásoknak. Az ezzel kapcsolatos felhívást már postázták a művészeknek, várva jelentkezésüket. A zsűrizett anyagot a Kossuth Múzeumban egy hónapig láthatja a közönség. Ez alkalommal ötödször rendezik meg Cegléden-az országos kisgra- fikai kiállítást, amelynek a Kossuth Művelődési Központ ad helyet. Cukrászati bemutató A Dózsa ifjúsági klubban lesznek a népzenei, irodalmi és politikai napok. A Szabadság Filmszínház Patkós Irma színésznő filmjeit tűzi műsorra, továbbá plakátkiállítást é. vásárt tart. Lesz majd ifjúsági nap a CVSE-pályán, dzsesszest, fellép a Petrik- trió. Nem marad el a magyar- nóta-est, a hidegkonyhai és a cukrászati bemutató. A haspártiak a már bevált vacsoraestekre foglalhatnak asztalt, s átadhatják magukat az ismeretlen ízek örömeinek. Mulatság a téren Egészségügyi, közművelődés- ügyi és pedagógiai tudományos tanácskozások fűződnek az őszi programhoz. Látványosságnak ígérkezik az áfész őszi-téli holmikat felvonultató divatbemutatója. Október harmadikén afféle népünnepélynek beillő nagy szüreti bállal zárul a Szabadság téren a Ceglédi ősz programja. Szeptember 25-ig Tárlat Egerben Dohnál Tibor ceglédi származású festőművész műalkotásaiból tegnap nyílt tárlat Egerben, a megyei könyvtár aulájában. A kirándulók, érdeklődők szeptember 25-ig tekinthetik meg a kiállítást. Fennakadt a rostán Színpadra termett ez a kislány Kocsis Jutka színésznő lesz — Kocsis Jutka színésznő lesz! Talán még a verebek is ezt csiripelték a napokban, mert a hír egykettőre szétfutott o városban. Mindenki örült, aki ismeri ezt a mosolygós arcú, szép kislányt. Eddig is sokan számon tartották, emlékezve kellemes énekhangjára, tiszta versmondására, hiszen a Kaláris-együttes tagjaként sokszor és sok helyen fellépett, gyerekek és felnőttek körében egyaránt. Nem volt olyan gyermeknap, télapóünnepség, hogy ne bűvölte volna el szereplésével az apróságokat. A felnőttek a városházán gyönyörködhettek mély átéléssel előadott verseiben, dalaiban, mert házasságkötéseknél és névadóünnepségeknél is gyakran közreműködött. — Ez igen! — mondták, s önkéntelenül tapsra mozdult a kezük, kis híján megfeledkezve az ünnepélyes pillanatról. iár a járdánál tartanak Százszemólyes óvodát épít Cegléden, a Köztársaság utcában a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. A kivitelezők jelenleg a szakipari munkáknál tartanak. Képünkön az épület körüli járdát építik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Jutka most itt ül a szerkesztőségben, és éiete első nyilatkozatát adja. Szemében az öröm szikrája csillan, sötét haját időnként hátraveti, kezének könnyed mozdulataival kíséri szavait. — Hogyan is kezdődött? A harmadik nekifutás — Mondhatnám, hogy már az óvodában, mert mindig szívesen kiálltam énekelni, verset mondani, de ennek aligha van különösebb jelentősége. Ki, mit tud?-on, szavalóversenyeken sem vettem részt. Eredetileg a biológia érdekelt, majd csak másodikos, harmadikos gimnazista koromban alakult ki bennem az elhatározás, hogy színész legyek. Rátóti Zoli, aki egy osztállyal felettem járt, s ma már a Színművészeti Főiskola hallgatója, egymás után adta az ötleteket, hozta a könyveket, mindazt, amit nekem valónak gondolt. Magyar tanárnőm, Bajdik Zoltánné ugyancsak támogatott. Mészáros Ágnes, azaz Ági néni ugyancsak biztatott, igyekezett bátorítani, lelket önteni belém. Egyébként Halasi Márton, a városi KISZ-titkár volt az, aki a felvételi vizsgákra felkészített. Három évig tartott, amíg beérett a siker. — Hányadik nekifutásra? — Mint a mesében, a harmadikra. Már az első alkalommal eljutottam a harmadik rostavizsgáig, s csak ott szórtak ki. Ez a tény erőt és . hitet adott: érdemes folytatni, ‘ha már eddig eljutottam. Vers, ének, tánc — Általában hogyan zajlanak le a felvételik a Színház- és Filmművészeti Főiskolán? — Az első menetben minden jelentkezőt behívnak, s vannak vagy hat-hétszázan. A második meghallgatásra már csak a fele marad, a harmadikra talán harmincán. Ki- nek-kinek össze kell állítania a repertoárját versekből, monológokból, énekből és táncból. Persze, ez még nem minden, hiszen a mind kevesebb számú pályázó félelmetesen bővülő zsűri előtt találja magát az utolsó alkalommal. Nekem az Is jól jött, hogy zenei általánosba jártam, hét évig tanultam zongorázni, egy kicsit balettoztam, most utóbb az OSZK-han énekórákat vettem Pesten. Egyszóval nagyon tudatosan készültem, s úgy éreztem, hogy’ amit felcsipegettem, lassan megérlelődik bennem. — Volt-e valamilyen sztorija a felvételinek? — Az volt a sztori, hogy felvettek. — Milyen kiegészítő alapozás kellett még? — Természetesen sokat jártam színházba. Igyekeztem minden darabot- frissen megnézni. Legszívesebben a Víg- be és a Pesti Színházba ültem be. Műfajilag az ő darabjaik álltak hozzám közelebb. A jó filmekről sem maradtam le. Ismét egy ceglédi — Mivel telik el a nyár? — A baráti körömmel Erdélybe utazunk ismét Két hétre vár a Balaton. Aztán elő kell vennem az orosz nyelvkönyvet hogy mire kezdődik a főiskola, felelevenítsem a tanultakat Az angoi- lal is kell foglalkoznom. Sokat fogok olvasni, főként drámákat, mert úgy érzem, sok a bepótolni valóm. Alaposan készülnöm kell, mert még hátravan a neheze, és nem szeretném, ha csalódna bennem Békés András rendező, aki az osztályfőnököm és a tanári kar. ★ A sor egykor Patkós Irmával kezdődött, majd folytatódott többek között Gór Nagy Máriával, a balettművész Bre- tus Máriával és Erényi Bélával, az idén végzett Balogh Erikával, a jelenleg főiskolás Rátóti Zoltánnal. Amikor ítéletet hirdetett a felvételi bizottság, s elhangzott Kocsis Jutka neve, a tekintélyes színházi emberek szinte egyszerre szólaltak meg: — Nicsak, ismét egy ceglédi. Tamasi Tamás ISSN iiM—DfiM (Ce8i«dt Hírlap) * t A k