Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-17 / 140. szám

ss m A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 140. SZÄM 1981. JÜNIUS 17., SZERDA Kerepesid rcza Elsők a gyermekintézmények A kerepestarcsai tanácsülés értékelte a nagyközség ötö­dik ötéves tervének végrehaj­tását: a fenntartásra és a fejlesztésre fordított forintok sorsát. Mire, mennyit köl­töttek, ez volt az első kér­désünk Tuska Jánoshoz, a végrehajtó bizottság titká­rához. — Eredetileg mintegy 166 millió forintot terveztünk a beruházási feladatok meg­oldására, ezzel szemben az öt év alatt 242 millió forintot fordítottunk fejlesztésre. A csaknem százmilliós túlteljesí­tés a saját bevételekből, a felsőbb tanácsi hozzájárulá­sokból, a célcsoportos beruhá­zások fedezetéből és más be­ruházásokhoz kapott összegek­ből tevődött össze. Önkéntes hozzájárulás — Az tehát kitűnhet, hogy bevételeinket sikerült túltel­jesíteni, csak a 210 lakás használatba vételi díjának el­maradása jelentett kivételt. E kiesés oka,- hogy a lakások je­lentős részét a kórházi dolgo­zók kapták, e díj előírása nélkül. — Ugyancsak növelte bevé­teleinket az a 180 ezer fo­rintos önkéntes hozzájárulás, amelyet óvoda építésére ad­tak a helyi vállalatok. A te­lekhasználati díjak 31 ezer és a költségvetési üzem 1 mil­lió 379 ezer forintos nyeresé­ge is növelte bevételünket. — Ugyanakkor megemlít­hetem, hogy az 1976-ban el­készült szilasligeti postaépület befejezésekor a Budapest-vi- déki Postaigazgatóság 260 ezer forintot utalt át. Mi ugyan nem járultunk hozzá ennek építési költségeihez, az építést azonban tanácsunk szervezte, s telket is mi ad­tunk részükre. — Óvodák építésére, illet­ve bővítésére a Fővárosi Csatornázási Művek 600 ezer, a megyei sütőipari vállalat 20 ezer, a Szerszám- és Kis­gépértékesítő Vállalat pedig, amelynek raktárbázisa van nálunk, 240 ezer forint támo­gatást nyújtott. Kevés járda Szó esett már beruházás­ról, az óvodai helyek gyara­pításáról, dehát mire is for­dították a bevételeket? 1976- ban tizenöt tanácsi bérlakás építését fejezték be, amit az előző tervidőszakban indítot­tak. Ugyanekkor kezdődött és 1979-re be is fejeződött a már említett 210 célcsoportos la­kás építése, amely lényegé­ben természetesen központi tá­mogatásból valósult meg, s amelyek végszámlája 127 mil­lió forintot tett ki. Két nagy- családosnak vásároltak ha­sonló forrásból lakást, viszont saját erőből bővítették a ke- repesi részen az orvosi szol­gálati lakást, bérlője a gyer­mekorvos lett. Öt év alatt ezerhétszázhat- van méteren épült járda. Tudják, hogy ez nagyon ke­vés. de pénzügyi fedezet mindössze 280 ezet forint volt rá. A Szilas-patak szilasligeti mellékágának rendezésére 432 ezer forintot fordítottak. Az egyik legnagyobb gond Kerepestarcsán a villanyháló­zat állapota. A Késmárki és az Eperjesi út, valamint a kerepesi 4S0-as és a szilas­ligeti 616-os számú parcel­lák kis feszültségű villany- hálózat kiépítése a lakosság nagy megelégedésére meg­történt, csakúgy, mint a 30-as főközlekedési út közvilágítá­sának korszerűsítése is. Csak a közvilágításra 4 millió 848 ezer forintot költöttek. A villanyhálózat bővítésére öt év alatt több mint nyolcmillió forintot fizettek ki,. 243-mal bővítették a kpzvilágítási lám­pák számát. Még az elmondottakkal együtt sem rózsás a helyzet, de már elkészült a Terézia major, a Kiss József utca, va­lamint a Széphegyi úttól a Szilasligeti HÉV-állomáshoz vezető út közvilágításának kiviteli terve is. Bővítés, korszerűsítés A kórházi lakótelep elké­szülte növelte a gyermekel­helyezési gondjainkat. Ezért ott, ideiglenesen félszáz gye­rek részére bölcsődét kellett kialakítaniuk. Erre a célra a megyei tanácstól 400 ezer fo­rint támogatást kaptak, pótló­lag. Eredeti tervükbe szere­pelt a meglévő tanácsi böl­csőde bővítése és korszerűsí­tése. A munkálatok első üte­mét, mintegy 5,5 millió fo­rintos költséggel befejezték, s megkezdődött a régi épület­szárny átalakítása, amihez konyhát és foglalkoztatót épí­tenek, de ez a munka áthú­zódik a hatodik ötéves terv­re. Az óvodások száma is igen nagy, s ahogy Tuska János, a végrehajtó bizottság titká­ra elmondotta, nagy erőfe­szítéseket kellett tenniük a létesítmények bővítésére. Az elmúlt tervidőszakban növel­ték a kistarcsai óvodát, még­pedig a mellette lévő taná­csi bérlakás átalakításával. Sort kerítettek a kerepesi rész óvodájának bővítésére, konyhájának korszerűsítésére is. A Betonyp-iskola két tan­termét foglalják el óvodás csoportok, összesen hetvenöt hellyel gyarapodtak, amire 1,6 millió forintot költöttek. A tervidőszak elején még két műszakban tanítottak a kistarcsai iskolában. Kerepe­sen pedig felducoltan, életve­szélyes állapotban volt az is­kola. Hozzá kellett látniuk egy 8 plusz 4 tantermes új iskola építéséhez, amelynek első üteme megvalósult tavaly szeptemberre, így a kerepesi iskolaépületet bezárhatták. A második ütemben épül a négy tanterem és egy tornaterem, a munkálatok befejezésére 1983-ban kerül sor. Fehér István Elsősegélynyújtó tanfolyam A kerepestarcsai Szilasmen- ti Tsz vöröskeresztes alapszer­vezete nemcsak a véradások és más rendezvények megtartá­sával hívja fel magára a fi­gyelmet. Most arról kaptunk hírt, hogy a gazdaság egyes üzemeiben az elsősegélynyújtó tanfolyamokat is megszerve­zik. Biztonságtechnikai részle­gükben és a bakelitüzemben már befejezték a tanfolyamot, amelynek végén húszán sike­resen vizsgáztak. Májusban a gépüzemeltetési és gépjavítási főágazat dolgozói számára in­dítottak tanfolyamot. Azért is jó. hogy ezekre a tennivalókra odafigyelnek, mi több: valódi eredményét sze­retnék látni oktatási munká­juknak, mert az ismeretek adott esetben azonnal haszno­síthatók, másrészt már arra is tekintettel vannak, hogy ja­nuár elsejétől a gépjárműve­zetői engedély mellett az első­segélynyújtási tanfolyam el­végzéséről szóló igazolványra is szükség lesz járművezetőik­nek. A művelődési ház programja Shakespeare: Szentivánéji álom, a kaposvári Csiky Ger­gely Színház vendégjátéka, este 7 órakor. A járásból ezren Tátorak és túrák országszerte Befejeződött a tanév, már csak a bizonyítványosztás van hátra, s aztán jöhet az igazi vakáció. A járásban pél­dául majdnem tizenkétezer általános iskolás diáiknak. S bár közülük többnek nyáron is ajánlatos lesz tanulnia, s bepótolni, amit az .év közben elmulasztott, a többség már biztosan hetek óta azt terve­zi, hol tölti a nyári szünidőt. A választásban a családon, a szülőkön kívül az úttörőszö­vetség is igyekszik segíteni. A kiválóak Még alig ért véget a hónap­nyi időt felölelő, s számos él­ményt nyújtó, az úttörőszö­vetség jubileumához kötődő rendezvénysorozat, s éppen- csak elhangzott az utolsó csengetés, de a járási úttörő- elnökségen már arról kap. tunk tájékoztatást, hogy el­kezdődött a főszezon. — Tíz járásbeli kisdobos vesz részt a megyei napközis táoorban — újságolta Kom- márné Geröcs Edit járási út­törőelnök. — A szadai báb­csoport pajtásai pedig két he­tet töltenek a zánkai országos táborban, ahol naponta, elő­adást tartanak, es bábkészí­tő stúdiót vezetnek. A hét eiején elutazott Zánikára az' a tíz pajtás is, akik a kiváló úttörők táborozására hivata­losak. Két hét múlva követik őket az úttörőtanács-titkárok, majd az Orion őrsök táborába a vérségiek. Képviselik a já­rást az országos táborokban a taraiak és a veresegyháziak is. — A következő héten meg. élénkül a mozgalmi élet a járás­ban és a városban is, 23-tól 27-ig Gödöllőn rendezik az országos úttörő-mezőgazdász szemlét, amelyre az isaszegi paj­tások szereztek részvételi jo­got a járásból. Szerdán, 24-én a televízió Kuckó műsora ren. dez fórumot a veresi úttörő­táborban, ahová erre az al­kalomra soproni pajtásokat is várnak. Pénteken, 26-án pedig a Csillebércről, az or- Si^jígos úttörőtársadalom-kuta- tó verseny- résztvevői látogat­nak el Túrára, ahol Bartók Béla nyomát követik: a nagy zeneköltő e Galga menti köz­ségben is gyűjtött népdalokat. Ugyancsak országos döntőre készül a zsámbciki tánccso­port is. Továbbképzés is — Hány diák üdülhet az idén a boglárlellei városi-já­rási táborban? .— Száznyolcvan ötödikes pajtásnak rendezzük meg a kísérleti őrsvezető- és rajtit­kárképző tábort, ilyen csak négy lesz az idén az egész országban. Rajtuk kívül még majdnem ezer kisdobos es úttörő utazik a Balaton part­jára. Öt turnusban tíz-tíz na­pot tölthetnek a magyar ten­ger partján. A tábort idejé­ben felújították, kifestették a faházakat, kicserélték a vil­lanyvezetékeket. — Ha az időjárás is kedvez, élményteli napok várnak a tanutókra. A táborvezetőség minden csoportnak gazdag programot állított össze, ami. bői nem hiányzik a kirándu­lás, az őrsi portya, a fürdés, a Ki mit tud?, s az ügyességi játékok. Az üdülés mellett továbbképzések is lesznek: az őrsi krónikások, sportfe­lelősök, zászlósok, nótafák gyarapíthatják ismereteiket. Galgc-expedíció — Tavaly sikeresek voltak a csapatok önálló kísérletei is. Az idén is lesz folytatá­suk? — Igen. Három úttörőcsa­pat, a két isaszegi és a péceli a Szelidi-tóhoz indít kerék­pártúrát. Az országos ván- dortáborokba hét csapat paj­tásai közül szerveztek cso­portokat. A csömöri, a nagy- tarcsai, a veresegyházi, az erdökertesi, a kartali, a sza­dai és a hévízgyörki csapatok önálló táborokat rendeznek a többi között Mezőkövesden, Bogácson és a Mátrában. — Az idén is útjára indul a hagyományos Galga-expedí- ció, amelyet a túrái Gagarin úttörőcsapat vitt diadalra már évek óta. A fentieken kívül az úttörőelnökség együtt­működve a szadaiakkal, az ottani táborban is tart két turnust, egy báb- és játékké­szítő és egy komplex népmű. veszeti képzést. G Z. Három témakörben Pályázat krónikaíróknak A Hazafias Népfront váro­si bizottsága és a gödöllői helytörténeti gyűjtemény -eb­ben az évben is meghirdeti krónikaíró- és helytörténeti pályázatát egyéneknek és kö­zösségeknek a következő té­macsoportokban és formák­ban: Egy-két évet vagy hosszabb jellegzetes időszakot, például tervciklust felölelő esemény- naptár egy-egy üzem, intéz­mény, vállalat, szövetkezet, üzemegység, brigád, stb. éle­téről, munkájáról. A város gazdasági, társadalmi, politi­kai, közművelődési életének éves krónikája személyes ta­pasztalatok és dokumentumok alapján. A társadalmi, politi­kai, kulturális szervezetek, sportegyesületek tevékenysé­ge, tisztviselők és tisztségvi­selők visszaemlékgzé&m. Történeti'jellegű feldolgozá­sok. A város egy-egy korsza­kának, településrészének, la­kótelepek, épületek, szobrok története. Üzemek, gyárak, szö­vetkezetek, termelőszövetkeze­tek története. A helyi mun­kás- és agrárszocialista, föld- munkás-mozgaLmak - emlékei, a koalíciós korszák {1945—47.) története, haladó pártok és mozgalmak törtéfteté, az ezek­ben részt vevő kiemelkedő sze­mélyiségek biográfiája. Vissza­emlékezések, leírások állami hivatalok, szervezetek, oktatá­si és egészségügyi intézmé­nyek életéről. Isaszegi színvilág Asszonyok beszédes klubja Kézimunkaszakkör vagy asszonyklub? — kérdezem Fejéregyházi Lászlót, a.z isa­szegi művelődési ház igazga­tóját, amikor benyitunk a ház egyik tágas helyiségébe, ahol asszonyok varrnak, be­szélgetnek. Farkas Istvánná — akiről később kiderül, hogy az asszonyok közösségének vezetője — tréfásan igazít útba- — Ahol tizenöt-húsz asszony együtt van, az fel­ér egy országos kirakodó vá­sárral. mert akkora zsivajt csinálnak. És tényleg, szinte minden­ki egyszerre beszél, s ahogy a tűvel öltögető kezek nem pihennek, ugyanúgy nem pi­hen a szó sem az asszonyok ajkán. A szomszédról — Novemberben lesz öt éve, hogy összejárunk. Poló- nyi Péter, akkori járási köz­művelődésügyi felügyelő be­szélt. rá bennünket, próbál­juk összegyűjteni a régi isa­szegi hímzésmintákat, és élesszük újjá, szerettessük sük meg az itt élőkkel a mág-már elfelejtett motívum­kincset. Ma tizenkilencen va­gyunk együtt — . mutat asztalok mellett ülő asszo­nyokra Farkasné. Nagy Ferencné, Kaposvári Józsefné, Palotai Istvánná, Palaga Mártonná, Heusz Ist­vánná, Sárán Jánosné, Le- hoczki Jánosné, Hídvégi Ist­vánná, Rajta Józsefné, Sza- badszki Istvánná, Ragács Jó­zsefné, Szmolicza Istvánná, Bircsák Józsefné, Sbribek Fü- löpné, Simon Józsefné, Sza­mosi Andrásné, Proksza Pai­ne, Magyari Károlyné, mutat­koznak be sorra a asszonyok, miközben azt kérem, minden­ki mondjon magáról vagy szomszédjáról, valamit. Az utóbbit szívesebben vállalják,' s ki-ki a szomszédjáról be­szél. így tudom meg, hogy Bir­csák Józsefnéék tizenegyen voltak testvérek. Kilencen ma is élnek. Heusz Istvánné- nak is népes a családja. Tíz unoka köszönti a névnapján, születésnapján, kántál az ab­laka alatt karácsony estéjén, kölnivízzel permetezi húsvét reggelén és a nagymamának is tíz unoka névnapját, szü­letésnapját kell számon tar­tania. — Még az a jó, hogy egyformán jut is, marad is mindegyiknek — nevet a tízunokás nagymama. Sza- az badszki Istvánnéról kiderül, hogy ma is saját kemencéjé­ben süti a kenyeret és a há­tán hordott rözsével fűti ki a kemence földjét. Farkasné tanácstag, vb-tag. Ismeri a falu ezernyi gond­ját, vérében van a közéletiség, mindennapjaiban él a község­politika. A család és a falu — Mi valósul meg az idén községi erőből? Valószínűleg a Béke utca. A hallottakon az asszonyok el vitatkoznak. Van, aki mást tartana fontosabbnak, de Far­kasné mértéktartó nyugalom­mal _ magyarázz, hogy sürgős­ségi’ sorrend is van a vilá­gon, még otthon, a családban sem lehet egyszerre mindent megcsinálni. A tanácstag ér­veit elfogadják az asszonyok, s én ismét megkérdezem Far- kasnétól, hogy ez az aktív közösségi klub-e vagy szak­kör? Az asszonyok eldöntik. — Klubba járunk, de szak­köri munkát is végzünk, ha a kézimunkázás, a hagyo­mányápolás szakköri tevé­kenységnek számít — mond­ja Farkasné —, de az a leg­fontosabb, hogy van a falu­ban egy asszonyi közösség, amelyik hetenként összejön, beszélget, véleményt cserél a falu, a család gondjairól, örö­meiről. Vagy nem ezeknek a baráti köröknek a létrehívá­sa erősítése, ápolása a nép­művelők legfontosabb köte­lessége? — Az igazgató igen­nel felel a kérdésre, s hozzá­teszi: az asszonyokkal való hetenkénti találkozás frissítő, kedvet és erőt nyújtó élmény mindennapi tevékenységéhez. Nyíregyháza — Hát azt tudja-e, kérdezi Nagy Ferencné, hogy Bárdos Lajos 1917-ben Isaszegen is gyűjtött népdalokat. — Nem tudtam, nem hallottam róla. Az asszonyok tudták, mert gyorsan elkezdték a dalt, amelynek lelőhelyéül Isasze- get jelölte meg Bárdos La­jos: — Icipici muskátlinak körül csipkés a levele. Száll a dal, miközben a kezek szorgalmasán öltöget- nek. Hímezik az isaszegi mo­tívumokat. Fejéregyházi Lász­ló már az utcán mondja. — A péceliek kérdésére a szövetkezetek megalakulásá­nak 35. évfordulóját kézimun­ka-kiállítással köszöntik az asszonyok. Négy munkájuk a Nyíregyházán hamarosan megnyíló országos kézimunka­kiállításra is eljutott. Látták már a munkáikat Dunaújvá­rosban, és természetesen a járásban rendezett bemutató­kon is. Sajnos, sokan idegen­kednek a mi anyagunktól. Nem tartják az isaszegi szí­neket igaznak. Pedig az itte­niek színvilága, motívumkin­cse is része néphagyománya­inknak. F. M. Tanácstagok tapasztalatai. Egyesületek, közművelődési, kulturális szervezetek és tár­saságok (gödöllői művésztelep, szőnyegszövő iskola, amatőr művészegyüttesek) története. Történelmi, társadalmi osztá­lyok, rétégek, csoportok (bel­területi gazdák, környező ma­jorbeli cselédek, agrárproletá­rok, úri földbirtokosok) helyi történelmi fejlődése, családok es nemzedékek élete, az élet- és lakáskörülmények változá­sa, a művelődési és szórako­zási szokások módosulásai. Gazdaságtörténeti tanulmá­nyok a koronauradalomról, az erdészetről, a helyi kisiparról, kismesterségekről, vendéglá­tásról, kereskedelemről. Tárgy- együttesek gyűjtése elsősorban a kismesterségekről, leírással, részletes kísérőszöveggel. Gödöllői vonatkozású----ok­mány ok, igazolványok, egyéb iratok, plakátok és más nyom­tatványok, kalendáriumok, ré­gi újságok gyűjtése. Színes dia- és fekete-fehér képek, fény­képsorozatok személyekről, eseményekről, műemlékekről, építkezésekről — kísérőszö­veggel. Jelentős eseménye­ket rögzítő magnófelvételek, magyarázattal, értékelő fel­dolgozással. Gödöllői tárgyú néprajzi, életrajzi, földrajzi, gazdasági, nyelvészeti dolgozatok. Jelen­tős személyiségek, érdekes em­berek portréja. Viselet, szo­kások, népi gyermekjátékok, tájegységek fejlődése, történe­te, a gödöllői táj nyelv (az iző- höz hasonlító, belterületi és a palócos külterületi) népköltés, népmesék gyűjtése. Gazdálko­dás, erdőművelés, vadászat. Gödöllő a magyar irodalom­ban és a történelemben. A pályaműveket két pél­dányban, lehetőleg gépelve ké­rik beküldeni a városi Hely- történeti gyűjteménynek, Sza­badság tér 5. Határidő: 1981. december 1. Eredményhirde­tés: 1982. március. Maximálás terjedelem: 40 gépelt oldal, magnószalagon, kazettán 90 perc. Valamennyi pályamű a kiírók tulajdonába megy át. Pályadíjak: témacsoporton­ként 1—1 1500 forintos első, 1— 1 1000 forintos második és 2— 2 500 forintos harmadik díj. Diákklub A mozgássérültekért Lehr Ferenc, a volt Gúnya, együttes egyik tagja lesz a vendége a diákklubnak szom­baton, 20-án, este hattól a gödöllői művelődési házban. A bevételt a mozgássérültek alapjára ajánlották fel a klub tagjai. Városi moziműsor Piedone Afrikában. Színes olasz kalandfilm, 4, 6, 8 óra­kor. ISSN 0133—laaí (GftrtOlirti Hírlap) » 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom