Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-03 / 128. szám

WH» nicitr 1981. JÜNIÜS 3., SZERDA Belépőjelzés Rendnek kell lenni. Az ol­vasói leiszain gyarapítása is tonios. kj kei mondat látszó­lag nem függ össze. Csaauogy rejtőzik mögöttük egy tone- net, amelyet a vadonatúj po- rnazi művelődési nazoan mond­tak el, mint jellemző peiuat. Tudniillik: nelyneg jellemző. A pomazi műsorfűzét eiké- szitésenez néhány percre kel­lett volna egy kaunoti-kóiet. Mi sem egyszerűből Az egyik eióadó leoailagott a földszin­ti könyvtárba és kölcsönkért egyet. Nem adtak! Azaz csak azzal a feltétellel, ha a fia­talember beiratkozik. Mit le­hetett tenni? Rövid vita után emberünk előkotorta a három forintot, mert a könyvre szük­sége volt. A belépoaártya szi­gorú kitöltője felnézett: — foglalkozása? — kérdezte az általa jól ismert előadótól. — Népművelő — hangzott dühtől pironkodva a válasz. Mert ugye, rendnek kell lenni. S az olvasói létszám gyarapítása is fontos. Beírat­ták hát a fiatalembert, aki jó ideje a művelődési ház dolgo­zója, pontosabban annak az intézménynek a munkatársa, amelynek szerves része a könyvtár. A megye közművelődési sta­tisztikájában valószínűleg nem ennek a rövid incidensnek az eredménye lesz az egyet­len vitatható „strigula”. Az sem jelentene túl nagy prob­lémát, ha a belépőkonfliktust csupán személyes antipátia motiválta volna. Még csak nem is vicc volt, sói, véresen ko­moly. Az új pomázi művelő­dési házban valami nincs rendben a kollegiális kapcso­latokkal. így aztán a belépő­kártya ellenében néhány percre kiadott kötet egyfajta jelzés is. A pult mindkét ol­dalán állók népművelők! De, sajnos, így éppen a hivatásuk — népművelő — elnevezésének előtagja, a nép — látja kárát a két irányba húzásnak. Kriszt György 1981 SZEPTEMBERÉTŐL Képesítés az érettségi mellé Korunkban is megállja a helyét az az oktatáspolitikai elv, hogy a gimnázium — ez az arányait tekintve sokat vita­tott, de nagymúltú és megőr­zendő — középiskolatípus el­sősorban a továbbtanulásra kell hogy felkészítse diákjait. Jelenleg a 14—18 évesek nem­zedékének nem egészen negye­de tanul tovább ebben a kö­zépiskolai formában. Hatvan százalékuk lány. 26—30 száza­lékos a szakközépiskolások részaránya — többségük fiú —, a többiek szakmunkáskép­zőkben végzik el tanulmányai­kat. Az általános iskolát vég­zetteknek mintegy 6—7 száza­léka nem tanul tovább. Gyakorlati tárgyak Furcsa, és némiképpen torz képlet jellemzi tehát a közép­fokú oktatást. A továbbtanu­lásra leginkább képesítő, az orvosi, jogi, pedagógiai pá­lyákhoz leginkább szükséges előkészítő tudásanyagot a gim­názium nyújtja. Tovább örö­kíti így az adott pályák el­nőiesedésének nem csekély társadalmi hátrányosságát. (A nemek egészséges aránya tár­sadalmi és népgazdasági érdek lenne, ám a műszaki felsőok­tatásban például — valamint foglalkozások egész sorában — indokolatlanul kevés a nő.) Másrészt: ma a gimnáziumok­ból 40—45 százalékban jutnak a felsőoktatási intézményekbe a fiatalok. Évente tehát legke­vesebb tizenkét-tizenöt ezer érettségizett fiatal szakképzet- lenül, egy értékes, ám képesí­tést nem adó érettségi bizo­nyítvány birtokában keresgél állást. Jobbára íróasztalokra vadásznak, s éveket töltenek el amolyan megtűrt munka­erőfeleslegként, társadalmilag igen-igen kevés hasznos fel­adatokat végezve. A gimnáziumi gyakorlati fa­kultáció, amelyet 1981. szep­temberétől vezetnek be, eze­ken a gondokon kíván enyhí­teni. Mi módon? Már néhány esztendeje kí­sérleteznek mintegy száz gim­náziumban, önkéntes vállalko­zás alapján, a fakultatív gya­korlati módszer kipróbálásá­val. 7 + 10 órás kifutó rend­szerrel — tehát a kísérletet a most végző negyedikesekkel be is fejezve. A nyert tapasz­talatok hasznosak voltak. Műszaki rajzoló és más öt-hatórás a fakultatív gya­korlati ismeretek oktatása, el­ső ízben, most ősszel a harma­dik osztályokban szervezhető ilyen tárgy. Tizenhat központi tanterv alapján ismerkednek meg — u többi között — a gépipari, illetve építőipari > / _ / KI ÁLLÍTÓTERMEKBEN Muzsika a színek varázslatában Tavaszy Noémi rajzi szor­galma olyan termő ág,' mely most különösen szép gyümöl­csöket érlel. Művekben, kiállí­tásokon. Képzelete magyar, ju­goszláv, lengyel, csehszlovák tájakról; emberekről közöl rendszeres képi beszámolót olajpasztellek és linómetsze­tek sorozatában. Emellett más ciklusai bepillantást nyújta-' nak Ady költői és Bartók ze­nei világába. Jellegzetessége, hogy minden új bemutatko­zása összetett esemény, hiszen műveinek megnyitóin megszó­lal az ének, legutóbb többször is Bartók, Kodály muzsikája. A Csehszlovák Kultúra fennállásának 30. évfordulóján prágai, lőcsei, tátrai alkotásait mutatta be, s ezért a művészi tevékenységéért oklevéllel és emlékplakettal tüntették ki, Az idei Bartók-évfordulóra készült kollekciót Budapesten, Kiskőrösön, Űjpetrén és Har­kányban is bemutatta, az utóbbi két helyen Ady-met- szetek kíséretében. Bartók ze­néjéből a Mikrokozmosz, az Allegro barbaro, a Cantata profana, a Kossuth szimfónia, az I. és II. hegedűverseny és a három színpadi műve ra­gadta meg leginkább. Jelleg­zetes képi formákkal és tónu­sokkal ad képzőművészeti jelzést arra, hogy hogyan és miképpen induljunk e varázs­latos zene irányába. Kép, jel, szín építi e humánus hang­záshoz vezető lépcsőt. Violin- kuics, hangjegy, hegedű és zongoraalakzat révén költi át ííépzőművészetté a zenét. Kü­lönlegesen izgalmas az általa idézett, Kékszakállú herceg vára, mely a bibliai Bábel­torony kanyarjai nyomán ér­telmezi Bartók vallomását a szerelemről és a boldogságról. Baranyában, Beremenden lengyelországi útiképei látha­tók, s ez a kiállítás egyúttal a budapesti Lengyel Kultúra rendezvénye volt, mely szin­tén most ünnepelte 30. évfor­dulóját. Ugyanebben az idő­ben, májusban nyílt meg Nagyharsányban, a református műemlék templomban Tavaszy Noémi kisebb gyűjteménye gótikus kompozícióból. Nagy belső lendületre vall az a páratlan jelenlét, mely Pest megyére is átterjedt, ahol Tavaszy Noémi évek óta ál­landó kiállító, elég ha rácke­vei és szobi bemutatkozására gondolok. Most a pomázi Mű­velődési Ház avatására kül­Tavaszy Noémi: Dunakanyari pincesor dött 18 linómetszetet, melyet Testvérnépek címen rendeztek meg hazai és a szomszéd or­szágok tájairól. Pencen a Cserhát Falumúzeumban a Dunakanyart bemutató met­szeteiből válogatott. Losonci Miklós műszaki rajz, az idegenveze­tés, a telexkezelés stb. alap­tudnivalóival, e területekre képesítést is nyerve, illetve munkakör betöltéséhez ele­gendő ismeretet szerezve. Ok­tatható nevelési alapismeretek — utóbbi nem ad ugyan ké­pesítést, de jól előkészíthet egy későbbi, pedagógus pálya kiválasztására. Tanítható to­vábbá gépírás, különböző la­boratóriumi, fényképészeti la- boránsi ismeretanyag — hogy most csak néhány, központi­lag szervezhető fakultatív gyakorlati tárgyra hívjuk fel a figyelmet. Lényeges alapelv volt a fakultációk engedélye­zésénél, hogy valamennyi for­ma egyúttal a továbbtanulást is segítse, amellett, hogy azon­nali munkába állást is lehető­vé tesz. Lehet az említett tár­gyakon ‘kívül helyi fakultatív tárgyak oktatását is szervezni — helyi igény szerint, külön engedéllyel; utóbbiak zöme természetesen nem ad képesí­tést, az elhelyezkedést, sőt a későbbi továbbtanulást vi­szont szintén elősegíthetik. Sokan nem értik A gyakorlati fakultáció anyagiakat többnyire nem igé­nyel az iskoláktól, mert az üzemek, illetve a tanácsi szer­vek a szervezéshez vagy a diákok gyári, üzemi, vállalati fogadásához megfelelő segítsé­get adtak, legalábbis az eddigi jelzések szerint. Az ország 261 gimnáziuma szervezi ősztől fakultatív gyakorlati tár&y szervezését. Érdemes most még néhány helyi tennivalóra figyelniük az iskoláknak — illetve a he­lyi tanácsi szerveknek. Több megyében a vártnál, a kívána­tosnál kevesebb volt a gyakor­lati tárgyra jelentkező diák, jelezve: sok szülő még nem érti, esetleg nem ismeri a fa­kultáció kínálta lehetőségeket! Indokolatlanul szerény a gya­korlati tárgyak propagandája is. Szükséges és nagyon fontos tehát az okos, meggyőző szó, a pedagógusok helyes érvelése minden gimnáziumban. Hi­szen a gyakorlati fakultáció nem azonos az egykori 5 + 1- gyel! Nem viszi kényszerpá­lyára a diákot, hanem hozzá­ad némi többletet az ismeret- anyagához, mégpedig gyakor­lati többletet. S ha semmi más haszna nem lenne, mint any- nyi, hogy az érettségi utáni bizonytalanságbari egyfajta szerény, biztos kapaszkodót nyújt, ipár nem szabad meg fosztani tőle a gyerekeket. Várkonyi Margit R ADIOFIGYELO GYERMEKZENE. Varga Ká­roly zenei szerkesztőt való­színűleg majdnem olyan jól ismerik a gyermekhallgatók, mint a gyermekrádió sorozat- műsorainak nagyon kedvelt munkatársait: Szabó Évát, Havril Erzsébetet, Tárnái Már­tát vagy Forral Katalint, no­ha munkaterülete — a zenei ismeretterjesztés — azért bi­zonyára nem annyi tület nyit ki, mint a Nyitnikék vagy a Kagylózene. Mégis, az Éneklő ifjúság műsorai, melyekben a hazai kórus mozgalom sikeres és m ég kevésbé ismert együtteseit mu­tatja be, rendszeres közönsé­get tudhat magáénak. Leg­újabban pedig kifejezetten a gyermekrádió számára készí­tett zenei felvételeket mutat be, nagyon egyszerű címmel: A Gyermekrádió új zenei fel­vételeiből. Ennek legutóbbi adásában a váci Állami Zene­iskola növendékzenekarának műsorát sugározták, Kutasi Margit vezényletével, s ennek kapcsán látogatott a gyermek­együtteshez riporterként, hogy beavasson az iskolai növen­dékzenekarok életébe. Ennek haszna és szépsége kettős: a társas muzsika sikerélmény­hez juttatja a tagokat és kö­zösséget kovácsol, s emellett a közös zenélés hatása közvet­lenül is megmutatkozik anö­fejlő­vendékek egyenkénti désében is. EGÉSZSÉGÜNKÉRT. Ezek a percek az egészségügyi is­meretterjesztés alighanem leg­hatékonyabb percei, melyek­ben a hallgatóság leggyak­rabban kínzó — és kellő is­meretek a szakterületek leg­kiválóbb specialistái. Gyermekkoromból emlék­szem, Buga doktort milyen nagy — és máig kísérő — köz- tisztelet övezte rádiós előadá­sai nyomán. Az ő műsorának mintegy jogutódja ez a rend­szeresen visszatérő öt perc, melyben legutóbb a kiváló bőrgyógyász-kozmetológus, dr. Kovács László beszélt a szőr­tüszőkről és a hajhagymák­ról, ápolásukról és karbantar­tásukról, valamint arról, hogy miként lehet — mert lehet! — megelőzni a hajhullást és kopaszodást. Ugyanebbe a körbe sorol­ható a Petőfi rádió kettőtől ötig címet viselő zenedélután­jában — sokan hallgatják — mindig három óra negyven perckor megszólaló Egészsé­günkért címet viselő öt perc is. Ebben legutóbb az Országos Egészségnevelési Intézet mun­katársai szóltak a futás és ko­cogás egészségjavító hatásá­ról. Volt az elmúlt hétnek még egy nagyon érdekes orvosi műsora dr. Eke Károly, a sok embert fizikailag és lelkileg egyaránt kínzó pikkelysömör gyógyításának — sok orvos még ma is gyógyíthatatlannak tartja — a napfény gyógyító hatására épült legújabb eljá­rásáról, a helioterápiáról in­terjúvolta dr. Simon Miklóst, a Szegedi Bőrklinika igazga­tó professzorát és dr. Dobozy i Attila docenst. Érdekes és hasznos műsorok voltak, megérdemelnének fi­gyelemfelkeltő jelzést a mű­sorújságban, ahol most még kutatni kell a keveset mondó címek alapján e műsorokat, noha amit ezekből megtu­dunk, számos területen — is kólái oktatás, TIT, egészség- nevelés stb. — nyújthat segít­séget az előadóknak és újabb ismereteket a téma iránt csu­pán laikusként érdeklődők­nek. HÉTFŐ ESTE. Ismét kelle­mes estével lepett meg Hor váth János, aki a vendégül hí­vott-látott művészekkel a stú­dióban és a számos helyszínen arról beszélt, mit jelent szá­mukra kikapcsolódást — fel­töltést. Kállai Ferenc az em­beri egymásfelé fordulást hiá­nyolta, melyre éppen a hét első — tv-mentes — napja nyújthatna módot, KukelyJu Hanna, a fiatal operaénekes nő a családi biciklikirándulá­sok, Szörényi Levente, az er­dei séták kedélynyugtató, fe­szültségmegoldó hatásáról be­szélt, mindezt sok kellemes ze­nével fűszerezve. Egyetérthet- tünk velük. B. H. ZENEI PANORAMA Ünnepi hangversenyek Az esztergomi Tanítóképző Főiskola zsámbéki kihelyezett tagozatán a Főiskolai zenei esték sorozat keretében került sor ifjabb Fasang Árpád zon­goraművész koncertjére. A két részből álló műsor el­ső felében Brahms- és Dohná- nyi-műveket szólaltatott meg a fiatal művész, egyértelműen a technikai felkészültsége bi­zonyítására. Különösen Doh- nányi hat koncertetüdje ad er­re nagy lehetőséget, egy-egy technikai problémára össz­pontosítva. A befejező, F-moll etűd nem véletlenül Dohnányi legnépszerűbb pódiumdarab­ja. Ifjabb Fasang Árpád elő­adásában tökéletesen érző­dött szellemessége, könnyed eleganciája. Az első rész alap­ján szinte mindent tud, amit udni lehet virtuozitásban, tech­nikai tökéletességben. A koncert második felében először Kodály Meditáció Debussy egy motívuma fölött című műve hangzott el. A fia­tal Kodályra a francia zene szabatos, értelmes és logikus gondolkozásmódja, világos zenei hangzása hatott. Ennek a rokonszenvnek egyik jele volt az 1907-ben komponált Meditáció, amely Debussy Vo­nósnégyesének uralkodó dal­lama köré íródott. A mű egy­szerre késztet az eredeti dal­lamban való gyönyörködés­re, és Kodály hozzá kapcsoló­dó zenei gondolatainak értel­mezésére. Miközben a zongo­raművész technikáját ismét megcsodálhattuk, a darab gon­dolati közléseivel adósunk ma­radt. Liszt eredetileg orgonára ír­ta fantáziáját és fúgáját, ame­lyet Bach nevének betűire ké­szített. 1871-ben készült el a zongorára készült átirat, ab­ban az időszakban, amikor a zeneszerző utolsó nagy alkotói periódusában volt. Ennek a korszaknak a termései zongo­radarabok és főleg gyászze­nék. A nagy előd iránti tisz­telet, főhajtás egy másik gé­niusz előtt, valamint annak bizonyítása, hogy az önmaga által megszabott merev kor­látok között is nagyszerűt tud alkotni, hozták létre már az első, orgonára írt darabot, majd az átiratot is. A B—A—C—H fantázia és fúga kristálytisztán szólalt meg, szép sikert aratva. Az est érzelmekben leggaz­dagabb előadásában Bartók Négy siratóéneke (Op. 9/a) hangzott el. A rövid darabok a bánat, az elvesztés miatt ér­zett fájdalom fokozatait, mély­ségeit egyszerűen, mégis tel­ve emberi méltósággal idézik, s ezt nagyon szépen tolmá­csolta ifj. Fasang Árpád. Valószínűleg szervezési, át- gondolási hiba folytán a Ta­nítóképző hallgatóit nem lát­tuk a nézőtéren. A vizsgaidő- szak, vagy az érdektelenség miatt ez a koncert csak a ne­vében támaszkodott a főisko­lára. Megyei Bartók-nap örvendetesen sokan jelen­tek meg a megyei Bartók- napon Szentendrén, amelyet a Pest megyei Művelődési Köz­pont, a Pest megyei Tanács művelődési osztálya, a KÓTA megyei szervezete és Szent­endre város Tanácsának mű­velődési osztálya rendezett. A megye énektanárai, kar­nagyai, pávakörvezetői, zene­iskolai tanárai és Szentendre zenekedvelő közönsége vett részt ezen a tudományos ta­nácskozáson, amely hangver­sennyel fejeződött be. Dennijs Dille professzort, a Szentendrén élő világhírű Bartók-kutatót családi kapcso­latai, és szinte egész életének kutatómunkája — tíz évig a budapesti Bartók-archívum ve­zetője volt — köti Bartók­hoz. Előadásában a zeneszer­ző művészetének gyökerei­ről beszélt; a kilencéves ko­rában írt Valzerről és az ugyanekkor keletkezett Duna folyása című zongoradarab­ról már kiderült jó zenei em­lékezete és megfigyelőképes­sége, biztos ritmus- és ütem- érzéke. Tizenhét éves, amikor zongoranégyesét alkotja, amelyből már a későbbi Bar- tók-sajátosságok is jól megfi­gyelhetők, de sajnos, zene­szerzéstanára, ezt a művét nem fogadta, megértéssel. Még nincs húszéves, de már zenéjében Liszt és Schumann hatása mel­lett alkotói egyéniség tükrö­ződik. 1902-ben találkozott először Richard Strauss mű­vészetével; az Imigyen szó­lott Zarathustra budapesti be­mutatója olyan nagy hatást gyakorolt rá, hogy zeneszerzői munkájára évekig rányomta bélyegét. Dille professzor előadását a hivatkozott művek zenéivel il­lusztrálta. Sajnos, a technikai feltételek, 'illetve a tolmácso­lás nehézségei kissé széttör­delték az igen magas nívójú előadást. Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző és zenetudós Bar­tók és a rend címmel vizsgál­ta nagy zeneszerzőnk művé­szetét. A hallgatóságot meg­énekeltetve, a kiválasztott kot­tapéldák segítségével Bartók népzenei feldolgozásainak pentatóniáját, a művei belső szimmetriáját és a késői nagy művek „aranymetszés” szerin­ti komponáltságát bizonyítot­ta. A közel egyórás előadást lankadatlan figyelemmel kí­sérte a tudományos tanácsko­zás. A megyei Bartók-napot hangverseny zárta, amelyen Varsányi László zongoramű­vész a tőle megszokott magas színvonalon négy Bartók-mű­vet — Este a székelyeknél, Bagatell, Mese a kis légyről, Allegro barbaro — adott elő. A Szilágyi Erzsébet női kar M. Katanics Mária vezényle­tével lépett fel. Műsoruk ösz- szeállításánál — tekintettel a rendezvény jellegére — zava­rólag hatott, hogy nemcsak Bartók-műveket énekeltek. A tanácskozás tiszteletére a művelődési központban meg­nyílt a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium diák­jainak Bartók hanglemezbo­rító- és plakátterv-kiállítása, amelyet az évforduló tiszte­letére készítettek. Előadás Cegléden Cegléd is ünnepi hangver­sennyel tisztelgett a Bartók- életmű előtt. Ezt a koncertet egybekötötte az Űttörőszövét­ség fennállásának 35. évfordu­lójának megünneplésével is. A városi tanács művelődési osz­tálya, a városi úttörőelnökség és az Erkel Ferenc Zeneiskola rendezésében megtartott dísz­előadáson gazdag program­mal lépett fel a Táncsics Mi­hály Általános Iskola zenei tagozatának énekkara, az Er­kel Ferenc, Zeneiskola úttörő fúvószenekara, vonószeneka­ra, valamint tanárai és szólis­tái, a vasutasszakszervezet ve­gyeskara és a Ceglédi Városi Pedagógus Énekkar. Hajós Anna V 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom