Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-25 / 147. szám
Ä30NYI KRÓNIKA Szezont váró konzervtelep Elvitték a babhegyezőt Más években ilyenkor, a nyár küszöbén a Nagykőrösi Konzervgyár abonyi telepén arra mutattak a jelek, hogy a zöldbabtisztítás hamarosan elkezdődik a készenlétben álló gépsoroKon. Most a látogató a nyitott, nagy csarnokban nem látja a babhegyezőket, helyükön ezüstösen csillogó fémdobozok tornyosulnak, melyekre szorgos kezű asszonyok és lányok idegen feliratú címkéket ragasztanak, aztán külön-kü- lön kartondobozokba zárják valamennyit. Szeretni Tiborné telepvezetőtől megtudtuk, hogy — az eddigi gyakorlattól eltérően — ettől az évtől nem foglalkoznak zöldbabtisztítással. A gépeket Nagykörösre szállították, és ezentúl ezt a részmunkát is ott végzik. Az ’intézkedést az indokolja, hogy a konzervnek szánt zöldség minősége jobb lesz, ha egy helyen tisztítják és dolgozzák fel. A telepen most két műszakban készülnek a zárógyűrűk, továbbá paradicsom- püré-konzerveket címkéznek és csomagolnak, amelyekből Finnországba exportál a gyár a belföldi értékesítés mellett. Első szezonmunkájuk június végén, július elején kezdődik: sárga- és őszibarackot feleznek és magoznak. Mindkét gyümölcsöt így adják tovább a gyárnak, befőtt vagy dzsem készítéséhez. Jelentősebb szállítmányokat csak zöldpaprikából várnak az idén. E közkedvelt zöldségfélét nemcsak tisztítják, hanem savanyítják is a rendelkezésükre álló nagy tartályokban. A telepen nincs különösebb létszámhiány. Több munkáskézre legfeljebb a zöldségfélék beérkezésekor lehet szükség, ' és 20 személyt tudnának még alkalmazni a gyűrűgyártásban, hogy a második műszak is teljes legyen, egyetlen gép se álljon kihasználatlanul. Gy. F. A gyermekekért összefognak Szociális és más okokból hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetben nevelkedő, kiskorú gyermek 171 van Abonyban, a legutóbbi felmérés szerint. Főként a rendezetlen családi körülményeknek látják kárát a gyerekek: italoznak a szülők, gyakran változtatják munkahelyüket. Állami és társadalmi intézkedésekkel igyekeznek javítani a kicsinyek sorsán. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1981. JÜNIUS 25.. CSÜTÖRTÖK Versenytárgyalás az üzletért Közelebb kerülni a vásárlóhoz Februárban olvastuk először újsághirdetésben, hogy vendéglátó üzletek háromévi szerződésre kiadók. A jelentkező versenytárgyalás után április 1-től üzemeltetők lettek. Kári Jánost, a Pest megyei Vendéglátó Vállalat ceglédi igazgatóját kérdeztük eddigi tapasztalatairól és a jövő terveiről. — Űj üzemeltetési formára nyílit lehetőség ez év kezdetétől a korábban kiadott rendelet értelmében. Lényege, hogy az eddigi gebines boltjainkat 1982-ig szerződéses üzletekké alakítjuk át. Aki vállalja az Amíg a puska eldördül A mezőn köszönt rá a hajnal Felnevelik a fácánfiókákat Csend,' nyugalom, jó levegő. Mindezt alig néhány kilométerre Abonytól, Újszilvás irányában leli meg az ember, a fácánosban. A Postások Szakszervezete Nimród Vadásztársaságának fácántelepén évről évre mind korszerűbb technikai felszereltséggel tenyésztik e fontos apróvadunkat. A jókora fákkal és bokrokkal körülvett vadásztanyán él és dolgozik Szilas Attila és felesége. A férfi eredeti foglalkozása géplakatos, de mindig nagy vonzalmat érzett a vadászat és a természet iránt. Egyszer elment egy sportlövészetre, ahol jól szerepelt. A sportág egyik jeles képviselője segítette, hogy hivatásos vadász legyen. Ez 1976-ban volt. Három éve került Abonyba, és nagy igyekezettel látja el feladatát. Ezrével keltetik — A Pilisben, ahol korábban voltam, csak nagyvadakkal foglalkoztunk. Itt kisvad- gazdálkodás folyik, ami lényegesen nehezebb, tötb és aprólékosabb munkát igényel — mondja. — A nagyüzemi mezőgazdaság óhatatlanul az apróvad nagymértékű pusztulásával jár, tehát pótlásáról . gondoskodni kelli Mivel a legjobban tenyészthető apróvad a fácán, ezért elsősorban ezzel foglalkozunk, természetesen nagyüzemi módon. Évente 4— 500Ó szárnyas vadat keltetünk, nevelünk fel és engedünk ki a szabadba, hogy télen minél többet puskavégre kaphassunk. A hivatásos vadásznak sok teendője van. Rá vár a hatalmas terület őrzése, a vadak téli etetése, a vadászatok előkészítése. a szakszerű lebonyolítás megszervezése. A jó gazda gondosságával kell dolgoznia. — Hogyan telik el egy napja? — Korán kelő embernek való ez a munka. A /mezőn köszönt rám a hajnal, és a határban látom lepihenni a napot. Rendszerint hajnali 3—4 órakor indulok el, és nyolc óra tájt térek vissza. Közben többnyire néhány négylábú vadászt; kóbor kutyát, macskát leterítek. A korai sétát követő reggeli után vagy segítek a fácántelepen tevékenykedő feleségemnek, vagy a következő vadászat előkészítésével foglalkozom. Mindennap van mit csinálni, nem unatkozom. Délután ismét körülnézek a területen. — Hogyan kell a vadászatot előkészíteni? — Legalább egy-két héttel előbb meg kell kezdeni a készülődést. Először bejárom a 800 hektárnyi területet, és megnézem, merre, milyen a vadsűrűség, melyik irányba repül a puskavégre szánt jószág, oda 'bővebben rakunk élelmet. Ezt nevezik beetetésnek. Mindez a fácánvadászatra vonatkozik, mivel ez csoportos szórakozás. Az .őzvadászat egyéni program. Az esemény előtt gondoskodni kell járműről és egy sereg apróságról. A vadászat napján figyelni kell a szélirányt, és nem maradhat el a baleseti oktatás. Ennek mindig tartalmazni kell az aktuális tudnivalókat: mire szabad lőni és hogyan ? Szilas Attiláné, a fácántelep nevelője, a kicsi és nagy szárnyasok gondozója. Nem rég-' óta csinálja, szavaiból mégis úgy érezni, hogy vonzódik feladatához. Tyúkok és kakasok — A törzsállomány 68 tyúkból, 10 kakasból áll, csirke most 2830 darab van. Reggel 6 órákor kezdődik a mindennapi munka. Utam először a keltetőgépekhez vezet, ahol ellenőrzőm, megfelelő hőmérséklet van-e a helyiségben és a gépekben. Ezután a kis csirkékhez megyek. Eőször a legkisebbeknek adok enni-in- ni, majd a nagyobbak következnek. Amikor ezzel is végeztem. a törzsállományt látom el, összeszedem a tojásokat. Ez az elfoglaltság naponta többször ismétlődik. — Mikor kerülnek ki a fácánok a szabadba? — Nyolchetes korukban az erdőben felállított utónevelőbe visszük a csirkéket, ahol szintén felügyelünk rójuk. Innen engedjük ki a szabadba. — Igaz-e, hogy a vadászat, illetve a vadgazdálkodás üzletnek sem rossz? — A fácánnevelés nem gazdaságos. Egy lelőtt fácánért a MA VAD. száz forintot fizet, nevelése viszont háromszázba kerül. Ennek ellenére azért foglalkozunk vele, hogy ne pusztuljon ki a vadállomány. Hét bakot lőtt — Haszonról nemigen eshet szó >— szól közbe a férj —, inkább arról beszélhetünk, hogy a vadásztársaságnak fenn kell tartani magát, gazdálkodni kell. MiveL a sportvadász térítésmentesen lőhet vadat, neki csak a tagsági díjat kell fizetni, ezért a bevételnek az élőnyúl-értékesítésből és a külföldi vadászvendégektől származó összeget könyvelhetjük el. Legutóbb, alig egy hónapja, egy svájci vadász járt nálunk, akinek hét őzbakot sikerült lőni. Sajnos, az állatok agancsa nem volt teljesen hibátlan, ezért csak 100 ezer forintot kaptunk, ami ilyen kiterjedt gazdálkodáshoz kevés. A vadász házaspár elbeszéléséből kiderül, hogy amíg a fegyver eldördül, és egy fácán élettelenül a földre hull, sok minden történik. Sok-sok munka áll e nemes kedvtelés mögött amiből a vadásztársaság mind a 42 tagja rendszeresen kiveszi részét, bár most csak a hivatásos vadnevelőkről szóltunk. Szilas Attiláné lámpával vizsgálja, kelnek-e már a fácán- fiókák? Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc üzlet vezetését — természetesen megfelelő szakképzettséggel és pénzalappal — verseny- tárgyaláson vehet részt, ahol megszerezheti 3 évre a szerződési jogot. Ezután a „saját zsebére” dolgozik. Érdeke tehát, hogy nyitvatartása, áru- választéka megfeleljen a vevők igényének. — Szóbeszéd, hogy a sokszor több millió forintos bérleti díjat csak rendkívül gazdag emberek tudják kifizetni. Mi erről az ön véleménye? — Nem kell rögtön az egész megállapított összeget kiegyenlíteni. Havonta a forgalomból lehet törleszteni, s így aránylag kisebb összeggel is meg lehet próbálni a szerződéses üzlet vezetését. Az esetleges kudarc azonban vállalatunkat is sújtaná. Ezért a vállalkozónak a tárgyaláson megállapított komolyabb ösz- szegat kell biztosítékul takarékban elhelyeznie, kezesekkel vállaltatnia, vagy ingatlanra ráterhelnie. Csúfján néhány hónap telt el az első ilyen üzletek átadása óta, de egyiknél sem jelentkezett nehezebb szerződésbontó probléma. — Igazgatóságánál összesen hány szerződéses üzletet kívánnak létesíteni és mennyivel tudnak többet adni a vendégnek, mint a korábbi formákban? — A jövő év végéig mintegy 80 szerződéses üzletet kívánunk alapittatni. Ez azért ígérkezik jó formának, mert az üzletvezetőnek érdeke, hogy udvariasan fogadja vevőit. Csak akkor tudja teljesíteni tervezett bevételét ugyanis, ha biztosított a vendégköre. A vetési Sarokház Eszpresszóban például minden este tartanak ddscót. Péntekenként nosztalgia táncos estet rendeznek. A bejövő szemben találja magát játékautomatákkal s wurlitzerrel is. Ugyanakkor figyelmet fordítanak a nyitvatartásra, a gyors kiszolgálásra és nem utolsósorban a megfelelő választékra is. Meg kell nyíltan mondani, hogy a szerződéses üzlet vezetője és a beosztottak többet dolgoznak, mint nyolc óra és „hajtanak a pénzükért”. Ezt azonban, úgy érzem, senki sem sajnálja tőlük. — Mi történik a három év leteltével? Lehet-e tovább bérelni a már „felfuttatott”• üzletet? — Újra versenytárgyalást írunk ki. Ha a régi szerződő nyeri meg, maradhat az üzletben, ha nem, akkor a versenyben erősebb kapja meg. Ezért például a nagyobb rekonstrukciókat mi végeztetjük, a festést azonban a bérlő. Érdekesség, hogy a berendezést, ha kívánja, megveheti, de ha csak használni akarja, akkor elég az is, ha díjat fizet utána. Azt a tárgyat tarthatja meg, amelyiket akarja, s kiegészítheti a sajátjaival is. — A közelmúltban újabb versenytárgyalásra került sor. Július elejétől újabb üzleteket üzemeltetnek szerződésesen a ceglédi és a monori já rás területén. Reméljük, hasonló jó tapasztalataink lesznek ezekkel is, mint az előzőekkel, s a vendégek megkapják mindazt, amit egy ilyen üzlet nyújthat. Udvari Gábor Emlékérem a kutatónak Hódmezővásárhelyen rendezték meg a napokban az önkéntes néprajzi és nyelvjá- . rási gyűjtők X. országos találkozóját. Ez alkalommal kiemelkedő tudományos kutatómunkájáért a kiváló néprajztudós, Sebestyén Gyula tiszteletére alapított emlékéremmel tüntették ki Hídvégi Lajost, lapunk helytörténeti és néprajzi cikkeinek szerzőjét. Szolnokon szerepel a Petrik-trió A közelmúltban a ceglédi Kossuth Étteremben megtartott két sikeres dzsesszest is bizonyította, hogy városunkban főként a fiatalok között — sok lelkes híve van ennek a zenei műfajnak. Néhányan nemcsak szívesen hallgatják, de szabad idejükben egyre színvonalasabban művelik ;s az örömzenét. Ennek elismeréseként Ceglédről meghívták a Petrik-triót is Szolnokra, a dzsesszkiubhálózat II. országos találkozójára, melyet a megyei művelődési és ifjúsági központba tartanak. A trió tagjai nemcsak a tanácskozáson vesznek részt, hanem a találkozó június 27-i esti koncertjén is fellépnek. A Szolnokra látogató ceglédi dzsesszrajongók Gonda János, Szabados György együttese és a Binder Quintett után hallgathatják meg a Petrik-trió műsorát. Ex libris Don Quiiotéról Kisgrafikai kiállítások Ősszel lesz az ötödik tárlat A kisgrafikák készitő és gyűjtői nem tartanak nyári szünetet. Havonta kétszer összegyűlnek, hogy újabb és újabb grafikatróieákat cseréljenek, s bővítsék ismereteiket. A nagy készülődés már javában folyik az augusztusban Budapesten rendezendő KBK országos találkozóra. A ceglédiek is szép számmai vesznek majd részt a rangos eseménysorozaton, ahova elviszik új alkotásaikat és a cserére szánt anyagukat is. Erre az alkalomra a magyar művészek munkáiból tartalmas mappa jelenik meg, amelyet a résztvevők kaphatnak. Szeptemberben Cegléden lesz az V. országos kisgrafika- kiállítás. Erre Is már megkezdődtek az előkészületek, s a rendezők remélik, hogy rangos anyag gyűlik össze az ország különböző részeiről. Tíz évvel ezelőtt volt az első ilyen rendezvény — a ceglédiek kezdeményezésére — s azóta kétévenként nyílik lehetőség a közönség előtti ilyen országos szereplésre. Októberben Nagy László Lázár, a ceglédi KBK titkára állít ki Pécsett, az Orvostudományi Egyetem épületében. Az általa készített 372 ex libris közül a legszebbeket viszi el tárlatára. Ott lesznek Don Quijotét megörökítő alkotásai is, melyek európai viszonylatban is jelentősek. A közelmúltban levél érkezett Japánból, amiben azt kérték, hogy írja le, miként készítette Don Quijote-sorozatát, mivel ott a kontinens hasonló kisKönyvek, folyóiratok Az olvasók mindig jönnek Cegléden a nyári szünidő, a szabadság ideje alatt többen szakítanak időt arra, hogy a. városi-járási könyvtár olvasótermében látogassanak. Betérnek néhány percre, s a percből óra lesz, huzamosabb ideig maradnak ott. Sok a la- pozgatnivaló. Újságok, folyóiratok legújabb számait tucat számra találja a böngésző. A kézikönyvek sorában, a lexikonok között is bőven akad olvasmány. A városban emellett a gyermekkönyvtár, az újvárosi fiók- könyvtár, az SZMT Teleki utcai, körzeti könyvtára és számos üzemi könyvtár várja az olvasókat A kutatók, a szakdolgozatokon munkálkodók is bőven találnak felhasználható anyagot a sokezer kötetben. Előttük a Kossuth Múzeum könyvtárának ajtaja is nyitva áll. A Szabadság téri városi-járási könyvtárban mikrofilmeket, gazdag hanglemezanyagot is talál az érdeklődő. Hasznos a könyvtárközi kapcsolat: ha szükséges, országos könytárak anyagából is kölcsönkérnek egy-egy kötetet, ha az olvasónak arra okvetlenül szüksége van. Nagy László Lázár a 19-ik Don Quijote kisgrafika metszése közben. Sárközi Marianna felvétele grafikusairól kiadvány jelenik meg. A tetszetős kisgrafikák készítése és gyűjtése az elmúlt néhány évben virágzott fel igazán hazánkban. Egy-egy darab elkészítése sokszor 20— 30 órát vesz igénybe. Sokszorosított példányszámuk pedig ritkán éri el az 500-at. Változatosságuk, ötletességük alapján a nemzetközi élmezőnyben rangos helyet foglalnak el. U. G. Zene, film, színház Lakótelepi esték Érdekesnek ígérkezik a ceglédi Káro'yi lakótelepen a nyári, mindenkinek szóló kulturális program. Szabadtéri bemutatkozásra várják az Intercontinental Szálló tradicionális szalonzenét adó Pepsi együttesét, lesz country muzsika, népművészeti vásár, esti filmvetítés is a nyár folyamán. A tervek szerint a szolnoki Szigligeti Színház a Li- liomfit mutatja be a lakótelepi közönségnek. Fából faragva Fafaragó népművész Szőrös József munkáiból látható bemutató a ceglédi Helyőrségi Művelődési Központban júnitis 27-ig, naponta 10—17 óráig. ISSN OUS-íSOO (CeBIMi Hírlap)
