Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-20 / 143. szám

NAGYKŐ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1981. JÜNIUS 20., SZOMBAT A konzervgyárak történetét megíróknak alighanem min­den időben külön fejezetet kell szentelniük a „zárólá­nyoknak”. Ök, vagyis a kon- zerves üvegeket, dobozokat le­záró munkásnők mindenkor kulcsemberei voltak az üze­meknek, s ez a szabály máig él. A zárólányok — tartsuk meg ezt a hagyományos gyári kifejezést — amolyan pa­rancsnok félék. Többé-kevés- bé ők diktálják a konzerv- gyártás különböző műveleteit végző gépsorok tempóját, s ők irányítják a szalagok mellett álló embereket is. Tegyük még ehhez hozzá, hogy a zá­rás, valamikor hajdanán rop­pant nehéz fizikai munka volt. Később, immáron a fel- szabadulás után, valamivel könnyebb lett a zárólányoK dolga. Ekkor terjedt el a kon­zerviparban, az üveges ké­szítményeknél az úgynevezett Neo-Phőnix zárás. Ezt már jobban lehetett gépesíteni. Eddig nem bírták Aki találkozott már üveges konzervvel, ismeri ezt a le­záró szerkezetet. Lapkából, gumigyűrűből és a lapkát az üveggel összefogó fémgyűrű­ből áll. Ez az úgynevezett há­romrészes zárás felettébb megbízható, ám végrehajtásá­hoz sok ember kell. E zárási mód alkalmazásakor egész csoport, akár 7—10 ember is fáradozott azon, hogy elvá­lassza az üvegbe töltött zöld­borsót a külvilágtól. Az egyéni fizikai igénybe­vétel tehát csökkent, de a zá- róiányok felelőssége és irányí­tó szerepköre mitsem válto­zott. Ugyanakkor az elérhető teljesítmények sem növeked­tek kellő mértékben. A kon­zervipari üzemekben körülbe­lül tíz évvel ezelőtt kezdtek el kísérletezni a nagyobb telje­sítmények reményével kecseg­tető, úgynevezett twist-off, vagyis az egyrészes zárási módszerekkel. Ilyen a Hunga- ro-Cap zárás. Ez az a némi nekirugaszko­dás árán lecsavarható, fehér színű fémfedél, mely mind több konzerves üvegen látha­tó. Eddig leginkább savanyú­ságokon, befőtteken. Mégpe­dig azért, mert a Hungaro- Cap tetők eleddig nem bírták a száz fok feletti hőkezelést. Most már ez a „szépséghiba” csak emlék. A Nagykőrösi Konzervgyárban a nemrégi­ben megkezdődött borsósze­zonban már a zöldborsós üve­geket is egyrészes tetővel zár­ják. Ez a szezon legnagyobb technikai újdonsága. Az Angliából származó, Me- tal-Box típusú zárógép mellett abban a műszakban, amikor ott jártunk, Danilov Zsig- mondné állt. — Pontosan 15 éve vagyok zárólány. Ennek a másfél év­tizednek ez a gép a legna­gyobb újdonsága. Könnyebb lett a munkám, viszont ará­nyosan növekedett a felelőssé­gem is. Hiszen egyedül .állok a gépnél, s közben figyelnem kell az üvegrakományt bon­tókra. a töltőkre, a felöntőié- adagolásra, a zárást ellenőrző munkatársra és gépre. A Neo- Phőnix zárásnál egy műszak alatt legfeljebb 30 ezer üveg­gel készültünk el tízen. Most 45—50 ezer üveg a vonal tel­jesítménye, lényegesen keve­sebb emberrel. — Mit kell tudni a mosta­ni zárólánynak? — Mindenesetre sokkal töb­bet, mint a réginek. Ennél a zárási módszernél mindent ember állít be. A gépek se­gítségével persze. A Neo­Phönix zárásnál például a vákuum, hogy úgy mondjam magától képződött a hőkezelés során. Itt nem. Pontosan be kell állítani az üvegbe kerülő anyagok hőfokát, a légpárnát a betöltött anyagok felett, az­tán gőzzel kell előállítani a vákuumot is. S végül mindent ellenőrizni kell. Nem véletlen, hogy az idény megkezdése előtt, sőt már tavaly is tanul­nunk kellett. Mégpedig nem is keveset. Titkon remélik — Van-e rossz tulajdonsága az új gépnek? — A géppel nincs hiba. Csu­pán az a kellemetlen, hogy nagyon meleg van mellette. Ezellen még ki kell találni valamit. De még a meleget beszámítva is nagyon elége­dett vagyok. — Őszintén szólva, először nagyon féltünk ettől a géptől — emlékezik a közelmúltra Magyar Ambrus üzemvezető. — Félelmünk nem igazolódott, kellemesen csalódtunk. Ügy tűnik, hogy nemcsak a mód­szer jó, hanem nekünk is si­került felkészülnünk az új­donságra. Ebben nem csekély érdemei vannak Nagy Sándor karbantartó lakatosnak, aki a kezelők gépészeti oktatását vállalta. Az eredmény az, hogy kevesebb a selejt, na­gyobb a teljesítmény. Sőt, tit­kon azt reméljük, hogy elér­hetjük a műszakonkénti 60 ezer üveg lezárását. S még egy reménység: könnyebb lett a munka, talán nem vándo­rolnak el a munkások. — Ez a zárási módszer min­den eddiginél igényesebb — veszi át a szót Détárj Endre termelési főosztályvezető. Al­kalmazásához nagyobb szak­tudásra, nagyobb figyelemre és sokkal nagyobb pontosság­ra van szükség, mint a réginél. Máskülönben a befőttüzem­ben is dolgozik egy ilyen be­rendezés. Most már tehát két­szeresen is bebizonyítottuk, hogy a nagykőrösi gyár szak­emberei felnőttek ehhez a módszerhez. Reális tervünk, hogy a VI. ötéves időszakban teljesen megszüntetjük a há­romrészes zárást, s csak ezt az új módszert alkalmazzuk. Ezt követeli a világpiac is, hiszen a nyugati országokban már mindenütt ezt a twist-off zárást alkalmazzák. — Az eljárás bevezetése egyébként azért is akadozott, mert a magyar zárófedelek sokáig esők alacsony hőmér­sékleten voltak alkalmazha­tók, s egyáltalán, nehéz volt ilyen tetőt beszerezni. Az egyetlen debreceni gyár kép­telen volt kielégíteni vala­mennyi konzervgyár igényét. Gyártanak fedelet — Mi még ma is sok import tetőt használunk fel. Viszont már teljesen bizonyos, hogy itt Nagykőrösön is lesz, talán már jövőre, egy Hungaro-Cap fedeleket gyártó üzem. S ak­kor minden gondunk megol­dódik az üvegzárás körül. S Hungaro-Cap fedelet kaphat valamennyi üveges készítmé­nyünk. S enyhíthetjük a nyo­masztó munkaerőhiányt is. F. P. A hosszú hétvégeken Munkásszállásokkal, kollégiumokkal növelik a helyeket A szolnoki rádió műsora Június 22-től 28-ig Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: A Choclets együttes feldolgozá­saiból. 17.10: Mi történt? 17.35: Stúdiópódium. Farkas Róbert, az abonyi zeneiskola tanára zongorázik. 17.40: Együttműködés. 17.45: Ope­rettkettősök. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Táncmelódiák. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. 17.05: Slágerek zenekari előadásban. 17.10: A kiskertek kedvelői­nek. 17.25: Faragó Laura éne­kel, a túrái Szaszkó József ci- terázik. 17.40: Segítsünk. 17.50: Megzenésített Brecht-versek. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Dalok a Bojtorján együttes nagylemezéről. 18.26—18.30: Híröszefoglaló. Lap- és műsor­■Pl 07 Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Donovan és Janis Joplin fel­vételeiből. 17.15: A holnap zálo­ga. 17.20: Bartók népdalfeldol­gozásaiból énekel Nagy Lajos- né, a szolnoki zeneiskola taná­ra. 17.30: Zenés autóstop. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Örökzöld melódiák. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Pár perc dzsessz. Eugen Cicero felvételeiből. 17.15: Kulturális figyelő. 17.40: A szolnoki szimfonikus zenekar játszik. Közreműködik: Hor­váth László klarinétművész. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hír­összefoglaló. Lap- és műsor­előzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeo. 17.35: Piroslik-e még a paprika? 17.50: A Nép­hadsereg Művészegyüttesének kórusa tiszai népdalokat éne­kel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. Szombat, 7.00: Román nyel­vű műsor. 7.30: Rádióvíkend. A tartalomból: Hírek, közle­mények, lapszemle, hét végi programajánlat Piaci hely­zetkép. Filmlevél. Heti jegyzet. 8.00: Tudósítások, információk. 8.15: Szerkesztik a hallgatók. Közben: riportok a hétről. 9.00: Hírek. 9.05 Slágerantikvárium. Élőadók abc-ben. 9.30—10.30: Vakáció. Helyszíni közvetíté­sek. Vasárnap, 9.00: Hírek, lap­szemle, közlemények, napi programajánlat. 9.10: John Lennon énekel. 9.20: Tabló. 9.50: Helmuth Zacharias zene­kara játszik. 9.58—10.00: Mű­sorismertetés. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. Fokozatosan általánossá vá­lik az ötnapos munkahét, minden szombat szabad lesz. A statisztika nyelvén ez any- nyit jelent, hogy a jelenlegi 105 helyett évente 130 sza­badnapja lesz mindenkinek. Itt is igaz azonban, hogy a mennyiség minőségbe csap át — vagyis a legtöbb dolgozó ember szeretne jobban élni a rendszeres kétnapos hét vége lehetőségeivel. Heti program Mi több: egyszerre egyéni és népgazdasági érdek, hogy a lehető legjobban, leggazda­ságosabban és legpihentetőb- ben töltse el ki-ki a hosszú hétvégeket. A heti prdgramba jobban be lehet iktatni egy-egy utazást. Természetesen két r.ap alatt csak rövid távra — vagyis fel kell lendülnie a belföldi turizmusnak. Az Országos Ide­genforgalmi Hivatal már hó­napokkal ezelőtt készített ez­zel kapcsolatban előterjesz­tést. Ebben többek között megállapította, hogy a lakos­ság magánszervezésű turiz­musa. .. nem marad el az európai átlagtól és ez a ten­dencia az ötnapos munkahét bevezetésével erősödni fog. Más szavakkal: szeretünk utazni, kirándulni, egy-egy hét végét lakóhelyünkön kívül tölteni (különösen, ha ez a la­kóhely valamelyik nehéz le­vegőjű, szűk város) — de ho­gyan tegyük? Belföldön Az Utazás ’81 című kiállí­tásra megjelent Utazás az uta­zás körül című programfüzet tanúsága szerint a kisebb uta­zási irodák már gondoltak a hosszú hétvégekre, s számos szombat-vasárnapi túrát aján­lanak. A Pécsi Nyári Színház műsoraihoz éppúgy indítanak túrát, mint az apajd lovas na­pokhoz vagy az egri várjáté­kokhoz — szombat-vasárnap. Országjáró utak lesznek ugyancsak a hétvégeken, kü­lönböző tájakra az utazási irodák szervezésében. Szépek ezek a kezdeménye­zések, csak kevésnek látsza­nak. Az OIH említett tanul­mánya szerint az idegenfor­galmi hivatalok tesznek leg­többet a belföldi turizmus fej­lesztéséért, és jelentős felada­tokat oldanak meg a lebonyo­lítással is. így például igye­keznek egyes helyeken mun­kásszállásokkal, kollégiumok­kal növelni a szálláshelyek be­fogadóképességét. Természe­tesen minderre csak bizo­nyos időszakokban és meg­határozott mértékben van le­hetőség. Van ugyan hely sok szállodában is (a becslések szerint a szállodai kapacitás­nak a legtöbb helyét — Bu­dapest és a Balaton kivételé­vel —, kétharmadát hivatalos kiküldöttek töltik ki) —, ám a szállodai szobák nagyon drágák... Céloz az OIH arra is, hogy gondolkozni kellene — éppen a belföldi turizmus, a kétna­pos hétvégék kihasználása érdekében —, a szállodák kettős árrendszerének kidol­gozásán. Mindjárt tegyük hoz­zá: nem kell ezt megelőzően több éves kutatómunkát foly­tatni, még csak külföldi ta­Ismétlés érettségi előtt nulmányutakra sincs szükség. Hazánkon kívül szinte min­den szocialista országban — és egyes tőkés országokban is —, régi gyakorlat, hogy a saját államában utazgató turista olcsóbban kap szál­lást, mint a külföldi. Egy ilyen intézkedéssel — ami csak elhatározáson múlik —, nagyot lehetne lendíteni a belföldi turizmuson. Legalább ennyire fontos, hogy az egyes városoknak az idegenforgalomba bevont he­lyeken megfelelő propagandá­juk legyen. Természetesen olyan, amely a valóságos, meglevő nevezetességeket is­merteti, s hozzá a szállási, ét­kezési lehetőségeket is. Óriási lehetőségek rejlenek még a közlekedési — nem is olyan rejtett —, tartalékok kihasználásban. A már több­ször idézett előterjesztés ar­ról is szól, hogy a hétvége­ken kihasználatlan, mintegy 3000 közületi autóbusz, továb­bá éves átlagban csak 47 szá­zalékosan használjuk ki a va­súthálózatot. Hét végi ked­vezmények adásával — és azok széles körű ismertetésé­vel —, sok utast lehetne mindezekre toborozni. Nem utolsósorban azok közül akik eddig saját autójukkal járták az országot, de a drága ben­zin visszatartja őket ettől. Népgazdaság Kellemes gond, voltaképpen a kétnapos hétvégek tartal­massá tételének gondja. Ed­dig eljutottunk, hogy a bel­földi turizmus, nemcsak a résztvevők számára jó, hanem az ország, a népgazdaság szá­mára is hasznos. Meg kelle­ne tenni a következő lép>ést is: nagyobb távlatokban gon­dolkodni, a mereven alkal­mazott, nagy haszonra tö­rekvés helyett, áttérni a sok kicsi, sokra megy elvre. Mert a megnövekedett sza­bad időben a hazai turista szívesen megy országjárásra. Csak előbb tudni kell, hogy hova, miért és mennyiért ér­demes ellátogatni. V. E. Széchenyi-brigádok Ma, szombaton kezdődik vá­rosunkban a Széchenyi István­ról elnevezett szocialista bri­gádok III. országos találkozó­ja. A rangos esemény alkal­mával délelőtt 9 órától a bri­gádok küldötteinek tanácsko­zására kerítenek sort a Nagy­kőrösi Konzervgyár bemuta­tótermében. A vendégek dél­ben a Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskolában ebédelnek. Ezt követően ismét a konzervgyár ad helyet a fél 3 órakor kezdődő vetélkedő­nek, melynek témája a XIX. sz. költészete lesz. A találkozó résztvevői bizonyára érdeklő­déssel hallgatják majd Antal László igazgatóhelyettesnek a magyar konzerviparról szóló előadását. Háromnegyed 5 órakor kezdődik a gyárlátoga­tás, amikor a vállalat életével közelebbről is megismerked­hetnek a vendégek. Jó szóra­kozást, kellemes élményt ígér az esti népi táncbemutató a Cifrakert szabadtéri színpa­dán. A műsort az Építők Központi Művészegyüttesének „Vadrózsák” tánckara és népi zenekara adja. Holnap, azaz vasárnap ko­szorúzás, városnézés lesz a résztvevők programja. Meg­tekintik városunk nevezetessé­geit, s térzenét is hallgatnak, hála a Nagykőrösi Konzerv­gyár fúvószenekarának. A ta­lálkozó résztvevői 11 órától az Arany János Múzeumban a Széchenyi István-emlékkiállí- tás megnyitóján vesznek részt. Üzemi labdarúgómeccsek Megkezdődtek az érettségi vizsgák a Toldi Miklós Élelmi­szeripari Szakközépiskolában is. Képünkön: Pint Erzsébet, Bús Ilona és Nyúl Ágnes a kollégiumi szobában készül a nagy erőpróbára. Nyilai Hona felvétele Szerdánként a Kinizsi-sport- telepi bitumenes és salakos pályán jó hangulatban és lel­kes küzdőszellemmel játsz- szák a konzervgyári kispályás labdarúgó üzemi bajnokság mérkőzéseit. A 4. fordulóban: Építők—Járműjavítók 10-0, TMK—Il-es telep 4-2, Ceglédi gyáregység—Forgácsoló 1-1, a Raktár—Villanyszerelők mér­kőzést későbbre halasztották. Az 5. forduló eredményei: Raktár—Építők 3-1, Cegléd— Il-es telep 8-1, Villanyszere­lők—Jármű 3-2, Forgácsoló— TMK 4-3. A 6. fordulót elha­lasztották. Az élcsoport: 1. Cegléd 4 mérkőzésből 7; 2. Építők 3-ból 6; 3. Forgácsoló 4-ből 5 ponttal. Tájékozódó úttörők versenye Az Nk. Elektromos SK és a városi úttörőelnökség hagyo­mányos, most kilencedszer megrendezett nagyerdei úttö­rő tájékozódási versenyét a ceglédiek meghívásával kör­zetivé bővítették. így 9 iskola 4—4 fős, összesen 24 verseny­csapata küzdött a 6,4 kilomé­teres versenytávon. Mindenki csak a helyszínen tudta meg a leküzdendő terepet. 800 mé­teres kezdőúton, a Strázsa- dombra felfelé menetben 7 úttörőjubileumi kérdésre kel­lett válaszolniuk a pajtások­nak. A magaslaton térképet kaptak, amely alapján 6 ellen- i őrző pontot kellett felismer- ] niük. Nehezítette a vetélke­dést, hogy az útvonal többször keresztezte egymást, ezért el­lenőrzési pontokat sok ver­senycsapat kihagyott. A szint­idő 85 perc, a menetsebesség 4 km/óra volt. A 4 fős csapa­tok versenyét az Nk. Arany isk. 5-ös rajtszámú (Molnár Béla, Gotzián Zsuzsa, Szilágyi Csaba, Medgyesi Anikó) Ab- solon Saroltáról elnevezett versenycsapata 54 hibapont­tal nyerte, a ceglédi Zrínyi Ilona úttörőcsapat Mészáros Lőrinc versenycsapata (67) és az Nk. Petőfi úttörőcsapat Sant Maria vcs. (68 hibapont) előtt. A kupaértékelésben (4— 4 versenycsapat összesítésé­ben, csak körösiek között): 1. Arany úcs. 384 (a vándordíját 1 évig védik); 2. Rákóczi úcs. 521; 3. Petőfi úcs. 1035 ; 4. Kossuth úcs, 1547 hibaponttal. Vasárnapi műsor Atlétika Dunakeszi: III. kategóriás csapatbajnokság. Birkózás Budapest: Nemzetközi ju­nior kötöttfogású verseny. Modellezés Százhalombatta: vitorlás ha- jómodellek megyei bajnoksá­ga. Sportlövészet Szentendre: a MÉSZÖV ver­senyének megyei döntője. Teke Cegléd: öregfiúk megyei egyéni bajnoksága. S. Z. Piaci jelentés Pénteken a borús időben a megszokottnál kisebb piac volt. A baromfipiacon sok na­poscsibét árultak. A zöldség­piacon a termelők még csak kisebb csomókban árulták a zöldbabot. Egy csomó ára 18— 20 forint volt. A szemes termény-piacon a búzát literenként változatla­nul 5, az árpát és a morzsolt kukoricát 4,50 s a kukoricada­rát 5 forintért árulták. A gyümölcs- és zöldségpia­con az újdonságok olcsóbbod­tak. A paradicsom 15—26, az uborka 12—15, az újburgonya 8—11, a szamóca 10—32, a zöldborsó 15—25, a cseresznye 12—24, a meggy 15, a piszke 8—12, a zöldpaprika darabja 1—6, a karalábé 3, a retek csomója 3, a vegyes zöldség 5—7, az óalma 10—12, az óburgonya 5—5,50, a száraz­bab 25—30 forintért kelt. A baromfipiacon a tyúk párját 150—200, a rántani való csirkét 60—65, a vágócsirkét 80—150, az idei tollas kacsát 100, a tavalyi ludat 200, a pár hetes kacsa darabját 30—50, a naposcsirkét 10, a vágónyúl oárját 110 forintért árulták. Tyúktojás kevés volt és 1,30 forintért adták. ISSN IU3S-S10# (Nagykőrösi Hírlap) I V Kevesebb emberrel Újdonság a konzervgyárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom