Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-23 / 145. szám

1981. JÚNIUS 23., KEDD mFcrrt W xJlirhm Technológiák és ragadozóhalak Kísérletből szellemi export A gazdaság pontyszaporításban a hazai igények mintegy 20 száza­lékát teljesíti. Képünkön: előne­velt pontyivadékok válogatása láthatö Százhalombattán alighanem mindenki, de a város határain túl már kevesen (s inkább a szakemberek) ismerik azt a szót: TEHAG. Pedig hát a Temperáltvízű Halszaparító Gazdaság neve külföldön is ismerősen cseng; nem egy or­szág vásárolja meg a gazda­ság tavaiban előnevelt haliva­dékokat továbbtenyésztésre. A Dunamenti Hőerőmű Vál­lalat szomszédságában létre­hozott objektum annak ide­jén — mint tudjuk — az ENSZ Világélelmezési Szer­vezetének — a FAO-nak — anyagi támogatásával épült meg. Akkor, elsősorban még kísérleti céllal, nevezetesen azt kipróbálandó, hogy le­het-e koncentráltan halivadé­kot tenyészteni? Ugyanúgy, ahogyan a baromfi-, vagy a sertéstenyésztésben, illetve a palántanevelésben, vagy a faiskolában ez bevált gya­korlat. Az egyik legfontosabb — úgy is mondhatnánk köz- élelmezési szempontból fontos — halfajtánk, a pontynak ko­rábban sehol nem volt kon­centrált ivadóktenyésztése; minden halgazdaság és szö­vetkezet maga foglalkozott a szaporítással. A THEAG-nál létrehozott technológia ebben is hatalmas előrelépést jelen­tett. Irakba, Angolába — Mintegy 30—40 év kuta­tásai nyomán kialakított tech­nológia segítségével ma már 10 millió számra szaporítjuk a halakat — tájékoztat dr. Tögl István, a gazdaság igaz­gatója. — A ponty mellett süllőt, csukát, sőt az utóbbi időben kidolgoztuk a harcsá­nak, a compónak és az arany­halaknak is a mesterséges szaporítását. Így megvalósul­hatott az a törekvés is, hogy több halfajtát tenyészthetünk ennek köszönhető, hogy az üzem 5—6 hónapig folyama­tosan foglalkozhat szaporítás­sal. — A kísérletekből tehát nagyüzemi technológia lett? — Olyannyira, hogy most már modellüzemként tart szá­mon bennünket a FAO. Ter­mészetesen a külföldi érdek­lődése sem maradt el; uni­verzális halkeltetőnk és iva­déknevelőnk iránt elsősorban a fejlődő országok érdeklőd­nek. Kérésre a magyar ter­vezők elkészítik, a magyar szakemberek pedig megismer­tetik bármelyik országgal ezt a technológiát, az úgynevezett szellemi export jegyében. — És valóságos export? — Az AGROBER—AGRO- INVESZT külkereskedelmi szervezettel együttműködve sor került már ennek a technológiának az eladására is. Éppen most építenek Irak­ban egy százhalombattai hal- szaporítóhoz hasonló üzemet, ez körülbelül 200 milllió zsen­ge halivadék világrajöttét szolgálja. Most írtak , alá Egyiptommal egy szerződést, méghozzá 2 darab 30 millió hallárvát tenyésztő üzemre — ide azonban csak a terveket szállítjuk. Komolyan érdeklőd­nek még Indiából és Angolá­ból, sőt remény van rá, hogy Mexikóval is tudunk szerző­dést kötni... Mellesleg éppen ma jártak nálunk vietnami szakemberek ugyanerről a té­máról tájékozódni. Ausztriába úsztak Mindezek mellett a Tem­peráltvízű Halszaporító Gaz­daság fontos feladata a ke­let-ázsiai származású növény­evő halaknak, az amurnak, a fehér és pettyes busának, va­lamint a pontynak a szaporí­tása. Az előbbiből a hazai szükséglet 80—85 százalékát, az utóbbiból — a pontyból — 20 százalékát a gazdaság ad­ja. — A közelmúltban a raga­dozó halak szaporításának programját is elindítottuk — magyarázza az igazgató. — Tavainkban és horgászvizeink­ben ugyanis egyre csökken a csuka, a süllő a harcsa és a balin. Ezek pótlását igyek­szünk elősegíteni. Darabszám­ban, illetve, mennyiségben nem mérhető a növényevő halivadék tenyésztéséhez, el­lenben értéke, jelentősége ko­moly. — Mennyit tenyésztenek ezekből évente? — Három és fél, négy mil­lió ragadozó halivadékot for­galmazunk. A legtöbbet az egyik legnemesebből, a süllő­ből. Erra az esztendőre 900 ezer darabot irányoztunk elő, de a gödöllői horgászegyesü­lettel kooperálva, az ottani halastót is felhasználva, 1 millió 400 ezer darab 4—8 centis ivadékot tenyésztettünk. Zömében a Balatonba, a Du­nába és a Tiszába, illetve a Fertő-tóba kerültek. Ez utób­bi egy érdekes export lehető­ség is volt; egy osztrák és a győri halászati szövetkezet egyezsége alapján 100 ezer darab megvásárolt ivadékot szó szerint átúsztattunk Auszt­riába. Tavakba, horgászvizekbe Akárcsak a süllőből, meg­lehetős hiány mutatkozik a csukából is. A Balatonban és a Velencei-tóban a partsza­kaszok szabályozása óta meg­csappant ennek a fajtának a szaporodása. Ezt pótlandó a THEAG az idén — túlteljesít­ve előirányzatát — több mint 6000 ezer előnevelt csuka­ivadékot juttatott e vizekbe. Négy esztendeje tart már a harcsa-program, melyet az Állami Gazdaságok Országos Központjának támogatásával új területeken és új techno­lógiával valósít meg a THEAG. Főként a tógazdaságok szá­mára, de exportra is százezres tételekben nevelnek harcsa­ivadékokat. Halászati szövet­kezetek és horgászegyesületek vizeibe kerül a balin, ez a jellegzetes horgász-hal, az idén például 165 ezer darab. összegezve: a ragadozóhal­program az idén az egyik leg­sikeresebb akciója volt a Temperáltvízű Halszaporító Gazdaságnak. Terveit túltel­jesítve, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az értékes, s ha­zai vizeinkben egyre mér­sékeltebben szaporodó fajtákat pótolja. SZAZHALßMBATTAI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA / Olcsón — beutalóval Vízparton, hegyekben Családok százai készülnek szinte az ország minden tá­jára, hogy, kiszakadva a mun­kás hétköznapokból, kellemes heteket töltsenék vízparton vagy a hegyekben. Százha­lombattán az idei nyáron is számos dolgozó vállalati vagy SZOT-beutalóval a kezében indul nyaralni, hazai, sőt kül­földi üdülőkbe is. A város két nagyüzeme — a Dunamenti Hőerőmű és a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat — a legtöbb munkását saját balatoni üdü­lőjében látja vendégül, de csereakciók révén a környező szocialista országokba is el­juthatnak a DHV-s és DKV-s dolgozók csoportjai. — Június 9-én kezdődött el balatonkenesei üdülőnkben a szezon — tájékoztat Bokodi Béla, a DHV szakszervezeti bizottságának szervező titká­ra — Augusztus 31-ig hetes­A város jövőjéről Tanácstagi beszámolók Tovább folytatódnák város­szerte a tanácstagi beszá­molók, melyeken Százhalom­batta jövőjéről — pontosabban az elkövetkezendő fél évti­zed városfejlesztési program­járól — tájékozódhatnak a kerületek lakói. Természetesen, ezek a beszámolók alkalmat adnak arra is, hogy egy-égy tanácstagi körzet lakossága felvesse észrevételeit, s tolmá­csolja javaslatait képviselőjén keresztül a városi tanácsnak. Fórum Közérdekű kérdések Számos olyan fórum létezik a városban, melyen a lakos­ság közérdekű kérdéseket fel­vethet, észrevételeit, illetve javaslatait elmondhatja a maga, vagy egy kisebb közös­ség nevében. S ahol termé­szetesen választ is kap, meg­nyugtatót, vagy elutasítót, ám mindenképpen őszintén és tárgyilagost. E fórumok közül az egyik legrangosabb a pá­rost tanács ülése, ahol soka­kat érintő várospolitikai kér­déseket sokak nevében egy- egy városrész tanácstagja vet fel. Ezekből a kérdésekből, s a legutóbbi tanácsülésen adott válaszokból idézünk néhá­nyat. Dr. Lajti László tanácstag kérdése: 'Mi a magyarázata annak, hogy a környéken, il­letve Pest megyében a mun­káslakások átlagos ára 430 ezer forint körül mozog, ezzel szemben Százhalombattán el­éri az 550 ezer forintot is? Szekeres József tanácselnök válasza: A Pest megyei átlag­árhoz viszonyítva a százha­lombattai lakások netto költ­sége valóban magasabb. Az árkülönbözet okai: egyrészt itt a megye többi városához ké­pest nagyobb — 58,8 négyzet- méteres — a lakások alapte­rülete, másrészt közrejátszik az is, hogy ezekhez a laká­sokhoz a közeli dunaújvárosi helyett a kecskeméti házgyár­tól kell szállítani a paneleket. özv. Ritter Józsefné tanács­tag kérdése Újváros lakosai nevében: Várható-e, s mikor, hogy a városrész szennyvíz- és gázvezetékhálózata kiépül? Továbbá: a Vöröscsillag ut­cában levő egyik elhagyott telekből lehet-e játszóteret ki­alakítani: A tanácselnök válasza: A szennyvízhálózat kiépítésére a VI. ötéves tervidőszakban Ke­rülhet sor, de társulási for­mában, s az épülő szakközép- iskola közműveihez csatlakoz­va. A gázellátáshoz szükséges gerincvezeték fektetése a Damjanich utcában a közte­rület alatt nem lehetséges, megépítéséhez tehát az utcá­ban lakó telektulajdonosoktól területet kellene igénybe ven­ni e célra. A Vöröscsillag utcában levő üres és elhagyatott telket va­lóban fel lehet használni ját­szótér kialakítására, s a ta­nács intézkedni fog e telek kisajátítása ügyében. A beszámolók időpontjai és helyszínei az alábbiak: Június 23-án, este 6 órai kezdettel a Damjanich általá­nos iskolában Mód Józsefné, a 18-as, dr. Kása Judit, a 19-es és Pécsi Benő a 20-as válasz­tókörzet polgárainak tart be­számolót. Ugyanebben az idő­pontban, de a 26-os ÁÉV épü­letében Wilhelm Károly a 9-es választókerület lakóit fo­gadja. Június 26-án, este 6 órakor a Ságvári Endre Általános Isko­lában Móré Károly, a 21-es választókerület tanácstagja. Június 29-én este 6 órakor a Ságvári iskola B-épületében Kátai György, a 36-os és Nyerges Attila, a 39-es körzet tanácstagja. Ugyanebben az időpontban az iskola másik szárnyában Budáné Bozó Ilo­na, a 40-es, Sapos Albert, a 41-es és Gonda Miklós, a 42-es választókerület tanácstagja számol be. Június 30-án este 6 órai kez­dettel a Damjanich iskolában: Angyal János, a 30-as, Bódi János, a 31-es és Tóth István­ná, a 32-es körzet tanácstagja. Július 1-én este 6 órai kez­dettel a 26-os ÁÉV épületében Csupics Sztankó, a 10-es és Makkos Magdolna, a 13-as vá­lasztókerület tanácstagja tart­ja meg beszámolóját. Év végére ötöt a Pannónián Tovább épül, tovább terjeszkedik a város egyik modern negye­de, a Pannónia lakótelep. Az idén öt 19 lakásos tömb átadása szerepel a tervekben. Ebből egy lakóházat már birtokba vettek tulajdonosaik, egy másiknak az átadása a közeljövőben várható, egy tömbnek a harmadik negyedévben, a két utolsónak pedig az év végén kell majd elkészülnie. A képen is látható OTP-s lakásokat a 26-os számú Állami Építőipari Vállalat munkásai építik. kéthetes turnusokban 100—110 dolgozónk nyaralhat egy idő­ben itt. Az idén is első- és másodosztályú szobákat ve­hetnek igénybe, gyakorlatilag dolgozóink 30 százaléka. — És a kenesei üdülőn kí­vül? — Az iparág más vállalatai­val cserélve, lehetőség van hegyvidéki és melegvízi nya­ralásokra is. Ugyancsak cse­rekapcsolat révén 30—40 ta­gú csoportokat küldhetünk Csehszlovákiába, az NDK-ba, s az idén először Bulgáriá­ba is. Sikerült megoldanunk a gyermeküdültetést is a SZOT segítségével; emellett a Dam­janich általános iskolával együttműködve létrehozunk egy gyermektábort, ahol azon­ban zömében csehszlovák gye­rekek fognak majd nyaralni. Cserébe 30 gyermekünk Oszt- ravába utazhat az ottani vil­lamosművek vendégeként. — Hogy alakul a hagyomá­nyos hétvégi program? — Három újabb faházat vásároltunk s állítottunk fel kenesei üdülőnk területén, így most már 5 naponként 24 dolgozónk veheti igénybe ezt a nyaralási formát. Természetesen a Dunai Kő­olajipari Vállalat sem szűköl­ködik beutalókban. Ezen a nyáron várhatóan több mint másfél ezren tölthetnek el kellemes két heteket kedvez­ményesen. — Csopakon, á válfelat üdü­lőjében körülbelül 700 ven­dégre számítunk — magya­rázza Bauer Józsefné, a DKV szakszervezeti bizottságának gazdasági felelőse. — Családos üdülésről van itt szó — két szülő és maximum 3 gyermek számára tudunk szobákat ad­ni. Emellett kamtunk helyet a hévízi bá n j^tszüd ülőben, illetve Bükfürdőn ikét szobát egész szezonra. Balatonaka- rattyán az óvodai szünidő alatt teremtünk kisgyerekek­nek nyaralási lehetőséget és Harkányban is egy-, illetve kéthetes turnusokon vehetnek részt dolgozóink családostul. — Külföldi üdülés? — Cserekapcsolatainknak köszönhető, hogy az idei nyá­ron három helyen is fogadják dolgozóinkat; az Alacsony- Tátrában, illetve az NDK-ban, Jasowecz és Ustron környé­kén. Mindezek mellett: nyár közepén nyílik meg Balaton- széplakon az új OKGT-üdülő, ahová tőlünk 25 családnak van beutalója. — Végezetül: mennyibe ke­rül egy-egy dolgozónak az idén a nyaralás? — Másodosztályú szobában két hét egy felnőttnek 6—800 forint, attól függően, hogy hol nyaral. Gyermeknek pedig csupán 3—400 forint. Tollhegyen Két közmondásunk is eszem­be jutott. Mindkettőben közös a ló. Tudniillik: két lovat egy fenékkel nehéz megülni, to­vábbá: közös lónak túrós a há­ta Mindez persze egy közös helyiség kapcsán ötlött fel, melyet eltérő rendeltetéssel, közösen szeretnének használni. Bizonyára emlékeznek még rá, hogy a város sportkedve­lő, s a sportért munkát is vál­laló lakossága szép kis sum­mát nyert egy társadalmi munkaversenyen. Az összeget — döntöttek az illetékesek ■— a tömegsport támogatására kell fordítani, és egyben teljesíteni egy régi óhajt: legyen végre úgynevezett lakóhelyi tornaszo­ba. Ki is választották a meg­felelő lakótömböt, azon belül is a legmegfelelőbb alagsori helyiséget, írásos beleegyezést kértek a ház lakóitól, s már csak a terem berendezése ma­radt hátra . . . Közben a város közművelő­dése is szép kis summához ju­tott, melyből ugyancsak egy régi óhajt szándékoztak telje­síteni: legyen végre úgyneve zett lakóklub. Ki is választot­ták a legmegfelelőbb lakótöm bőt e célra, azon belül is a legmegfelelőbb helyisé get stb. ...» és itt már csak a terem berendezése maradt hátra. Csakhogy ... Csakhogy a tornaszoba és a klubszoba — merő véletlenség- ből — ugyanaz. Még akkor is ugyanaz, ha a választás reá külön-külön (és egymástól függetlenül) esett Mi hát a teendő? Nos, a felek hajlanak a kompromisszumra, s már körvonalazódik az elképzelés: az egyik oldalon bordásfal, a másik oldalon klubkönyvtár. Nem tudni, persze, hogy jobb­ra majd tornázni fognak, bal­ra pedig diát vetítenek-e, min­denesetre többen idézgetik a már említett közmondást az­zal a bizonyos lóval. De hát miért lenne ez probléma? Hi­szen a két egybeeső, s mé»?is külön hozott döntés illetékesei is egyetlen osztályhoz tartoz­nak, s egyetlen épületben — a tanácsházán — dolgoznak. Megszüntették Végleg elhajózott A MÁV ez évi hivatalos menetrendjében az olvasható, hogy Százhalombatta és Tököl között a nyári hónapokban reggeltől estig át lehet jutni a Duna túlpartjára. Noszarl-ebal- lagtunk az óvárosi révállomás­ra, ott azonban a jelzőtáblán, kívül egyebet nem leltünk. Felhívtuk ezek után Laka­tos Barnabást, a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat igazgatóját, s megtudtuk, hogy- nincs reális igény erre az át­kelőhelyre, ezért megszüntet­ték. A veszteség éves szinten a bevételnek több mint húsz­szorosa; csaknem 400 ezer ío- rint. Á révkapcsolat következté­ben a két települést rokoni szálak kötik össze. Mióta a kis- . hajó végleg elhajózott, a test­vérek és barátok nem keresik fel egymást. A váltott bérletek száma nem fest hű képet: senki sem vállal a folyó másik oldalán munkát, mert a téli hónapokban úgysem tudna át­jutni. A vállalat megszüntette a járatot, a tanácsok fellebbez­tek. Éz a mérkőzés jelenlegi állása. Még változhat a hely­zet, ha az illetékes tanácsok kinyitják a pénztárcájukat. Persze más megoldás is lenne: a 42 személy befogadására al­kalmas vízi járművet, amely eddig csak a két part között cirkált, esetleg utakra lehetne indítani a folyón le-, illetve fölfelé. Ilyen kirándulásokra tömegesen jelentkeznének az amúgy is vigasztalhatatlan százhalombattaiak, akik máig nem nyugodtak bele, hogy a sétahajójárat is megszűnt... Kérelmek, hibabejelentések Fogyasztói iroda nyílt Bizonyára sokan értesültek már róla, hogy Százhalombat­tán, a hőerőmű szomszédságá­ban az ELMÜ-nek megnyílt egy irodája. A Budapesti Elektromos Művek dél-budai üzemigazgatóságától kapott tá­jékoztatás szerint az Erőmű utcában létrehozott úgyneve­zett fogyasztói iroda a villa- mosenergia-szolgáltatással kapcsolatos ügyek intézésére hivatott. Itt lehet benyújtani a bekapcsolások, illetve bőví­tések iránti kérelmeket, vala­mint bejelenteni az áramszol­gáltatásban keletkezett hibá­kat. Az iroda hétfőn délelőtt 9-től este 6-ig, szerdán, csü­törtökön és pénteken pedig 9-től 14 óráig áll a fogyasztók rendelkezésére. Természetesen a hibabejelentésekre az iroda nyitva tartásán túl is lehető­ség van: részben a városi ta-’ nácsnál, részben pedig az érdi kirendeltség ügyeleténél a 45-454 és 45-704-es telefonszá­mokon. Az oldalt Irta: Tamási István Fotó­Bozsán Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom