Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-26 / 148. szám
NAGYK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 148. SZÄM 1981. JÜNIUS 26., PÉNTEK A 101. számú sütőipari üzemben Rusvai János irányításával formázza a kenyértésztát a tanulmányi gyakorlatát itt töltő Szendi Balázs, Boros Albert és Szendrei László. Varga Irén [elvétele Nagyüzem a nyári melegben Éjjel -nappal sül a kenyér Városunkban rendkívül népszerűek a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet sütőipari tanulói által készített különböző termékek. A diákok munkájukkal megkönnyítik városunk ellátását, s számottevő segítséget adnak a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat 101. számú nagykőrösi üzemének. Biztonságos termelés Most, a nyári szünetben felvetődik a kérdés. Győzi-e a sütőüzem az egész város ellátását kenyérrel és péksüteménnyel? — Kétségtelen, hogy nyáron nincs könnyű dolgunk — mondja Fehér Sándor telepvezető. — Viszont igaz az is, hogy a kapacitásunk csak ezekben a hónapokban van teljes egészében kihasználva. Tehát, folyamatos termeléssel képesek vagyunk a lakosságot ellátni. Az iskolások hiányát főként abban érezzük meg, hogy ilyenkor dolgozóink általában nem mehetnek el szabadságra, s gyakran még a szabadnapjukat sem tudják kivenni, hiszen valamennyi munkáskézre szükség van. Dolgozóink megértették és átérezték gondunkat. Ezért a nyáron csak azok mennek el szabadságra, akiknek üdülési beutalójuk van. Amikor nincsenek tanulók, 5—6 ezer kiflivel és 15—20 mázsa kenyérrel gyártunk többet, mint iskolaidőben. Természetesen a süteményekből is a szokottnál többet készítünk ilyenkor. Egyébként a biztonságos nyári termelés érdekében vállalatunk tmk-s dolgozói a G—2-es gőzkemencét felújították. Rövid időn belül — Segítségük is akadt. — Igen, hiszen a Toldi iskola sütős tanulói közül hét elsős diák már megkezdte üzemünkben a nyári termelési gyakorlatot. A két másodikost július 6-tól augusztus 1- ig fogadjuk. — A szakmunkástanulókkal először megismertettük üzemünk életét, majd balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatáson vettek részt. Ezek a diákok valamennyien nagykőrösiek. — Egyébként büszkék vagyunk arra, hogy az üzem és az iskola között az elmúlt évek során, rendkívül jó kapcsolat alakult ki. A tanműhelyi oktatók rendszeresen érdeklődnek diákjaik felől. Nem ritka az sem, hogy a szülők is eljönnek az üzembe, s gyermekükről kérdezősködnek. Fehér Sándor szíves kalauzolásával végigjártuk az üzemrészeket. Akkor éppen hűvös volt odakint, s jólesett a kemencék melege. Egyébként a meleg nyári napokon az üzem dolgozói, a hőség miatt védőitalként szódavizet és citromlevet kapnak. Ottjártunkkor a dagasztógép mellett Domokos Zoltán, a Toldi iskola egykori diákja szorgoskodott. Elmondta, hogy 9 éve dolgozik az üzemben. Mint dagasztó csoportvezetőnek rendkívül nagy a felelőssége. Az úgynevezett finomáruk tésztáját készíti el. Szereti a szakmáját, s nem bánta meg, hogy annak idején sütős tanuló lett. Fehér Sándor telepvezető elismeréssel szólt Rusvai János dagasztó csoportvezetőről is, aki csaknem két évtizede dolgozik az üzemben. Szakmai felkészültsége és emberi tulajdonságai alapján az idén második alkalommal bízták meg a nyári termelési gyakorlaton levő diákok felügyeletével és irányításával. — A tavalyi kedvező tapasztalatok alapján szívesen foglalkozom az idén is a tanulókkal. Munkámban segítségemre van F. Szűcs Ferenc szakmunkás is, A diákok külön műszakban dolgoznak. A szakmai fogásokat igyekeznek minél rövidebb időn belül elsajátítani. Főként burgonyás kenyeret és 2 kilogrammos fehér kenyeret készítenek. Emellett természetesen valamennyi munkafolyamatot megismerik, a nyári gyakorlat idején. Egyébként a munkában kiemelkedőket a gyakorlat letöltése után megjutalmazzuk. Érdemes hát igyekezniük! — mondotta Rusvai JáSzeretne visszajönni — Szendrei László vagyok, s leendő másodikos a Toldi iskola sütőipari szakán — mondja egy vékony fiú. — Amikor az általános iskolába jártam, a honismereti szakkörrel ebbe az üzembe is eljutottunk. Nagyon megtetszett nekem az, amit itt láttam. Vonzónak éreztem azt, hogy télen és hűvösebb időben nem kell fázni, a munka is tiszta és a fizetés is jó. Persze azt már akkor is láttam, hogy kemény munkáról van szó, s a fizetésért meg kell dolgozni. Az üzemben nagyon jól érzem magam. Jó a légkör és rendkívül készségesen foglalkoznak velünk. Voltam már kemencés, tésztamérő és most dagasztó vagyok. ' . Szendrei László társa,' Baráté István Gödöllőn született és 3 éves korában került nevelőszülőkhöz, Fekete Lajo- sékhoz, Nagykőrösre. Mint mondta, szakmunkásként is ebbe az üzembe szeretne visz- szajönni, s tervezi azt is, hogy a munka mellett leérettségizik. Jól érzi magát az üzemi gyakorlaton Rimóczi Ilona, Szabó Teréz, Boros Albert, Szendi Balázs és Busa Sándor is, K. K. Vita a kereskedelemről A városi tanács javaslatai Nemrégiben a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöksége, aztán a városi tanács végrehajtó bizottsága, tegnap pedig a városi tanács testületé vitatta meg lakóhelyünk kereskedelmi adatait. Vegyük hát sorra ezek közül a legfontosabbakat. Tetemes bevétel A kiskereskedelem forgalma jelenleg meghaladja az évi 770 millió forintot. Ebből a vendéglátás részesedése mintegy 64 millió forint. Az élelmiszerekre és élvezeti cikkekre 260,' ruházkodásra 105 és vegyes iparcikkek vásárlására 346 millió forintot költenek a nagykőrösiek egyetlen esztendő alatt. A vendéglátóipar említett 64 millió forintjából 20 millió származik ételek eladásából, mégpedig több mint fele részben előfizetéses étkeztetésből. Amiből az is következik, hogy a nagykőrösi vendéglőkben inkább italozni szokás, semmint vacsorázni. Egyébiránt jelenleg 28 vendéglátóipari üzlet és 116 bolt várja városunkban a vendégeket, illetve a vásárlókat. A boltok összes alapterülete 11 ezer, a vendéglátóhelyeké pedig 3 ezer 700 négyzetméter. Egy bolt átlagos alapterülete 94, egy vendéglátóhelyé pedig 133 négyzetméter. Az ezer lakosra jutó bolti alapterület 399, a vendéglátóipari alapterület pedig 133 négyzetméter. Mindkét szám alacsonyabb a megyei átlagnál. Érdekesek az egy lakosra jutó vásárlási átlagok. Ezek szerint egy-egy nagykőrösi polgár évenként 9 ezer 300 forintot költ élelmiszerre, 3 ezer 700 forintot ruházkodásra és 12 ezer 350 forintot iparcikkekre. tüzelőre, építőanyagokra. Átlagosan tehát mindenki, beleértve a csecsemőket is, évenként 25 ezer 400 forintot hagy ott az üzletekben. A jövedelmi adatok ismeretében az előző számból arra lehet következtetni, hogy városunk lakosságának tetemes összegű bevétele származik a mezőgazdasági kisárutermelésből. E forgalmi, s mellesleg az életszínvonalról is árulkodó adatokból, egybevetve a hálózatfejlesztési tényekkel és tervekkel sok, fontos következtetést vont le a városi tanács testületé. Ezekből hozzávetőlegesen meg lehet határozni a kereskedelem feladatait is. Ezek szerint a kereskedőknek Ijávítaniuk kell az áruellátást, mégpedig új árubeszerzési források felkutatásával, az olcsóbb portékák kínálatának növelésével. El kell érjék, hogy Jobb propagandát! A családi nevelés pótolhatatlan Olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy április derekán meglehetősen terjedelmes írásban igyekeztünk vázolni azokat a gondokat, melyek az utóbbi években megsűrűsödtek az állami gondozott gyerekek körül. Ezek közül a ieg-’ nyomasztóbb az, hogy a nevelőszülők száma néhány évvel ezelőtt erősen megcsappant. Szerencsére az utóbbi egy-két évben már változatlan a létszám, ám nagyon alacsony. Áldozatot hoznak Városunkban mindössze 34- en foglalkoznak otthonukban állami gondozott gyermekek nevelésével. Márpedig valamennyien tudjuk, hogy a magukra hagyott gyerekek nevelésével foglalkozó intézetek képtelenek a családot pótolni. A nevelőszülőkre tehát szükség van. Mégpedig minél többre. mert a társadalomnak az az érdeke, hogy a felnövekvő nemzedékek családi háttérrel vágjanak neki az életnek. Ha pedig egy gyermek, önhibáján kívül, elvesztette a családját, akkor azt pótolni kell. Például nevelőszülők segítségével. Az említett írásunk megjelenése előtt a városi tanács végrehajtó bizottsága elemezte az állami gondozott gyermekek helyzetét. A testület a feladatok megoldását segítő határozatok megfogalmazása során azt is kimondta, hogy fokozni kell a nevelőszülői intézmény népszerűsítését. E határozathoz igazodtunk, amikor pár héttel később olvasóinknak bemutattunk néhány, az állami gondozott gyermekért sok áldozatot hozó nevelőszülőt. Fel kell készíteni Most ismét szólnunk kell erről a témáról, mert a minap a városi pártbizottság hívott össze tanácskozást, segíteni akarván a nevelőszülői hálózat bővítését. A megbeszélésen a feladatok megoldásában hivatalból érintett szakemberek vettek részt. A vita egyik csomópontja ezúttal is az volt, hogy javítani kell a propagandát. Mégpedig annak érdekében, hogy városunkban is minél többen vállalkozzanak állami gondozott gyermekek nevelésére. S lehetőleg a fiatalabbak közül, hiszen a mostani nevelőszülők többsége idős ember. Akik ugyan felettébb alkalmasak arra, hogy szeretettel neveljék a rájuk bízottakat, de nehezen boldogulnak például a gyerekek tanulásának segítésével. Ám a vitatkozók ezúttal nemcsak a nevelőszülők számának gyarapítását sürgették a propaganda, az agitáció segítségével. Sokan szóltak közülük arról is, hogy a nevelőszülőkre azért van szükség, mert az igaziak, a vér szerintiek közül sokan csak a gyermekszülésre vállalkoznak, a nevelésre már nem. Következésképpen ijesztően gyarapodik az állami gondozott gyermekek száma. Ebből az következik, hogy azoknak, akik a lehetetlen helyzetmegoldásán fáradoznak, nemcsak az a dolga, hogy nevelőszülőket nyerjenek meg. Foglalkozniuk kell a valódi szülők felvilágosításával is. Vagy még inkább a fiatalokkal, akiket fel kell készíteni a családi életre úgy, hogy jó édes szülők és jó nevelőszülők lehessenek felnőtt korukban. Aki szívén viseli Az említett vita anyagából leszűrhető végső következtetés tehát az, hogy az állami gondozott gyermekekkel kapcsolatos feladatok megoldása nem csupán a gyermek- védelmi intézetek és hivatalok dolga. Sok tennivalója akad e téren a szülőknek, a pedagógusoknak, a tömegszervezeteknek és -mozgalmaknak. Általában mindenkinek, aki szívén viseli a felnövekvő nemzedék sorsát. S a propaganda alapvető feladata az, hogy minél több emberben ébresz- sze fel a felelősségérzetet. az élelmiszerüzletekben, a nyitástól a zárásig, mindig lehessen kapni az úgynevezett napi cikkeket. A ruházati szakma gondjainak megoldására szorgalmazni kell a mostani hiánycikkek gyártását, a választékot bővítő cikkek előállítását. Lényegében ugyanez a feladata az iparcikk és az építőanyag-kereskedelemnek is. A vendéglátóiparnak a városi tanács javaslata szerint az ételforgalom növelésére kell törekednie. Mégpedig elsősorban megfelelő tápértékű és összetételű, s hát persze elviselhető árú ételek kínálásával. Ugyanerre az eredményre vezethet a tömegétkeztetési igények jobb kielégítése is. A ruházati és egyéb iparcikkek forgalmazásának nagy gondja, hogy az üzletek többsége nem eléggé szakosodott. A városi tanács ezért azt javasolta, hogy a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek igyekezzenek az áruválaszték gondjainak megoldására alkalmasabb szaküzleteket kialakítani. Az alapellátást elsősorban a Szolnoki úton és a a tormási városrészben, valamint a külterületeken kell javítani. Ez utóbbi helyeken lehetőleg mozgóbolt üzemeltetésével. Szabálysértési eljárás A Kossuth utcai lakótelep ellátása is megoldatlan ma még, de ott már épül a csaknem 700 négyzetméter alapterületű ABC-áruház. Ugyanott szükséges volna egy szolgáltatóház építése is. A felvásárló kereskedelem színvonalának javítása érdekében a városi tanács ezúttal is felhívta a PENO- MAH Vállalat figyelmét arra, hogy a rendelkezésére bocsátott területen építse végre meg az élőállat-átvevő helyet. A városi tanács testületé, figyelembe véve a vásárlók és az üzemeltetők érdekeit, örömmel üdvözölte a szerződéses üzletek megnyitását. Végezetül a városi tanács, a fogyasztók érdekvédelmének szem előtt tartásával javasolta a kereskedelmi ellenőrzések hatékonyságának javítását. Egyébként tavaly és és idén, összesen 150 kereskedelmi ellenőrzés alkalmával pontosan 37 szabálytalanságot fedtek fel az ellenőrök. Ezekkel kapcsolatban 13 esetben kellett szabálysértési eljárást indítani. A többi szabálytalanságot munkahelyi figyelmeztetéssel, vállalati intézkedéssel lehetett megszüntetni. Látványos eredmény Mindent egybevetve, a városi tanács vitájából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az utóbbi két évtized igen szép, olykor látványos eredményeket is hozott városunk kereskedelmében. Ennek ellenére a hálózat sok tekintetben nem felel meg a kor követelményeinek. E nehézségen az üzletek szakosításával, a régi. elavult kis boltok korszerűsítésével, a raktározási körülmények javításával, s mindenekelőtt az árukínálat I célszerűbbé tételével lehet segíteni. F. P. Moziműsor Kínai negyed. Színes ame~ riai film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Jobb félni, mint... Színes, szinkronizált, csehszlovák filmvígjáték, fél 4-kor. A bestia. Színes lengyel film. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. Egységes térképrendszer Az ezredfordulóig befejeződik az ország egységes tér- képrendszerének kialakítása, a felméréshez szükséges szakmai szabályzat már rendelkezésre áll és a földmérési alaptérképek készítése megkezdődött. Egyebek között nagy figyelmet szentelnek a térképezés korszerűsítésének, a számítógépes módszerek fel- használásának. Az országban elsőként Martonvásár nagyközség felmérésénél már teljesen számítógépes adatfeldolgozást és kibernetikus térképrajzolási módszert alkalmaztak. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT - SPORT Népszerű lett a lövészet A Nagykőrös és Vidéke Áfész igazgatósága, valamint a városi MHSZ-vezetőség a hazafias honvédelmi nevelés elősegítése és a lövészsport népszerűsítése ércekében a szövetkezet működési területén levő általános iskolák tanulói (igazolt versenyzők kivételével) részére légpuskás Áfész Kupa-lövészversenyt rendezett a sportotthoni pincelőtéren. A csapatok létszáma iskolánként 5 fő (3 fiú és 2 leány) lehetett. A verseny szép eredményket hozott. Az eredmények a következők voltak. Fiú egyéniben (15 induló): 1, Hencz Ferenc (Nyársapáti isk.) 10/78; 2. Pozsár László (Nk. Arany isk.) 10/76; 3. Her- pai Tibor (Nk. Kossuth isk.) 10/74. Leány egyéniben: (10): 1. Boros Erzsébet (Kossuth) 10/80; 2. Fodor Zsuzsa (Nyársapát) 10/71; 3. Sasi Ágnes (Kossuth) 10/64. Az öt fős csapatok versenyében: 1. Nk. Kossuth isk. (Boros, Herpai, Horváth István, Sasi, Deák Gábor) 50/353; 2. Nyársapáti isk. 50/319; 3. Nk. Petőfi isk. 50/286; 4. Ko- cséri isk. 50/277; 5. Nk. Arany isk. 50/262. Cseszek József, a helyi áfész szociálpolitikai osztály- vezetője elmondta, hogy őszszel, sportnap keretében tovább szeretnék folytatni az álalános iskolás Áfész Kupasportvetélkedőt. ★ A konzervgyári villanyszerelő Déry Miksa szocialista brigád az MHSZ tormási lő- terén kispuskás lövészversenyt rendezett a nagyüzem szocialista brigádjai részére. A kétnapos sportvetélkedőn 128- an vettek részt. A férfi csapatversenyben: 1. Energia vízügyi csoportja; 2. Konzerv III. üzem lakatosai; 3. Forgácsoló. A nőknél: 1. Ellenőrzési osztály; 2. Műszaki osztály. Természetjáró úttörők Városunk mind a négy általános iskolájának úttörői természetjárás keretében ismerkednek ez év nyarán hazánk tájaival. Az 1943. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat pajtásai már június 23-án elindultak és július 5-ig ismerkednek a Vértes-hegységgel. A 14. sz. Kossuth Lajos csapat tagjai július 1-től 13-ig a Bükkbe, a 920. sz. Arany Já- nos-csapat július 25-től augusztus 8-ig a Zemplénihegységbe, a 923. sz. II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat pedig július 29-től augusztus 10-ig szintén a Bükkbe mennek vándortáborba. A TRAKIS sportnapján A TRAKIS Szövetkezet pál- fájai juniálisán és egyben tömegsportnapján sor- és váltó- versenyekkel vetélkedtek a dolgozók, majd kispályás labdarúgásban barátságos mérkőzést is játszottak: TRAKIS— 1-es Volán 6-1. . Mai sportműsor Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 18 óra: Áfész—21-es Volán, városi KISZ-es férfi bajnoki mérkőzés. Torna Nyíregyháza: a XVII. nyári úttörő-olimpia országos döntője. _________ S. Z. Üze mi jűniális A Monori Kefe- és Játékgyár nagykőrösi telepe június 27-én, szombaton főzéssel és vidám játékos sportversenyekkel egybekötött juniálist rendez a Pálfájában. ISSN OISS-JIOP (NaeykrtrOn Hírlap) 1
