Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-26 / 148. szám

1981. JÜNIUS 26., PÉNTEK £* «tt f Kfünap Szezonvég Zöldborsó Jövő hét közepére befejezik a zöldborsó, a cseresznye és a szamóca feldolgozását a du­nakeszi Gyümölcs- és Főze­lékkonzervgyárban. Ezt váltja majd fel folyamatosan a meggy, a ribizli és a málna. Képünkön: a zöldborsó-fel­dolgozó sor. DUNAKES VOifclD A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A Klapka utcában Munkáss Vajon, mi lesz ez? A kér­dés nagyon is sokakat foglal­koztatott városunk gyártelepi lakosai közül. Akik itt száll­nak fel a vonatra, vagy nap­közben többször erre vezet út­juk, régóta találgatják már, hogy mi épül vajon ilyen nagy lendülettel a Klapka és a Tá­bor utca sarkán. Háromne­gyed évvel ezelőtt még szán­tóföld volt ez a rész, ma pe­dig már egy modem épület harmadik szintje magasodik. Csűrös István építésvezető: — Vállalatunk (a 31. számú Állami Építőipari Vállalat) már régóta erőteljes munkás­elhelyezési gondokkal küszkö­dik. Hosszabb tervezgetés után úgy határoztunk, hogy itt, Du­nakeszin építjük fel vadonat­új munkásszállónkat. A kapa­citás adott, így tulajdonképpen saját kivitelezéssel tudjuk végrehajtani ezt az elképzelést. — Miért lett ilyen nagy szükség erre az épületre? Fesztiválkórus Méltó elismerést kaptak Bizony nagy kár, hogy a házi muzsikálás kiment a di­vatból. Valamikor — az idő­sebbek talán még emlékez­nek rá —, kedves módi volt, hogy a hangszerértő, zenetu­dó emberek otthon kis együt­teseket alakítva játszottak. A zenegép korszak kiölte ezt a szokást. Ám hogy telje­sen mégsem sikerült, azt bi­zonyítja a Dunakeszi MÁV Férfikar múlt vasárnap tar­tott minősítő hangversenye. A József Attila Művelődési Köz­pont vörös termében rendez­ték meg — öt év után elő­ször —, a patinás múltú kórus hangversenyét. Egy márványszoborhoz A minősítő hangverseny egy kórus életében mindig nagy esemény. Ilyenkor szakértő zsüiri előtt vizsgáznak az évek alatt elsajátított tudásról, és nem mindegy, hogy a külön­böző elérhető fokozatok közül melyiket kapják meg. A zsű­ri elnöke ezúttal Fasang Ár­pád karnagy zeneszerző volt, tagjai pedig Rohonyi Katalin karnagy, a Kórusok Országos Tanácsa főmunkatársa, és Dob- rai István karnagy, egyetemi docens. A kórus műsorán tulajdon­képpen a zeneirodalom teljes történetét átfogó válogatás sze­repelt, s nem hiába mondják • férfikarokról, hogy a ro­mantikus számokat jobban kedvelik, mint a többit: kivá­lóan tolmácsolták Weber, Er­kel Ferenc, Liszt műveit. A legnagyobb sikert azonban mégis egy reneszánsz és egy modem mű hozta. Giovanni Pierluigi Palestrina Egy már­ványszoborhoz című és Bartók Béla Resteknek nótája című dala. A jól sikerült koncert után Fasang Árpád adta át a kórus karnagyának, Szakáll Lászlónénak, a kórus történe­tének legjobb minősítését: el­érték ugyanis a „fesztiválkó­rus” kategóriát A munkásmozgalomból Érdekes egy kicsit vissza­pillantani a kórus történeté­be. 1926-ban alakult Magyar­ság Dal és Önképző Egyesü­let néven, s mostani nevét nem sokkal a felszabadulás után kapta. Folyamatosan a Dunakeszi Járműjavító jelen­tette utánpótlási bázisát, s mint ma is, régen is fizikai munkások, vasutasok, gyári dolgozók kerültek tagjai so­rába. Régi munkásmozgalmi hagyományaik folytán ma is sok tömegdal szerepel reper­toárjukon, ám mintegy tíz év- vei ezelőtt hozzáfogtak igényesebb, nagyobb zenei tu­dást, ízlést követelő dalok ta­nulásához. Évente, mintegy 20—22 nyilvános fellépésen szerepelnek, s ez, a heti egy próba mellett, bizony nem könnyű dolog. Ősztőirmdszeresen Szakáll Lászlónét kérdeztük a férfikórus jelenéről és jövő­jéről: — A legnagyobb gondunk a fiatalítás. Kevesen jelentkez­nek, pedig a saját „hangsze­rünkkel” muzsikálásnál kevés dolog ad nagyobb örömet. A jövőben több madrigál szá­mot szeretnénk beiktatni mű­sorunkba, Palestrina-, Fride- rici-műveket, s ha sikerül, ké­sőbb Liszt-kórusműveket is tanulunk majd- Sort keríthe­tünk majd amerikai, néger spirituálék elsajátítására is. Fokozzuk az együttműködést a Dunakeszi Körzeti Zeneisko­lával, az őszi szezontól rend­szeresen fellépünk majd a ta­nár- és diákzenészek hang­versenysorozatán. Egyébként mindenkit, akinek kedve van a közös énekléshez, szeretet­tel várunk és fogadunk. Rend­szeressé tesszük, hogy hang­versenyeinken más szólisták és irodalmi színpadok képviselői is fellépjenek, így — bekap­csolva a társművészeteket is —, talán nagyobb közönséget vonz majd a férfikar. Mikor hallhatjuk legköze­lebb a Dunakeszi MÁV Férfi­kart? — Július 11-én, a 31. vas­utas napon a Járműjavító nagy üzemcsarnokában lépünk feL Moziműsor Vörös Csillag Filmszínház: 26—28. A pogány Madonna, 27 —28. A sziget lovasai, 29—30. Üzenet az űrből. József Attila Filmszínház: 28. A pogány Madonna, 29. Üzenet az űrből, július 1. Ki beszél itt szerelemről? zálíó épül — Idáig az ÉVM szállóiban voltak elhelyezve dolgozóink, sőt például Beremenden és Bélapátfalván fabarakkokban laktak. Ez azonban egyrészt nagyon drága — már ami az ÉVM szállóit illeti — másrészt pedig ma már nem felelnek meg a követelményeknek ezek a faházak. Teljesen jogos igé­nyük a munkásoknak, hogy minél jobb, valóban ember­hez méltó körülmények között legyenek elszállásolva. — hiány személyt tudnak majd elhelyezni? — A tervek szerint a szál­loda 500 személyes lész, több­ségében 3 és 4 ágyas szobákat építünk, s ezeket illő komfort­tal szereljük fel. Természete­sen a megfelelő kiszolgáló ré­szeket is felépítjük, így — külön épületben — étterem, konyha és kultúrközpcmt is lesz. A szabad idő hasznos fel­használása érdekében labda­rúgópályát és teniszpályákat, sakkozóhelyeket is létesítünk. A szálló öt emeletes lesz,, s minden igényt kielégít majd. Az építéshez a paneleket Győr­ből kapjuk. A korányi kom­pon rakják csak át teherautók­ra, a vízi szállítás sokkal ol­csóbb. Jelenleg harmincötén dolgozunk itt, s ha minden igaz. jövő év nyarára maga a szál­loda készen lesz. — A szálloda első, a kiszol­gáló rész a második ütemben készül el. 1983 nyarára. A bel­ső szerelési munkákat az Or­szágos Szakipari Vállalat vég­zi. Egyébként vállalatunk szo­cialista brigádjai is segítenek az építésben, á Ifegjkülöftbözőbb helyekről jötték,;'s fejenként mintegy 20 óra társadalmi munkát vállaltak. Természe­tes is, hiszen magunknak épít­jük, magunk lakunk majd ben­ne. Hol sül a jobb kenyér? Megférnek együtt, egymással Sokféle szerzet kürtöli vi­lággá, ha valahol rossz a ke­nyér, az ellenkezőjére azon­ban ritkán akad példa. Nos, Dunakeszi helyzete úgy látszik eltér az átlagostól. Itt mindig kapni jó kenyeret. Mégpedig akár válogathatunk is, hogy hol vegyük. A Templom téren Wiedermann Imre sütödéjé­ben, vagy az Észak Pest me­gyei Sütőipari Vállalat sütő­üzemének mintaboltjából. Mindkettő kiváló minőségű, ám mégis, van különbség. De honnan e különbség? Megkér­deztük mind a két felet: Wie­dermann sütőmestert, illetve Sziráki Sándornét, a sütőüzem vezetőjét. 2 — Nem egyenlőek a fel­| tételek — kezdte az idős ^ sütőmester. — Először is én 4 nem kenyérlisztből, hanem 4 finomlisztből sütök. A ke- í mencét fával fűtöm és ko- 4 vásszal dagasztok. De a ^legfőbb szerintem az, hogy ^ van időm törődni a ke- ^ nyérrel. öt-hatszáz kilo- ^ gramm készül nálam éjsza- £ kánként. — A mi sütőüzemünk vi­szonylag nagy üzem. Két mü- szakoan dolgozunk és 50—60 mázsa kenyér kerül ki tőlünk naponta, hét végén pedig en­nek a duplája. — A dagasz- tásnál citopánt használunk, ezzel a kelési idő nyolcról kö­rülbelül másfél, két órára csökken. A modernebb tech­nológiával készült kenyér íze egy picit más, mint a kézi munkával készülté, de sem­milyen módon nem lehet azt állítani, hogy rosszabb lenne. Nekünk esetleg nincs lehető­ségünk olyan gondosan bánni a termékkel, mint a kis­üzemeknek. A nagyobb meny- nyiség és a sajnos hiányzó munkaerő ezt lehetetlenné te­szi, de a technológiai fegye­lem az elsőrendű követelmény Pálunk. — mondta Sziráki Sándorné. 4 — Sok fortélya van án­^ nak, hogy mitől igen jó a 4 kenyér. Például, ha több £sót teszünk bele, jobb ízű ^ lesz. Nem elhanyagolható 4 követelmény a jó liszt. Én Boldog születésnapot i -i A századik esztendő Ritka jubileumot ünnepelt özvegy Kretzói Petemé, a Kossuth Lajos utca 21. szám alatt. Hogy mi volt e ritka jubileum? Nos, a századik születésnapja. Ebből az alka­lomból kerestük fel otthoná­ban. Kedvenc karosszékében fogadott bennünket: — Tudja, édes fiam, az én életem viszonylag eseményte- telenül pergett le. Fiatal ko­romban festőművész szeret­tem volna lenni. Először Pes­ten a Deák—Ebner-téle isko­lában, majd Münchenben ta­nultam. A húszas évek végén egy gobelinszövő üzem művé­szeti vezetője lettem, s ittdol- gozitam. Nagyon szép falikár­pitokat szőttünk. Az egyik Iványi Grünwald kartonja után készült, s ma a Parla­mentben található. Szüret a címe. Egy baj volt csak ezzel az üzemmel. A tulajdonos — Koródi György — Ameriká­ban szeretett volna dolgozni, s amit mi megkerestünk, azt magával vitte, reklámra köl­tötte. Így aztán már anyagra nem maradt pénz. 1930-ban meg is szűnt a műhely. így aztán férjhez mentem, s a gyereknevelésnek szenteltem, háziasszonyként töltöttem el az életemet Ma is friss szellemi erőben Szabad-e kutat fúratni? A krónikussá vált vízhiány miatt a 'kiskertek locsogása bizony legtöbbször tilos váro­sunkban. Van azonban lehe­tőség arra, hogy segítsünk ezen a gondon. A városi ta­nács műszaki osztálya ad ki engedélyeket fúrt vagy ásott kutak létesítésére. A kút csak az első vízadó rétegre tielepít- az i hető, ez körülbelül 15—30 mé­teres mélységet jelent. A la­kó- és gazdasági épületektől védőtávolságot kell tartani. Vize ivóvízként csak KÖJÁL- engedéllyel használható. Az engedélykérelemhez hely­színrajzot, egyszerűsített mű­szaki leírást és a felelős ki­vitelezők nevét kel csatol­ni. követi a világ eseményeit, s szemüveg nélkül olvassa a na­pi sajtót. Ha elfárad, szépiro­dalmat vesz elő. Születésnap­ján bensőséges ünnepségen köszöntötték a város társa­dalmi szerveinek képviselői. A dunakeszi szakmaközi bizott­ság tortáján ez állt: századik születésnapján szeretettel kö­szöntjük. Mi ezúton ugyanezt tesszük. jj a váci és budai malomból ^szerzem De. Mindig kiváio ^minőségűt kapok. Aztán: a ^ aovászoan Íz fajta aroma 4 van, a legfontosabo a tej- 4 sav és vajsav. El kell taiái- ^ ni a kellő pillanatot. Nem ^szaoad, hogy kisült, még ^ forró kenyerek egymáshoz % erjenek tárolásnál, mert 4, „kifő” az oidaia, oiyan ^ *esz, mint ha sütet len ien- 4 ne. Nem mindegy például ? az sem, hogy hány fok van 4 a pékségben. Így az idő­záras is oeíolyasolja a ke- ^ nyer minősegét. Nem ^ mindegy, hogyan gyújtom | be a kemencét, miiyen fát ^ használok, s persze soroi- 4 natnám még tovább. — A sütőüzemben másként dolgozunk. Még újabb teon- nológiát szeretnénk bevezetni, a jövő héten új automata ke­mence építését kezdik meg nálunk. Itt a kenyeret nem kézzel kell majd bevetni, ha­nem szalag viszi emberi érin­tés nélkül. Ez a kemence való­színűleg 1982 nyarára készül el. Többször előfordult, hogy hullámzó volt a tőlünk kike­rülő kenyér minősége, főleg nyáron, a szabadságolások ide" jén. Erőteljes munkaerőgon­dokkal küzdünk. Műszakon­ként hét szakképzett munkás helyett öttel rendelkezünk, s közülük is csak ketten pékek. Ha a dagasztó elmegy szabad­ságra, sajnos csak szakkép­zetlen munkaerőt tudunk a helyére állítani. .Minden év­ben indul tanfolyam a be­tanított munkások számára, ezt azonban — bár sokan kez­dik el — kevesen fejezik be. Így a munkaerőhiány is kényszerít bennünket a mo­dernizálásra. Hogy igazán jó kenyeret — amilyet a pékek szeretnek — csak kézi mun­kával. kis üzemben lehet sütni? Titokban én is ezt vallom. De a vásárlóknak a különbség nem tűnik fel, hi­szen panasz nem sok ér­kezik termékeinkre. J — A mi szakmánkban $ nincs utánpótlás. A masze- íkok tanulót nem foglalkoz- í tathatnak, hiszen annak is fejjel kellene dolgoznia. ^ Másrészt nem is szívesen $ jönnének, hisz rengeteg í, munka van a kenyérsütés- ^sel. Itt örökösen lesni kell, í hogy vajon nem sül-e túl ^ a kenyér. Tulajdonképpen íaz bánt a legjobban, hogy '/ nem sütök péksüteménye- ^ két. Az a kevés kalács és >í bukta ami kikerül tőlem, j! nem igazán szívügy. A ^péknek az igazi öröm az, ^amikor hallja, hogy a fris- ^ sen kisült zsemlék be- í szélgetnek, maguktól ro- í pognak a kosárban. Sze- í rintem aki csak kenyeret 2 süt, az nem is szereti iga- : zán ezt a szakmát. A sütőüzem gondoskodik Dunakeszi mindennapi kenye­réről, a maszek pékség pe­dig választékbővítő ínyencfa- latokkal szolgál. Jól megfér­nek egymással, nincs közöttük konkurrenciaharc. Mindkét üzemből jó áru kerül ki. s a vásárló csak örülhet ennek. Adott a választás lehetősége, ki-ki azzal élhet, amit szeret. Tövis Jankó emlékére Verseny előtt Alagon Hosszú évekig csendes völt ' a dtmalteszi-----lóversenypálya kö rnyéke. A nagy múltú pá­lyán nem rendeztek versed nyékét, s az évtizedek alatt jócskán lecsökkent a telep te­rülete is. Az idén fordulat kö­vetkezett be, újra rendeznek már versenyeket az alagi pá­lyán. Holnap, szombaton már a harmadik versenyre kerül sor az idén, ezúttal a Tövis Jankó akadályversenyre. Aki nem tudná — s bizonyára so­kan vagyunk ilyenek — Tö­vis Jankó, versenyló volt, aki bár a síkon gyengébben sze­repelt, éveiken át uralta az akadálypályát. Pónuzs Tibor telepvezetővel beszélgettünk arról, hogyan sikerült lassan-lassan vissza­szerezni a dunakeszi pálya népszerűségét; — A Magyar Lóverseny Vállalat már régóta csak te­livéreket tart ezen a telepen. Kilenc idomár keze alatt 240 A kényszer így hozta A Barátság úti lakótelepen rövid idő alatt szűknek bizonyult a százszemélyes óvoda, így — bár kényszerből — április elseje óta három lakást alakítottak át óvodává. Az egyenként két és fél szobás lakások összesen 80—85 kisgyereket fogadtak be. Az apróságok — mint az képUnkön is látható — a szokatlan körülmények ellenére is jól érzik magukat egymás társasá­gában lovat gondozunk, a fő felada- \ túlik " a tenyészértékbecslés. 'A gazdaságok legjobb ver­senylovai vannak nálunk, s itt tulajdonképpen a 2400 mé­teres gyep- és homokpályán bármilyen versenyre fel tud­juk készíteni. Ez a kifejezet­ten heves mérsékletű lófajta talán a legszebbek közé tarto­zik. A Tövis Jankó-emlékver- seny, a nemzetközileg is hí­res pardubicei (Csehszlová­kia) akadályverseny előkészí­tése. — Mi az akadálya a rend­szeres versenyrendezésnek? — Lóversenyt rendezni csak úgy érdemes, ha fogad­ni is lehet. Hiszen a győzte­seknek kifizetett díjakat a vállalatnak valahol meg kell keresnie. Ehhez hallatlan nagy apparátusra lenne szük­ség, hiszen csak a fogadások­kal körülbelül 3—400 ember foglalkozik. Másrészt nincse­nek kiépített tribünök, megfelelő kiszolgáló épületek és sorolhatnánk még tovább. Ez nagyon sokba kerülne. A mi telepünk adottságainál ‘ fogva kiválóan alkalmas a nevelésre és a felkészítésre. Másra azonban nem nagyon. — Lesz-e közönség? — Természetesen, főleg a szakmai közönséget várjuk, de nagyon nagy szeretettel foga­dunk mindenkit — Dunake­sziről is. Nagyon örülnénk, ha sok érdeklődő jönne el, hi­szen közönség előtt izgalma­sabb versenyezni. Anyakönyvi hírek Házasságot kötött: Dágő Joakirn-György Gyöngyösi Gyöngyivel és Berkes Károly Mező Máriával. Elhunyt: Seres Gábomé Nagy Izabella (dr. Téssényi u. 25.), Gulyás Jánosné Mészá­ros Rozália (Tanácsköztársa­ság u. 71.), Antal András (Gégány Ferenc-tanya), Nagy István (Iskola u. 9.), Kovács József (Állomás sétány 6.), Nagy Vilmos (Thököly út 1.). Az oldalt írta: Kovács Attila Ernő Fotó: Bozsán Péter A i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom