Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-16 / 139. szám

Sportöltöző épül Kartalon Két évvel ezelőtt kezdték el Kartalon a sportpálya melletti kétszintes öltöző építését. A munkálatok lassan haladtak, hi­szen rengeteg szabad napra volt szükség a lakosság részéről, amíg az építkezés elérte jelenlegi stádiumát. Most a belső vá­laszfalakat húzzák fel a kőművesek, s előreláthatólag augusz­tus közepén már átadásra kész állapotban lesz. A képen: Ma- gony István és Szabó István a falazáshoz készíti a maltert, a háttérben az öltöző épülete. Cl ttörö-űrszond a Interjúcsokor a jubileumról Halihó! Úttörőnek lenni jó! Ezzel az ismert felkiáltással címezték a túrái pajtások lap­jukat, az Úttörő Űrszondának idei hetedik számát, amelynek címoldalán a jubiláló mozga­lom 35. évfordulóját köszöntő cikket olvashatunk. A Nyári figyelő rovatban számolnak be arról, hogy me­lyik raj hova látogat a szün­időben : a Ságvári Szilvásvá­radra, a Dobó a budai-he­gyekbe, a Radnóti Egerbe, a Móra raj pedig Pécsre tesz egy-egy kirándulást. Az or­szágos hagyományőrző talál­kozóra nyolc túrái pajtás uta­zik hamarosan, hárman pedig a sikondai országos fotós szaktábor résztvevői lesznek. Augusztus elején ötvennyolc túrái pajtás is lakója lesz a boglárlellei úttörőtábornak. Kardos Imre, a túrái iskola igazgatója köszöntő levelét is közli a Gagarin úttörőcsapat hatodik éve megjelenő újság­ja, amelyben a mozgalom lé­nyegét eleveníti fel, s üdvözli az úttörőkorból már kinőtt egykori diákokat is. Benke Magdolna az Isasze- gen több mint ezerötszáz gye­rek részvételével megtartott majálisról számol be, majd az ifjú riporterek rövid interjúit közük két teljes oldalon, ame­lyeket a jublieum alkalmára készítettek egyebek közt Bal­ia Jánossal, a járási pártbi­zottság első titkárával, Ne- moda István megyei úttörőel­nökkel, Pálinkás Istvánná or­szággyűlési képviselővel, Már­ton Andrással, a KISZ járási bizottsága titkárával, Novák Lászlónéval, a járási hivatal művelődési osztályának veze­tőjével és Kommárné Gerőcs Edit járási úttörőelnökkel. Az interjúcsokor Varró Marietta, Tóth Erzsébet, Tóth Mária, Kuthi Éva és Semperger Ág­nes riporteri munkáját dicsé­ri. Az újság krónika rovatá­ban ezúttal Polonkai Béláné kisdobosvezető visszaemléke­zéseit közük, amelyben a régi táncegyüttesről, a mese-aka­dályversenyekről szól és arról vall, hogyan készültek saját gyűjtésű dalokkal, illetve tán­cokkal egy-egy versenyre vagy éppen a helybeli terme­lőszövetkezet zárszámadási ünnepségére. Eredményesen folyik a szo­cialista munkaverseny a ke- repestarcsai Szilasmenti Tsz- ben. A közelmúltban negyven­öt brigád tavalyi munkáját ér­tékelték. A V40 brigádtagnak éppen a fele nő. A közösségek közül hat ért el aranykoszorús fokozatot, kö­zülük a Kerekes József nevét viselő gyógynövénytermelő bri­gád a téesz kiváló brigádja cí­met is elérte, míg az Omega, Tangazdaság Ónozott lemeztepsik Nem volt hiábavaló tavaly a KGM Technika Házában rendezett hiánycikk-kiállítás megrendezése. Kivált nem a gödöllői tangazdaságnak, ahol úgy döntöttek, hogy beren­deznek egy műhelyt a bádog­tepsik gyártására, amelyeket különböző nagykereskedelmi vállalatok megbízásából vál­laltak. Az idén eddig több mint százhetvenezer tepsit gyártottak részükre, s még to­vábbi százezer készítésére ke­rül sor. A Vídia nagykereske­delmi vállalat most az ónozott lemeztepsik gyártására kérte fel a gazdaságot. időszaki Intézet Üzemmódmérő Mivel tölti idejét a kom­bájn, a traktor, a lucemabeta- karító: munkában van, for­dul egyik sorról a másikra vagy éppen üresen jár? Ezek­re a kérdésekre ad választ az a műszer, az úgynevezett üzemmódmérő, amelyet a MÉM Műszaki Intézetben fejlesztet­tek ki. Segítségével a gépek ál­tal megtett út is meghatároz­ható. A folyamatosan ellenőr­zött adatok kinyomtatva, bi­zonylat formájában állnak a kutatók rendelkezésére, de a műszer a gyakorlatban is jól hasznosítható. Fenyőharaszt Konyha és étterem A gödöllői tangazdaság ezer dolgozója közül több mint nyolcszáz veszi igénybe az üze­mi étkeztetést. A gazdaságban öt év alatt kilenc és fél millió forintot fordítottak az étkezte­tés fenntartására. A dolgozók által befizetett összeg minden egyes forintjához a nagyüzem egy forint harminc fillérrel já­rult hozzá. Az idén tovább bő­vítik az étkeztetés lehetőségét, mivel a fenyőharaszti kerület­ben új konyhát és éttermet alakítanak ki. amely az érintésvédelmi teen­dők ellátására hivatott, a téesz kiváló ifjúsági brigádja kitüntetést is kiérdemelte. A szocialista brigádok tag­jai egy év alatt összesen több mint 30 ezer óra társadalmi munkát végeztek, közülük 108-an adtak vért. Munkájuk közben, az előírt takarékossági törekvések realizálásaként több mint 3 millió forintot spórol­tak meg a gazdaságnak. Szilasmenti Tsz Nők és fiatalok brigádja T a Iái hozás V eresegyházon Öregségére jött meg a kedve A hagyományőrző népi együttesek Veresegyházon rendezett országos találkozó­jának tapasztalatairól, a lá­tott műsorokról még sokáig beszélnek a néptánc és nép­rajz szakemberei. Szívesen emlékezik majd a találkozóra az a nyolcszáz táncos is, aki Veresegyházon mutathatta be műsorát, és ismerkedhetett más tájegységek táncaival, da­laival, az ezeket tolmácsoló emberekkel. Ismeretségek születtek, ba­rátságok kötődtek és talán né­hány lány és legény között szerelem is kibontakozott az együtt töltött két nap alatt. Ez az ismerkedés — a bagiak és a zengővárkonyiak, a számbokiak és a mecsekná- dasdiak. a galgahévíziek és az öregcserőiek — egymásra ta­lálása, örömeik és gondjaik feltárása, szakmai tapasztala- iataik kicserélése mellett a negyvennyolc óra legnagyobb értékét a közös emberi érzés dallal, tánccal való kifejezése jelentette. Először Londonban Ezek a személyes emberi kapcsolatok adják az ilyen jellegű találkozók igazi érté­két, ezek a meleg kézfogások igazolják a sokak által elmú­lásra ítélt nagv rendezvé­nyek szükségességét. Mert találkozni, beszélgetni az át­élt örömről, vagy a megszen­vedett szomorúságról termé­szetes emberi igény. Még ak­kor is, ha két kézfogás kö­zött évtizedek rohannak el, netán olyan évtizedek, mint amilyen történelemformálók, felemelők és megalázók, új- játeremtők és derékegyenesí- tők is voltak a legutóbbi év­században. A veresegyházi művelődési központ színháztermében vi­dám nóta szólt. Forogtak a párok, zengtek a citerák. Minden szék foglalt volt a nézőtéren. Az előtér ember­tengerének hullámzásának közepén ölelte át egymást két csizmás, fehér inges, mellé- nyes férfi. Tartásuk egyenes, mosolygásuk könnyesen vi­dám, csak arcuk barázdáinak mélysége árulkodik, túljutot­tak életük hetvenedik évén. Hogy van okuk az ölelésre, az összeborulásra az szavaik­ból kiderül. — 1935-ben Lon­donban találkoztunk utoljára — mondja a galgahévizi Szűcs János és szanyi kenyerespaj­tása, Tóth András igazolja szavait. Galgahévíz és London kö­zött ma is nagy a távolság, s milyen hosszú lehetett az út 46 évvel ezelőtt? Hogy ke­rült a Galga menti paraszt­legény Angliába? — 1935 júliusában, tűző meleg nyári napon arattam a határban. Mögöttem fiatal felségem szedte a rendet. Sóti József futott felénk és messziről kiabálta. — Hol­nap Londonba kell menne­tek! — Feleségemmel együtt tagja voltunk a galgahévizi bokrétának — magyarázza élete nagy kirándulását Szűcs János — és tizenkilenc bok- rétást meghívtak a London­ban rendezett nemzetközi népművészeti találkozóra. Taps és hurrá — Galgahévízről hárman mentünk. A feleségemmel és Mácsai Sándorral. Ha jól emlékszem, a szanyiak öten voltak. Azt mondta Paulini Béla, a bokrétások országos vezetője, úgy viselkedjünk, hogy az egész magyar népet képviseljük Angliában. Eny- nyi év után is úgy érzem, hogy ennek a megbízatásnak eleget tettünk. London utcáit járva sokszor megtapsoltak bennünket és tíz bemutatón, amelyen felléptünk sokszor zengett az ütemes tapssal kí­sért biztatás: Hajrá, Hungá­ria! — Előadásunkat megnézte Churchill miniszterelnök és az angol király is. Egyik al­kalommal sétáltunk London utcáin, amikor egy jól öltö­zött férfi ránk köszönt — A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VHI. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM 1981. JÚNIUS 16., KEDD Brigádok versenye Lakóhelyünk múltjáról, jelenéről Többet tudni lakóhelyünk­ről, környezetünkről, alap­jában véve ez volt a célja annak a vetélkedőnek, ame­lyet a városi-járasd művelő­dési központ és a Juhász Gyu­la városi-járási könyvtár ren­dezett a szocialista brigádok­nak a hét végén. Hasznos előkészületek . Az eseménynek azonban je­lentős előzménye volt az a felkészülési szakasz, amely­ben a vetélkedőre eredetileg benevezett több mint ötven brigád előadások, találkozók keretében ismerkedhetett meg a város és a járás nevezetes­ségeivel. Egy-egy előadás hangzott el Gödöllő és kör­nyékének természeti adottsá­gairól, gazdasági és. kulturá­lis értékeiről. Májusban autó­buszos kirándulást is szervez­tek a brigádok tagjainak, akik Galgamácsára utaztak, megtekintették a falumúzeu­mot, jártak Vankóné Dudás Jutónál, utána pedig az Erdő­kertes és Vácegres közötti Fe­kete-pusztán folytatódott programjuk főzőversennyel. A felkészülés idején igen sokan segítették a város és a járás szocialista brigádjait, a tájékozódásban, de minden­képpen dicséretes az a szer­vező munka, amelyet Florváth Péterné, a művelődési köz­pont munkatársa és Fülöp At- tiláné könyvtáros végzett. A vetélkedő elődöntőjébe tizen­négy brigád jutott. A négy­tagú csapatok végső küzdel­me, amelyet a művelődési központ Galga-tarmében tar­tottak az Agrártudományi Egyetem Bláthy Ottó, az ik- ladi Ipari *Műszergyár Zrínyi Ilona, a gödöllői Vegyesipari Szövetkezet Gagarin, a Ganz Árammérőgyár Várnai Zseni, valamint a MÉM Műszaki In­tézet Széchenyi és Rázsó Imre brigádjai között zajlott. Elsők a Ganzból A városi tanács és a mű­velődési központ az elődöntő­Az építők napján Vidám juniális Gödöllőn A tavalyi után az idén má­sodik alkalommal rendezett nagyszabású ünnepséget dol­gozói részére a Közép-magyar­országi Közmű- és Mélyépítő Vállalat. A vasárnap délelőtt kilenc órakor a gödöllői mű­velődési központ színházter­mében kezdődött műsorban előbb Vass Sándor, a válla­lat igazgatója köszöntötte a részvevőket: az építőket és családtagjaikat. Ezt követően kitüntetéseket nyújtott át. Itt is köszöntötték Safranek Gyula főépítésvezetőt, aki né­hány nappal korábban Buda­pesten vette át a Kiváló Mun­Szervusztok, magyarok! Kide­rült, hogy gróf Széchenyi Lászlóval, hazánk akkori ang­liai nagykövetével találkoz­tunk. Estére a követségen va­csorát adott a tiszteletünkre. A fogadóteremben adtunk műsort. A műsor után sokáig énekeltünk, táncoltunk együtt a követség dolgozóival és a meghívott vendégekkel. Fiatalságot idéző — Neked az volt a nász- utad! — emlékezik a szanyi pajtás. — Valóban így volt — bólint Szűcs János. — Még az akkori újságok is megír­ták, hogy keveset beszélek, ha lehet kettesben maradunk fiatal feleségemmel. Dehát akkor voltunk új házasok! — Pünkösdi királyság volt a londoni tizennégy nap. Sok szenvedés, nyomorúság, meg­próbáltatás cibált bennünket. Többször nyílt nyögésre, mint nótára a szánk. Végül min­den jóra fordult. Negyven évet lehúztam a vasútnál. Nyugdíjas vagyok. Békesség­ben élünk a feleségemmel. Készülünk az aranylakoda­lomra és esténként emléke­zünk. London, Budapest, Sá­toraljaújhely, Szolnok, Buják, Keszthely és sok-sok város, község neve ébreszt bennünk fiatalságunkat idéző emléke­ket. — Most újra táncolok a galgahévizi együttesben. Öreg­ségemre megjött a kedvem. Mondja, van ezen valami csodálni való? Az embernek ki kell magából énekelni, táncolni a jókedvét. F. M. káért kiérdemelt miniszteri kitüntetést. A mostani ünnep­ségen az építőipar kiváló dol­gozója kitüntetést kapta Feke­te András, az anyagosztály ve­zetője, Fodor Lászlóné gépke­zelő, Gerhat Pál kubikos, Gréci István kubikos, Hege­dűs József művezető és Lázár János, az ellenőrzési csoport vezetője. Ezúttal adták át ta­valyi és sok éves jó munkája jutalmául a vállalat kiváló brigádja címet Boda János és Hegedűs Ferenc kubikosbri­gádjainak. A Kongresszusi emléklapot kilenc brigád ve­zetőjének nyújtották át. A KKMV építőinek ünnep­ségét műsor követte, s a nap nagyszerű sportprogrammal is kiegészült, amely ugyancsak nyilvános volt: az egész város lakóinak szórakozását szolgál­ta. A juniálison kispályás fo­ci, lengőteke- lábtenisz-, feje­lőbajnokság és kocogás szere­pelt. be került tizennégy brigádot oklevéllel jutalmazta, azoknak pedig, akik nem kerültek a hatos döntőbe, részvételükért 500—500 forint jutalmat kap­tak. A döntőiben remek versen­gés folyt, végül az első helye- zíést egyetlen pont különb­séggel a Várnai Zseni brigád nyerte el. Második a Rázsó Imre csapata lett, a harmadik helyre a Széchenyi brigád csapata került. A helyezettek 3—3 ezer forintos jutalmat kaptak, a Ganz Árammérő- gyár Várnai Zseni nevét vi­selő brigádja egyúttal jogot szerzett az ősszel sorra kerü­lő Lakóhelyünk, Pest megye című vetélkedőn való részvé­telre. Megismételhető Azt mondtuk, hogy lakóhe­lyünk, környezetünk jobb meg­ismeréséért vetélkedtek bri­gádjaink. Egyedül talán azt sajnálhatjuk, hogy az ötven, eredetileg betervezett csapat közül többen hamar feladták a küzdelmet, így azután a döntőben a városiak mellett már csak egy járási együttes, az ikladi Ipari Műszergyár dicsekedhetett helyezéssel. Vé­gül: ha e szépséghibával is* de hasznos dolog volt meg­rendezni a vetélkedőt. Jövő­re nem árt mindezt folytat­ni. F. I. Városi moziműsor Piedone Afrikában. Olasz film, 4, 6 és 8 órakor. A művelődési ház programja Este hattól táncház, amely­ben dunántúli, szatmári, szé­ki, mezőségi népdalok és nép­táncok tanítása folyik. Vezeti: Lázár Katalin, a népművészet ifjú mestere és Hintalan László népművelő. A legolcsóbb takarmány í* „ “ ’ $ ~ * , « \ A«­A szarvasmarhák legolcsóbb takarmánya a gyep. A kar- tali Petőfi Termelőszövetkezet a tavasszal 30 hektárnyi gyepet telepített, de az elmúlt hetek kedvezőtlen időjárása miatt az még alkalmatlan a hasznosításra, legfeljebb egyszer lesz ka­szálható. így az idén még a rétre hajtják ki a vérségi telepen lévő üszőket. Jelenleg 141 még nem tejelő üsző és vemhes ál­lat ropogtatja a füvet. A legeltetés szakaszosan és villanyka- rammal történik. A takarmányozás e módjának több előnye is van. A friss fű tápértéke a szénáénál nagyobb, s a kihajtott állatok edzettebbé válnak. Bene Mihály felvétele ISSN 0IM-IHM (GtVKtlIrtl Hírlap) i »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom