Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

2 sJÚthm 1981, JÜNIŰS 28., VASÁRNAP A hét kérdései Fegyverkezésellenes dokumentum A Legfelsőbb Tanács felhívása - Francia-amerikai ellentétek - Iráni változások bálja Japán és az NSZK tá­mogatását megnyerni ahhoz, hogy a július második félé­ben Ottawában sorra kerülő „nyugati csúcstalálkozón” új pénzügyi rend kialakítását szorgalmazhassa. Franciaország új vezetése feltehetően az Atlanti Szövet­ség új felfogását is szeretné egyszer elfogadtatni szövet­ségeseivel — és Amerikával. A párizsi kormány közel- keleti politikáját egyfelől az arab olaj igénye, másfelől az Izraelhez való közeledés ha­tározza meg. Jellemző, hogy Chéysson legutolsó nyilatko­zatában közölte: csak akkor építik újjá az iraki atomreak­tort, ha Bagdad biztosítékokat ad arra, hogy nem szándéko­zik atombombát gyártani. MILYEN ŰJ FEJLEMÉ­NYEK KÖVETTÉK BANI- SZADR LEVÁLTÁSÁT IRÁN­BAN? ____________________ Az A merika-barátsággal és az iráni forradalom elárulá­sával vádolt Baniszadr köz­társasági elnököt a teheráni parlament végül is leváltotta, „alkalmatlanság” címén. Ideig­lenes elnöki tanácsot hoztak létre, amelynek tagjai Behesti ajatollah. a legfelsőbb bíró­ság elnöke, Rafszandzsani, a parlament elnöke és Radzsai miniszterelnök. Megbízatásuk ötven napra szól, nekik kell előkészíteniük az elnökválasz­tást, ezt pedig július 14-ne Washingtoni Európa és a Távol-Kelet kérdései szerepeltek a töb-< bi között a megvitatott témák sorában a szovjet televízió „Kilences stúdió” című műso­rának szombat délutáni adá­sában. Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese és Nyikolaj Sislin, a KB konzul­táns-csoportjának vezetője a többi között a NATO pótfel­fegyverzési tervéről is szólt Vagyim Zaglagyin a többi között megállapította: Európa ma tulajdonképpen fennmara­dásáért küzd. Az Egyesült Ál­lamok ugyanis olyan straté­giai tervet dolgozott *ki, amely szerint a háborút Euró­pában, illetve a világ még egy más pontján vívja meg, az Egyesült Államok azonban A Pravda Haig kínai látogatásáról Peking élezi a feszültséget MILYEN A VISSZHANGJA A SZOVJET PARLAMENT békefelhívásAnak? A Szovjetunió néped a hit­lerista támadás 40. évforduló­jára emlékeztek, ez alkalom­ból a Legfelsőbb Tanács ün­nepélyes felhívással-fordult a világ parlamentjeihez és né­peihez. Ebben nyomatékosan kijelenti a szovjet népképvi­selet, hogy a Szovjetunió sen­kit sem fenyeget sem nyuga­ton, sem keleten, nem törek­szik katonai fölényre. Nem kezdeményezi a fegyverkezési verseny új fordulóit, nincs olyan fegyverfajta, amelynek korlátozásával vagy eltiltásá­val ne értene egyet. A felhí­vásban utalnak az SZKP 26. kongresszusán elfogadott bé­keprogramra, tárgyalásokat Pörgetnek és felszólítják a vi­lág országainak parlament­jeit: határozottan foglaljanak állást a tárgyalások mellett, hogy így meg lehessen akadá­lyozni a nukleáris és a raké­tafegyverek terén folytatott új versenyt. A szovjet parlament felhí­vását rendkívül fontosnak mi­nősítette Waldheim ENSZ- főtitkár. A világszervezetben hivatalosan terjesztik ezt a dokumentumot. Arfa nyilván nem lehet szá­mítani, hogy — mondjuk — a washingtoni Capitoliumon sietnek kedvező választ meg­fogalmazni, az amerikai veze­tés épp ellenkezőleg, a fegy­verkezési hajsza fokozását kí­vánja, a szovjet—amerikai tár­gyalások megindítását viszont halogatja. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának felhívása annál inkább képes visszhangot kel­teni egyes kisebb NATO-álla- mok és a skandináv országok közvéleményében, parlament­jében is, mivel az utóbbi idő­ben egyre fokozódott a fegy­verkezésellenes hangulat, mind több akció indult el az euro- rakéták telepítésének meg­akadályozására. Tehát termé­szetes, hogy a tárgyalások megkezdését sürgető állásfog­lalások új érvanyagot kapnak a szovjet parlament felhívá­sában. HOGYAN ALAKUL AZ ŰJ FRANCIA KORMÁNY KÜL­POLITIKÁJA? _____________ A francia baloldal, min­denekelőtt pedig a szocialista párt nagy választási győzel­me után a második Mauroy- kormány úgy jött létre, hogy a köztársasági elnök, Mitter­rand négy kommunista mi­nisztert is kinevezett. Ami az­tán külpolitikai bonyodal­makhoz vezetett, elsősorban az Egyesült Államokkal. Persze, nehéz is lett volna elképzel­ni, hogy Reagan Amerikája szó nélkül hagyja a kommu­nista jelenlétet a párizsi kor­mányban ... A kissingeri idők­ben is vétót emelt az USA az ellen, hogy Lisszabonban vagy Rómában kommunisták kerül­jenek be a kabinetbe. S most. j amikor a washingtoni kom- munistaellenesség szinte már a Maccarthy-iéle ..boszor­kányüldözés” hangulatát idé­zi, most „merne” egy Mitter­rand kommunista miniszterek­kel együtt kormányozni? Chéysson francia külügy­miniszter ismételt nyilatko­zatokban utasította vissza George Bush amerikai alel- nök bíráló és fenyegető meg­jegyzéseit. Bush az új fran­cia kormány kinevezésének másnapján járt az Elysée-oa- lotában ... A vendéglátó Mit­terrand elnök is leszögezte előtte, hogy Franciaország po­litikáját Franciaországban fo­galmazzák meg. A francia—amerikai ellenté­tek mélyebben gyökereznek. Az a washingtoni pénzügyi koncepció, amely a hihetetlen magas kamatláb révén igen erős dollárt teremtett, súlyo­san érinti a francia gazdasá­got. Elég csak arra utalni, hogy a d.rása dollár miatt drá­ga a dollárért vásárolt olaj... Az új francia elnök megpró­A KGST-országok integrá- ** ciós programjának elfoga­dása, vagyis 1971 óta a KGST- ülésszakok jelentősége is lénye­gesen tovább nőtt. Most már sorozatosan népgazdaságaink kulcságazatainak hosszú távú fejlesztéséhez igyekeznek fel­tárni a legjobb megoldásokat, az együttműködés fokozásához a legjobb feltételeket. Az 1972. évi moszkvai ülés­szakon még főként a komplex­program megvalósításával kapcsolatos szervezeti intézke­déseket, munkaprogramokat tekintették át; 1973-ban Prá­gában már a sokoldalú integ­rációs intézkedések tervének kidolgozásáról határoztak, s itt fogadták el a magyar,nép­gazdaság számára is oly je­lentős orenburgi gázvezeték létesítésével kapcsolatos hatá­rozatot. 1974-ben a szófiai ülésszak alkalmából már alá­írták a gázvezeték építésének általános egyezményét (azóta a vezeték felépült és rendsze­resen, nagy mennyiségben szállít szovjet földgázt hazánk­ba.) A szófiai ülésszakon fo­gadták el a KGST-szabvá- nyokra vonatkozó konvenciót is. Az 1975. évi budapesti ülés­szak a sokoldalú integrációs intézkedések tervének, továb­bá a távlati együttműködési célprogramok kidolgozásával kapcsolatos határozatoknak az elfogadásával ugyancsak je­lentős állomása volt az in­tegrációs program végrehajtá­sának. Az ezt követő berlini ülésszak már megbízást adott tűzték ki. A francia polgári forradalom évfordulóján min­den bizonnyal az iráni válto­zások forraidalmiságát akarják bizonyítani az elnökválasztás során. Emlékezetes, hogy annak idején Khomeini ajatollah * is Párizs mellett éit száműzetés­ben, kíséretével együtt, amely­nek egyik befolyásos tagja éppen Baniszadr volt. A most leváltott elnök esetleg újra Franciaországban kérhet me­nedéket, Párizs környékén egy kisvárosban van is lakása, leá­nyai már rég ott tartózkod­nak ... Az iráni fővárosban a múlt hét végén kirobbant súlyos, véres zavargások után úgy lát­szik, helyreáll a rend. Bani- szadr számos munkatársát le­tartóztatták, közülük többet ki is végeztek. A nyugati saj­tó, amely érthetően nem sok rokonszenvet tanúsít az iráni forradalom ügye iránt, han­gulatkeltés céljából a valósá­got minden bizonnyal megha­ladó számokat közöl, mind a zavargások áldozatait illetően, mind pedig a kivégzésekről. Ugyanakkor az iráni gazda­sági és társadalmi gondokról is sokat írnak a nyugati tu­dósítók, akik több millió munkanélküliről, magas inf­lációról és növekvő állam- adósságról, viszont alacsony olaj kitermelésről tudnak. P. J. nem válik hadszíntérré, mint­egy félreáll. „Európát az ame­rikai stratégák csak hadmű­veleti területüknek tekintik” — mondotta. „Ügy tervezik, hogy az európaiakat telje­sen megfosztják az enyhü­léssel járó előnyöktől, azoktól az előnyöktől, amelyeket a szocialista országokkal kiala­kított együttműködés jelent számukra — mondotta Zagla­gyin. — Az Egyesült Államok ezzel együtt mindent megtesz azért, hogy élezze az európai helyzetet.” Mint a neves szovjet külpo­litikai szakértő megállapította, Washington erre a célra akar­ja kihasználni a lengyelorszá­gi helyzetet, ezért törekszik az ország életének destabilizálá- sára. a hosszú távú célprogramok kidolgozására, s azzal is nagy jelentőségűvé vált, hogy itt fogadtak el dokumentumot az európai tagországok egyesí­tett villamosenergia-rendszeré- nek távlati fejlesztéséről. 1977-ben a varsói ülésszakon a célprogramok előkészítéseként különösen nagy hangsúlyt ka­pott a fűtőanyag- és nyers­anyagellátás, az élelmiszerek alapvető fajtáiból a termelés bővítését és mindehhez a gé­pek és berendezések biztosítá­sát szolgáló együttműködés szükségessége. A következő évben, 1973-ban Bukarestben a tagállamok jóváhagyták a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag-, valamint a mező- gazdasági és élelmiszeripari együttműködési célprogramo­kat, továbbá a gépipari cél­programot amely elsősorban az előzőek gépipari hátteré­nek megteremtését irányozza elő. I 1979-ben Moszkvában két újabb nagy jelentőségű, hosz- szú távú együttműködési cél­programot fogadtak el: az ipa­ri fogyasztási cikkek iránti ésszerű szükségletek kielégíté­sére és a közlekedési kapcso­latok fejlesztésére. Végül tavaly, a KGST prd- gai, 34. ülésszakán az új öt­éves tervidőszak közös felada­tai, a tervkoordináció előzetes eredményei és még megoldan­Az Egyesült Államok kül­ügyminiszterének a pekingi vezetőkkel folytatott tárgyalá­sai azt mutatják, hogy Wa­shington és Peking összehan­golja a feszültség élezésére, a nemzetközi helyzet bizonyta­lanná tételére, a Szovjetunió­val, a szocialista közösség or­szágaival való konfrontáció fokozására, az Afganisztán és Kambodzsa elleni hadüzenet nélküli háború közös vitelére irányuló politikáját — írja 1. Alekszandrov a moszkvai Pravda tegnapi számában. Az amerikai—kínai tárgya­lásokra a szovjetellenesség és a világbéke ügyével való szembehelyezkedés volt a jel­lemző. A kínai—amerikai partneri viszony újabb fejlő» dési szakasza érkezett el, amely rendkívüli veszélyt hordoz magában a világbéke számá­ra. Ez mindenekelőtt e kapcso­lat katonai tartalmának lé­nyeges bővülésében jut kife­jezésre. A washingtoni ad­minisztráció olyan döntést ho­zott. amely szerint Kínát a „nem baráti kommunista or­A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága pénteken befejeződött kétnapos ülésén úgy határozott, hogy február elejére összehívja a párt 24. kongresszusát. A központi bizottság meg­vitatta és egyhangúlag elfo­gadta a politikai bizottság beszámolóját az elmúlt idő­szakról és a soron következő feladatokról. A beszámolót Georges Marchais, a párt fő­titkára terjesztetté elő. A párt gyengébb választási eredményének okait elemezte és a párt legközelebbi felada­tait vázolta fel Georges Mar­chais beszámolója, amely a központi bizottság csütörtöki ülésén hangzott el. A L’Hu­morúié szombati számában közölte a beszéd teljes szöve­gét. Az FKP főtitkára a válasz­tási rendszer jellegét, a párt múltbeli egységpolitikájának formáját, a 22. és a 23. párt- kongresszuson meghatározott vonal nem elég következetes és nem hibátlan alkalmazásál, a burzsoázia ideológiai hábo­rújának hatását, a változást óhajtó tömegek politikai tu­datosságának fokát sorolta fel a 4—5 százalékos választási visszaesés okai között. dó problémái kerültek előtér­be. Az ülésszakokon elhatáro­zott feladatok nagy jelentősé­gűek, végrehajtásuk gyakran az együttműködés új formáit követeli meg, a világ általá­nos gazdasági tendenciái is nehézségeket támasztanak. Vagyis nem kevés problémát kell még megoldani, ám _ az eredmények is jelentősek. Számunkra alapvető fontossá­gú a már megépült Barátság­vezetéken érkező kőolaj, az orenburgi vezetéken hozzánk jutó földgáz, a 750 kilovoltos távvezeték útján importált villamos energia. A szocialis­ta országokból származik az importált beruházási javak 64 százaléka, az energiahordozók 93, a nyers- és alapanyagok 58 százaléka. Mi viszont a szocialista országokban érté­kesítjük az exportált gépek és alkatrészek mintegy 85, a fogyasztási cikkek 56, az élel­miszerek 51 százalékát. Kül­kereskedelmi forgalmunknak több mint a fele a KGST-or­szágokra jut. A világgazdaság új körül­ményei tovább fokozzák a szocialista integráció jelentő­ségét, mind több gazdaság- fejlesztési feladatot kell kö-( zösen megoldani. Bizonyos, hogy a közeljövőben Szófiá­ban sorra kerülő 35. KGST- ülésszak is ilyen nagy jelen­tőségű feladatokat lát majd el. szágok” közül a „baráti fej­lődő államok” kategóriájába sorolja. Haig a kínai honvédelmi miniszterrel történt találkozó­ja a fegyvereladás jegyében zajlott és sor került hírszer­zői adatok cseréjére is. E te­vékenység keretében jött lét­re az a titkos megállapodás Washington és Peking között, amelynek értelmében Kína északnyugati vidékein ameri­kai hírszerző állomásokat lé­tesítenek, s ezek kínai sze­mélyzetét a CIA ügynökei irányítják. Az. az amerikai döntés, amely­nek értelmében Kínának tá­madófegyvereket adnak el, pontosan illeszkedik az Egye­sült Államok ázsiai politiká­jának hirtelen megkeményedé- sébe. A kínai vezetés támogat­ja az amerikai katonai jelen­létet az Indiai-óceánon és a Távol-Keleten, s üdvözli az amerikai támaszponthálózat e térségekben történő bővítését. Haig pekingi tárgyalásai so­rán külön pontként szerepelt az úgynevezett kambodzsai kér­Az FKP főtitkára a soron következő feladatok között említette a demokratikus szo­cializmusról a párt által ki­dolgozott perspektíva gazda­gítását és megvilágítását, job­ban megvalósítani a lépésről lépésre való haladás stratégiá­ját, új lendületet adni a kom­munisták tömegmunkájának, foglalkozni minden réteg problémáival, erősíteni a pár­tot, javítani a párton belüli demokratikus életet — többek között a kongresszust előkészí­tő vita során —, teret nyerni kormányzó pártként is a tö­megek szemében. Lengyelországban a hét vé­gén a tervek szerint három vajdasági beszámolási-válasz­tási pártkonferenciával befeje­ződik a LEMP rendkívüli kongresszusát előkészítő vaj­dasági szintű pártértekezletek sorozata. Szombaton a párt varsói, bydgoszczi és konini vajda­sági szervezeténél kezdődött beszámolási-választási konfe­rencia. A varsói tanácskozáson rész vesz Stanislaw Kania, a Köz­ponti Bizottság első titkára és Stefan Olszowski, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. A bydgoszczi értekezleten Hen­ryk Jablonski, a Politikai Bi­zottság tagja, államfő és Mieczyslaw Rakowski, a KB tagja, miniszterelnök-helyettes képviseli a legfelsőbb pártive­Luis Garcia Meza tábornok, bolíviai államfőnek, a legfris­sebb hírügynökségi jelentések szerint sikerült meghiúsítania az ország alig több mint száz­ötven éves történetének 193. erőszakos hatalomátvételét. A bolíviai állami rádió, he­lyi idő szerint nem sokkal 9 óra előtt bejelentette, hogy az Szombaton délben me­rényletet követtek el Ali Khamenei ellen. A teheráni főpap, Khomeini ajatollah közvetlen munkatársa egy mecsetben sajtóértekezletet tartott, amikor a merény­letre sor került. Khame- neit azonnal kórházba szállították, ahol műtétet hajtottak végre rajta. A PARS iráni hírügynökség dés. Ennek egyik fontos ele­me, hogy a népi Kambodzsa ellenségei a thaiföldi—kambod­zsai határ térségében fokozot­tan készülődnek a fegyveres konfliktusra. Az amerikai— kínai körök olyan tervet dé­delgetnek, amely szerint meg­kaparintják a Kambodzsai Népköztársaság területének egy részét és az ottani „fel­szabadított körzetbe” azonnal áttelepítenek egy bábkormányt. Míg Washington a jelenlegi kínai vezetés dühödt szovjet- ellenességét globális szovjet- ellenes stratégiájában próbál­ja hasznosítani, addig Peking fő szándéka: az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió össze- ütköztetése, hogy egy nukleá­ris konfliktust követően vi­láguralomhoz juthasson. Haig pekingi tárgyalásainak eredményei az esztelenség po­litikai eszkalációjaként érté­kelhetők. A Szovjetunió nem maradhat közömbös a kínai— amerikai viszony újabb veszé­lyes fordulata láttán, s külö­nösen akkor nem, amikor Kí­nát korszerű amerikai fegy­verekkel, haditechnikával kí­vánják ellátni. Washington és Peking e lépéseit nem lehet másként értékelni, mint az országunkkal szemben ellen­séges lépéseket. Az Egyesült Államok és Kína vezető kö­reinek tekintettel kell lennie arra, hogy a szovjetellenesség talaján létrejött amerikai—kí­nai összefogást a Szovjetunió megfelelő módon veszi figye­lembe a szovjet—amerikai és a szovjet—kínai kapcsolatok­ban. A Szovjetunió a kiala­kult helyzet által diktált in­tézkedéseket is meghozza. Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy az erős idegek­kel és az agresszió meghiúsítá­sához szükséges ezközökkel rendelkező szovjet nép nem enged a provokációknak, ké­pes megvédeni a saját és szö­vetségesei érdekeit — fejező­dik be a Pravda cikke. zetést, a konini tanácskozáson pedig Tadeusz Grabski, a PB tagja, a KB titkára. ★ Lengyelország délnyugati ré­szén, a walbrzychi vajdaság­ban szovjetellenes provokáció­ra került sor az elmúlt na­pokban. Mint a lengyel hír- ügynökség pénteken késő es­te jelentette, a vajdaság há­rom városában, szovjetellenes feliratok jelentek meg, az egyik városiban — Strzegom- ban — ismeretlen tettesek megigyalázták a szovjet hősi emlékművet. A Lengyel Egyesült Munkás­párt walbrzychi vajdasági bi­zottságának plenáris ülésén határozottan elítélték az el­múlt napokban történt provo­kációkat államfő ura a helyzetnek nem­csak a fővárosban, hanem az ország egész területén. A puccskísérlet vehetőit, a had­sereg két első emberét Hum­berto Cayoja tábornokot a szárazföldi erők főparancsno­kát és Luis Anez Riverát, a szárazföldi erők vezérkari fő­nökét leváltották tisztségéből és letartóztatták. jelentése szerint Ali Khame­nei ajatollah ellen nem bam­bamerényletet követtek el (mint ahogy azt a teheráni rá­dió közölte), hanem lőfegy­verrel lőttek rá A teheráni főpapot állítólag a vállán ér­te a golyó. Üjabb jelentések szerint Khameneit egy szív­klinikára szállították át abból a kórházból, ahol — közvetle­nül a merénylet után — az első kezelést kapta. Az integráció jelentősége Georges Marchais beszáaiolója a KB ülésén A haladás új stratégiája Lengyelország Vajdasági pártértekezletek Katonai puccs Bolíviában Merénylet Khamenei ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom