Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

1981. JÜNIUS 28., VASÁRNAP xJŰitan Meggyszezon Szedik a meggyet a Török­bálinti Állami Gazdaság zsám- béki kerületében. A termés nemcsak mennyiségében meg­felelő, hanem szép is. Műanyag a mezőgazdaságban Higiénikusabb, egyszerűbb Húsz év alatt ötvenszeresé­re nőtt a hazai mezőgazdaság műanyagfelhasználása, s en­nek egyik eredményeként tel­jesen átalakult a korai zöld­ségtermesztés. Jelenleg az or­szág minden lakosára négy négyzetméter fóliával borított terület jut, s ez alatt 20—25 kiló primőráru terem. A fólia alatti primőrtermelés együt­tes értéke ma már meghalad­ja az évi ötmilliárd forintot. A fóliák kertészeti hasznosí­tása a következő években még inkább előtérbe kerül. Az előjelek szerint hamarosan meghódítja a dísznövény-, a szamóca-, a spárgatökök-, a kínai kel- és a levélzöldségfé­lék termelését is. Arra termé­szetesen ügyelni, mert hiszen ezen múlik a fólia felhaszná­lásának további terjedése, hogy az ára ne borítsa fel a termesztési költségek egyen­súlyát. Az újabban megjelent, úgynevezett vízfüggönyös, egyéb kettősborítású, tartó- sabb használatú fóliák ára ugyanis már ilyen 'veszéllyel fenyeget. A primőrtermelés nagy ará­nyú fellendülésén túl a mű­anyagok alkalmazása higié- nikusabbá és egyszerűbbé te­szi az anyagmozgatást és a csomagolást is. Az üvegszálas poliészterből készített termé­kek korrózió ellenálló tulaj­donsága lehetővé teszi, hogy a hagyományos állattenyésztési berendezéseket felváltsa a műanyag. Így például a ser- íésfiaztatókban pótolhatja a fémből készült rácspadlózatot és az etetőket. Szennyvíztisztító Budaörsről Hazai tájakon elkötelezettek A vészharangkongatásnak nincs itt az ideje. A vállalat­nak még sok, ki nem használt belső tartaléka van, s eddig is mindig kilábaltunk a hullám­völgyből. Dr. Pethö Ferenc, a budaör­si MEZÉPSZER Építőipari Kö­zös Vállalkozás főkönyvelője állította ezt tavaly, év vége táján, amikor már hónapok óta nagy-nagy erőfeszítéssel próbálták rendezni, stabilizál­ni a cég anyagi-pénzügyi helyzetét. Nos, a vészharangkongatás­nak annyira nem volt ott az ideje, hogy a MEZÉPSZER tavaly sikeres esztendőt zárt, a tervezettnél több, 32 millió 400 ezer forint nyereséget gaz­dálkodott ki. Nem lehet mentség Leipán Tibor, a vállalat igazgatója, a viszonylag jó in­dulási alap ellenére sem elé­gedett. — Magyarázhatjuk a bizo­nyítványt — állapítja meg —, azt, hogy a korábbi 68-ról mindössze 20-ra csökkent de­cemberre kőműves gárdánk létszáma; ez viszont nem fo­gadható el mentségként kivi­telezéseink határidejének csú­szásához. Pedig valóban sakk­matt helyzetbe kerültünk, nem tudtuk megszervezni az építkezések megfelelő téliesí- tését. Az 1981-es évi tervün­ket mindenesetre úgy állítot­tuk össze, hogy először is tör- lesszük adósságainkat, azaz befejezzük a megkezdett mun­kákat, Őrölünk, hogy ma már sokan a budakeszi Ifjú­sági Ház csodájána járnak. Október végére — a terme­lőszövetkezetek országos kongresszusára — elkészül végre a TOT-székház; szep­tember 1-én a budaörsi 16 tantermes általános iskola tor­naterme; novemtier 7-re pedig 70 bányászlakás — Pilisvörös- váron. Bővítik ezenkívül a BUDATEJ hűtőtárolóját és tejszínkrémüzemét, a Vízgé­pészeti Vállalat megbízásából pedig hozzálátnak egy hatvan személyes korszerű, UNIVÁZ- szerkezetű munkásszálló épí­téséhez. — Jelentős erőket kötött le tavaly és köt le még idén is, új központi, telepünk létre­hozása. Több mint 80 millió forint értéket kellett átmen­tenünk, áttelepítenünk meg­büntetett, régi bázisunkról — mondja az igazgató. — Raktá­rakat, üzemeket kellett épí­tenünk, s emiatt a második negyedévben több mint egy hónapra majdnem minden munkahelyünkről ide, Buda­örsre hoztuk az emberein­ket Ezzel egyidejűleg még az ipari termelést is kénytelenek voltunk szüneteltetni. A MEZÉPSZER ugyanis nem egységes profilösszetételű vállalat. Az építés mellett je­lentős értéket képvisel a tech­QWo UOUJlJoQb) Júniutt 30-iát ÖT NAPON ÁT MINDENNAP MÁST ajánflofe/ 40 X nológiai szerelés; termékgyár­tásuk pedig — vasipari és szerkezetgyártásról van szó — nyereségük fő forrása nap­jainkban is. A főként maxi­mált áras — megyei érde­kekből elvárt, nem gazdasá­gos — építkezéseket így si­került kompenzálniuk. Saját szabadalom — Miután befejeződött a magyar húsipar nagyrekonst- rukciója, már 1980-ban is csökkent az igény fő ipari ter­mékünk: a MEZÉPSZER-tí- pusú hűtő- és mélyhűtő ajtók iránt — kapcsolódik a be­szélgetésbe Vörös Gyula üzem­egységvezető. — Előbbiből idén 200-ra, utóbbiból viszont már csak 5—6-ra van megren­delésünk. Természetesen nem ért bennünket váratlanul, hogy a termékváltáson a sor. Időben körülnéztünk: milyen hiány­cikket gyárthatunk gazdasá­gosan? Mire van lehetőségünk, eszközünk? Saját szabadal­munk az az SZK-típusú szenny­víztisztító berendezés, amelyet először családi házakhoz kísér­leteztünk ki, mára azonban több, nagyobb típussal is bőví­tettük a termékcsaládot, s így kétezer lakosú községek gond­jai is megoldhatók telepítésük­kel. Érdemes egy kicsit bővebben szólni: mire képes valójában a budaörsiek újdonsága? Mint mondják, az általuk kifejlesz­tett berendezések csatornázat­lan területen keletkező házi szennyvizek teljes biológiai tisztítására szolgálnak. — Alig győzzük jegyezni a megrendeléseket, pedig idén csak 35—40 darab gyártására vállalkozhatunk — veszi át a szót Leipán Tibor — Ennek el­lenére, már a továbbfejleszté­sen törik fejüket a szakembe­reink Illetve, szabadalmat vá­sároltunk ahhoz, hogy az úgy­nevezett harmadfokú tisztítást is megoldhassuk. Közérthetően ez annyit jelent, hopr a szennyvíztisztítók kiegészíthe- tők denitrifikáló készülékek­kel. Olyan egységekkel, ame­lyek semlegesítik a szennyvíz nitrát- és foszfáttartalmát. Mivel Pest megyében nap­jainkban is sok kút vize iha­tatlan, kísérleteznek, miként lehetséges a tiszta víz denitri- fikálására is használható esz­közöket előállítani, majd gyár­tani. Ennek jelentőségét, úgy véljük, felesleges kommentálni. Egyenlő esélyekkel A MEZÉPSZER célja az idén 400 millió forint termelési ér­ték elérése — féléves eredmé­nyeik alapot adnak az optimiz­musra — és 30 millió forintos nyereség. Helyzetüket nagy­mértékben megkönnyítette, hogy január elsejétől a mező- gazdasági szabályozók helyett rájuk is az állami építőipari előírások vonatkoznak. Ez ugyanis sok szempontból — termelési adó, árrendszer, bér- színvonal — kedvező a válla­latra nézve. Az igazgató úgy fogalmaz: egyenlő esélyekkel léphetünk mi is „porondra Még megjegyzi, hogy bár sike­rült megállítani a fluktuá­ciót, változatlanul alapgondjuk a szakmunkáshiány. Elsősorban jól képzett kőművesekre, ácsok­ra, hegesztőkre, csőszerelőkre lenne égetően szükségük. Bé­rezésben ugyanis ma sem ver­senyezhetnek a zömében kül­földi munkákat ígérő konkur- renciával. A MEZÉPSZER ugyanis hosszú távon, hazai tá­jakon elkötelezett, exportra jó ideig nem gondolhatnak. Dodó Györgyi Jegyzet A nyári vakáció veszélyei NINCS SZlVSZORlTOBB látvány, mint amikor a közle­kedési baleset áldozata gyermek. A statisztikai adatok szomo­rú tényre hívják fel a figyelmet: a gyalogos gyermek­balesetek száma hazánkban évről évre emelkedik, s kulönö* sen az elmúlt három évben volt jelentős. A közúti balesetek halálos áldozatainak 10 százaléka 14 éven aluli volt. Elszomorító adatok, s ha jól meggondoljuk, altkor ml, fel­nőttek is felelősek vagyunk ezekért a tragédiákért Nemcsak a gázolók, hanem azok is, akik nem a kijelölt gyalogátkelő­helyen haladnak át az út másik oldalára, akik mozgó villa­mosra vonatra ugranak fel, akik a piros jelzés ellenére lép­nek le a járdáról, egyszóval mindnyájan — a szabálytala­nul közlekedők. Tavaly csökkent ugyan Pest megyében is a balesetek szá­ma, de — például a monori járásban — az idén is történt már gyermekbaleset Ezen a környéken különösen veszélyes a 4-es számú főközlekedési útvonal, ahol a legtöbb felnőttbaleset is történik. A jelentős idegenforgalom miatt gépkocsik ezrei suhan­nak végig nap mint nap ezen az úton — ugyanígy említ­hettük volna a szentendrei vagy a budai járás útjait —, sokan nem tartják be a lakott területen érvényes 60 kilométeres sebességet. A gyalogosok, főleg a gyermekek biztonságos át­haladása az úttesten alig megoldott. Sajnos, a nyári vakáció újabb veszélyeket rejteget magá­ban. Nem ritka az olyan eset sem, hogy a szülők 8—9 éves gyermekükre bízzák a kisebbeket, a 3—4 éveseket. Mindez megengedhetetlen és súlyos felelőtlenség, nemtörődömség. Megnövekszik a vakációban az ifjú kerékpárosok, kismo- torosok száma is az utakon. Jó lenne, ha például a jó bizo­nyítvány jutalmául kapott kerékpár csak örömet szerezne kis gazdájának, nem pedig a balesetveszélyt növelné. A cél érde­kében tanítani, nevelni kell a gyerekeket a helyes közleke­désre. A baleseti kockázat mértéke — a nyári hetekben — saj­nos, megnövekszik, A szeptemberi tanévkezdésig tartó idő­szak mindenképpen több veszélyt rejt magában, hiszen a gye­rekek — kisebbek és nagyobbak egyaránt — fölszabadultab- ban élvezik a szünidőt. Könnyen megfeledkeznek magukról, s elég egy óvatlan pillanat, máris megvan a baj. A legtöbb hiba bennünk, felnőttekben van. A szülőkben, akik elengedik, nem oktatják ki őket, amikor eltávoznak ott­honról, megengedik nekik, hogy egy kerékpáron ketten utaz­zanak. Holott a KRESZ szigorúan tiltja, csupán 18 éven felüli felnőtt vihet egy-vagy két gyermeket, biztonságos üléseken. A rossz példát, a figyelmetlen, fegyelmezetlen közlekedési magatartást a felnőttektől tanulják a gyerekek. Gyomrán például a Mendei úton a napokban egy 12 év körüli fiú az apja ölében ülve vezette a személygépkocsit. Mi ez, ha nem súlyos felelőtlenség? VIGYÁZZUNK a gyerekekre! Es ne csak a volánnál, hanem gyalogosan, példamutatás­sal, ha keld, a kéz megfogásával is. Csak így érhetjük el, hogy ne romoljon tovább a szomorú statisztika. Hiszen legdrágább 'kincsünkről, a gyermekről van szó. Gér József Azonos értékű célok Beszélgetés Jónás Zoltánnal, az MSZMP ráckevei járási bizottságának első titkárával ve egy esetleges rossz időjá­rástól, kevés árut rendelt, ne­hogy a nyakán maradjon. Nyíltak új üzletek, az ellátást a húsvágó üzemek, tsz-ek is segítik. Határozottan támogat­juk a magánkereskedőket: ők kis beruházással dolgoznak, megéri nekik a szezonális üz­let is, amelyre nagyobb bol­tot, szervezetet alapítani nem kifizetődő. Feltétlenül kiemelkedő az üdülőhelyi bizottságok szere­pe: látványos eredményeket hozott szervezőkészségük, ak­tivitásuk. Természetesen nem­csak az övék. Rövidesen elké­szül Ráckevén a 80 szemé­lyes motel, enyhítendő a szál­lodagondokon. Szigetszentmili- Jóson a Csepel Autó segíti a szabadtéri sporttelep fejlesz­tését. Az év végére várjuk a Savoyai kastély renoválásának befejezését, ez ugyan építőmű­vészek alkotóháza lesz, de re­reméljük, néhány művészettör­téneti jelentőségű termét a nagyközönség is látogathatja majd. Amivel elgedetlenek vagyunk: a ráckevei meleg vi­zű strandfürdő építésének üte­me. Ezt alaposan (és sürgősen) gyorsítani kell. # A járás irányitól milyen segítséget kapnak az Irányl- tottaktől? — Munkánk hatékonyságát leginkább — természetesen a 4450 párttag növeli. Magasan képzett, öntevékeny vezetők, igazi személyiségek dolgoznak a nagy gazdaságokban. Olya­nok, akiknek példája tettekre ösztönzi környezetüket. Ezeken a helyeken már nincs gond az utánpótlással sem: nagy ön­állósággal, több száz millió fo­rintos értékkel gazdálkodnak fiatal, agilis szakemberek. Saj­nos a közép- és kisüzemekben gyakoribb a kicsinyesség, szak­mai rövidlátás, féltékenység. Több községi vezető cseréjét is javasolnunk kellett, új, máshol kipróbált, irányítói gyakorlatot szerzett emberek kerültek a települések élére. Személyük is. remélhetőleg, biztosíték an­nak megértésére, hogy az em­berek, a járás lakóinak érde­ke, a falvak fejlesztése, a gaz­daságpolitikai feladatok megol­dásával azonos értékű cél. Andai György á * { Sokarcú járás a ráckevei, $ Területén gyár- és tsz- j óriások, olyanok, amelyek íj országos, sőt világhírnévre íj tettek szert. Elég, ha csak íj a Csepel Autógyárat, a du- íj navarsányi, dömsödi, rác- íj kévéi, mezőgazdasági nagy- fi üzemeket említjük. — A sokarcúság a kisebb egységekben, a családokban is tükröződik. Munkaképes lakos­ságunk több, mint 50 százalé­ka az iparban dolgozik, közü­lük 22 ezren járnak a fővá­rosba, a többieket a mezőgaz­daság foglalkoztatja. így egy- egy család jövedelme sokféle forrásból származik. Érdekes azonban, hogy ennek ellenére sem mindig ismerik az ipari szakemberek a mezőgazdasá­gi dolgozók munkáját. A já­rásban gyakori munkás—pa­raszt találkozók egyebek kö­zött éppen egymás alaposabb megismerését szolgálják. Nagy öröm számunkra, hogy ilyen­kor azok a munkások, akik an­nak idején segítettek a tsz- szervezésekben, szinte hitet­lenkedve mondják, látván eredményeinket; akkor bi­zony nem gondolták volna, hogy; e Melyek ezek az eredmé­nyek? — Több miUiárdot ad a 11 tsz és a 2 állami gazdaság. Hadd ne soroljam, mi min­denből. Azt tartjuk most jel­lemzőnek, hogy ezek a sikerek a korábban elképzelhetetlen in­tenzitású önállóságnak, kezde­ményezésnek köszönhetők. Ráckevén hamarosan átadnak egy akkora hűtőházat, mely­nek építéséhez régebben talán legfelsőbb szintű döntés kel­lett volna. Most a tsz úgy vélte és bizonyította: kifizető­dő lesz, megcsinálják. Dömsö- dön rekordidő alatt újabb 1000 férőhelyes szakosított szarvas­marha-telep épül, a szigetcsépi 480 férőhelyes építése jövőre indul. Halásztelken a Duna Tsz zöldségfeldolgozó-telepet létesített, a dunavarsányi hús- nyúltenyésztés fél ország ház­táji gazdaságaira, agrárüzemei­re kiterjed. És sorolhatnám to­vább. Ezek az agrárüzemek gazdaságosan dolgoznak és egyre takarékosabban. A VI. ötéves tervidőszakban úgy kí­vánják elérni a 4800—5000 li­teres tejátlagot, hogy a fel­használt abrakmennyiség lé­nyegesen csökkenjen. A drága fűtőolaj felváltására például társulás jött létre: 1983 vé­gére földgáz látja el a Duna Tsz-t, a Pestvidéki Gépgyárat. Egyre Inkább hasznosulnak a másod- és hulladékanyagok. O Az erős gazdaságok meny- nyíre határozzák meg a tele­pülések életét? — Van, amelyik több község területén dolgozik. Természe­tes érdeke tehát, hogy a la­kosokat — saját munkásait — minél inkább magához kösse, úgy is, hogy a lakóhely fej­lesztését segíti. Kitűnő kap­csolatok alakultak ki, hogy tá­mogatást ad egy-egy üzem, tsz. Meggyőződésünk, hogy az együttműködés, a megkezdett úton haladva, tovább erősíthe­tő. Űj formák segíthetnek, vagyis nemcsak pénzre, hanem feladatok átvállalására van szükség, mert építő-, szállító­munkákra emberek, eszközök néha nehezebben „kerülnek”, mint forintok. • Megfordítom a kérdést: nem várnak tül sokat a helyi tanácsok a gazdaságoktól? — Ebben a tervciklusban 700 milliót kapnak a községek. Eb­ből már lehet gazdálkodni. La­kosságunk száma viszont éven­te 4—5000-rel nő. most mint­egy 110 ezren élnek a járás­ban. S igényeik, jogos igé­nyeik vannak. Ezt társadalmi összefogással, üzemek és la­kosok segítségével lehet kielé­gíteni. Szerencsére, ezt meg is értik: az V. ötéves tervben 500 új óvodai hely megterem­tése volt a célunk — lett 600, 41 tanterem helyett felépült 63. A következő években 74 tan­termet, 325 új óvodai helyet tervezünk — papíron. Biztos, hogy több lesz, segítenek az emberek. Az már nem rajtuk múlik, hogy ez a rengeteg új nem enyhíti gondjainkat, ép- pencsak a szintentartásra elég, arra, hogy ne rosszabbodjék a helyzet • Az említett 110 ezer em­ber hétvégeken 50—(0 ezerrel gyarapodik: az üdülőkkel. A környék üdülőterület-jellege milyen feladatokat ad? — A dunai szigetekkel együtt mintegy 120 km hosszú part­szakaszon körülbelül 8 ezer hétvégi telek van. Az itt pi­henők tudják: ez a terület nem kíván a Balatonnal vagy Du­nakanyarral vetélkedni. Csen­des, nyugodt családi körülmé­nyek megteremtése a célunk. Sajnos, ennek legnagyobb gondja éppen a Duna. Szeny- nyezettsége a hajdan tiszta ráckevei-soroksági ágban olyan nagy már, hogy például strand sem létesülhet. A folyamat egyre terjed, akut társadalmi problémává válik, és bármily összetett is ez, megoldását nem lehet tovább odázni, mielőbbi, határozott intézkedésekre van szükség. Sok gond volt az el­látással is, elsősorban a tőke­hús, töltelékáru fogyott el a hétvégekre és az őslakosság ezért az üdülőket okolta, ko­moly ellentétek is adódtak. A helyzetet vizsgálva kiderült: gyakran az óvatos kereskedő okozta a feszültséget, aki, fél-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom