Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-27 / 149. szám

MSI. JÜNIUS 27., SZOMBAT ’4/P* W x/unav 5 Környezetvédelmi építőtábor Fiatalok a patak partján SZENTENDREI t^ciyfcip A PEST MESYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Gépek Pottensteinből Vállalják a kockázatot Idén első, jövőre második ütem Barokk házai, műemlékei miatt csódáljuk Szentendrét. A természeti szépségeket ke­ressük a város határain kí­vül, a Pilisben. Ritkán gon­doljuk áit, hogy az ember- fór máíta és a természeti kör­nyezet csak egymást feltéte­lezve, egymás hatását fokoz­va őrizheti meg igazi szép­ségét. Ha az egyik pusztulás­nak indul, hamarosan kikez­di a romlás a másikat is. Mindkettőinek szépségét az emberi szellem vigyázza. Teri A szentendrei szakaszonép- pen úgy köröd kőre szökken­ve ereszkedik alá a Bükkös- patak vize, minit a forrástól a város haitáráig kanyargó te­szem. Az elmúlt évtizedben azután mintha mégis mosto­hagyerekké vált volna a pa­tak környéke. Eredeti flórá­ja, faunája pusztulásnak in­dult, mert pusztították, szeny- nyezték a területet a környék lakói, az idevetődő idegenek. — A Hazafias Népfront vá­rosi szervezetének környe­zetvédelmi albizottsága há­rom éve nagy figyelmet for­dít a Bükkös-patak környé­kére — mondja Korcsok Edit városi népfronttitkár. — Az ügy leglelkesebb képviselője Forrai Sándor, az ÉTI tech­nikusa: kiállításokon mutat­ta be a patakpant régi szép­ségét és mai állapotát. Azt a tárlatot, amelyen szentend­rei festőik tájképei érzékel­tették a különbségieket, ötez­ren látták. Lassan társadalmi üggyé vélt a Bükkös-paitak környé­kének, élővilágának megmen­tése. Előadások hangzottak el a gimnáziumban, Szentend­re Barátainak Körében a té­máról. Forrai Sándor mellett Sebők Zoltán mérnök, Csu- vár László mérnök őrnagy, Pirk Ambrus kerttervezőmér­nök, Balogh László és Deim Pál festőművész készítette el társadalmi munkában a terü­let környezetvédelmi terveit. A térképkészítésben részt vett a járási földhivatal szocia­lista brigádja és a Magyar Néphadsereg Térképészeti In­tézete is. — Hogy az ügy túlnőtt Szentendre határain — foly­tatja Korcsok Edit —, azt az is jelzi, hogy két héttel ez­előtt, a terv vitáján részt vett, támogatásáról biztosí­tott bennünket minden illeté­kes országos szerv. S hogy a helybéliek nemcsak beszél­Néhány évvel ezelőtt a Mű­vészet Szentendréért című ki­állításon mutatták be azt a színképtervet, amelyet Deim Pál és Balogh László festő­művészek készítettek Sándi Petemé, a VÁTI szakmér­nöke közreműködésével. E terv alapján festették újra a főtéri poLgárházak homlok­zatát, alakították ki azt a hangulatos színképet, amely a központ kétszáz évvel ez­előtti arculatát adja vissza, s amely a múzeumokkal együtt évről évre oly sok látogatót vonz a városba. Az elmúlt években e terv alapján festették újra a Vö­rös Hadsereg, a Rákóczi, a Kos­suth Lajos utat, s a hozzájuk csatlakozó belvárosi utcák­ban lévő házaikat Az idén — mint Kovács József, a vá­rosi tanács műemléki mérnö­ke elmondta — egymillió fo­rint ráfordításával folytat­ják a sortatarozást. Az első ütemben a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói a Péter Pál utca házainak, a Vörös Hadse­reg útja, a Dumtsa Jenő út, Liget utca, Batthyány utca elején lévő épületek homlok­zatát újítják meg. A máso­dik ütemben, a Szentendrei Nyár eseménysorozatát köve­tően a Rákóczi utca, Petőfi Utca, a Kossuth Lajos utca nek a segítségről, azt bizo­nyítja talán, hogy különböző intézmények 6400 óra társa­dalmi munkát ajánlottak fed. Május óta dolgoztak itt a Móricz Zsigmond, a Ferences Gimnázium diákjai, a város KISZ-fiataljai, a katonai fő­iskola hallgatói. Olyan is megtörtént, hogy a város másik végéből a vállán kaszá­val állított be valaki: miben is kell segíteni? Munka és nevetés A fal mellett gumicsizmák sorakoznak, mellettük szép rendbe rakva lapátok, gereb- lyék. Forrai Sándor tisztára sikált talicskát tol a szer­számokhoz: a munkálatok egy szakasza lezárult. Véget ért az a tizenegy napos környe­zetvédelmi építőtábor, ame­lyet a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, az Országos Idegenforgalmi Hivatal és a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság támogatásával a városi népfrontbizottság szer­vezett. Az ebédlőben a Mó­ricz Zsigmond Gimnázium negyven diákja próbál meg­birkózni a mindennap túl nagynak bizonyuló adaggal. Mellettük a tábor felnőtt tag­jai: Sebők Zoltán, Aszalós Sándor és felesége, akik sza­badságuk egy részét áldoz­ták fél a tábor miatt, az ön­kéntes segítő, Tóth Judit, Jámbor Kálmán, s Beck Laci bácsi, az izbégi népfronfszer- vezet elnöke, akit búcsúzóul hosszan megtapsolnak a gye­rekek. ö viszont a fiatalokat tapsolja meg. Annyi rosszat hallottam a mai fiatalokról — mondja —, de a tábor meg­győzött arról, hogy értelmes célokért keményen tudnak dol­gozni. Annyira meggyőzött, hogy jövőre újra szeretnék velük találkozni. Nem reménytelen a kíván­ság: mert ugyanezt mondja például Nagy Katalin és Ke­lemen Sándor is, akik napon­ta együtt dolgoztak Beck Lászlóval: — Naponta hat órán keresz­tül tisztítottuk a patak kör­nyékét — mesélik —, talán nincs is olyan hulladék, amit ne találtunk volna itt. Ta- lajt egyengettünk, holtága­kat rekesztettünk el, eddig ismeretlen, gyors megszünte­tésre váró szennyvízvezetéke­ket fedeztünk fel. Nehéz volt a munka, de elég idő jutott a pihenésre is. Nagyon jól éreztük magunkat itt, érde­érintett házainak homlokza­tát tatarozzák. A korábbi, célszerű gya­korlatinak megfelelőéin az eze­ken az utcákon á'lió magán­házak tulajdonosait is köte­lezik a homlokzat tatarozásá­ra, illetve a festést megelőző munkálatok elvégzésére. Az egységes utcakép kialakítása érdekében ezeket az épülete­ket is a Városgazdálkodási Vállalat munkásai festik 'ki. Az állami tulajdonú házak­nál ettől az évtől kezdődően a külső tatarozása munkála­tokat erőteljesen összekap­csolják a belső felújítással, s s természietesen a falszigete­lést is végrehajtják. Néhány év alatt fokozato­san megváltozik így — he­lyesebben régi, teljes szép­ségében mutatkozik meg — a műemléki város magképe. A ma még legszembetűnőbb szép­séghibát ez év végére szünte­tik meg: az Országos Műem­léki Felügyelőség a tervek szerint ekkorra fejezi be a Belgrád templom külső fel­újítását. Hamarosan hangula­tosabbá teszik a HÉV-állo­mástál a belváros felé vezető Kossuth Lajos utcát is: mire a posta új épületét átadják — azaz jövőre —, a legtöbb itt álló ház homlokzatét fel­újítják. kesek voltak a délutáni, esti programok is. Húsz év múlva Hogy a többiek is hason­lóan vélekedhetnek, azt a ta­bor munkájának értékelése közben újra és újra felharsa­nó nevetés bizonyította. Amit azonban tíz nap alatt jóked­vűen elvégeztek, az nagyon is komoly dolog: — A közvetlen haszon — mondta a táborvezető, Forrai Sándor —, fél-egymillió fo­rint között mozog. A közve­tett hasznot csak 15—20 év múlva lehet lemérni, azon, liogy visszaáll a területen a természet egyensúlya, a szennyvíz helyét újra elfog­lalja a vízipetrezselyem és sok más, itt honos növény. Csak ez a tábor ért véget Ízbégen, a munka folyik to­vább. A nyár vé?én a tervek szerint külföldi diákok dol­goznak a Bükkös-patak men­tén. Testvérmúzsák Testvérmúzsák címmel or­szágos zenei-képzőművészeti tábort szervezett a Felszaba­dulás lakótelepi általános is­kolában a városi tanács, a Vujicsics Tihamér Zeneisko­la, a megyei tanács és az If­jú Zenebarátok magyarországi szervezete. A tábort június 23-án dr. Barát Endre, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra nyitotta meg. Folyamatosan haladnak az útpadkaépítési és burkolást munkálatok Pomáz határá­ban, a Dobogókő felé vezető Rendkívül termékeny alko­tó volt az 1842-ben született, 1891-ben elhunyt Csiky Ger­gely: viszonylag rövid idő alatt majdnem negyven tragé­diát, drámát, bohózatot írt; úttörő szerepe volt a magyar polgári dráma kialakításában. Első kirobbanó sikerét 1880- ban érte el: akkor mutatták be A proletárok című — ké­sőbb Ingyenélők címmel ját­szott — munkáját, amellyel a kor „úri” társadalmáról kí­vánt átfogó képet adni. — A Mukányi című vígjá­ték, melyet az idén a Szent­endrei Teátrumban játszanak, ugyancsak a polgárságot mu­tatja be — mondja Szakonyi Károly író, aki a szabadtéri színpad követelményeinek megfelelően átírta a darabot —, mégpedig a kiegyezés utá­ni időszakra jellemző feltö­rekvő, úrhatnám réteget. Ke­vésbé maró gúnnyal, mint aho­gyan Moliere ábrázolja hő­seit, inkább a korabeli fran­cia vígjátékirók stílusát követ­ve. Mostanában újra felfe­A fejlődő országok textil­ipara egyre ösztönzőbb ver­senytársat jelent a komoly hagyományokkal rendelkező országok számára. Az ala­csony munkabérek és a kor­szerű technika következtében olcsón, nagy mennyiségű árut termelhetnek, ezzel új piaco­kat hódíthatnak meg. Ebben a helyzetben — mondja han­gosan gondolkodva Lugossy József, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár Pomnázi Gyá­rának főmérnöke — a ma­gyar textilipar csak akkor ma­radhat a porondon, ha termé­keinek minőségi színvonalát emeli, ha rugalmasabban, a kockázatokat is vállalva dol­gozik. Látszólag elvi megállapí­tásról van szó, a fenti gon­dolatokat azonban egy na­gyon is reális esemény mon­datja el a főmérnökkel: az a korszerűsítés, amely ebben az időszakban folyik a gyár­ban, s amelynek során jó né­hány Itt működő régi gépet úton. Ennek szélessége így meghaladja majd a nyolc métert. Az építést a Pest me­gyei KÉV dolgozói vállalták. dezik a kor könnyed, kacag­tató francia vígjátékadt. Nos. hasonló, igazán profi színpa­di technikával írt darabok ke­letkeztek nálunk is, a nyelvi nehézségek miatt azonban nem nagyon tud róluk a vi­lág. — Ki fedezte fel a Teát­rum számára a Mukányiit? — Lengyel György, aki a darabot rendezi, még gimná- zista korából őrzött egy régi rendezőpéldányt. Többször dolgoztunk együtt, például Gogol Holt lelkek-jét adap­táltuk színpadra. Tavaly ként meg, hogy dolgozzam át Csi­ky vígjátékát. A munkát alap­vetően meghatározta, hogy minden jelenetet a szabadté­ren kell eljátszani. Ez erős dramaturgiai beavatkozást tett szükségessé, s az is, hogy a több felvonásps műből 90— 120 perces, egyrészes darabot kellett formálni. Ki kellett dolgozni a cselekmény fő szá­lát, elhagytam az érzelmes ré­szeket, hangsúlyoztam a ko­mikus, szatirikus elemeket. újjal, modernebbel cserélnek fel. — A gyárból évente 710— 800 tonna kötőfonal és mint­egy 2—300 ezer négyzetméter gyapjú és gyapjú-szintetikus felsőruházati szövet kerül ki — folytatja a főmérnök. — Gépeink jelentős része azon­ban elavult. Azok között, ame­lyeket leszerelünk, van 1962 —65. között gyártott, de akad több mint ötvenesztendős is. A helyükre kerülő gépek ab­ból az ausztriai — pottenstei- ni — gyárból származnak, amelyet vállalatunk teljes egészében megvásárolt Ez az üzlet a rugalmasságot, kezde­ményezőkészséget bizonyít­ja, s a javuló minőségen, a jobb munkakörülményeken ke­resztül kamatozni fog. A gyár vezetői jeűentős ter­melékenységnövekedést vár­nak az előfonódétól, ahová hét gépből álló francia Schlumberger előfonó rend­szer kerül. A fonoda kilenc Reiter típusú gyűrűsfonógé- pet, a szövőelőkészítő Schla- forst keresztcsévélőt, Weller típusú gyűrűs cémázógépet és vákuum gőzödőt, Eichler felvetőt kap. A ki varróüzembe kerülő áruátnéző, táblázógép a gyártási hibák kijavítását könnyíti meg. — Milyen zökkenőket oko­zott a gépcsere a termelés­ben? — Nagyon kevés kieséssel jár a csere, mert a munka minden mozzanata a Köny- nyűipari Szervezési Intézet héilóprogramja alapján törté­nik. Márciusban kezdődött meg a gépek leszerelése Pot- tensteimiban, s a ' harmadik negyedévben minden új gép dolgozni fog. Az új előfonó rendszer máris üzemel. Ez a gépcsere jelenti a korszerűsí­tés első ütemét, a második ütemre, a szalagfestő üzem ki­alakítására jövőre kerül sor. Ha az összes terv megvaló­sul, a gyár előtt megnyílik a profilváltás lehetősége, minő­ségileg jobb, magasabb érté­kű árui nyilvánvalóan az ed­diginél is kelendőbb export­cikkek lesznek. Üj dialógusok születtek — a mű eredeti szellemében. — A száz évvel ezelőttihez alkalmazkodik a nyelvhaszná­latban is? — Nem archaizáltam, meg­hagytam viszont a korabeli szójátékokat, a nevettető tu­dományoskodó kifejezéseket. Egy „kávéskanálnyi” erköl­csi tanulság sem hiányzik a műből, de nem törekedhetünk a mondanivaió erőszakolt ak­tualizálására. A helyszínnek megfelelően felszabadult, könnyed játékra, improvizá­cióra kapnak lehetőséget a színészek, közöttük a kitűnő Szabó Gyula, aki majd’ egy évtized után tért vissza Szent­endrére. Ehhez — s egyben ahhoz, hogy a közönség jól szórakozzon — sok segítséget adnak Götz János díszletei, a zene. amelyet Novák János írt, állított össze, s Ivánka Sándor koreográfiája is... A Mukányi-t július 3-án mutatják be a Teátrumban, az érdeklődők azonban már ma megtekinthetik a darab próbá­ját. Pomázon Ifjúsági napok Mi az, hogy Napok? — szisszen fel talán most az olvasó, aki Pomázon isme­rős lévén, úgy emlékezik, hogy évente csupán egyetlen napon kerülnek „ifjúsági" feleimmel ellátott műsorok a helybeliek elé. Igen, ha­gyománnyá vált már a nagyközségben az ifjúsági nap, de hát a hagyományok irigylésre méltó sorsa, hogy továbbfejlesztik őket. A helyi művelődési köz­pont és könyvtár és a nagyközség, valamint több üzem KISZ-szervezete jó­voltából ma és holnap minden rendezvény a fia­talokat várja. Jobban mondva: őket is. Mert az például, hogy a hatvanas­hetvenes években mit je­lentett a tizen-huszonéve- sek számára mondjuk Szö­rényi Levente, Koncz Zsu­zsa, hogy miért az általuk képviselt magatartásmo­dellek váltak legvonzóbbá, aligha csak a mai tinéd­zsereket érdekli. Nemcsak időtartamban nő, a korábbi évekénél jó­val gazdagabb programot is ígér a mai-holnapi ren­dezvénysorozat. Ma dél­előtt például három hely­színen várják a gyereke­ket, tizen-huszonéveseket művészeti foglalkozásokra, sportversenyekre, MHSZ- lövészversenyre, délután a Debreceni Tibor vezette Várszínpad a Sexe Homo című darabot adja elő. Es­te a Kormoran együttes koncertezik, majd diszkó- műsort rendeznek. A va­sárnap délelőtti politikai nagygyűlés után a beloian- niszi görög táncegyüttes ad műsort — majd lehetőséget a közös táncra. A holnap délutáni ügyes­ségi és szellemi vetélkedőt filmvetítés — a többi kö­zött Koltai Gábor főiskolai vizsgafilmjének, a Szöré­nyinek a bemutatása — kö­veti, majd szociológus, filmrendező, ifjúságkutató, könnyüzenész közreműkö­désével sorra kerülő vita, amelynek résztvevői nyil­vánvalóan nemcsak a ha­zai könnyűzene hazai irányzatait elemzik, hanem azokat a mozgatórugókat is megmutatják, amelyek a könnyűzenét, a fiatalok igényeit formálják. A programot előre minő­síteni könnyelműség volna — csak várakozással fo­gadhatjuk. Változatossága sikert ígér. Nyilván nagy érdeklődéssel fogadják a fiatalok az eseménysoroza­tot záró rendezvényt: Tolcsvayék és a Trió hang­versenyét. A hosszabb távú sikert nem is elsősorban az egyes programoktól kell várnunk, hanem attól a termékeny együttműködés­től, amely a művelődési ház és a település K1SZ- esei között kialakult. Ha lehet saját erőre alapozni, itt megtették: a nagyközség és főbb helyi üzem KISZ- szervezete — s lehetőségei­hez képest a művelődési ház — finanszírozza a rendezvénysorozatot. HÍREK - HÍREK - HÍREK — Üj buszjáratok. A Vo­lán 20. számú Vállalat ter­vei szerint a nyár végén két új járat javítja a város köz­lekedését. Sűrűbben Indul­nak a járatok, a város több távoli pontjára az eddigi helyközi buszok helyett he­lyiekkel jutnak él az utasok. — Tárlatok. Ma, június 27-én délután öt órakor nyí­lik meg a megyei művelődé­si központban Pozsár La­jos fazekas népi iparművész kiállítása. Holnap délelőtt ti­zenegy órakor a Vajda La­jos Stúdió pincegalériájá­ban a stúdió tagjainak cso­portos kiállítása nyílik meg. Az oldalt írta: P. Szabó Ernő Fotó: Halmágyi Péter Egymillió forintért Megújuló homlokzatok Hangulatos belváros Egy útpadkával szélesebb A Teátrum számára Átdolgozta: Szakonyi Károly \

Next

/
Oldalképek
Tartalom