Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-17 / 140. szám

1981. Jümtrs 17., SZERDA %MAa0 Heti jogi tanácsok A munkahelyi alkoholszondázás a dolgozó testi épségét is védi • Fiatal házasok, sokgyermekesek további kedvezményre jogosultak A A dolgozónak munkára képes állapotban kell megje­lennie munkahelyén. Olvasónk azt panaszolja, hogy a vállalat megsérti sze­mélyiségi jogait, mert regge­lenként alkoholszonda-vizsgá­latot rendel el. Hasonló ügy­ben írt hoizzánk I. P. is ler velet, amelyben azt említette, hogy náluk még a kollektív szerződésben is leírták, hogy a dolgozó köteles a vállalat fel­hívására alkoholszonda-vizs­gálatnak alávetnie magát. A kérdéssel valóban sok vál­lalati kollektív szerződés fog­lalkozik. Nyilvánvalóan ennek szükségessége az adott helye­ken indokolt. Az általános bí­rói gyakorlat értelmében a leg­súlyosabb fegyelmi büntetés is kiszabható a munkahelyi ita­lozásért. Bár számos intézke­dés látott napvilágot, hogy munkakezdés előtt egyes he­lyeken — tisztelet a kivétel­nek — ne féldecizéssel kezd­jék a dolgozók a napot, az ered­ménnyel mégsem elégedettek az illetékesek. Számtalan üze­mi balesetet idézett elő az ita­lozás, akár úgy, hogy valaki bent a munkahelyén dugiban ivott, akár úgy, hogy már elég­gé rózsás hangulatban érke­zett. Nyilván ilyen okok is közrejátszottak abban, hogy általánosságban is foglalkozni kellett a munkára képes ál­lapotban való megjelenéssel. Mert bár a Munka Törvény- könyve 34. §-a félreérthetetle­nül kimondja, hogy a dolgozó köteles a kijelölt időben és helyen munkára képes állapot­ban megjelenni, de sokszor és sok helyen ezt figyelmen kí­vül hagyják, sőt a munkahelyi vezetők is elnézőek még ma is. Ma. amikor a munkaidő jobb kihasználásáért, a munka ha­tékonyságának fokozásáért mindent meg kell tennünk, ak­kor valóban időszerű és he­lyes, ha a kollektív szerződé­sek is foglalkoznak ezzel a kér­déssel és a lehetőséghez ké­pest törekednek meghatároz, ni, hogy mit kell érteni a munkára képes állapot alatt. A munkavédelemről rendelke­ző 47/1979. MT. számú rendelet kimondja, hogy a dolgozó kö­teles olyan állapotban megje­lenni munkahelyén, amelyben biztonságosan kéoes dolgozni. Márpedig — és úgy hisszük, ahhoz nem fér kétség — alko­holos befolyásoltság gátja a biztonságos munkának. Kérdés tehát, ha a dolgozó az alkoholszonda-vizsgálatnak nem veti alá magát, fegyelmi vétséget követ-e el, és milyen hátrányok érhetik emiatt? Elsőként írt olvasónk úgy ér­zi, hogy személyiségi jogait sértik meg, ha őt bármikor szondavizsgálatra kötelezi a vállalat. Ehhez az érzéshez annyit te­hetünk hozzá, hogy a Munka Törvénykönyve szerint, a jo­gok gyakorlása és a kötele­zettségek teljesítése során, a munkáltatónak, és a dolgozó­nak kölcsönösen együtt kell működnie. Természetesen a munkáltató sem élhet vissza e jogával, és adott esetben sze­mélyhez fűződő jogokat is sért­het, ha például személyi bosz- szúból, hosszabb időn át. eset­leg többször is alaptalanul megismételtetik a dolgozóval a szondázást. Ilyen esetben a dol­gozó kellő indokkal megtagad­hatja a szondázást, tehát emiatt fegyelmi vétség nem ál­lapítható meg terhére. Akkor sincs ok fegyelmi eljárásra, ha a dolgozó azért tagadja meg a szondázást, mert azt nem az arra jogosult rendelte el. Véle­ményünk szerint, ezt a válla­latok szervezeti-működési sza­bályzatában kell rendezni és ha a dolgozó kellő alap nélkül tagadja meg a szondavizsgála­tot, ellene jogosan indíthat a munkáltató fegyelmi eljárást. Természetesen nehéz az egyes eseteket egymástól el­különíteni. De ha nyilvánvaló, nem azért szondáztat a szolgá­lati felettes, hogy meggyőződ­jék róla: a dolgozó alkoholos befolyásoltság alatt van-e, ha­nem egyéb, az előbbiekben említett személyes természetű okból, akkor az személyhez fűződő jogokat sérthet. Ellen­kező esetben azonban ilyenről Szó sem lehet. Ehhez még any. nyit, hogy aki az alkoholszon­da-vizsgálatot kellő alap nél­kül megtagadja, azt a dolgo­zót a további munkától el le­het tiltani, és az eltiltás idejé­re munkabér nem illeti meg. A Legfelsőbb Bíróság ki­mondta állásfoglalásában — a dolgozó érdekében —, ha a dolgozó az alkoholszonda-vizs­gálat pozitív eredményét vi­tatja, e kérdés eldöntése ér­dekében, oz arra illetékes egészségügyi intézménytől (or­vosi rendelőtől, kórháztól, stb). véralkohol-vizsgálatot kérhet. A A tanácsi értékesítésű la­kásokról és a takarékpénztár által építtetett lakások értéke- sítéséről. Két olvasónk is felvilágosí­tást kért ez ügyben. A tanácsi értékesítésű laká­sok eladási ára rögzített. Az építési költség és az el­adási ár közötti különbözetet az állam vissza nem térítendő tá­mogatásként nyújtja a lakás- vásárlónak. Előtörlesztésként a szociálpolitikai kedvezmény és az állami támogatás együt­tes összegével csökkentett la­káseladási ár 10 százalékát kell a vásárlónak előtörlesztés­ként megfizetnie. A takarékpénztár a lakásár 90 százalékáig nyújt kölcsönt, 35 évre, 1 százalékos kamat mellett. Mivel az új lakástu­lajdonosoknak a beköltözéskor egyéb kiadásaik is vannak (bú­torozás, stb.) a kölcsön havi részlete a törlesztés első 5 évé­ben 20 százalékkal mérsékelt összegben kerül megállapítás ra, ami lényeges könnyítést je­lent. Fiatal házaspárok eseté­ben, háromgyermekes csalá­doknál a mérséklés 30%lehet. Tanácsoljuk olvasóinknak, a helyi takarékpénztártól érdek­lődjék meg a részleteket. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Az örökös felelősségéről Egy idős ember, aki az egyik Pest megyei községben lakott, elhunyt, örököse a fia volt, aki a hagyatékot meg­kapta. Nem sokkal később je­lentkezett egy vállalat, amely bejelentette, hogy az elhunyt üzletvezetője volt és leltár­hiánya keletkezett. Az ennek megtérítésére kötelező hatá­rozatról postán akarták érte­síteni, de az irat azzal jött vissza, hogy a címzett meg­halt. A közjegyző közölte a vállalattal, hogy a hagyatéki eljárás jogerősen befejeződött, ezért az örökös ellen a leltár­hiány összegének megtéríté­séért pert indítottak. A Pestvidéki Járásbírósága keresetet azzal az indokolás­sal utasította el, hogy a válla­lat követelése az örökössel szemben nem érvényesíthető, mert az illető a munkaügyi jog szabályai szerint nem fe­lelős. Ezt az ítéletet a Pest megyei Bíróság helyben hagy­ta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a döntést hatályon kívül helyezte és a következőket mondta ki: — Azt kell eldönteni, hogy az elhunyt üzletvezetőnek éle­tében kézbesítették-e a kárté­rítési, illetve a leltárhiány megfizetésére kötelező határo­zatot. Ebben az esetben ez nem történt meg, ezért az örökössel szemben munka­ügyi vita nem indítható, ami azt jelenti, hogy az ügyben munkaügyi bíróság nem jár­hat el. A járásbíróság tehát tévedett, mert a vitát neki kell elbírálnia. Meg kell álla­pítani azt is, hogy az elhunyt üzletvezetőnek a munkaügyi jogszabály szerint a vállalat­tal szemben keletkezett-e, és milyen összegű megtérítendő tartozása. Amennyiben igen, úgy azt az örökösnek a Polgá­ri Törvénykönyv értelmében meg kell térítenie. Egymagá­ban ugyanis az, hogy a leltár­hiány megfizetésére kötelező határozatot az üzletvezető ha­lála miatt nem lehetett kézbe­síteni, nem zárja ki, hogy az elhunytnak a vállalattal szem­ben tartozása keletkezett, amiért az örökös a hagyaték tartozásra vonatkozó jogsza­bályok szerint felel• Negyedmillió késedelmi díj Egy megyei beruházási vál­lalat a helybeli állami építő­ipari vállalattal 38 lakásos la­kótelepet építtetett. A munka átvételekor nagyon sok hibát állapítottak meg, amit a kivi­telező időben nem javított ki. Ezért a beruházási vállalat 500 ezer forint késedelmi kötbér fizetéséért pert indított ellene. Az építőipari vállalat egy­részt arra hivatkozott, hogy a javítási munkálatok elvégzé­sével hibáján kívül késett, másrészt, hogy a hiányosságo­kat időben megszüntette. Az ügyben végső fokon döntő Leg­felsőbb Bíróság ezt a védeke­zést nem fogadta el, mert a vállalat a késedelmét kimen­teni nem tudta. Sem a laká­sokat, sem a közös helyisége­ket érintő munkával nem ké­szült el határidőre. A fizeten­dő kötbér összegét azonban, a keresetben szereplővel szem­ben 50 százalékkal mérsékel­ve, 250 ezer forintban állapí­totta meg a Legfelsőbb Bíró­ság, mert a hibák mennyisé­gét, jellegét és a kijavítás kö­rülményeit figyelembe véve, a mulasztással ez áll arányban. Az indokolás szerint az épí­tőipari vállalat a hiánypótlás elvégzésével — mint saját je­lentéséből kiderül — két hó­napig késedelemben volt. Ezt részben el is ismerte. A javí­tásban semmi sem akadályoz­ta. Az általa felhozott bizo­nyítékok a késedelem kimen­tésére nem alkalmasak. Nem tűnik ki felőlük, hogy az át­adási-átvételi jegyzőkönyvben feltüntetett valamennyi hiba szakszerű kijavítása határidőn belül megtörtént, tehát mu­lasztásért felelősséggel tarto­zik. Jó, ha tudja Módosult a jövedelemadózás Q Tíz nap rí Igazságügyi szakértői iroda létesítéséről tájékoztat a Ma­gyar Közlöny 30. száma, amely tartalmazza a 2/1981. (V. 23.) IM. sz. rendeletét. A takarékcsekk beváltásá­ról ugyancsak a Pénzügyi Közlöny 9. számában találnak az érdekeltek fontos közle­ményt, és a rokkant gépjár­mű-üzembetartók kötelező felelősségbiztosítási díjmentes­ségéről. A földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény végrehajtása tárgyában ki­adott 36/1967. (X. 11.) Korm. sz. rendelet egyes rendelkezé­indeleteibcl seiijek módosításáról a 16/1981. ÍV. 28.) MT. sz. rendelet ren­delkezik (Magyar Közlöny 21. sz.). Zártkertekben út- és köz­művek létesítéséről ugyanitt jelent meg a kormány 1016/1981. (V. 28.) MT. sz. ha­tározata. A nagyüzemileg nem hasz­nosítható földek tartós hasz­nálatba adásáról szóló 6/1977. (I. 28.) MÉM-ÉVM-PM-IM sz. együttes rendelet módosításá­ról kiadott 9/1981. (V. 28.) MÉM-ÉVM-PM-IM, rendelete­ket is a Magyar Közlöny 31. száma tartalmazza. A jogról mindenkinek III. Szabálysértési eljárások nak ki. Ennelk legalacsonyabb összege 100, legmagasabb mér­téke pedig 5 ezer, kivételes esetekben 10 ezer forint. A büntetés kiszabásánál sokolda­lúan mérlegelik az eset összes körülményeit, az elkövető egyéniségét, a társadalomhoz a munkához való viszonyát. Büntetés helyett figyelmezte­tést általában akkor alkalmaz a szabálysértési hatóság, ha — az elkövetett cselekmény sú­lyára, jellegére, az elkövetés körülményeire, valamint az el­követő személyére való tekin­tettel — már ettől is kellő ne­velés hatás várható. Általában nem indokolt pénzbírságot ki­szabná például akkor, ha ki­sebb értékű bolti lopást követ el egy idős, alacsony nyugdíj­jal rendelkező személy, aki ko­rábban még soha nem ütközött össze a törvényekkel. Tizenöt napon belül A határozat ellen fellebbe­zéssel lehet élni. illetőleg kifo­gást lehet tenni. Ezt mindig a felettes, a másodfokú szabály­sértési hatósághoz kell címezni — községi szakigazgatási szerv eljárása esetén a járási hiva­talhoz és így tovább —, de azt az első fokú határozatot hozó hatóságnak kell benyújtani. A másodfokú hatóság a fellebbe­zésről 30 napon belül köteles dönteni. Fontos tudnivaló, hogy a fellebbezést a határo­zat kihirdetésekor vagy a kéz­besítéstől számított 15 napon belül kell megtenni. D. A. Következik: Az óvodától az egyetemig A háztáji és kisegítő gazda­ságok jövedelemadójára vo­natkozó új rendelkezések sze­rint mezőgazdasági tevékeny­ségből elért, az átlagosnál lé­nyegesen magasabb árbevétel­nek az számít, amely az adó­évet megelőző évben megha­ladta a 150 ezer forintot. A jö­vedelemadó alapját az adó­évet megelőző évben növény- termelésből, állattartásból, va­lamint az egyéb mezőgazdasá­gi tevékenységből származó ár­bevétel jelenti, kivéve a szarvasmarha és a tej értéke­sítéséből eredő árbevételt, ame­lyek adómentesek. Fontos tud­nivaló, hogy az adó megha­tározásánál árbevételként kell figyelembe venni a gazdálko­dással összefüggő olyan be­vételt is. amely saját termelé­sű, illetőleg előállítású termé­nyek, termékek ipari feldolgo­zásából keletkezett. A külön jövedelemadó alap­ját sertésenként 1500 forinttal csökkenteni kell, ha a sertést szocialista gazdálkodó szerve­zet részére értékesítik. A kü­lön jövedelemadó kiszámításá­nál az árbevételnek az alábbi százalékokat kell figyelembe venni: — hibrid húscsirke és hib­rid tojás, valamint bébipulyka értékesítésénél a 10 százalékát; _ naposcsibe, vegyes hasz­nosítású tyúk és csirke, vala­mint gigant pulyka értékesíté­sénél a 15 százalékát; — húscsirke, májliba és pe­csenyekacsa, valamint sertés értékesítésénél 20 százalékát. (Ha a sertést szocialista gaz­dálkodó szervezet részére ér­tékesítette a kistermelő, a 20 százalékot természetesen a ser­tésenként már 1500 forinttal csökkentett összegből kell ki­számítani.) Nem kell árbevételként fi­gyelembe venni a gazdálko­dással össze nem függő (pél­dául önálló ipari, vagy keres­kedelmi tevékenységből szár­mazó) bevételeket, valamint az egyéb nem árueladásból szár­mazó bevételeket (például tiszteletdíj). Ha a kistermelő adóbejelentési kötelezettségé­nek nem tesz eleget, vagy az általa beszolgáltatott adatok az adózás alapjául nem fogadha­tók el. az adóalapot becsléssel kell megállapítani. A sertés értékesítéséből származó árbe­vételről azonban csak akkor kell bejelentést tenni, ha an­nak összege az említett 1500 fo­rintos kedvezmények bevoná­sával is meghaladja az évi 150 ezer forintot, figyelembe véve természetesen az esyéb mezőgazdasági árutermelésből származó árbevételt is. Személygépkocsi-bérlet Május 12-én jelent meg a közlekedés- és postaügyi mi­niszter rendelete a reprezenta­tív közületi személygépkocsik bérletéről szóló szabályok mó­dosításáról. Az új rendelkezé­sek szerint a közületi szervek a Közlekedési- és Műszaki Vál­lalattól tőkés viszonylatból származó személygépkocsit vagy szocialista országban gyártott nagy értékű, repre­zentatív személygépkocsit a következő esetekben bérelhet­nek: a.) járandósági személy- gépkocsira jogosult személy külföldi vendégének, illetve, b) személyi használatú sze­mélygépkocsira jogosult sze­mély hivatalos külföldi vendé­gének belföldi utazásához. A Vác és vidéke ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIEBET a Főt, Sallai Imre u. 1. sz. alatti, Mozdony nevű, szoros elszámolási vendéglő vezetésére Pályázati feltételek: az üzlet típusának megfelelő vendéglátói végzettség és erkölcsi bizonyítvány. VÁCI ÁFÉSZ áruforgalmi főosztálya Vác, Erzsébet u. 22. Telefon: 13-600. Ságok munkáját. Egyes sza­bálysértések (például tulajdon elleni szabálysértés, megánlak- sértés) felderítésében a rend­őrség is közreműködik. A sza­bálysértések miatt a tanácsi szabálysértési hatóságok, a rendőrség és a törvényben meghatározott egyébb szervek járnak el. Általában egy személy, a szabálysértési ügyintéző bírál­ja el a feljelentéseket, folytat­ja le az eljárást és hozza meg a határozatot. A községekben azonban a tanács által válasz­tott bizottság is eljárhat. Ha a szabálysértés tényállása tisz­tázott és a nevelő hatás így is elérhető, a szabálysértési ható­ság tárgyalás nélkül határoz. Ha azonban a szabálysértés elzárással sújtható, vagy arra egyébként van szükség, a szabálysértések elbírálása tár­gyaláson történik. Különösen a társadalomra fokozottan veszé­lyes ügyekben — például ár­drágítás, joaosulaVan kereske­dés. vásárlók megkárosítása — tartanak általában tárgyalást, valamint azoknak az elköve­tőknek az esetében, akiket már korábban — esetleg többször is — bírságoltak. A pénzbírság A szabálysértési cselekmé­nyek miatt a hatóságok leg­gyakrabban pénzbírságot szab­Az állampolgárok dolgát egy­szerűsíti, hogy a tanácsi ügy­félszolgálati irodákban megfe­lelő nyomtatvány áll rendelke­zésre a feljelentés megtételére. A feljelentést azonban nem­csak a nyomtatványon lehet tenni. Lehetőség van szóbeli feljelentésre is. Ezt a szabály­sértési hatóságnál foglalják írásba. A szabálysértések gyorsabb és eredményesebb elbírálása ér­dekében lehetőség szerint cél­szerű a feljelentést rögtön az eset elbírálálsára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ha­tóságnál megtenni. Jó tudni, hogy az eljárásra általában az elkövető állandó lakhelye sze­rinti szabálysértési hatóság az illetékes. Nevelő hatás Mit kell tartalmaznia a fel­jelentésnek? Feltétlenül meg kell nevezni az elkövetett cse­lekményt. az elkövetés körül­ményeit. helyét, idejét és mód­ját. Célszerű megjelölni az el­követő foglalkozását, munka­helyét, sőt. ha lehet, keresetét, vagyoni és családi körülmé­nyeit is. Fontos feltüntetni a feljelentésen a rendelkezésre álló bizonyítékokat. így pél­dául a tanuk nevét, címét. A feljelentés alapossága, pontos­sága igen fontos, mert ez meg­könnyíti, meggyorsítja a ható­Az államigazgatási szervek évente mintegy 400 ezer sza­bálysértési feljelentést bírál­nak el. Ebből is kitűnik, hogy milyen sok állampolgárnak akad dolga a szabálysértési hatóságokkal. Feljelentés alapján Az alighanem köztudott, hogy a szabálysértések kategó­riájába azok a társadalomra veszélyes cselekmények tartoz­nak. amelyek kisebb súlyúak annál, hogy velük bűncselek­ményként a bíróságoknak kell­jen foglalkozniuk. Szabálysér­tésként bírálják el a hatósá­gok például a kisebb, ezer fo­rint alatti értékű lopásokat. így, elsősorban a bolti lopáso­kat. Nemrégiben a jogszabá­lyok több kisebb jelentőségű bűncselekményt ugyancsak szabálysértésnek nyilvánítot­tak. így például a becsületsér­tés és a magánlaksértés eny­hébb eseteit, valamint az 500 és 1000 forint közötti tulajdon elleni cselekményeket. (Ko­rábban az ötszáz forint feletti kárértékű ilyen cselekmények már bűncselekményeknek mi­nősültek.) A szabálysértési eljárás fel­jelentés, vagy a szabálysértés' hatóság részéről eljáró sze­mély észlelése, vagy tudomása fanján indul meg. A feljelen­tést bármely személy vagy szerv megteheti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom