Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-24 / 146. szám

inan A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1981. JÜNIUS 24., SZERDA Festik, szerelik, javítják Kerekeken guruló törzsvendégek Jó cégér a megbízható munka Abonyban jelenleg hozzá­vetőleg nyolcszáz személygép­kocsi van. Az évek óta pa­naszmentesen működő benzin­kút igencsak megkönnyíti az autósok dolgát. De mi törté­nik akkor, ha a járművekkel valami probléma adódik? A nagyvárosok jól felsze­relt szervizállomásai minden igényt kielégítenek, de mit te­gyen az abonyi polgár, ha baj van a négykerekűvel? Van-e módja a javításra, vagy maradnak a kontárok, akik haverságból megbütykölik a kocsit? Első utunk a négyes főút mellett létesült autószerelő műhelyhez vezet. Sárközi Sándor autószerelő mester Tápiószeléről jár Abonyba. | — Mi hozta ilyen messzire? Éjszakai autósok — Elsősorban a forgalom, amelyet ez a főút lebonyolít. Számtalanszor áll meg itt gépkocsi, s a tulajdonos meg- könnyebülten lélegez fel. Ilyenkor, sürgős esetben so­ron kívül, elvégezzük a szük­séges javítást. De a többi ko­csi is hamar kész. Nagy Tibor autószerelő, a segédem és Fü- leki Zsolt tanuló lelkesen vég­zi munkáját. Ennek öszönhe- tően az átfutási idő rövid. Teljes motorcsere és javítás esetén is alig egy hét. Felsze­reltségünk megfelelő. Vala­mennyi autószerelési munkát el tudunk végezni, a futómű­től kezdve az akkumulátor töltésig. Tíz esztendje dolgozom itt, panaszmentesen. Jellemző, hogy nemcsak az abonyiak járnak ide, hanem a környék­ről is sokan. Akad külföldi törzsvendégem is, aki mikor erre jár, feltétlenül behoz­za a kocsiját átvizsgálásra. Nyugati márkájú kocsival is boldogulunk, számos Merce­dest, Opelt, Volkswagent ja­vítottunk már, csak az alkat­részt hozza magával az autós. Gyakran dolgozunk a ta­nácsnak is, eddig még mindig elégedettek voltak, ami külön örömünkre szolgál. Vallom; a pontos és megbízható munká­nál nincs jobb cégér. Évtize­des működésem és az itt lé­I vő számtalan autó bizonyíték erre. Nagy János autófényező kisiparos abonyi születésű. Bár egy ideig a fővárosban dolgozott, 1969-ben végleg hazajött. Kompresszorral, lég­tartályokkal felszerelt, elszí- vóberendezéses műhelye gya­korlatilag minden igényt ki­elégít. Ár, minőség, bizalom — Kialakult törzsközönsé­gem van. A családok vala­mennyi autójukat, ha eljön az ideje, ide hozzák. Négy-öt kocsi mindig itt áll kisebb- nagyobb festésre, javításra várva. Kínosan ügyelek a pon­tos, határidős és garantált munkára, hisz’ ez a szakma hosszabb távon kifizetődő. Terjed a hír, más megyékből is hoznak autót. Ennek rész­ben az olcsóbb ár, részben a gyors munka az oka és a megbízhatóság. / A leggyakoribb és legkel­lemetlenebb egy jól időzített defekt valahol az országúton. Be ne Károly műhelye pár lépésre van a főúttól, rajta a bizalomgerjesztő felirat: „Sür­gős esetben csengessen.” — Vajon éjjel is felkel, ha hívják? — Természetesen, ha való­ban sürgős. Külföldre igyek­vő családok jönnek, vagy fontos ügyben járók keresnek fel. De nap közben is, ha sürgős, soronkívül megcsiná­lom. Valamennyi berendezés, gép megvan a munkához, olyannyira, hogy ma már nem is tartom helyesnek a gumi­javító elnevezést. Inkább gu- miátszerelő lenne a megfele­lő, hisz’ munkánk annyira sokrétű, hogy a javítás szinte a legáltalánosabb feladat. Akik barkácsolnak Májer Gyula autóvillamos­sági szerelő az elektromos problémák megszüntetésének mestere. Nemcsak a hibák ja­vításával foglalkozik, hanem autórádiók beszerelését is vállalja. Munka van bőven, a 4-es főút jó környék. A körképből egyértelműen kiderül, történjék bármi baj, i Abony kisiparosai minden műszaki hibát elhárítanak. A tapasztalat, és a tanács ille­tékeseinek tájékoztatása sze­rint lelkiismeretesek és szín­vonalas a szolgáltatásuk. Ennek ellenére a tulajdo­nosok mégis gyakran viszik kontárokhoz, engedéllyel nem rendelkező egyénekhez jár­művüket. Ez, bár rövid távon kifizetődőbb, hosszabb távon már nem jó. Hiszen, míg a kisiparos műszerekkel méri, gépekkel javítja a hibát, a rosszul felszerelt, szerszámok híján csak megérzésre hagyat­kozó fusizó találomra dolgo­zik. Jobb lenne, a lakosság­nak és a kisiparosoknak is, ha többen váltanának ipar- engedélyt. Aki elég rátermettséget érez ahhoz, hogy maga javítsa a kocsiját, azt várja a Ceglédi út végén nemrég nyílt mű­szaki barkácsbolt. Tulajdono­sa, Pólya Viktor nem ismer tehetetlent. Bár számára alig létezik hiánycikk, — azért a csodára nála is várni kell néhány napot. Cs. B. Két hét pihenő Nyár a gyárban Nyári karbantartásra ké­szülődnek a Május 1. Ruha­gyár ceglédi gyárában. Évek óta szokás, hogy szinte egy­szerre leáll a gyár, a szalagok­tól nyári szabadságra mennek, csak a karbantartók, a leg­szükségesebb munkákat vég­zők maradnak szolgálatban. Most június végétől valósítják meg ezt. A KÖZGÉP fiataljai Feldolgozzák a dokumentumokat Élménybeszámolót tart a küldött Május végén tartotta a X. kongresszusát a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség. A Pest megyeiek küldötteként vett részt a kongresszus mun­kájában Végh Tibor gépszere­lő, a KÖZGÉP ceglédi gyár­egységének dolgozója, a helyi KISZ-bizottság tagja, alap­szervezeti KISZ-titkár. A tanácskozáson szerzett ta­pasztalatairól, kongresszusi él­ményeiről tartott beszámo­lót az elmúlt napokban a KÖZGÉP KISZ-bizottsága, aktivistái számára. A vállalat vezetése, pártszervezete részé­ről Joó Ágoston igazgató és Dobos Mihály párttitkár is jelen volt az élménybeszámo­lón. Végh Tibor részletesen szólt a kongresszus munkájáról, felelevenítve az ipar terüle­tén dolgozó fiatalokat érintő hozzászólásokat, s elemezve a munkásfiatalok szekcióülésén elhangzottakat. A késő dél­utánba nyúló beszélgetés vé­gén kértük meg, mutatkozzon be olvasóinknak. Nem idegen — Huszonhét éves vagyok, 1968-ban ipari tanulóként ke­rültem a gyárba, azóta itt dolgozom. 1972-től 1974-ig ka­tonáskodtam a határőrségnél, a mozgalmi ismeretekre ott tettem szert — mondta Végh Tibor. — A katonaidő alatt lettem párttag, s a gyárba visszakerülve már pártmegbí­zatásként kaptam a KISZ-ve- zetői munkát alapszerveze­tünkben. Két kisgyermek édesapja. Határozott, reális gondolko­dású, közösségi ember. A legfontosabb dolgok kö­zött tartja számon szűkebb közösségében, az alapszerve­zet területén dolgozók egyéni problémáit, gondjait. Mint mondja: az ifjúsági szervezet célkitűzéseitől, valamennyiünk közös programjától nem ide­gen az egyéni problémák megoldása, az útkeresés, a szakmai, közösségi beilleszke­dés megkönnyítése, a szociá­lis gondok reális orvoslása A munka becsülete — Kiemelten foglalkozott a kongresszus az érdekképvise­let korszerűsítésével, tovább­fejlesztésének szükségességé­Felüdülést hozó rekeszek Minta, kis üvegben Már a szüretre készülnek Nyársapáti termésbecslés A Közép-magyarországi Pincegazdaság nyársapáti pin­cészete, a hozzá tartozó szőlő- területeken, a napokban tar­totta meg a minden nyár elején szokásos termésbecslést. — Milyenek a terméskilátá­sok? — kérdeztük Kecskés Lászlótól, a pincészet vezető­jétől. — Gyengébbek, mint a tava­lyiak — mondotta. — A téli és a tavaszi fagyok sok kárt tettek a termésben. A múlt évben 85 ezer mázsa szőlőt vettünk át feldolgozásra, az idén jó lesz, ha 55—60 ezer mázsa begyűlik. Elmondotta a pincevezető, hogy a szőlő zömét évtizedek óta a Nyársapáti Szőlő Társu­lásba tömörült nagyüzemi gazdaságok szállítják be a pincészetbe. A háztáji gazda­ságok, a múlt évben is csak 5 ezer mázsa körüli mennyi­séget hoztak. A nyársapáti szőlőtársulásnak a nagykőrösi Arany János, a törteli Dózsa, a nyársapáti Haladás, a ceg­lédi Kossuth, a nagykőrösi Mészáros János, a csemői No­vember 7. és a kocséri Petőfi termelőszövetkezet a tagja. — A jó magyar bor nemcsak itthon fogy, hanem külföldön is — magyarázta a pinceveze­tő. — Ezért a pincészet a kistermelők szőlőjét és borát is szívesen fogadja és vásá­rolja. öt- és tízéves előnyös termelési és beszállítási szer­ződéseket köt a termelőkkel. Az idén is már csaknem 150 ilyen termelési szerződést kö­töttünk a pincészet nyársapáti irodájában. — Tehát bort is vásárol­nak ... — A felajánlott, megfelelő minőségű bort megvesszük. A vásárlásnál új rendszert ve­zettünk be. Az eladó kis üveg­ben mintát hoz be, melyet bíráló bizottság vizsgál meg, és végül megállapítja az át­vételi árat. Nyáron kelendőbbek az üdítő Italok. A Kőbányai Sörgyár ceglédi kirendeltsége — a sörpalackozáson kívül — ezek for­galmazásával is foglalkozik, s az idén kétszer annyit szállítot­tak az üzleteknek és a vendéglőknek, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában Apáti-Tóth Sándor felvétele vei — mondta. — Ami engem igazán megragadott, az, hogy több hozzászólás is foglalkozott a tisztességgel végzett mun­ka értékével. Kapja meg a megbecsülést minden átlagos­nál és középszerűnél nagyobb teljesítmény, függetlenül attól, hogy olajos, tintás, vagy ép­pen istállószagú, vagy szénpo­ros maradt az érte fáradó ke­ze! Taggyűlésre hívják A gyári küldött munkában és a mozgalmi életben egy­aránt példát mutat, nemcsak a közvetlen munkatársainak, hanem az egész gyár fiatalsá­gának. Ismerik hajthatat- lanságát, szorgalmát. 1979-ben Kiváló dolgozó kitüntetést, 1980-ban aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott. Elkö­telezettsége és munkája ju­talma ez a bizalom, hogy képviselhette a gyárat, a ceg­lédi fiatalokat, Kisgyörgy Csilla, Darányi Csilla, és Mar­ton Éva küldött-társaival együtt a KISZ X. kongresz- szusán. A következő napokban kez­dődnek el a KÖZGÉP négy KISZ-alapszervezetében azok a taggyűlések, melyeken a kongresszusi dokumentumokat dolgozzák fel. A megismerte­tésben sok segítséget ad majd az állandó meghívott Végh Tibor, személyes élményeinek felidézésével. S. B. Szép vagy Alföld Közvetítés a zeneiskolából A Művelődésügyi Miniszté­rium és a Magyar Rádió Szép vagy Alföld című mű­veltségi játéksorozata kereté­ben, ma, szerdán este 19 óra 15 perckor a Kossuth-adón a ceglédi Erkel Ferenc zeneis­kolából hangzik el — élő adásban — közvetítés. A ceg­lédi Kossuth Művelődési Köz­pont nyolc játékosból álló csa­pata a szegedi Somogyi Könyvtár versenyzőivel vetél­kedik. A játékvezető Rapcsá- nyi László. Az adás az Alföld helytörténeti, irodalmi, képző- művészeti, zenei, földrajzi és néprajzi témaköreit fogja át. Mivel a zeneiskola kamara­terme kis méretű, az érdek­lődők csak kis számban igé­nyelhetnek meghívót. A rádió­műsort viszont bárki meghall­gathatja ma este. Az arany birtokában Egy évig ingyen járnak Országjárással kezdte a nyári szünidőt a nyársapáti iskolások egy csoportja. A honismereti szakkörösök Eger­ben jártak, a város neveze­tességeivel ismerkedtek, tör­ténelmi emlékeket elevenítet­tek fel, kibővítve az eddig tanultakat. A vár múzeumát megtekintették, ellátogattak Gárdonyi Géza író egykori házába, amely most irodalmi múzeum. Élmény volt látni a tanárképző főiskola pompás könyvtárát és a csillagvizsgá­lót. i A honismereti szakkör egyébként lelkes múzeumlá­togató, a Tájak, korok, mú­zeumok mozgalomban már az arany fokozatot is megszerez­ték. Mivel a múzeum járást to­vább folytatják, egy évre szó­ló, ingyenes látogatási enge­délyt kaptak az ország vala­mennyi múzeumába. Ebben a tanévben, amely most véget ért, jártak a ceglé­di és a nagykőrösi múzeum­ban, Budapesten az Iparmű­vészeti Múzeumban- A Nö­vény- és Állatkert pálmaházá­ban a kaktuszkiállítást is meg­szemlélték. Vízilabda Sikeres visszavágás Cegléden, hazai vizeken ját­szott legutóbb a MAFC ellen a Ceglédi VSE vízilabdacsa­pata. Visszavágó mérkőzés volt, jól sikerült, hazai győ­zelemmel ért véget. Ceglédi VSE—MAFC 13-8 (4-2, 2-1, 2-0, 5-5) Cegléd, 500 néző: A mérkő­zést vezette: Bíró D., Stein­metz. Cegléd: Németh, Beck P., Papp, Ungvári, Bóbis, Ke­lemen, Tánczos. Csere: Pász­tor, Jezerniczki. Góldobók: Papp (3), Bóbis (3), Kelemen (3), Beck P. (2), Ungvári (2) Gyors, lendületes, gólra tö­rő játékkal kezdett a Cegléd. Jól is védekezett és az első három negyedben „állva hagyta” ellenfelét. A múltko­ri, 4 gólos vereségért most alaposan sikerült visszavágni. A népes közönség végig iz­galmas mérkőzést, hatalmas küzdelmet láthatott, mert az egyetemi csapat sem hagyta magát. A ceglédi Németh nagyszerűen védett, két bün­tetőt és biztos gólnak látszó helyzeteket hárított, OB I-es teljesítményt nyújtott. Az egész csapat kitűnően, okosan és lelkesen játszott. A találko­zó jó propagandája volt a ví­zilabdasportnak. A csapat a hét végén szabadnapos. B. M. Mellen, háton, pillangóban Jól sikerült a Barack Kupa Sok díjat nyert a KÖZGÉP A Kecskeméti Közúti Építő Vállalat évek óta hagyomá­nyos megrendezője az Üt- tröszthöz tartozó vállalatok nagy nyári úszóversenyének. Annak ellenére, hogy 1981. január 1-én önállósították a tröszti vállalatokat, a Kecs­keméti KÉV ismét meghirdet­te úszóversenyét a vállalatok és a KÖZGÉP úszói között. A kecskeméti uszodában rende­zett egész napos úszóviadalon ismét szép sikert arattak a Közúti Gépellátó Vállalat ceg­lédi gyárának versenyzői. A női mellúszásban a 4X50 méteres váltóban Madien Gusztáváé, Csendes Erika, Tóthné Balogh Zsuzsa és Nyíri Margit az első helyet szerezték meg. Az 50 méteres női hátúszásban Tóthné Ba­logh Zsuzsa második lett, Nyíri Margit a 100 méteres női mellúszásban a harmadik helyet érte el. A férfiak közül Bata István a 100 méteres gyorsúszásban és az 50 méte­res pillangóúszásban lett ezüstérmes, Szeleczki Sándor a 100 méteres hátúszásban ne­gyedik, Sági György a 200 méteres mellúszásban lett ugyancsak negyedik helyezett. Ötödik helyet szerzett Tari Ti­vadar a 100 méteres mell­úszásban. Bronzérmes lett a férfi 4X50 méteres vegyes vál­tó tagjai: Csendes István, Bata István, Sági György és Sze­leczki Sándor voltak. Az ösz- szetett pontversenyben a har­madik helyet érdemelte ki a ceglédiek csapata. A kecske­méti Barack Kupa ászóverse- nyen szerzett trófeákat, okle­veleket, érmeket és a kerámia ajándéktárgyakat a napokban tekinthették meg a gyár dol­gozói az üzemi ebédlőben. S. B. ISSN oias-ífioo (Cesium Hírlap) 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom