Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-14 / 138. szám
6 OP 1981. JÚNIUS 14., VASÁRNAP Csak feledékenyek? Egymillió forintos türelem Törvény szerint jogos, de az emberség nem engedi..." n Átkozódás, sírás, könyörgés. Szorosra zárt ajkak, ököl. be szorított kezek. A tehetetlenség dühe és szégyene fojtogató.. A bérmunkások pedig elszántan dobálják ki a lakásból a szegénység bélyegét magán viselő bútordarabokat és motyókat. Utána csak álltak az ég alatt, ha fújt, ha esett. Zokogtak az asszonyok és a gyerekek, a férfiak pedig csak fogcsikorgatva figyelhették vergődéseiket. Így él ' emlékezetünkben a hajdanvolt kilakoltatások képe. A felszabadulás előtt a háziúr kíméletlen volt adósaihoz. Tehette. A rend az ő rendje volt, jogait érvényesíthette mindenáron. És élt is minden esetben megfellebbezhetetlen jogával. A kilakoltatás réme, amelyre ma már csupán az idősebb generáció emlékezik vissza, régen a múlté. Nem kísért ma fliár az árnya sem. Nem fizetnek Vácott a Városgazdálkodási Vállalathoz futnak be a tanácsi bérlakások, valamint a szövetkezeti és OTP-lakások tulajdonosainak bérleti, fűtés- és melegvíz-szolgáltatásért járó díjai. Blaha Attila, a vállalat igazgatója elmosolyodik, amikor azt kérdem tőle, mit szólna 'a háziúr szerepéhez. — Ma már egyáltalán nincsenek, s mi sem lehetünk szívtelen háziurak. Csak az a baj, hogy ezt nagyon sokan tudják és visszaélnek vele. Így azután a városban nagyon sokan nem fizetnek rendszeresen lakbért, sőt mi több: elfelejtik feladni a fűtésért és a melegvíz-szolgáltatásért járó összeget is. Vácott 2800 bérlő és 500 .szövetkezeti és OTP-lakástulajdo- nos befizetéseiről vezetnék nyilvántartást a Városgazdálkodási Vállalatnál. Közülük 540-en vannak olyanok, akik nem fizetnek rendszeresen, vagy egyáltalán nem. — Negyedévente összesen 700—800 felszólítólevelet postázunk a hátralékosoknak — mondja Jakus Jánosné lakbérkönyvelési csoportvezető. Tizenkilenc éve dolgozik a vállalatnál, ismeri jól a városlakóit és pontosan tudja, kik azok, akiknek újból és újból kartotékra kerül a neve, ami. kor a nem fizetőkről kell számadást adniuk. — Sokan fittyet hánynak a törvénynek és rendeleteknek, a legelemibb kötelezettségeiknek sem tesznek eleget. Felszólító levelek — Mit tudnak tenni a notórius nem fizetőkkel szemben? — kérdem. — Hosszú évekig szinte semmit. Olyan időszak is volt, amikor mi, a vállalat dolgozói kaptunk érte fejmosást — mondja Jakus Jánosné. — A tűrőképességnek is van határa. Igaz ugyan, a jógi osztályunk felszólító levelei időnként hatékonyabbnak bizonyultak, de még így is nagyon sokan tartoznak. Régebben csak az 5 ezer forinton felüli tartozásokat adtuk át a bíróságnak. 1979-ben 33 bérlőnél mondtuk fel a bérleti jogviszonyt — magyarázza dr. Fehér Zsigmond, a vállalat jogtanácsosa. — Kértük a bíróságot ennek megerősítésére. Tárgyalásra csupán 17 ügy került, de ezek közül sehol sem szüntették meg a bérleti jogviszonyt. Ha most megnéznénk a névjegyzéket, amely a legutóbbi nagyobb adósságokról készült, szinte valamennyit a tizenhét közül megtalálnánk ismét. — És az összeg? Mennyivel tartoznak? — Több mint egymillió forint értékű a hátralék — mondja az igazgató. — És még azt is hozzá kell tennem, mi ennek ellenére megyei viszonylatban is jól állunk. Az viszont tény, hogy ebből újjávarázsolni. Vagy ha nem lakást újítanánk fel, helyrehozhatnánk a csöpögő vízcsapokat, csinosíthatnánk a lakásokat, vagy javíthatnánk a lifteket. — Meddig lesznek még elnézőek? 5— Itt nincs sző elnézésről, csupán arról beszélhetünk, hogy a megoldást megtalálni igen nehéz. Tudják a fegyelmezetlen emberek is, hogy nálunk utcára ma sem kerülhet senki. De azt is elvárják tőlünk a becsületes állampolgárok, hogy ne nézzük tétlenül tovább az effajta fegyelmezetlenségeket — mondja az igazgató. Végrehajtást kérnek — Keressük a legmegfelelőbb utat — veszi át a szót a jogtanácsos. — Amíg eddig ötezer forint feletti összegnél kértünk végrehajtást avagy bérleti viszony megszüntetését, ezentúl már 2 ezer forintos tartozás után megtesszük ugyanezt. — Kik ezek az adósok? — Nem lehet erre egyértelmű választ adni — feleli dr. Szamosvölgyi Alfréd, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője. — Akad közöttük olyan, aki könnyedén kifizethetné, de még olyan is, kinek nevétől, botrányos magatartásától visszhangzik a város. Ez utóbbiak vannak többen. És nálunk a dossziéjukban ott lapul még az egyéb kihágásaik, rendbontásaik és törvényszegéseik listája. Szabadúszók adóssága Magam is. felkerestem néhányat az adósok közül. Nem isis meglep£té^tpre.,^gdt. közöttük művész, orvos is»' s a féleség vállvonoga tások közepette közölte: — Nem is tudtam, hogy tartozunk. Pénzünk — mivel szabadúszók vagyunk — nem egyenletesen fut be a családi kasszába. De nem is mindig a pénzhiány az oka, ha nem fizettünk, csupán feledékeny- ség. Es náluk ez a feledékenység napirendén van. Pedig úgy gondolom, ha munkájukért avagy művükért egyszer valaki nem fizetne, bizonyára zokon vennék, s nem könnyed vállrándítással intéznék el az ügyet. Érdemes volt meghallgatni az egyik vendéglátóegység vezetőjének indokait is, amikor megkérdeztem tőle, miért nem fizeti a lakbérét rendszeresen. — Micsoda kérdés! Itt a csekk! Befizettem a május, június havi díjat is, sőt a kétezren felüli tartozásomat is. Egyébként nem érek én rá ilyesmivel foglalkozni. Ha felszólítanak, hogy tartozom, mindig fizetek. A lakásra pedig, melyet hosszú évek óta használok, éppen a közelmúltban költöttem 100 ezer forintot. Így azután sokallom a 420 forintos havi lakbért. Azért vigyáznak Nézzük csak! A háromszobás lakás bére 420 forint. S ez feledékenységből, nemtörődömségből nemcsak tőle, de másoktól is rendszertelenül vagy későt fut be a kasszába. És milyen érdekes! Ugyanezek a későn fizetők még véletlenül sem felejtik el kifizetni a villanyszámlát vagy a telefondíjat. Hogy miért? Azt egyszeri nem fizetés esetén is kikapcsolják vagy leszerelik. Hát a lakbérhátralékosoknál, a fűtési díjat és a meleg vizet nem fizetőknél mi a helyzet? Ök továbbra is laknak, melegednek és használják a meleg vizet. Mit mondanak a többiek? Mulasztásaikra vajon mit hoznak fel mentségül. — Ezt a kétszobás lakást vadonatújan tavaly kaptuk 14 ezer forintért. A pénzt kölcsön kértük. Természetes, hogy először ezt fizettük vissza. Két a | gyerekünk van, hamarosan jön millióból öt lakást tudnánk I a harmadik. Eddig tele voltunk adóssággal, de már rendezni tudjuk, mert új munkahelyemen többet keresek. Megkérdem: mit szólna, ha kilakoltatnák? Meghökken. — Ha törvény szerint jogos is lenne, de az emberség nem engedheti — mondja riadtan. Az emberségre apellált az az édesanya is, aki öt gyermekét egyedül hagyta a lakásban, bezárt ajtók mögött. A tanács igazgatási osztályvezetőjétől azt is megtudtam róla, hogy bizony ez nem egyedi eset. Még az is előfordult, hogy nemcsak több órára, de napokra is otthagyta kicsinyeit. A legkisebb mindössze egyéves, a legnagyobb nyolc. Közel 20 ezer forinttal jár az élen a nem fizetők táborában az az édesanya is, aki nyolcadikos nagyfiára hagyja rendszeresen a gyerekeit, míg férjével együtt italoznak. A serdülő fiú szégyenkezve beszél szüleiről, s arról, hogy mit kell kiállnia miattuk. A lakótelep iskolájában Balassi Istvánná igazgatóhelyettes számára ismerősként csengtek az adósok nevei. — Szinte kivétel nélkül az ő gyerekeikkel van a legtöbb gonaunk. Ezek azok a gyermekek, kiket hátrányos helyzetű tanulókként tartunk nyilván. Akad köztük már olyan is, akinek a rendőrséggel gyűlt meg a baja. A szülök magatartása, életmódja kihat a gyermekekre. — A legszomorúbb tehát az, hogy életerős, munkabíró, fiatal emberek zömében, akik nekünk tartoznak. És bármilyen furcsának tűnik, de így igaz: sosem a szerény jövedelmű, becsülettel dolgozó emberek, vagy nyugdíjasok — mondja a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója, jj Ingyen nincs összkomfort Nem akar közülünk ma sem látni senki síró gyermekeket és kilakoltatott családokat a szabad ég alatt. Viszont a becsületesen dolgozó, kötelességét mindig teljesítő emberek rovására nem nézhetjük tovább tétlenül sem a feledékeny, nemtörődöm emberek törvényszegését. És nem lehet tovább várni azzal sem, hogy rászorítsuk őket adósságaik megfizetésére. — Mi itt, Vácott, úgy hiszem, megtaláltuk ezt az utat — mondja az igazgató. — Azonkívül, hogy bíróságra adjuk a 2 ezer forinton felüli tartozók névsorát, bízunk abban: megtörténik az is, hogy az ilyen emberek nem élvezik tovább az összkomfortot és a kényelmet. Kisebb komfort- fokozatú lakásba költöztetjük őket. És ezáltal helyt adunk azoknak a tisztességesen dolgozó embereknek is, akik régóta várnak az őket megillető lakásra. Szalai Mária Pörköltnek és töltve Csigacsemege A Dráva menti síkságon be takarították az idei csigater mést. Az éticsiga legnagyot hazai élőhelye ez a déli fék vésű táj, amelynek mikroklímája és biológiai környezete különösen kedvező a puhatestű állatkák szaporodására. A mostani tavaszon sajnos nem segítette az időjárás a csigavadászokat. Egyszer a szokatlan hideg, máskor a nyárias meleg miatt húzódtak vissza rej- tekükbe a kis állatok. Am így is Ili tonna exportminőségű zsákmány gyűlt össze. A MAVAD a nyugat-európai országokban — főiképpen Francia- országban, Svájcban és a Német Szövetségi Köztársaságban — értékesítette a csigacsemegét. Az idén a dél-baranyai Sellyén és Vajszlón is fazékba került az éticsiga: francia receptek alapján pörkölt és töltött csigát főztek. A soproni határállomás Megújult a soproni közúti határátkelőhely. A napokban befejeződött hazánk második legforgalmasabb nyugati határ- átkelőhelyének átépítése Sopronban. A határállomás területileg nem növekedett, de az útlevél- és vámellenőrző pontok ötletesebb elhelyezésével áteresztő képességét mintegy kétszeresére emelték. Így a hosszan tartó várakozások megszűntek, s a turisták a korábbinál lényegesen rövidebb idő alatt léphetnek be, illetve ki az újjáépített határátkelőn. A kár: nyolcszázezer forinf Csalás fiktív blokkokkal Ha létezik unalmas bűnügy, ] amely szinte mindenben nél- | külözi a bírósági esetek sajátosságait: az öntörvényű figurákat és a rendkívüli lélekta- pillanatokat, egyáltalán nélkülözi az izgalmat és a szuggesztiót, nos, ha létezik tehát ilyen bűnügy, akkor az Kántor Menyhért és társainak története. Mondhatjuk úgy is, íme előttünk áll az antibűn- tény. A krimi nélküli krimi. Jellemző az esetre, hogy a sorsdöntő pillanatokban használt bűnjel nem más, mint egy ütött-kopott stempli, egy közönséges irodai bélyegző. Egy 54-es számú pecsét. Kiemelt törvénysértés És kérem, ilyen az egész ügy. A történet áporodott levegőjű raktárokban, üzletek szűk, hátsó traktusában játszódik, blokkok, számlák, bizonylatok világában. S itt, ezen a ponton, hirtelen mégiscsak krimi lesz a krimi, olyannyira, hogy ennél igazibb bűnügy csak ritkán adódik. Kántorék vállalkozása ugyanis minden szürkesége ellenére országosan a legnagyobb' pénzügyi manipulációk közé tartozik. Az illegális ügylet átlépte a monstre ügyek 500 ezer forintos küszöbértékét, így felkerült a kiemelt törvénysértések — Legfőbb Ügyészség vezette — listájára is. Derék dolog ugyanis üzemi szarkákat tetten érni, vagy brazil kávét alsóneműikben csempésző asszonyokat elfogni, mint az a közelmúltban egy szövetkezet kávécsomago- lójában történt, de mégis, amikor arról van szó, hogy Magyarországon évente több száz lakás árának megfelelő összegt (170—200 millió forint) lopnak el a köztulajdonból, akkor elsősorban azért mégiscsak másról van szó. Diszkré- tebb, a gazdálkodás mindennapjaiba beépülő, nagy tétéA Vác és vidéke ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET a Fót, Sallai Imre u. 1. sz. alatti, Mozdony nevű, szoros elszámolási vendéglő vezetésér Pályázati feltételek: az üzlet típusának megfelelő vendéglátói végzettség és erkölcsi bizonyítvány. VÁCI ÁFÉSZ áruforgalmi főosztálya Vác, Erzsébet u. 22. Telefon: 13-600. lekben végrehajtott machinációkról. S itt következnek Kántorék. Kántor Menyhért a fóti Béke Tsz raktárosa, 1979. áprilisában ismerkedett meg a kartali vas-műszaki bolt vezetőjével, Sebük Józseffel. A bemutatkozó látogatás szervezője, a fóti termelőszövetkezet egyik lakatosa, Jónás János volt, aki voltaképpen a tovább- hiakban az egész illegális vállalkozást menedzselte. Jónás az üzlet szempontjából ugyan semmilyen jogosítvánnyal nem rendelkezett, szemben a kulcspozíciót betöltő Kántorral és Sebákkal, viszont megvolt benne az az elszántság, ami a másik két tiszta múltú férfiúból mégiscsak valamennyire hiányzott. Régi módszer A 53 éves domonyi lakatos közreműködésével így hamarosan létrejött az üzlet, amely fiktív vásárlásokon alapult: Kántor bélyegzővel igazolta a kartali anyagbeszerzéseket, mire a tsz a boltnak számlázta a pénzt. Egy-egy ilyen névleges vásárlásnál nem kis tételekről volt szó. Mindjárt induláskor Jónásék 107 ezer forintos üzletet kötöttek. Az állítólagos anyagbeszerzések értéke a továbbiakban is 35 —90 ezer forint között mozgott. Az illegálisan befolyt összeg 20 százaléka a boltvezetőt, 40—40 százaléka pedig Kántort és Jónást illette meg. A fóti Béke Tsz a számlákon szereplő, de soha le nem szállított vasárukért és festékekért összesen 530 ezer forintot utalt át az áfésznek. Ez a csalási szisztéma egyébként semmi újat nem hozott a hazai bűnözésben, ellenkezőleg: egy régi módszer felmelegítéséről volt szó. Már az 1976-ban lebukott váci vas-műszaki bolt vezetői is ezt a trükköt alkalmazták, s ők sem elsőként... A régi modellt azóta több helyen követték, lényegében ugyanilyen panama miatt bukott le Kántorékkal egy időben a budakeszi vas-műszaki bolt vezetője, Ormai Tamás is. A pénzügyi manőverek Budakeszin 918 ezer forintot jövedelmeztek, s a Kántor-ügyben sem jött össze sokkal kevesebb. A fóti raktáros és Jónás a kartali üzlet mellett ugyanis kapcsolatot épített ki a Nóg- rád megyei Szirák község vasműszaki boltjának vezetőivel, a Polgár házaspárral is. Így ezután szinkronban történtek a visszaéléseik. A számlákra legtöbbször itt is Kántor 54-es pecsétje került, egy 64 ezer forintos tételt azonban a ti* tokzatos körülmények között kallódó 57-es bélyegző igazolt. (Nem véletlen tehát, hogy a váci bíróság ítélethirdetéskor külön kiemelte,, hogy ..a..fóti Béke Tsz-ben a bélyegzők őrzése és a számlák ellenőrzése nem megfelelő.) A sziráki kapcsolat révén összesen újabb 266 ezer forint illegális jutalékra tettek szert Jónásék, ebből 70 százalékkal ők, 30 százalékkal Polgárék részesedtek. A nagyszabású bűncselekménysorozat történetében az egyetlen pozitívumnak végül is az tekinthető, hogy a Kántor-féle illegális ügylet mindössze hét hónapig tartott, az éveken át virágzó váci és budakeszi vállalkozásokkal szemben. Elsőfokú ítélet A Váci Járásbíróság dr. Lő- rinczy Ildikó tanácsa bűnszövetségben elkövetett csalásért Jónás Jánost 3 és fél évi, Kántor Menyhértet 3 évi, Se- bák Józsefet 2 év 2 hónapi, Polgár Gyulát 1 év 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ötödrendű vádlott, Polgár Gyuláné büntetése 1 évi felfüggesztett szabadságvesztés. A bíróság a fóti Béke Tsz-t 797 ezer forintos kárigényével polgári perre utasította. Az ítélet nem jogerős, az ügyben a Pest megyei Bíróság dr. Erőss Elek tanácsa dönt a közeljövőben. Babus Endre Nemcsak a család, az albérlő is A lakbér: lopott tyúk Egyetlen nagycsalád két büntetőügye kerül a közeljövőben a Ráckevei Járásbíróság dr. Nagy Miklósné büntetőtanács elé. Az első per szereplői a 32 éves Rostás Tamás és négy társa: Rostás Irén, Rostás Ru- dolfné, Sztojka Éva és Kanalas Gizella. A kis csapat múlt év júniusában lovas kocsival Szigetbecsén járt. Útközben betörtek egy lakatlan házba és — mindenekelőtt a lakásba bemászott Sztojka közreműködésével —, ágyneműt és ruhákat zsákmányoltak. Néhány hét múlva, egy ráckevei betörés következett, Rostásék ezúttal falról leszedett szentképekkel és több ezer forint ingósággal távoztak. A társaság tagjai elismerték, hogy a betöréseken kívül baromfit is loptak. Ezen a ponton kapcsolódik az első bűncselekménysorozathoz a második ügy, Nagy György pere aki albérlőként Rostáséknál lakott. A 23 éves alkalmi munkás lakbér fejében nem pénzt, hanem tyúkokat adott át szállásadóinak. A baromfiakat Nagy György, a vádirat szerint szintén lopta. A fiatal férfi azonban tagadja ezt, így az eláő per vádlottjai a második perben a vád tanújaként lépnek a bíróság elé. A. L A
