Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-26 / 148. szám

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) mos olyan egységünk van, amelyik már eddig is meg­felelő jövedelmezőséggel ex­portált, s az elmúlt évben di­namikusan növelni tudta ki­vitelét. Nem megnyugtató vi­szont a helyzet 1eldolgozó ipa­runknál, ezen belül főként gép­iparunk számos üzeménél. A pénzügyminiszter hangsú­lyozta: az állami nagyberuhá­zások körében a már folya­matban levő beruházások be­fejezésére helyeztük a hang­súlyt. A társadalmi közkiadá­sok tavaly 14 százalékkal nőt­tek. A legjelentősebb tételt a nyugdíjak jelentették: itt a kiadások növekedése 16 száza­lék volt. Az átlagos nyugdíj közelebb került az átlagos bér­hez. 1980. közepén emeltük a három- és többgyermekesek családi pótlékát. A tanácsok elmúlt öt évi gazdálkodását összességében o tervszerűség, a népgazdasági terv szolgálata, az ágazati és területi célok összehangoltabb érvényesítése jellemezte. A ta­nácsok működtetési célra mint­egy 13, fejlesztésre csaknem 18 százalékkal többet fordítot­tak az ötéves tervben terve­zettnél. Hetényi István ezután arról ízólt. hogy a tavalyi terv 4,5 —5 százalékos fogyasztói ár­színvonal-növekedést vett szá­mításba erre az esztendőre. Ez­zel szemben az év első négy hónapjában a fogyasztói ár­színvonal 3,8 százalékkal emel­kedett. Sokoldalú mérlegelés alapján a kormány úgy dön­tött, hogy június 29-ével át­lagosan 10 százalékkal emeln kell a húsfélék fogyasztó; árát. Ez az intézkedés néhány tized százalékkal növeli az ár­színvonalat. A húsárak átlago­san 10 százalékos emelésér belül a tőkehúsok ára 13 szá­zalékkal, a húskészítmények« 8 százalékkal, a baromfihús« 6 százalékkal emelkedik. A hús és húsfélék drágu­lását a gyermek-, a szo­ciális, valamint az egész­ségügyi intézményekben alap­jában az állam viseli, a lakos­ság által fizetett térítési dí­jak nem változnak. Egyidejű­leg sor kerül az általános is­kolai és nevelőotthoni étkezés színvonalának javítására. A 2 áremelkedést a munkahelyi étkeztetésben a munkáltató fe­dezi, a dolgozók által fize­Beszélgetés a szünetben. Balról Jobbra: dr. Barát Endre (Pest m., ZS. vk.), dr. Mondok Pál (Pest m., 26. vk.) és Cservenka Ferencné (Pest m„ l. vk.) zett nyugdíjautomatizmus mi­nimális összegét, ami a nyug­díjasok több mint felénél leg­alább 5 százalékos emelkedést jelent, s így nyugdíjuk lé­pést tart az árszínvonal nö­vekedésével. Szólt arról is, hogy megfe­lelt étkezési díj nem válto­zik. Az üdülési díjak sem emelkednek az intézkedések nyomán. A húsáremelés ezért vált szükségessé, mert a mezőgaz­daságban felhasznált ipari eredetű anyagok árnövekedé­se miatt az elmúlt másfél év­ben mintegy 20 százalékkal emelni kellett a felvásárlási árakat, hogy biztosítva legyen a termelők érdekeltsége. A most elhatározott áremelés után is átlagosan 23 százalé­kos ártámogatást nyújt a költségvetés a húsfélék fo­gyasztói árához. Hangsúlyozta a pénzügymi­niszter: nagy figyelmet fordít a kormány arra, hogy a fo­gyasztói árképzésben rend le­gyen, és az árak — ha köz­gazdaságilag indokolt — ne csak emelkedjemeik, hanem csökkenjenek is. Az 1980. ja­nuár 1-i termelői árrendezés kapcsán péi<lául a ruházati cikkek viszonylag széles kö­rében mérséklődtek az árak. At. idős korúakból gondosko­dás kapcsán szólt arról: 1981 közepétől 70 forintról 100 forintra emeltük az úgyneve­A TÖRVÉNY JA VASLAT VITÁJA MÉHES LAJOS FELSZÓLALÁSA Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Ipari miniszter felszólalásában a Központi Bizottság és a ma­ga egyetértését is tolmácsolta Előtérben: Tarjányi Béláné (Pest m., 17 vk.) és S. Hegedűs László (Pest m., 24. vk.) a tavalyi zárszámadásról és a .tanácsok pénzügyi gazdálko­dásáról szóló beszámolóval, az idei terv végrehajtásáról és a tervezett intézkedésekről adott tájékoztatóval. Szólt ezután az iparirányítás új szervezetéről, funkcióiról, törekvéseiről. El­mondta: az Ipari Minisztérium — mint új szervezet —, az év első két hónapjában létrejött és megkezdte működését. Lét­száma éppen fele a korábbi három minisztériuménak. A párt- és a kormány vezetésé­nek megítélése szerint az át­szervezést sikerült úgy végre­hajtani, hogy az nem okozott különösebb zavart a gazdasági életben. A folyamatossághoz nagyban hozzájárult az a tá­mogatás, amit a politikai és társadalmi szervezetektől, va­lamint a közvéleménytől és a sajtótól kaptak bizalomban, megértésben, biztatásban, s annak is, amit operatív segít­ségben a társszervek adtak. A minisztérium fő feladata­ként említette a miniszter, vérkezési verseny megállítására...” Képvi­selőink helyettünk is magasra emelték a kezüket, amikor hozzájárulásukat adták az üzenet elküldéséhez. Helyettünk, korra, nem­re és foglalkozásra tekintet nélkül. Akad téma, amely kapcsán nem bújhat ki a képviselő sem a bőréből — azaz le sem tud­ná tagadni a foglalkozását. Szót ejtünk az időjárásról? Turcsek Ferencnek, asz. albertir- sai Micsurin Tsz agronómusának (Pest m., 8. vk.) a vízfüggönyös öntözésre váltanak a gondolatai. És éppen jókor, mert a kupolában ekkor ér oda hozzánk (az ülésszak vendé­geként) a hazánkban tartózkodó angolai de­legáció. Tagjai, akik egy nappal korábban Cegléden jártak, körülveszik dr. Mondok Pált, a megyei tanács elnökét (Pest m., 26. vk.), s alig győzik ismételni, mennyire tetszik ne­kik mindaz, amit nálunk láttak, egyebek közt a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben, ahol most foglalkoznak a fentebb említett öntözési módszerrel. Ha már a mezőgazdaságnál tartunk, el sem maradhatnak a háztáji gazdák, hisz — ugyancsak a napokban — omszki, testvérme­gyei küldöttség ismerkedett Albertirsán, Dánszentmiklóson ezzel az ágazattal. Turcsék Ferenc éppen azt meséli dr. Mondok Pálnak, miként vélekedtek a szovjet vendégek a ta­pasztaltakról, amikor Győré Sándor, az abonyi Ságvári Tsz elnöke (Pest m., 9. vk.) lép oda. Bekapcsolódva a beszélgetésibe, el­mondja, hogy mennyire örül, amikor szép, három szoba, fürdőszobás házak épülnek a faluban — s méginkább, hogy rendre fel­húzzák a portákon a melléképületeket is, amelyekbe előbb-utóbb sertés, baromfi, nyúl, vagy galamb költözik. Mert — s ebben mindannyian egyetértenek — kell háttér is a háztáji gazdálkodáshoz. S valóban örven­detes, hogy az ifjabb generáció sem felejtet­te el: nálunk ősidők óta otthona van a ház körül a jószágnak. Továbbra is a témánál maradunk. Hiába: nyár van. Ilyenkor mindig az a legérdeke­sebb, miből mennyi terem, milyen lesz a jö­vő évi kenyerünk, a téli krumplink, zöld­ségünk, mit — és mennyiért — kapunk majd a piacon. Am a törvényhozó testület tagjait — éppen a mi megbízásunkból — nemcsak az érdekli, hogy mit termelünk, hanem az is; mennyiért? A termelési költségek a mező- gazdaságban is növekedtek. A pénzügymi­niszter expozéjában hallottuk, hogy tavaly a mezőgazdaságban az 1979. évinél lényegesen nagyobb termeléshez 3 százalékkal kevesebb energiát (áramot, gázt, olajat) használtunk fel. Ezt kedvezőnek ítélték a képviselők, bár al-kalmi eszmecserénknek szinte minden résztvevője tudott volna példát mondani ar­ra, hol lehetne tovább takarékoskodni az energiaköltségekkel. Cservenka Ferencné, a megyei pártbizottság első titkára (Pest m., 4. vk.) emelte ki: ha meg akarunk kapaszkod­ni hosszabb távra az európai piacon, na­gyon komolyan kell vennünk a takarékossá­got áruink megtermelésében. Ma folytatja a tanácskozást az országgyű­lés, a tegnap elfogadott napirend szerint. En­nek ismeretében szinte biztos: a szünetben csupa olyanról lesz szó, ami gazdagítja a valóság képét, ami a hivatalos statisztiká­ból kimaradt. Bálint Ibolya folyosón (balról Jobbra): Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára (Pest m., 18. vk.) és Brutyó János, a KEB elnöke lelő előkészületeik után, fo­lyamatosan bevezetik az öt­napos munkahetet, amely jú­lius 1-től már több mint 200 000 embert érint. Az új munkarend alkalmazásának a kapacitások jobb kihasználá­sát is eredményeznie kell. A Pest megyei képviselők egy csoportja hogy az ipar minél magasabb színvonalon tudjon hozzájá­rulni a nemzeti jövedelem nö­veléséhez, kielégítse a belföldi keresletet, és növekvő mérték­ben járuljon az ország kül­gazdasági egyensúlyi helyze­tének javításához. Taglalta ez­után, hogy sokirányú munkát végez a minisztérium a kor­mány által jóváhagyott ener­giagazdálkodási program megvalósítása érdekében, részt vesz a komplex anyaggazdál­kodási program kidolgozásá­ban, azoknak a lehetőségek­nek a feltárásában, amelyek révén csökkenthető az anyag­felhasználás. A núnisztéríum“ fw hang­súlyozta á tárca vezetője —, a vállalatok, intézmények előtt a kormányt képviseli, a kor­mányban pedig az ipart. E gondolatban együttesen két szándék jut kifejezésre: a központi akarat egységes kép­viseletének az erősítése, és az ipar, a műszaki feladás foko­zott kormányzati-támogatásá­nak az igénye. Ezután a vígban Péterfi Ferenc (Vas m. 4. vk.) a Szombathelyi Lakástextil Vál­lalat kőszegi posztó- és ne­mezgyárának üzemrészveze- tője arról szólt, hogy a ter­mékszerkezet átalakításának, korszerűsítésének üteme még sok tekintetben javítható. Weiszböck Rezsőné (Győr- Sopron m. 15. vk.), a Soproni Kora délelőtt a kupolacsarnokban Szőnyeggyár igazgatója a készletek még sok tekintetben javítható alakulásával és a beruházásokkal foglalkozva megállapította: az előrelépés ellenére nyomasztóan magas a készletszint a népgazdaságban. Tőzsér Gáspár (Nógrád m. 4 vk.), a Nógrádi Szénbányák aknaüzem biztonsági megbí­zottja szűkebb hazájában és munkahelyén szerzett tapasz­talataival is megerősítette az országos számvetésnek azt e megállapítását, hogy tavaly folytatódott — eredményeket hozott — a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítá­sára irányuló törekvés, Horváth Sándorríé (Bp. 25. vk.), a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár csoportvezetője ki­fejtette: amit elértünk, nem kevés, az eredményeket büsz­kén vallhatjuk a magunkénak. A párt, a kormány iránt szi­lárd a bizalom. A továbblépés is ezen a töretlen bizalmon alapszik. Mag Pál (Csongrád m. 11. vk.), a Szentesi Baromfifel­dolgozó Vállalat igazgatója elmondta: az élelmiszeripar­ban a vállalatok számára az elmúlt év elejétől alkalmazott új gazdasági szabályozó rend­szer hasznosnak bizonyult. Karkus Sándor (Komárom m. 4. vk.), az Oroszlányi Szén­bányák Vállalat vájára az idei áprilisban, a tervezett ha­táridő előtt átadott, ötmilliárd forint költséggel elkészült márkushegyi bánya beruházá­si tapasztalatait ismertette. Selyem Zsigmond (Bács- Kiskun m. 5. vk.), a kun- szentmiklósi Egyetértés Tsz elnöke az öntözéssel kapcso­latban — az idei gazdálkodás tapasztalatairól szólva — fel­hívta a figyelmet: a gazdasá­gok a kedvező öntözési lehe­tőségek ellenére is sok helyütt csökkentették az öntözött te­rület nagyságát. Ez — tette hozzá — a magas vízdíjakra vezethető vissza, ezért kérte, hogy az illetékesek vizsgálják meg a vízdíjak csökkentésé­nek lehetőségét. Tóth József (Fejér m. 2. vk.), a Székesfehérvári Könnyű­fémmű hengerész-csoportve­zetője fontos döntésként em­lítette, hogy a VI. ötéves terv­időszakban Inotán egy évi százezer tonna teljesítményű alumíniumkohót építenek, amely a könnyűfémműhöz való közelsége folytán feltét­lenül a takarékosságot szol­gálja majd. Héry László (Szabolcs m 6. vk.), a rakamazi Győzelem Tsz elnöke fontos követelmény­ként említette, hogy a világ­piac értékítélete szerint is gazdaságosan előállítható ter­mékekkel rukkoljunk ki. Az ülésszak — amelynek el­ső napján az elnöki tisztet Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné felváltva töltötte be — ma, pénteken a törvényjavaslat vitájával foly­tatódik. i I * í kedéseket szorgalmazott, ame­lyekkel csökkenteni lehetne a magánerőből épülő lakások költségeit. Fritz László (Zala m. 10. vk.) a Kőolaj- és Földgázbányá­szati Vállalat lovászi üzemé­nek motorszerelő csoportveze­tője az energiatakarékosság jelentőségét több gyakorlati példával támasztotta alá. Legény Béláné (Szolnok m. 14. vk.), a Lehel Hűtőgépgyár jászárokszállási hűtő- és klí­matechnikai gyáregységének szerelője hangsúlyozta: a ta­nácsok gazdagítsák, fűzzék szorosabbra együttműködésü­ket a hatósugarukban műkö­dő vállalatokkal, szövetkeze­tekkel. felülvizsgálni, egyebek között azért, hogy egyértelműen tisz­tázódjék, miként lehet és kell növelni a községek népesség- megtartó képességét, jobban támogatni a jövőben az alsó szintű településközpontokat. A törvényjavaslat vitájában ezután Nagy József (Baranya m. 6. vk.) az MSZMP Baranya megyei Bizottságának nyugal­mazott első titkára egyebek között arról szólt: 1980-as eredményeink — amelyek jó­val kedvezőbbek a megelőző éviekénél — elsősorban az idő­ben hozott központi intézkedé­seknek köszönhetők, s csak kevésbé a munkánk javuló színvonalának. Dr. Novák Pálné (Heves m. 10. vk.) nyugdíjas orvos intéz­Az expozé után Szabó Kál­mán (Bp. 36. vk.), a terv- és költségvetési bizottság előadója ismertette a bizottságnak a kormány tavalyi pénzügyi te­vékenységével kapcsolatos ál­láspontját. Az adatok és az ér­zékelhető törekvések szerint, mind több állami és szövetke­zeti vállalat kezd felzárkózni az új követelményekhez. Szólt arról: a tanácsok gazdaság- szervező és -fejlesztő tevé­kenysége az ellenőrzésük és irányításuk alatt álló kommu­nális, kulturális, egészségügyi és más intézmények működése fontos része az életszínvonal alakulásának. A bizottság vé­leménye szerint célszerű lenne a területfejlesztési terveket és pénzügyi megalapozottságokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom