Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-14 / 138. szám

E« “f/pr V xJimtw 1981. JÜNIUS 14., VASARNAP A hét kérdései Veszélygócok és béke-erőfeszítések Az izraeli bomhatámadás és a választások Mozgalom a leszerelésért — Lengyelország kongresszus előtt VAN-E HABORÜS VE­SZÉLY A KÖZEL-KELETEN AZ IZRAELI TÁMADÁSOK NYOMÁN?_______________ Anélkül, hogy a különbö­ző izraeli akciók (légitáma­dás az iraki atomreaktor el­len, kommandóbevetések li­banoni palesztin állások el­len) veszélyességét lebecsül­nénk, azt kell mondanunk, hogy higgadtabb a világvissz­hang, mint gondolni lehe­tett volna. A tőkés világ rea­gálását például mindig a tőzsdéken mérheti le a poli­tikai megfigyelő. Nos, az ira­ki atomreaktor szétbombázá- sának a hírére az arany ára felszökött, de másnap már a korábbi árfolyam alá süly- lyedt. Azt mutatta ez, hogy nem hisznek háború lehetősé­gében, sokkal inkább izraeli belpolitikai indítékú erőfitog­tatásnak minősítik a légitáma­dást, amely — különben, má­sutt és más korokban — „casus belli”, háborút kiváltó ok lett volna. Június 30-án lesz a izraeli parlamenti választás. Begin úgy akarja megnyerni, hogy magát tünteti fel az izraeli nép egyetlen megvédelmező- jének. S a jelek szerint köny- nyü dolga van, amikor meg akarja lovagolni az izraeli nacionalizmust, sovinizmust. Persze, még így sincs lefut­va az izraeli választási ver­seny. A hihetetlen méretű inf­láció, a növekvő munkanél­küliség, az elvándorlás és még sok egyéb tényező szintén be­leszólhat a választási ered­ménybe. S akárki lesz az új kormányfő (akár még a ré­gi is!), előbb-utóbb kénytelen lesz engedményeket tenni az USA olajérdekeinek figye- Hmbevételével éppúgy, mint az arab (mindenekelőtt a pa­lesztin) ellenállás hatására. Washingtont és Tel Avivot ugyanis egyformán el kell, hogy gondolkodtassa: az iz­raeli hajthatatlanság arra késztette egyik-másik Ame- rika-barát arab országot, hogy a Szovjetunióval létesítsen új kapcsolatokat. LEHET-E BESZÉLNI A LE­SZERELÉSI TÖMEGMOZGA- LOM MEGERŐSÖDÉSÉRŐL? Igen! Mind több nyugat­európai politikus és publicis­ta, tudós és békeharcos, ifjú­sági és nőszervezet hallatja hangját a fegyverkezési haj­sza megfékezése érdekében. A héten egész sor esemény ta­núsította ezt Elég talán Egon Bahr nyugatnémet szociál­demokrata politikus moszkvai tárgyalásaira, a stockholmi békekonfrencia határozatairá vagy az úgynevezett Palme- bizottság moszkvai eszmecse­réjére utalni. Nyilvánvaló, hogy az új meg új kezdeményezéseknek na­gyon is megvan az indokolt­ságuk. Vagy két év áll ren­delkezésre annak a veszé­lyes NATO-tervnek a meg­[ akadályozásához, amelynek érleimében Nyugat-Európában majdnem 600 atomrakétát akarnak elhelyezni — a Szov­jetunió és a többi szocialista ország ellen. Világos, hogy ezek a rakéták, ha egyszer angol, belga, holland, nyu­gatnémet és olasz területen elhelyezik őket, célponttá vál­toztatják környéküket, Nyu- gat-Európa több térségét. Nem véletlen, hogy annyi leszerelési kezdeményezés in­dul el Moszkvából vagy talál a szovjet fővárosban meg­felelő, kedvező színhelyre. A szovjet politika, amint ezt Leo- nyid Brezsnyevnek az algériai államfő látogatása alkalmából tett kijelentései jelezték, a tárgyalások és a megegyezés politikája. S a hét végén a szovjet fegyverkorlátozási, le­szerelési, tárgyalási javasla­tok levél formájában újra el­jutottak számos nyugati poli­tikushoz. MILYEN ÜJ TÉNYEZŐK JELLEMZIK A LENGYELOR­SZÁGI HELYZETET? A súlyos politikai, gazdasá­gi és társadalmi válsággal küzdő Lengyelország életében fontos fejleményeket hozott az elmúlt hét. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának 11. plénumán megvitatták a párt Poli­tikai Bizottságának jelenté­sét, a vitában felszólalók állást foglaltak a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a LEMP KB- hez intézett levelével kapcso­latban, a levélben megfogal­mazott elvtársi figyelmeztetés és marxista—leninista hely­zetelemzés ügyében. Ami a szovjet párt levelét illeti, hangsúlyosan szólt ar­ról, hogy a szocializmust Len­gyelországban fenyegető rend­kívül súlyos veszély egyúttal a független lengyel állam lé­tét is fenyegeti. A lengyelor­szági válság által okozott nehézségeket kihasználták a szocializmus ellenségei — ál­lapította meg az SZKP KB, majd rámutatott arra, hogy különös aggodalomra ad okot az a helyzet, amely magán a LEMP-en belül alakult ki. A párt rendkívüli kongresszu­sáig alig egy hónap van hát­ra. Előkészítése során azon­ban mindinkább a szocializ­mussal szembenálló erők vál­nak hangadóvá. Nem lehet ki­zárni, hogy a kongresszuson ezek az erők kísérletet tesznek arra, hogy döntő vereséget mérjenek a párt marxista—le­ninista erőire. A szocialistaellenes erők tá­madása Lengyelországban ve­szélyezteti az egész szocialis­ta közösséget — hangoztatta az SZKP KB a lengyel párt­hoz intézett levelében. Ugyan­akkor leszögezte: van még lehetőség arra, hogy ne en­gedjék a legrosszabb bekövet­keztét és megakadályozzák Lengyelországban a nemzeti katasztrófát Mi a megoldás? A társadalom valamennyi egészséges erejét mozgósítani kell az osztályellenség visz- szaverésére, az el lenforrada­lommal szembeni harcra. Miközben a Szolidaritás var­sói tagozata — a Reuter an­gol hírügynökség értesülése szerint — bejelentette: a lengyel parlament illetékes bizottsága hivatalosan az ál­lamtanácshoz fordult, hogy az kegyelmezzen meg az 1971- ben egy iskolaépület ellen el­követett bombamerénylet miatt 25 évi börtönbüntetésre ítélt két Kowalczyk testvér­nek. Mint ismeretes, egy hét­tel ezelőtt a lengyel legfel­sőbb bíróság elrendelte az előzetes letartóztatásban lévő, kémkedéssel ás államellenes szervezkedéssel vádolt Leszek Moczulski és három társa szabadon bocsátását. P. J. Moszkvában tanácskozik a Palme-bizottság Napirenden a leszerelés Szombaton reggel Moszkvá­ban megkezdte tanácskozásait az úgynevezett Palme-bizott­ság, a leszerelés és a’ bizton­ság kérdéseivel foglalkozó független nemzetközi bizott­ság. Olof Palme volt svéd miniszterelnök, aki a múlt év szeptemberében megalakította a tekintélyes politikusokból álló nemzetközi testületet, el­mondotta, hogy a moszkvai kétnapos megbeszélés napi­rendjén elsősorban a rakéta­elhárító rakétarendszerek kér­dése és a' fegyverzetkorláto­zás és a leszerelés ellenőrzé­sének problémája áll. A bi­zottság szakértők bevonásával tanácskozik és tapasztalatairól Földrengés Iránban '"Äi , fe ' te ? — ’ .1 r* Az iráni rádió legújabb jelentése szerint több mint két­ezren vesztették életüket a csütörtöki földrengés következté­ben. A délkelet-iráni Kerman tartományban eddig 1600 holt­testet emeltek ki a romok közül, és kétezer sebesültet kezel­nek. A Pars iráni hírügynökség jelentése szerint a 10 ezer lakosú Golbaf városának 95 százaléka elpusztult. Képünkön: csy sebesültet szállítanak el Kerman közelében. a tervek szerint az ENSZ-köz- gyűlés jövőre összeülő rend­kívüli leszerelési ülésszaká­nak tesz jelentést A moszkvai ülésen több más ismert nemzetköd személyi­séggel együtt részt vesz Cyrus Vance volt amerikai külügy­miniszter, aki ezúttal első íz­ben kapcsolódott be a bizott­ság munkájába, David Owen volt angol külügyminiszter, Egon Bahr, a Bundestag le­szerelési és fegyverzetellenőr­zési albizottságának elnöke, Alfonso Garcia-Robles, volt mexikói külügyminiszter, aki országa küldöttségét vezeti az ENSZ leszerelési bizottságá­ban, Robert Ford nagykövet, a kanadai kormány különle­ges tanácsadója, Olusegun Obasanjo, a Nigériai Államta­nács tagja, volt államfő. A Szovjetunió képviselője a bi­zottságban Georgij Arbatov akadémikus, az akadémia Egyesült Államokkal és Ka­nadával foglalkozó kutatóin­tézetének igazgatója. A bizottság zárt ülésen ta­nácskozik, megállapításait azonban a megbeszélések be­fejeztével nyilvánosságra hoz­za. Ä nemzetgyűlési választások első fordulója Franciaország ismét döntés előtt Vasárnapi ismét az urnák elé járulnak a franciák:' az elnökválasztás után, amely Francois Mitterrand-t juttat­ta az Elysée-palotába, az új nemzetgyűlés megválasztására hivatott szavazás első for­dulóját tartják meg, majd egy hét múlva a másodikat bo­nyolítják le. A 36 millió 400 ezer francia választópolgárnak azért nyílik alkalma az újabb szavazásra, mert Mitterrand feloszlatta a nemzetgyűlést, amelyben politikai ellenfeleié volt a többség — abban a re­ményben, hogy a parlament­ben is baloldali többség ala­kul ki, és így lehetővé válik a mélyebbre ható változások végrehajtása, és öt évre bizto­sított lesz az államfő parla­menti támogatása. Az egy héttel ezelőtt közzé­tett legutolsó engedélyezett közvéleménykutatások kivétel nélkül a baloldal előnyét mu­tatták, de a nemzetgyűlési vá­lasztás kimenetelét — a bo­nyolult francia szabályok ér­telmében — még több tényező befolyásolja, mint az elnökvá­lasztásét. A 491 képviselőt külön-külön választják meg minden szavazókörzetben. Most vasárnap csak az jut mandátumhoz, aki megszerzi a szavazatok abszolút többsé­gét, jövő vasárnap azonban már a viszonylagos többség is elegendő. A kommunista párt célja az elnökválasztás első fordulójá­ban elért 15,3 százalékos ered­mény javítása, olyan szilárd baloldali többséghez való hoz­zájárulás, amely végrehajtja azokat a franciák által óhaj­tott változásokat, képviselői mandátumaik megőrzése, vá­lasztókörzetek elhódítása a jobboldaltól, olyan eredmény elérése, amely biztosíthatja — méghozzá tartósan — rész­vételét a kormányzásban. A kommunisták részvétele a nemzetgyűlésben és a kor­mányban csak előnyös lehet a franciák számára — hangsú­lyozta Georges Marchais. A szavazás vasárnap reggel 8-kor kezdődik, a vidéki sza­vazókörzetekben este 6-kor, Párizsban és több más kör­zetben este 8-kor zárul. Az első, becsült eredmények este 8-tól válnak ismeretessé. Közös közlemény a magyar-nigériai tárgyalásokról (Folytatás az 1. oldalról) i Losonczi Pálnak, a Magyar | Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására Alhadzsi Shehu Shagari, a Nigériai Szövetségi Köztársa­ság elnöke 1981. június 10—13. között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Alhadzsi Shehu Shagari ta­lálkozott és szívélyes légkörű eszmecserét folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP KB el­ső titkárával a két ország kapcsolatainak helyzetéről és a fontosabb nemzetközi kér­désekről. A Nigériai Szövetségi Köz­társaság elnöke és a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke átfogó megbe­széléseket folytatott a barát­ság és a kölcsönös megértés szellemében. A két államfő áttekintette a kétoldalú gazdasági kapcsola­Vorsó Véget ért a szejm ülése Pénteken éjjel véget ért a lengyel parlament ülése. A miniszterelnöki expozét vita követte, amelyben a képvise­lők elemezték a válság külön­féle vetületeit és a megol­dással kapcsolatos elképzelé­seket. Második napirendi pontként az új szakszervezeti törvény- tervezetet ismertették első olvasásban, majd több órás vita után, bizonyos kiegészí­tések végett visszautalták azt az illetékes bizottsághoz. A törvényhozás megszavaz­ta a minisztertanács összeté­telében javasolt személyi vál­tozásokat. A napirenden sze­repelt volna még két új ér­demrend alapításáról szóló törvénytervezet, ezek meg­vitatását azonban a szejm egy későbbi, a hónap végén tar­tandó ülésére halasztotta. A Biztonsági Tanács vitája Az USA vétóra készül Szombat délutánra halasz­tották a Biztonsági Tanács vi­tájának folytatását, miután péntek éjjel Irak képviselője, Szadun Hammadi külügymi­niszter kemény intézkedéseket sürgetett Izrael ellen. Az iraki „Tammuz” nuk­leáris központ ellen vasárnap intézett izraeli bombatáma­dás ügyében összehívott ülé­sen elsőnek az iraki külügy­miniszter szólalt fel. Hammadi azt követelte a Biztonsági Tanácstól — s ez ügyben már az ülés előtt közbenjárt a testület el nem kötelezett tagjainál —, hogy ezúttal ne pusztán elítélje Izraelt, hanem szabjon ki büntetést is, mindenekelőtt rendeljen el teljes fegyver- szállítási tilalmat Izrael el­len. Azt is javasolta, hogy Izrael atomproarámját he­lyezzék az ENSZ megfelelő szakosított szerve, a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség felügyelete alá. Washingtonban közölték, hogy az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete vétót fog CSAK RÖVIDEN... RIADALMAT keltett szom­baton délelőtt Londonban egy fiatalember, aki vaktölténnyel lövést adott le II. Erzsébet ki­rálynő irányába. Már az első lövések eldördülte után rend­őrök vetették magukat a 17 év körüli fiatalemberre és kicsa­varták kezéből a fegyvert CIONISTA suhancokból álló huligánbanda fényes nappal támadást intézett az Intu- riszt szovjet idegenforgalmi vállalat párizsi irodája ellen. A rendőrség megkezdte a nyomozást, de még nem akadt a banditák nyomára. emelni minden olyan javas­lat ellen, amely a szóbeli „dorgáláson” túl gyakorlati intézkedéseket is kötelezővé tenne Izrael ellen. (Lapzár­táig nem érkezett hír újabb fejleményről. A szerk.) tok legfontosabb területeit Tárgyaltak az együttműködés sokoldalú kiszélesítésének to­vábbi lehetőségeiről, a nigé­riai faluvillamosítási prog­ramban és az új szövetségi főváros, Abuja felépítésében való magyar részvételről, ni­gériai szakemberek képzésé­ről és a kölcsönösen előnyös feltételek alapján való ma­gyar részvételről nigériai kö­zös vállalkozásokban. Különö­sen fontosnak minősítették a magyar szakértelem és tech­nológia átadását a nigériai félnek. A két fél nagy figyelmet szentelt a jelenlegi nemzetkö­zi helyzetnek. Kifejezték ag­godalmukat a nemzetközi fe­szültség növekedése miatt, amely súlyosan kockáztatja és veszélyezteti a nemzetközi bé­két.* Ezért a két vezető nyo­matékosan hangsúlyozta az enyhülés fenntartásának és megszilárdításának szükséges­ségét azzal, hogy azt katonai térre is ki kell terjeszteni. Tá­mogatásukról biztosították az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó kon­ferencia összehívására irá­nyuló kezdeményezést. A közel-keleti helyzet vo­natkozásában a két elnök új­ra megerősítette, hogy igaz­ságos és tartós megoldás nem érhető el a palesztin nép nem­zeti jogainak érvényesítése és az. izraeli csapatoknak vala­mennyi megszállt arab terület­ről történő visszavonása nél­kül, beleértve Jeruzsálemet is. Alhadzsi Shehu Shagari, a Nigériai Szövetségi Köztársa­ság elnöke köszönetét fejezte ki Losonczi Pálnak, a magyar kormánynak és a magyar nép­nek azért a meleg fogadtatá­sért és vendégszeretetért, amelyben őt és kíséretét ré­szesítették. Meghívta a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, hogy egy kölcsönösen megfelelő idő­pontban tegyen látogatást Ni­gériában. A meghívást öröm­mel elfogadták. Teherán Baniszadr nehéz helyzete Kiéleződött a hatalmi harc Iránban azóta, hogy Khomei­ni ajatollah, az ország vallá­si vezetője leváltotta a had- sereg-főparancsnoki tisztség­ről Abol Hosszan Baniszadr elnököt. Baniszadr az elnöki hivatal útján írásos üzenetben támad­ta ellenfeleit, akiket azzal vá­dolt meg, hogy „romlásba vi­szik az országot”. A helyzetre jellemző, hogy a hivatalos sajtó nem volt hajlandó kö­zölni Baniszadr felhívását. Az államfő a drámai hang­vételű felhívásban azt állítot­ta, hogy a szélsőséges iszlám csoportok az életére akarnak törni és elmozdítását tervezik az államfői tisztségről. Bani­szadr gyakorlatilag „félillega­litásba’’ vonult. Ismeretlen he­lyen tartózkodik, és feltehe­tőleg ott várja ki, hogy kide­rüljön, milyen erőkre számít­hat maga mögött. Habib Szaád-Arábiában Szíria nem hátrál meg A keddtől szombatig a liba­noni fővárosiban tartózkodott és onnan Szaúd-Arábiába in­dult Philip Habib amerikai elnöki külön megbízott felújí­tott közvetítő missziójának to­vábbi sorsa — bejrúti megfi­gyelők szerint — attól függ, hogy milyen következmények­kel jár az iraki atomreaktor ellen végrehajtott izraeli ag­resszió. Begin izraeli miniszterelnök ismét megfenyegette Szíriát: ha nem vonja ki önszántából Libanonba telepített légvédel­mi rakétáit, az izraeli fegy­veres erők gondoskodnak azok megsemmisítéséiről. Izraelben eleve egy Szíriának szóló fi­gyelmeztetésként állították be az Irak elleni légitámadást. Ez azonban csak megerősítette Szíria eltökéltségét: nem en­ged az izraeli nyomásnak, nem vonja ki a békefenntartó erők védelmét szolgáló raké­táit, és gdott esetben felveszi a harcot az agresszorraL Kölcsönös előnyök alapján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom