Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-21 / 144. szám

1981. JÜNIUS 21., VASÁRNAP xJumm Számítógépek Szervezek és irányítók A számítástechnika széles körű alkalmazása hazánkban is intenzív szakaszába érke­zett. Az intézményeknél és vállalatoknál magas fokon kép­zett szakembergárda dolgozik. A nagyobb komputerekből ál­ló' géppark 18 milliárd forint értéket tesz ki. A több mint 700 számítógépet közvetlen vagy közvetett formában 2500 vállalat használja rendszere­sen. Körülbelül 100 vállalat saját berendezéssel rendelke­zik, amelyeket elsősorban ügyviteli és nyilvántartási munkákhoz alkalmaznak. Az utóbbi időben mindinkább elő­térbe került a számítógépes termelésirányítás megszervezé­se is. A következő években, rész­ben a beruházási korlátozások miatt, jóval kevesebb új be­rendezés beszerzésére nyílik lehetőség. Nem is cél a gép­park olyan gyors ütemű bő­vítése, mint eddig, annál in­kább a meglevő kapacitás sok­kal jobb kihasználása. Az előzetes felmérések sze­rint 1981—85. között több mint 30 vállalatnál kerül sor a szá­mítástechnika nagyobb arányú alkalmazására, valamennyien a termelés hatékonyságának és a minőség favitásának szolgá­latába állítják ezeket a kor­szerű berendezéseket. Új PEMÜ-sláger Ötmilliárd a fóliák alól A két réteg közé vizet permeteznek Könnyű feladat néhány ki­ragadott példával érzékeltetni, miként segíti egyre jobban a műanyagipar a mezőgazdaság termelését. Például külföldön is mind nagyobb a sikerük azoknak a vízfüggönyös fólia­sátraknak, amelyeket Somos András akadémikus irányításá­val a Kertészeti Egyetem Zöld­ségtermesztési Intézetének szakemberei fejlesztettek ki. A sátortetőt két réteg fólia alkotja. Közéjük vizet perme­teznek. Ennek a hőmérsékle­te ugyan csupán körülbelül 10—12 Celsius fok, de ez is elég meleget tart a sátorban a növények fejlődéséhez. Ahol termálvíz vagy ipari hulla­dékvíz van, ott természetesen azt használják fel. A megfe­lelő hőmérséklet megteremté­séhez és fenntartásához tehát egyetlen csepp vagy egyetlen gramm energiahordozó sem kell. Egyre terjed itthon is. kül­földön is a ma még újdon­ságszámba menő váz nélküli fóliatakarás. Lényege az, hogy a palántasorok közé bakháta­kat emelnek földből és* ezekre mint valamilyen szerkezeti tartóelemekre terítik ki a mil­liméter tört részének megfe­Hány nap egy hét? I 6 néhány vállalatnál megkezdődött a visz- szaszámlálás: közeleg július elseje, az ötnapos munkahét bevezetésének el­ső startja. Ettől az időpont­tól kezdődően azok a folya­matosan, illetve három vagy több műszakban ter­melő üzemek és gazdasági egységek számára nyílik mód -a rövidített munkahét •alkalmazására, ahol a fizi­kai dolgozók több mint fele ilyen munkarendben dolgo­zik. Az ötnapos munkahét be­vezetése következtében ki­eső munkaidőt korszerű munkarend megteremtésé­vel és fejlett termelési technika alkalmazásával le­het ellensúlyozni. Ami a munkarendet illeti, mindez bizonnyal sok vál­toztatást, alkalmazkodást igényel a közlekedési, ke­reskedelmi. egészségügyi és szolgáltató vállalatoktól, valamint a kulturális és oktatási intézményektől. Az ötnapos munkahét ugyanis szinte minden helyen meg­változtatja a munka kezdé­sének és befejezésének idő­pontját. Több okból is. Pél­dául a villamosenergia-fo- gyasztási grafikonok mű- szakváltás idején igencsak alábbesnek. Ez is egy tarta­lék-. illetve veszteségforrás a sok közül- s amelynek megszüntetését több válla­lat a műszakok átlapolásá- val tervezi./ Ez azt jelenti, hogy egy-egy negyedórában a délelőttös műszak még, a délutános már dolgozik. Mindez természetes felbo­rítja a régi beosztást, s ez­zel együtt a közlekedési menetrendet is. Ugyanez vonatkozik azok­ra a dolgozókra, akik eddig a 44 órás munkahétből ténylegesen (vagy inkább: hivatalosan) 41 és fél órát fordítottak munkára, a töb­bit. hetente 2 és fél órát ebédeléssel töltöttek. Az öt­napos munkahét bevezetését követően (42 óra heti mun­kaidőt feltételezve) 44 és fél órát töltenek majd a munkahelyen. Feltéve, ha az étkezés feltételeinek ja­vításával nem rövidítik az ebédidőt. Ésszerű határo­kon belül persze: elvégre tíz percnél rövidebb idő alatt megebédelni lehetet­len. A BKV igyekszik felké­szülni a munkarend-változ­tatásokra. S érdemes meg­említeni, hogy nemcsak a személyszállítás csúcsidősza­kai változnak majd meg. Az árufuvarozás elé is fokozott követelményeket állít, ho^v a rendelkezésre álló idő 26 nappal rövidül. Hogy a ma­radék időt a szállítási vál­lalatok jobban kihasznál­hassák. ehhez a termelő cé­geknek is folyamatosabb, egyenletesebb termékkibo­csátásra kell felkészülniük. Az előbbiekben már szó esett a veszteségekről, a tartalékokról. Mint ahogy a munkaügyi miniszter egy tájékoztatón elmondta: a szabadság és betegség nél­kül számított egész napos igazolt és igazolatlan távol­iét miatt kieső munkaidő jelenleg átlagosan mintegy 3—5 százalék. További 19— 15 százalékos veszteség szár­mazik abból, hogy a dolgo­zók ugyan megjelennek munkahelyükön, de a mun­kaidő egy részében vezetési, szervezetlenség! hiányossá­gokból vagy fegyelmezetlen­ség miatt ténylegesen nem dolgoznak. Van tehát tartalék: a munkaidőalap egyötöde. Ez persze különbözőképpen oszlik meg a vállalatok közt. de már 2—3 százalé­kos tartalék kiaknázása is elegendő ahhoz, hogy az öt­napos munkahét önerőből való megvalósítása lehetővé váljon. Á Papíripari Vállalat ki­bővített szb-ülésén például elmondták: a munkások je­lentős része dolgozik folyto­nos munkarendben. Az öt­napos munkahét bevezeté­sét követően náluk 40 órá­ra csökken majd a heti munkaidő. A kiesés pótlá­sára 230 új dolgozóra és 18 millió forint többletbérre lenne szükség. Miután sem szakképzett munkaerő, sem ekkora összeg nem áll a vállalat rendelkezésére, át­menetileg a túlórák növelé­sét tervezik. N emcsak a gazdasági ve­zetőknek, hanem a tanácsoknak, s a kü­lönböző társadalmi szer­vezeteknek is akad teendő­je az ötnapos munkahéttel kapcsolatban. A különbö­ző helyeken hozott intézke­dések összehangolása érde­kében például Bács-Kiskun megyében koordinációs bi- zpttság alakult. Ilv módon — a vállalati önállósás csorbítása nélkül — minden bizonnyal zökkenőmén te- sebb lesz az átállás, és ke­vesebb módosításra, változ­tatásra lesz szükség az első start, július elseje után. Molnár Patricia lelő vékonyságú, átlyuggafott fóliát. Ez a rendkívül olcsó megoldás szintén elég meleget tart a növények számára egé­szen beérésükig, sőt hetekkel hozza előre a primőrök meg­jelenését a piacon. Dr. Szabó Ambrustól, a PE- MÜ műszaki fejlesztési fő­osztályvezetőjétől nyert infor­máció szerint mostanában ké­szül el egy egészen eredeti ma­gyar termék, a komplett műanyag ser­téstartó ketrec. Előnye, hogy sorozatban gyár­tott nagyobb elemekből köny- nyen és gyorsan szerelhető ösz- sze, a korrózió nem támadja meg, jól tisztítható és fertőt­leníthető, rácsos szerkezetű műanyag talpazata pedig nö­veli az állat melegérzetét, nem csökkenti testhőmérsékletét és így nem szükséges a hagyo­mányos eljárásoknál elpazarolt energia pótlása. Ezt a mű­anyag ketrecet a Pest megyei Műanyagipari Vállalat (PE- MÜ) és az Iparszerű Húster­melésszervező Közös Vállalat (ISV) fejlesztette ki. Folytatódik tehát a műanya­gok térhódítása a mezőgazda­ságban — tavaly például ha­zánkban ötmilliárd forint ér­tékű terméket állítottak elő fólia alatt —, de üteme le­hetne gyorsabb is. Ehhez meg kellene ismerni a külföldi ku tatások sikereit és a még nem eléggé propagált hazai eredményeket. Ez a meggondolás vezette a Magyar Agrártudományi Egyesületet, amikor Kecskemétre a június 24. és 26. közötti napokra ösz- szehívta az érdekelt mezőgaz­dasági és műanyagipari szak embereket annak megvitatásá­ra. hogyan lehetne a műanya gok fokozottabb felhasználásá­val növelni a mezőgazdasági termelés hatékonyságát és gaz­daságosságát A várt. 150 részt­vevő — köztük* körülbelül 10 országból mintegy 20 külföl­di szakember — 45 szakelő­adást hallgathat meg, majd megtekinti a Kertészeti Egye­tem soroksári tangazdaságát, valamint a Sasad Termelőszö­vetkezet egyik üzemét. A kollokviummal egyide­jűleg nyitják meg ugyancsak Kecs­keméten a műanyagipar már piacon levő és még csak ki- fejlesztés alatt álló új, a me­zőgazdasági termelést szolgáló termékeinek bemutatóját A. B. T. A lottószelvények útja Heti szerencsénk biztonsága A dolog financiális nehéz­ségeiről* nem is beszélve, meg­lehetősen hosszú ideig tarta­na csaknem 44 millió lottó- szelvényt kitölteni.. Egészen pontosan 43 millió 949 ezer 268 darab lottószelvény kell ugyanis a biztos telitalálathoz, legalábbis nálunk, ahol a múlt századbeli lutri mintájára 90 számból ötöt sorsolnak ki. Lutri mintára Jóval könnyebb dolga van a lottózóknak sok más or­szágban, például Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelor­szágban, Marokkóban, az NDK-han, az NSZK-ban és a Szovjetunióban, ahol a legin­kább elterjedt 6 a 49-ből szisz­témát játsszák, aminek mind­össze 13 millió 983 ezer 816 lehetséges kombinációja van. Ehhez képest a svédek 7 a 35-ből játéka a maga 6 millió 724 ezer 520 féle variációjá­val ennél is nagyobb sikerrel kecsegtet, nem beszélve pél­dául a svájciakról, akiknek szinte gyerekjáték 850 ezer 668 darab szelvényt kitölteni, hogy 5 számot a 42-ből elta­láljanak. Nálunk, Magyarországon he­tente 8 és fél millió szelvény­nyel kísértjük a szerencsét, ami a telitalálat esélyének szempontjából nem jelentős mennyiség ugyan, de így is épp elég munkát ad a Sport­fogadási és Lottó Igazgatóság dolgozóinak. A szelvényeket mindenek­előtt össze kell gyűjteni. Az úgynevezett hivatalos szel­vényjárat minden csütörtö­kön déli 12 órától üríti a ki- rendeltségek gyűjtőládáit. Ahol van gyűjtőláida, de nincs já­rat. ott a helyi OTP-fiók gyűjti össze, csomagolja és postázza a szelvényeket, hogy csütörtökön délre a területi­leg illetékes hat körzeti iro­da valamelyikébe megérkez­zenek. Két kulcs, egy páncél Még ugyanezen a napon kezdik el szortírozni, azaz szoros számsorrendbe ren­dezni az igazgatóságra beér­kezett szelvényeket Ez a teen­dő hetente körülbelül kétezer embernek ad alkalmi munkát, amelyet nyugdíjasok, házi­asszonyok és diákok vállal­nak. A szortírozok darabbér­ben dolgoznak, s mivel bri­gádteljesítményt mérnek, a nappali és az éjszakai brigá­A köteleket különleges összetételű vegytintával festik, ezért Bem lehet utólag kitöltött szelvényt közéjük csempészni dók váltják egymást, hogy egalizálódjanak a keresetek. A nappali 6 és fél fi'ldéres da­rabbérrel egy szortírozó al­kalmanként kb. 150 forintot, az éjszakai 8 és fél filléres da­rabbérrel mintegy 240 forin­tot kereshet. Péntekre virradóra a szoros számsorrendbe rakott köte- geket kettévágják, majd kü­lönleges összetételű vegytin­tával festik, s a szelvények el­lenőrző részét páncélszek­rénybe helyezik. A páncél- székrény egyik kulcsa a pénz­ügyminisztériumi ellenőrnél, a másik az igazgatóság ille­tékes ügyeLetvezetőjénél van. A biztonsági rendszabályok igen szigorúak. Ha például egy ügyeletvezető pénzügy­minisztériumi ellenőrré avan­zsál, azonnal átalakítják a páncélszekrény zárját, ily mó­don teszik lehetetlenné, hogy — egy esetleges másolatkészí­tés révén — ugyanaz az em­ber mindkét .kulcs birtoká­ban legyen. Az ellenőrző szel­vényeket ■ őrző páncélszek­rényt állami közjegyző köti át nemzetiszínű zsinórral, s le is pecsételi, tehát a szekrényt nem lehet kinyitni a zsinór vagy a pecsét megsértése nél­kül. A szigorú biztonsági rend­szabályok tulajdonképpen a feldolgozóktól védik a fogadók érdekeit. A visszaélés lehető­ségének kizárását célozza pél­dául az úgynevezett összefér­hetetlenségi előírás, amely­nek értelmében a lottósorso- lgst követően csak azok ér­tékelhetik a szelvényeket, akik a szortírozásban nem vettek részt, szombaton reggel pedig a páncélszekrényből kiemelt el 1 enő rző résszel csak azok vethetik össze az értékelt szel­vényeket, akik az értékeléstől is távolmaradtak. ' Óvás, de minek? Övás persze így is van, de a reklamációk túlnyomó több­sége nem jogos. Jellemző tény például, hogy nemrégiben, miután egy lottóperről újság­cikk jelent meg, háromszo­rosára nőtt az óvások száma. Az újságcikk ugyanis arról tá­jékoztatott, hogy az elsőfokú bíróság bizonyítóikként fogadta él egy tanú állítását, amely, szerint az ötös találatot rek­lamáló fogadó az illető sze­me láttára időben dobta be megfelelő helyre lottószelvé­nyét. Másodfokon azonban a Pesti Központi Kerületi Bí­róság tárgyalás nélkül eluta­sította a felperes keresetét, hi­szen egy szemtanú állításá­nak bizonyítékként való elfo­gadása olyan precedenst te­remtene, amelynek következ­ményeként* minden héten ez­rek igényelhetnék a telitalá­lattal járó nyereményt, s tanú is akadna bőven annak igazo­lására, hogy az igénylők idő­ben dobták be szelvényeiket'. Csak a festett játszik Miután tehát a játékban továbbra is csak a megfes­tett és páncélszekrénybe zári szelvények vesznek részt, 44 millió szelvény kitöltésére pe­dig aligha vállalkozik valaki, ezért a jövőben is rendkívül kevés esélyünk lesz megütni a főnyereményt. Viszont meg­nyugtató, hogy ezt az ici-pici esélyt legalább hétről hétre biztonságosan őrzik. Aczél Gábor Elmondja: a pb-tifkár Érzik, értük haragszom... A RÁCKEVEI ARANYKALÁSZ or­szágosan ismert tsz. Éves termelési értéke meghaladja az 1 milliárdot, 6275 hektáron 4600 tag gazdálkodik. Köztük 244 a kommunista: Május vége óta üze­mi pártbizottság irányítja őket. Titkára Répási István. — Nézze, engem még életemben ku­tya nem harapott meg. Érzik, hogy kedvelem őket. Rossz hasonlat, tudom, de mert az emberek is megsejtik, ki szereti őket, ahhoz mennek gondjaik­kal, segítséget kérni. Nem a párttitkár­hoz. hanem a Répásához, a haverhoz. Villanyszerelő voltam a Csepel Autó­gyárban. Nem tagadom, a nagyobb jövedelemért jöttem ide hetvenhárom- ban. Két gyerek, lakásrészlet — kellett a pénz. A bajban ismerni meg az em­bert, tartja a mondás és én is. Volt itt egy robbanás, csúnyán megégtem. Jöt­tek a tsz-ből a kórházba, haza, látogat­ni: várnak vissza. Pedig még alig is voltam közöttük. Nagyon jólesett AMIKOR PÄRTTITKÄRRÄ válasz­tottak, ’75-ben, ez is motivált: valamit visszaadni. Az embereknek, a gazda­ságnak. Ezt én úgy fogalmaztam meg magamnak: ez a cég jól megy. Szakem­berek jól viszik. Nekem az a feladatom, hogy az ő munkájukat segítsem. Ho­gyan? Az emberek támogatásával, hogy nekik olyan körülményeket igyekezzek r teremteni, amelyben szívesen élnek. Óvodába felvétetni a gyereket, hogy nyugodtan dolgozzon a mama a mun­kahelyén. Öltözőt, fürdőt építtetni, meleg ételt adni, hogy saját bőrén'érezze: ez a paraszti munka — sok más mellett — mitől nagyüzemi. Buszra ültetve el­indítani, országot nézni, s útközben ne csak kocsmákat, hanem a szépségeket is megismerni, hogyha hazajön és há­zat épít például, legyen az a ház új­szerű, nem szokványos. Ritkán találnak az íróasztalomnál. Információt csak kint, az emberektől lehet szerezni. Én meg megyek hoz­zájuk, bár nem mindig hasznos, mert sokszor az iratokból ítélik meg a „ká­dert”: ha húsz kilót gyárt, jó, ha húsz dekát sem: no-no. Márpedig a bizalom papíron nem mutatható ki. Amikor családi gondjával hozzánk fordul ta­nácsért az egyik fiatalasszony, vagy amikor egészségügyi problémáját egy •túlajdonképpen vadidegennek, nekem mondja el a másik. Ez már bizalom. IGEN, BOSSZANT a bürokrácia. A szervezési átfedések, a rugalmatlanság. Igyekszem, igyekszünk elkerülni. Nincs kapucédula, ez a jó, mondta nem egy kollégánk. Nem ez határozza meg a fegyelmet, mondtuk ml. Szállj ki, ha valami halaszthatatlan elintéznivalód van, de ne morgolódj, ha úgy hozza a munka, és éjfélig bent, vagy a mű-* helyben kell dolgozni. Megértették, tart­ják. Tudja, mindent meg lehet értetni. Érvekkel, okosan. Ismerni kell az em­bereket, nerrr alá- és nem túlbecsül­ni őket, képességeiket. Ha könyvről beszélnek a művelődési házban, nem kell azonnal, elsőre Goethét idézni az öreg parasztnak. Kezdjék Jókaival. Le­gyen most magyamóta-est, lesz maj‘d később, idősnek, de főleg fiatalabbnak Bach is. Kis lépések, igen. A kézzelfogható, azonnal látható te­vékenység nem a párttitkári munka sikerélménye. Apróságokat kell meg­ragadni, de azt erősen. Levelet írtunk például pesti iskoláknak, látogassák meg parkerdőinket Ha csak két osz­tály jön, nem volt hiába. Majálist szer­vezünk minden évben. Ha csali arra jó, hogy a feleségek is megismerjék egymást és*tisztázzák: a te férjed is olyan soká melózott bent tegnap — már megéri. Természetesen nemcsak apróságok vannak. Hogy pártbizottsággá alakul­tunk, céljaink még pontosabban körül- vonaiazódtak. A gazdasági munkát segítő feladatainkat dokumentumok­ban, a taggyűlési beszámolóban is rög­zítettük. Energiatakarékosán kell a ta­karmányt előállítani, munkaerőátcso­portosításokkal vinni az embereket íróasztaltól a munkapadhoz, még ér­dekeltebbé tenni mindenkit a háztá­jiban, a lehetőségek szerint javítani a szociális körülményeken. Ez így túl általános. Lefordítva. Pél­dául málnát telepítenénk nagy táblán, nagyüzemi leg gondoznánk, de csalá­doknak adnánk leszedésre. Vagy. Köz­pontilag, olcsón szereznénk be a ta­goknak almát, zöldséget, krumplit. Fi­zetéskor apránként levonjuk az árát, de egyben megkapják, utánajárni, fut­kosni, alkudozni nem kell. Ugyanígy a lakásépítésnél: nagykereskedelmi áron megveszi a tsz az anyagot, helybe vi­szi a fiataloknak, az meg részletek­ben törleszt. SZIGETSZENTMIKLÖSRÓL járok Ráckevére. Talán azért, mert senki sem próféta a saját hazájában. Otthon talán mégsem mondanám, rokonnak például, hogy kapd már össze masad és dolgozz. Itt megteszem. Szerencsére eayre rit­kábban kell és ami fő: nem hoz sértő­dést. haragot. Talán érzik: értük ha­ragszom. Andai György 4 >

Next

/
Oldalképek
Tartalom