Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-03 / 128. szám

1981. JÚNIUS 3., SZERDA v//srJíil> Heti jogi tanácsok A főbérlő halála utáni helyzet A házasság felbontása után kié a lakás? A Az albérlő jogáról. Olvasóink egy idős, özvegy asszonynál évek óta albérlet­ben lakik. Lakrésze egy kü- lönbejáratú szoba, és a mel­lékhelyiségeket közösen hasz­nálták. A lakás főbérlője nem­rég meghalt, és most derült ki, hogy évekkel ezelőtt az asszony valakivel eltartási szerződést kötött a tanácsi la­kásra, aki a halála után a la­kásba beköltözött. Hónapok óta vita van az albérlő és az újnonnan beköltözött lakó kö­zött, mert olvasónk nem haj­landó a lakásból kiköltözni. Azt is írja levelében, hogy számára különösen érthetet­len, mert sohasem tudott ar­ról, hogy az özvegyasszony­nak eltartója lenne. Az illető nem lakott a lakásban, egy­szer sem látta, hogy élelmezé­séről, betegsége esetén gondo­zásával törődött volna, a ta­nács mégis kiutalta részére a lakást, mert úgy állapította meg, hogy az eltartási szerző­désben foglaltak teljesültek. Először talán néhány szót arról, hogy helyesen járt-e el a tanács. A jogszabály meg­kívánja a közös háztartásban való együttlakást, illetve eltar­tást. Ezek a feltételek olva­sónk leveléből megállapítha­tóan nem voltak meg. Véle­ményünk szerint, már ennek alapján sem lehetett volna az ún. eltartó részére a lakást ki­utalni. Az egyéb feltételekről nem írt olvasónk, nyilván­valóan azok fennállottak, és talán csak ezeket a körülmé­nyeket vizsgálta a tanács, vagy megelégedett a formális állandó bejelentkezés tényé­nek igazolásával. Nagyobb gond azonban az, hogy mennyiben van igaza a beköltöző albérlőnek. Arra Hi­vatkozik, hogy az özveggyel létesített albérleti, jogviszony a főbérlő halála folytán meg­szűnt, és egyébként is az új főbérlő azt akarja bizonyítani, hogy olvasónk a lakásból már kiköltözött és csak formálisan tartja ott bútorait. Levélírónk ezt tagadja, ő a lakásból nem költözött ki, az új főbérlő nem engedi őt be a lakásba, és ezért nem tud visszatérni ott­honába. Olvasónk kérdezi, mire szá­míthat, mert az új bérlő per­rel fenyegeti. Az általános bírói gyakorlat a lakásgazdálkodásunkra vo­natkozó alapvető szabályok értelmében, az albérlet is az alapvető lakásigények kielégí­tését szolgálja. Amikor azon­ban valaki az albérleti jog­viszony fenntartásához csak formai okok miatt ragaszko­dik, jóllehet máshol megfele­lő lakással rendelkezik, ilyen esetben helye lehet az albér­leti jogviszony bírósági úton való megszüntetésének. Bizo­nyítás kérdése tehát, igaz-e az, hogy olvasónk ténylegesen nem lakik a lakásban. Ezért elöljáróban annyit mondha­tunk, bizonyítsa be, hogy a lakásban nemcsak bútorait tartja, hanem ténylegesen ott lakik, és az új bérlő magatar­tása akadályozza meg, lakásá­nak birtokban tartását. Ebben az esetben a bíróságtól az egyéb körülményektől füg­gően, kedvező eredményt re­mélhet. © A bérlőtársak lakásbérleti jogviszonyának rendezéséről. Számtalan olyan eset for­dul elő, különösen, amikor a házassági életközösség a felek között megszűnik, hogy a bér­lőtársi helyzetet rendezni kell. Ha bérlőtársak maguk között megoldani nem tudják, a la­kás használata kérdésében megegyezni nem tudnak, bíró­sághoz fordulhatnak dönté­sért. A bíróság kérelmére a lakás használatát a bérlőtársi jogviszony megszüntetése nél­kül, megoszthatja. Erre akkor kerülhet sor, ha ezt a lakás alapterülete, alaprajzi beosz­tása, helyiségeinek száma, és a felek körülményei lehetővé teszik. Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság a felek bármelyikének kérel­mére, a bérlőtársi jogviszonyt megszüntetheti, és az egyik felet kötelezheti a lakás elha­gyására. Olvasónk éppen ezt pana­szolja, és sérelmezi, hogy a lakást el kell hagynia. Ebben kéri véleményünket. Először is, ha az ítélet nem jogerős, ha úgy gondolja, hogy mél­tánytalanság érte, és megfele­lő indokai vannak, tanácsol­juk, fellebbezze meg a bíróság határozatát. Erre vonatkozóan szem­pontként azt tudjuk monda­ni, hogy annak meghatározá­sánál, hogy melyik fél köteles a lakást elhagyni, elsősorban az ott lakó kiskorú gyerme­kek érdekeire, továbbá arra kell figyelemmel lenni, hogy melyik házastárs, illetve bér­lőtárs magatartása eredmé­nyezte a házasság felbontá­sát, illetőleg tette lehetetlen­né a lakás közös használatát. Olvasónk családjában két kis­korú gyermek van, és a bíró­ság a családvédelemre is te­kintettel, az anyánál helyez­te el a gyermekeket és az olva­sónk által leírtakból is az va­lószínűsíthető, hogy a házas­ság felbontásában nem volt teljesen vétlen (többszöri ki- maradozás, barátokkal való italozás) és magatartása ese­tenként is olyan volt, ami a gyermekek erkölcsi nevelése szempontjából is káros. Ilyen vonatkozásban csak egyet le­het érteni a bíróság ítéleté­vel, de ha olvasónk az ítélet­ben leírtak ellenkezőjét nem tudta az elsőfokú eljárásban bizonyítani, már ezt nehezen teheti meg a fellebbezés során. Fellebbezésének talán csak abban látjuk indokát, hogy kárpótlást olvasónk részére nem ítéltek meg. Erre, úgy gondoljuk, igénye lehet, tekin­tettel arra, hogy a lakás meg­szerzésére közösen fordították azt az összeget, amely az elő­törlesztés befizetéséhez szük­séges volt. Természetesen a tulajdonviszonyokon az nem változtat, hogy olvasónknak a lakást el kell hagynia. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései A baráté vagy az apáé a gyermek? A házasságkötéskor a meny­asszony 16, a vőlegény 30 éves volt. Házasóletük azonban rö­videsen megromlott, elhidegül- tek, amin az sem változtatott, hogy kisfiúk született, aki most hatéves. Egy nap az asz- szony kijelentette: egyedül kí­ván élni. Végül is elhagyta férjét és más városba költö­zött, majd válópert indított, amelyben gyermekük nála történő elhelyezését is kérte. A férj hozzájárult a válás­hoz, de a gyermeket magának követelte, ugyanakkor az apa­ságot kétségbe vonta, viszont- keresetet terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy időközben megtudta: felesége a gyermek fogantatást idejében egy férfi­val viszonyt folytatott. Távol­léte alatt az illető rendszere­sen fölkereste feleségét, anya­gilag támogatta, kulcsa is volt a lakáshoz. A járásbíróság, majd felleb­bezésre a megyei bíróság a házasságot fölbontotta és a gyermeket az anyánál helyez­te el. Az apasággal kapcsola­tos keresetet elutasították. Ezt azzal indokolták; nincs bizo­nyíték arra, hogy az asszony hűtlen lett volna. A jogerős ítéletnek ez utóbbi része el­len emelt törvényességi óvás­nak a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a döntést ebben a vo­natkozásban hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új ha­tározat hozatalára utasította. A döntés indoklása: a férj a bontóper megindítása után szerzett tudomást arról, hogy Tíz nap rendeletéiből A Munka Törvénykönyve és a végrehajtásáról szóló jogsza­bályok munkaidőre vonatko­zó rendelkezéseinek egységes szerkezetbe foglalt szövege, a Munkaügyi Közlöny 6. szá.- mában jelent meg. A kulturális alap felhaszná­lásáról és a kulturális járulék fizetéséről a 7/1981. (V. 12.) MM. sz. rendeletet a Magyar Közlöny 28. száma tartalmaz­za. Az árformákról kiadott 12/1979. (XI. 1.) ÁH. számú rendelet módosításáról a 14/1981. (V. 12.) ÁH. sz. ren­delkezés intézkedik, a Magyar Közlöny 28. számában. Az Igazságügyi Szakértői í Iroda létesítéséről a 2/1981. (V. 23.) IM.-rendelet rendel­kezik (Magyar Közlöny 30. sz.). Az árkockázati alapról a 4/1981. (V. 6.) Bk. M.-rendelet határozza meg a feltételeket, amely a Tanácsok Közlönye 14. számában jelent meg. A háztáji és kisegítő gazda­ságok jövedelemadójáról a 38/1976. (X. 31.) PM. számú rendeletet, a 13/1981. (V. 12.) PM.-rendelet módosítja (Ta­nácsok Közlönye 14. sz.). A szerződéses vendéglátó- ipari üzletek árképzéséhez irányelveket tartalmaz az Ár- szabályozás és Termékforgal­mazás hivatalos lapjának 16. száma. A jogról mindenkinek I. Az öröklés és Kevés emiber akad, aki nem találkozik olykor az öröklés jogi kérdéseivel, Annál meg­lepőbb a tájékozatlanság, ame­lyet tapasztalni lehet még az örökösödés legalapvetőbb sza­bályaival kapcsolatban is. Ér­demes hát röviden áttekinteni: melyek a legfontosabb . közér­dekű tudnivalók az öröklésről és a végrendelkezésről. Kezdjük mindjárt azzal, hogy örökölni törvény vagy végintézkedés (végrendelet, örökösödési szerződés, halál esetére Szóló ajándékozás) alapján lehet. Ha az örökha­gyó után végrendelet marad, az öröklés rendjét alapvetően ez, tehát az örökhagyó szán­déka határozza meg. Első a gyermek Ha nincs végintézkedés, ak­kor a törvényben meghatá­rozott öröklési rend érvénye­sül. Mi ennek a lényege? A törvényes öröklés alapja min­dig valamilyen családi kap­csolat. Ezért van az, hogy pél­dául az elvált házastárs és az élettárs nem lehet törvényes örökös. Az elhunyt személy vagyo­nának törvényes örököse első­sorban a gyermeke. Jó tudni, hogy a törvényes öröklésnél az örökbefogadott gyermeket is a vér szerinti gyermekkel azo­nos jogok illetik meg, ő is ugyanúgy örököl. Több gyer­mek esetén az örökséget fe­jenként egyenlő részekre kell osztani. Visszatérve még az örökbefogadott gyermek sajá­tos jogállására, el kell mondanunk, hogy ő nemcsak az örökbefogadó, hanem ter­mészetesen, vér szerinti' szü­lője után is örökölhet. Vagyis az új családban szerzett joga a vér szerinti kötelékhez fűző­dő öröklési jogát nem érinti. Kivétel ez alól a titkos örök- befogadás esete. Ha az örök- befogadott gyermeket újból anyakönyvezték és az örökbe­fogadó szülőt vér szerinti szü­lőnek jegyezték be, az örökbe­fogadott és a vér szerinti rokon között — az örökbefogadás fennállása alatt — nincs tör­vényes öröklési kapcsolat. A magyar jogrend szerint törvényes örökösnek számít, az örökhagyót túlélő másik há­zastárs is. Ha azont^n az örökhagyónak gyermekei, uno­kái vannak, a házastárs csak a hagyaték haszonélvezetét örök­li. Ezt közismertebben özve­gyi haszonélvezeti jognak hív­ják. Fontos hangsúlyozni, hogy az özvegyi jog a túlélő házas­társat csak addig illeti meg, amíg újabb házasságot nem köt. A leszármazottaknak le­hetőségük van egyébként arra. hogy az özvegyi haszonélvezeti jog korlátozását kérjék. Újab­ban mód van már az özvegyi haszonélvezeti jog megváltá­sára is. Ez azonban csak a túl­élő házastárs és a gyermekek jogainak és méltányos érde­keinek figyelembevételével tör­ténhet. Életveszélyben Ha az örökhagyónak nincse­nek leszármazottai, a túlélő házastárs örököl. Itt azonban már bonyolultabbak a szabá­lyok, hiszen más rendelkezé­sek vonatkoznak az úgyneve­zett szerzeményi és az ági va­gyonra. A törvényes öröklési rend szerint, ha nincs sem leszár­mazott. sem házastárs. akkor az örökbehagyó szülei örököl­nek, mégpedig fejenként egyenlő részben. Melyek a legfontosabb tud­nivalók a végrendeletről? Az első az. hogy végintéz­kedést tenni csak személyesen lehet, meghatalmazott útján tehát nem. A végintézkedéshez bizonyos fokú cselekvőképes^ ségre is szükség van. A kor­látozottan cselekvőképes em­ber például csak közvégren­deletben tehet érvényes vég- intézkedést. A teljesen cselek­vőképtelen személyek — így például az elmebetegek — ér­vényes végintézkedést egyálta­lán, tehát semmiféle formában nem tehetnek. A magyar jog a végrendelet három formáját ismeri. Ezek: a közvégrendelet, az írásbeli magánvégrendelet és a szóbeli végrendelet. A legtöbb bizony­talanság, félreértés a szóbeli végrendelet körül van, így erről érdemes külön is szólni. Általános elv, hogy szóbeli végrendeletet tenni csak a törvény által külön meghatá­rozott esetekben lehet. Szóbeli végrendeletet az tehet, aki éle­tét fenyegető, rendkívüli hely­zetben van és így írásbeli magánvégrendelet megtételé­re vagy egyáltalán nincs, vagy csak jelentékeny nehézséggel lenne lehetősége. Ilyenkor a végrendelkezőnek két tanú együttes jelenlétében, a tanúk által értett nyelven, élőszóval kell előadni végakaratát és egyúttal azt is ki kell jelen­tenie, hogy ez a nyilatkozat egyben az ő végrendelete. Kitagadás Az örökösödéssel kapcso­latban gyakran felmerül az a kérdés is. hogy mit jelent a köteles rész? A jog az örök­hagyó legszűkebb családi kö­réhez tartozó személyek (le- származók, házastárs és szü­lők) érdekeit védi azzal, hogy az örökség meghatározott há­nyadát még akkor is biztosítja számukra, ha ők a végrende­letből kimaradtak. A leszár­mazott köteles részének mér­téke az egyébként járó törvé­nyes örökrész fele. Ezt tehát a gyermekeknek mindenkép­pen meg kell kapniuk, kivéve, ha őket az örökhagyó az örök­ségből kifejezetten kitagadta. D. A. Következik: Kisajátítások és a kártalanítás. a gyanúba vett férfi több sze­mély előtt olykor kijelentése­ket tett, amelyekből arra kö­vetkeztetett, felesége az illető­vel viszonyt folytatott és a gyermek ebből a kapcsolatból származott. Tény, hogy az asz- szony még az életközösség fennállása alatt ennek a fér­finak a közeledését feleséghez nem méltóan fogadta. Az illetőt a perben kihall­gatták, s bár tagadott, bizo­nyítékok vannak arra, hogy az asszonnyal a szokásos és a nem kifogásolható baráti érintkezésen túlmenő kapcso­latban állott. Bizalmas viszo­nyukról a közös ismerősök és barátok is tudtak. Ilyen körülmények között — hangzik tovább a határozat — a férj joggal kételkedik ab­ban, hogy a gyermek tőle szár­mazott. Ez az aggálya nincs ellentétben azzal, hogy a kis­fiút megszerette, s ragaszko­dott hozzá, hogy nála helyez­zék el. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy az ügyben el­járt elsőfokú bíróság vércso­portvizsgálatot rendeljen el és a viszontkereset felől ennek eredménye alapján döntsön. A hűtlen férj pere Férjem nőkkel tart kapcso­latot, gyakran kimaradozik, a háztartási költségekhez nem járul hozzá, de amikor ott­hon van, folyton kiabál, ve­szekszik — adta elő egy szö­vőnő a járásbíróságon. Ezért kérem a házasság felbontását, és annak kimondását, hogy öröklakásunk reá eső részét magamhoz válthatom, ő pedig köteles legyen elköltözni. Azt is be kell számítani, hogy az öröklakás vásárlásához 30 ezer forint különvagyonommal hoz­zájárultam. Házasságunk megromlásá­nak az az oka, hogy feleségem a pénzt nem tudja beosztani, szülei pedig ellenem hangol­ják — védekezett a férj. Az alsófokú bíróságok ellen­tétes ítéletei ellen emelt tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következőket mondta ki: A férj, a házastársi hűséget sértő magatartásával a házas­ságot feldúlta, és az együtt­élés emiatt szakadt meg. A gyermekek az asszony gondo­zásában vannak, tehát indo­kolt, hogy a lakás kizárólagos használatára ő legyen jogo­sult. Mindezeknek a közös tulajdon megszüntetésénél je­lentősége van. Méltánytalan volna, ha — mint a megyei bíróság ítélete tette — vele szemben a teljes beköltözhető értéket vennék alapul, ezért ennek mérséklése indokolt. Nincs adat arra, hogy az öröklakásnak lakott állapot­ban mi a forgalmi értéke, te­hát ezt az új eljárásban tisz­tázni kell. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság rámutatott ar­ra, hogy az a házastárs, aki az életközösség fennállása alatt különvagyonát a közös vagyonba beruházta, ennek megtérítését követelheti. Az összeg megállapításánál azon­ban figyelembe kell venni, hogy az ingatlan értéke idő­közben növekedett, és ennek arányos része is megilleti. Ezt is a forgalmi érték tisz­tázása után kell meghatározni. MOZIMŰSOR JÜNIUS 4-TÖL 10-IG ABONY 4— 5: Kojak Budapesten 6— 7: A zsoldoskatona 8— 9: óvakodj a törpétől** BUDAÖRS 4— 5: A magas szőke férfi visszatér 6— 7: Vágta* 8— 9: Kojak Budapesten CEGLÉD, Szabadság 4— 7: Üzenet az térből 8—10: Különös házasság (du.) Blöff (este) CEGLÉD, Mese 4—10: Dot és a kenguru CEGLÉD, Művész 4— 7: Megközelítések 8—10: Mindenkinek a maga keresztje* DABAS 4— 5: Norma Rae 6— 7: A papa mozija 8: Sellő a pecsétgyűrűn I—II. 9: A szökött fegyenc DUNAHARASZTI 4— 5: Sokat akar a szarka* 6— 7: Indiánkaland Ontarió­ban* 8— 9: Félelem a város felett** DUNAKESZI, Vörös Csillag 4— 7: Nyári rét* 6— 7: Mackó Misi világűrben (du.) 8— 9: Örült nők ketrece** DUNAKESZI, József Attila 4: Mennyire szerettük egy­mást* 7: Nyári rét* 8: Goodbye és ámen* 10: örült nők ketrece** ÉRD 4- 5: és 7: Harmadik típusú talál­kozások I—II.* 8— 9: Felderítők akcióban FÓT 4— 5: Police Python 357** 6— 7: örült nők ketrece** 8— 9: A szultán fogságában GÖDÖLLÖ 4— 7: A dervis lerombolja Pá­rizst (du.) Bátorság, fussunk!* (es­te) 7: Ballagás* (8 órakor) 8—10: A pogány madonna GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 4: Gengszterek sofőrje» 7: Jobb félni mint... 8: Start két keréken GYÁL 4: Apacsok 5: Harcmodor I—II.* 6— 7: Piedone Afrikában 8— 9: A papa mozija LEÁNYFALU. Kert 4— 5: Forgalmi dugó** 6— 7: Karate 8— 9: Ellopták Jupiter fene­két MONOR 5— 7: óvakodj a törpétől»» 6— 7: A kis Fülöp (du.) 8— 9: Aladdin és a csodalám­pa (du.) 8—ío: Ballagás* MONOR, Kert 5— 7: Kalózok Jamaicában 8—10: Griffin és Phoenix* NAGYKATA 4— 5: Ékszerrablás fényes nap­pal 6— 7: Férfiak póráz nélkül** 8— 9: Tigriscsapáson ^ NAGYKŐRÖS, Arany Jánofn 4— 5: A zsaru* 6— 7: A nagy balhé 8—10: Üzenet az űrből NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 4— 7: Aladdin és a csodalám­pa (du.) Gyilkosság az Orient expresszen* (este) 8—10: Száguldás (du.) Sakknovella* (este) NAGYKŐRÖS, Toldi 6: Aladdin és a csodalámpa 10: Szárnyalás PILISVÖRÖSVÁR 4— 5: A fáraó I—II. 6— 7: Mennyire szerettük egy­mást* 8— 9: Civil a pályán POMAZ 4— 5: Vágta* 6— 7: Bátorság, fussunk!* 8— 9: Indiánkaland Ontarió- ban* RÁCKEVE 4— 5: Ballagás* 6— 7: Egy holland Jáva szige­tén I—II. 8— 9: Sokat akar a szarka* SZENTENDRE 4— 7: Dot és a kenguru (du.) A pogány madonna (es­te) 8—10: Bátorság, fussunk !• SZIGETSZENTMIKLÓS 4— 5: Robinson Crusoe (du.) Bátorság, fussunk !* (es­te) 6— 7: Erőd az őserdőben (du.) Cserepek* (este) 8— 9: Ahova lépek, ott fű nem terem* TÁPIÓSZELE 4— 5: Civil a pályán 6— 7: Tigriscsapáson 8— 9: Egy holland Jáva szige­tén I—II. VÁC, Kultúr 4— 7: Fiedone Egyiptomban 8—10: Kaland a szigeten (du.) Nyári rét* (este) V£C, Madách Imre 5: A botcsinálta hős 6: Police Python 357** VECSÉS 5— 7: Egy hatás alatt álló nő 6— 7: Déryné (du.) 8— 9: A fehér csuklya (du.) 8—10: Ballagás* * 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. *• Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek. i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom