Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-13 / 137. szám
VSrrt Tg x /(map 1981. JÜNIUS 13., SZOMBAT KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Látvány és gondolat egysége Lakatos József tárlata a hódmezővásárhelyi Med- gyessy teremben július 10-ig látható, Kádas István grafikáit a budapesti Csók István Galériában szemlélheti meg a közönség június 25-ig. Lakatos József festményei Lakatos József hajdan Szentendréről készített érdekes linómetszeteket, festményein megjelent Albertirsa kopjafás temetője. Élete állandó helyváltoztatás. így alkot. Szigetköz vízáramlásból partra vetett gyökereit festi, a sopronhorpácsi gótikus templomot, Móricz Zsigmond ti- szacsécsei szülőházát, a szat- márcsekei temetőt, tarpai parasztot, Csarodát. Van egy sorozata Mosonmagyaróvárról, de ismertek soproni, tokaji, bajai, győri képei, s megörökítette a vereckei szorost is. De a látványnak mindig része az általa felidézett nép, sors, eszme. Művészetének forrása a néprajz is. Számára minden tárgy üzenetet hordoz. Vonalvezetése, színvilága egyaránt a lényegre tör, s ezt rendszeresen meg is mutatja. Nagyhatású képe a lakosi torony éppúgy, mint Krúdy óbudai vendéglője. Máris múltja van, de még több jövője. Most a tordai ha- sadékot festi meg, majd a finnugor néprajzi örökség festői átköltésére készül. Utazást tervez Tallinnba, Finnországba és a Volga, Kámj. folyó vidékére. Különös és nagy jelentőségű Vállalkozás ez, melyhez erőt és energiát kívánunk. Kádas István grafikái Azért korlátozza műfaját litográfiára, hogy annál szaKádas István: Csodaszarvas batosabb rendszere, lehessen közlés- melynek középpontjában a gondolat áll. Kádas István elsősorban nem értelmez, hanem töpreng, gondolkodik. Van miről. Mező- gazdasági munkás, bányász, nyomdász volt, — rajzainak RÁDIÓFIGYELŐ RIPORTMŰSOR. A rádiós riport érdekessége a különös téma megfelelő hangi megjelenítésében rejlik. Az illusztráció, a színesítő betét e műsorokban a zene, amely tagolja és egyúttal egységben tartja a mondanivalót, amelyre mint láncra felfűzhetők a gyöngyszemek. A HORTOBÁGY KAPUJA című zenés műsor népzenekincsünk javát választotta hangzásszínesítőül. Mintegy jelezve, hogy a tiszta forrásból fakadó művészet szentesítheti csupán a divatmázzal bevont, ugyanakkor valóságos szellemi és természeti értékekben oly gazdag tájegységünket. A szolnoki stúdió munkatársai, nemcsak idegen- forgalmi érdekességet emeltek ki műsorukban. Vágási Kálmán jó szerkesztői érzékkel találta meg az egyensúlyt, amikor a múlt emlékeinek át- hagyományozását és az életmód változásait egymás mellé illesztette. A riporterek — Cseh Éva és Dalocsa István —, úgy szőtték a beszélgetés fonalát, hogy a hallgató minden kérdésre választ kapott. A Hortobágy kapuja Tiszafüred, ahol még egy évtizede csizmaszaggató sár lepte az utakat, ma a várossá válás lehetőségeit latolgatják. Innen tárul a látogató elé az asztallap símaságú Hortobágy. A műsor készítői a kapun belépve a Hortobágyi Nemzeti Park háza* táján tekintettek körül. CsáDdálegendákat elevenítettek fel, megtudhattuk, hogy itt épp a mocsárvilág megmentésén munkálkodnak, hogy minél gazdagabb maradjon e vidék természeti adottsága. ÉRDLIGETIEK KÖSZÖNETÉ. Ifjúsági jegyzetében brigádnaplókat forgatott Barát József. Azon tűnődött, hogy a közös napló mennyire tükrözheti a kényszerű kötelezettséget, de az esemémyek megőrzési szándékát is. A naplók nemegyszer sajátos hangulatot árasztanak, megelevenítik a munkahelyi közösség kisebb- nagyobb gondjait, az eseményeket, ahogyan a Józsefvárosi pályaudvar Egyetértés brigádjának papírra vetett sorai ezt tükrözték. A jegyzetíró kiemeli az érdligeti szociális otthon lakóinak meleg szavú köszönetét, hogy gondoskodnak róluk. Nem csupán a nagy ünnepeken, hanem néha-néha műsorral kedveskednek a színházba, moziba menni már nem tudóknak. Er. K. Új szótárak jelennek meg ezek az élmények az ihletéi. Ehhez társul édesanyjának tragikus sorsa. Van miből merítenie, van min elgondolkodnia. Neve kevéssé ismert, önmagát zárta el a hírnévtől. Ettől függetlenül minden lapja szellemi hódítás és terjeszkedés. Móricz Zsigmond Sárarany című regényének hőse, Túri Dani alakjáéban a paraszti sorsot, az örök falut villantja fel, nem egyszerűen csak illusztrációra vállalkozik. Ezáltal felfedi népünk sorsának történelmi hátterét is. Munkái egyszerre keltenek igazi esztétikai örömöt és mély gondolatokat. Losonci Miklós SZÓBELI ÉRETTSÉGIN, BUDAÖRSÖN Diáknak, tanárnak izgalmas Nehéz lett volna kiválasztani tegnap a budaörsi gimnáziumba szóbeli érettségire érkező fiatalokat a többiek közül. Ugyanis mindenki ünneplőbe öltözött az utolsó tanítási nap tiszteletére. Ami mégis némi' támpontot kínál: az érkezők arca. A matúra előtt állók ugyanis még feszülten várakoztak... Az izgalom ideje .. .Mint például Láng Zsuzsa, aki az erőpróba előtt mondta: — Azt hiszem, ma én izgulok a legjobban. Reggelizni sem tudtam, aludni is csak négy órát, hajnali fél háromkor már talpon voltam. Persze nemcsak az érettséginek szól ez az Izgalom, a legközönségesebb dolgozatírás előtt is drukkos voltam mindig. Most magyarból, történelemből, biológiából és földrajzból szóbelizek. Az írásbeli eredményét nem ismerem, csak annyi biztos, hogy nem buktam meg, mert akkor már mondták volna. Harsányi Péter viszont a legnyugodtabb. Oka is van rá: — Én úgy vagyok ezzel, hogy négy kettessel is beérem. Jelentkeztem a fényképész szakmunkásképző iskolába, már megvolt a felvételi is, sikerült. Csak a történelemtől tartok valamelyest, mert húzhatok olyan tételt, amit nem tudok. Azért bízom a szerencsében. Krézsek Magdolna is alig várja, hogy elkezdődjön a vizsga, szeretne már túl lenni rajta. Az írásbeli előtt jobban izgult, de a történelem miatt ő is aggódik egy kicsit, mert csak harmadikos korában tudta meg: kötelező lesz ebből is érettségizni. Egy biztos, a munkája: könyvelő lesz egy fővárosi vállalatnál. A teremnek két fele van. Asztalon innen, s asztalon túl. Az innenső oldalon a padokban jegyzeteket készítő diákok a felelet vázlatát írják, a túlsón azok ülnek, akik ítélnek majd a tudás értékéről. A tételeket kihúzták, most már minden azon múlik: mennyit sikerül felidézni a négy esztendő alatt gyűjtött ismeretekből. Egy órával később. Láng Zsuzsa — izgalom ide, vagy oda — ötösre felel magyarból, mintha csak Ady költészetével foglalkozott volna az elmúlt hetekben. Mikes Tamás váltja őt a vallatószékben, s neki elkél néhány segítő kérdés is. Azután történelemtételt választ, s ismét munkához lát, talán most nagyobb sikerrel... Szerző Aladárné, az érettségiző osztály főnöke, magyart, történelmet tanított diákjainak: — Az osztály évvégi átlaga 3,2 volt, most úgy érzem, jobban megy. Szorgalmasan tanultak sokan, s bizony még engem is meglepett némelyikük egy-egy váratlan ötös felelettel. Más az érettségin számot adni a tudásról, mint tanév közben. Nyilvánvalóbb az erőpróba komolysága, s a gyerekeké is. Érettebbek lettek mostanára, megnövekedett a felelősségtudatuk. Például az egyik fiú, aki egyébként közepes tanuló, s már felvették a katonai főiskolára, az ötös történelmi feleletével bizonyította elkötelezettségét az általa választott hivatás iránt. Próbatétel ez — Az emberségből Is vizsgáznak most a fiaim, lányaim. Ha valaki — akár gyengébb képességű is — szorgalmas volt az elmúlt évek alatt, most érezni az eredményen. Az is kiderül: mennyire készültek fel hz életre, a munkára, azaz, hogy menynyire érettek. S persze próbatétel ez a tanárnak, az osztályfőnöknek is. Lemérheti, sikeres volt-e nevelő-, oktató munkája. Azt hiszem, jó közösség alakult ki az osztályban, s mégha csak öten jelentkeztek is főiskolára, egyetemre, mindannyian megállják majd helyüket később. Az igazgatónő, Asztalos Zoltánná nem minden büszkeség nélkül mondja: — Az első szóbeli érettségik után elégedett lehetek. A 22 maturáló diák közül 12-en már» sikerrel vizsgáztak, s remélem, hogy a többiek is hasonló eredményt érnek el. Az osztály fele testnevelés tago« zatos volt, akadt közöttük, aki a rendszeres edzés mellett is úgy tanult, hogy jeleseket kapott az érettségin, Szerintem a szóbeli nagyobb próbatétel, mint az írásbeli. Több tantárgyból, rövidebb idő alatt kell számot adniuk a fiataloknak tudásukról. Azután ilyenkor személyesebb is a kapcsolat a pedagógus és az érettségiző között, közbekérdezni is lehet, s a felelet általában javít az írásbeli érdemjegyén. Igen, drukkolok a gyerekekért. Amikor idáig ér egy osztály — akár jó volt, akár nem — csak az marad: sikerüljön nekik... Ősztől a munka Szabados Miklós, a dunakeszi gimnázium igazgatója, érettségi elnök Budaörsön: — Az írásbelin csak két elégtelen született — egy fizikából, s egy matematikából —, de a szóbelin mindkettőt elégségesre javították a gyerekek. A tegnap vizsgázott 12 diák közül hárman is csak négyeseket, ötösöket kaptak. A saját tanítványaimmal összehasonlítva a tudásukat: mint az egyik?* most végző osztályé Dunakeszin. Az érettségi elnök hasznos tapasztalatokat szerezhet ilyenkor: egy-egy felelet éveken át emlékezetes marad, s más iskola más módszereiből is ízelítőt kaphat Azután örömmel is jár ez a munka, éretté nyilvánítani a fiatalokat, akik maguk is büszkék a sikerre. Kopányi Mária már civilben várja a többieket: — Csak drukkolni jöttem, s nem lehet elmondani, milyen jó dolog, ha az ember túl van az érettségin. A matek kettes, az orosz hármas, az ösz- szes többi jegyem négyes és ötös lett. Ezután? Júliusban lesz az esküvőm, a nyarat pihenéssel töltöm, ősztől pedig dolgozom. Nagy fordulópont ez az életemben, s ha egyelőre a tanulás nem is hiányzik, az osztály, a megszokott társaság hiányozni fog. Később azért szeretnék tovább tanulni, a számviteli főiskolán. .. Vasvári G. Pál POLITIKAI KÖNYVEK írás az ét bőszről Több nagyszabású szótári vállalkozás fejeződött be az Akadémiai Kiadó műhelyeiben, s ennek eredményeként új kötetek kerültek a napokban a könyvüzletekbe. Bart- ha Lajos szerkesztette az ötnyelvű Pszichológiai értelmező szótárt. Ez mintegy 2000 pszichológiai fogalmat dolgoz fel, minden címszóhoz rövid meghatározás és a címszó angol, francia, német és orosz megfelelője tartozik. A helyesírási szótárak közül az egyik legjelentősebb A keleti nyelvek magyar heb'es- írása című. A könyv a nem latinbetűs írást használó keleti nyelvek szavainak helyes magyarnyelvű írásához szolgál tanácsadó eligazítással. Major Máté szerkesztette az Építészettörténeti és elméleti értelmező szótárt, amely a maga nemében az első magyar kiadvány. E könyvre azért is szükség volt, mert nem csupán a laikusok, hanem gyakran a szakemberek is különféle jelentéssel használják, és egymással felcserélik tárgykörük szavait, fogalmait. A magyar . címszavak és értelmezésük mellett e szavak angol, francia, német, olasz és orosz megfelelőit is megtalálja az olvasó. Egyre mélyebben hatol a filozófia gondolatvilágába. Ancsel Éva. Már előző könyve, a Történelem és alternatívák is, nagy feltűnést keltett, az emberi szabadság kérdésével foglalkozott. Arra kereste a választ, hogy a cselekvő embernek milyen lehetőségei vannak a történelmi determinációk között, miben van és miben nincs választása, milyen körülmények szükségesek a tudatos választásokhoz, milyen történelmi folyamatok révén szélesedik az ember döntési lehetősége. Legújabb könyvében, az Írás az éthoszról-ban, amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg, az éthosz (a tisztesség, becsület) fogalmát igyekszik meghatározni, s közben olyan filozófiai mélységekbe hatol, amelyek elgondolkodtatják az embert a világról, az emberi magatartásról. Tanulmányában három kérdés köré csoportosítja mondandóját Az első fejezetben a történelmet hallgatja, azt bogozza, hogy lehetséges-e az abszolút tisztesség, illetve az egyidejű tudást vizsgálja Isznak Babel műveinek elemzése kapcsán. A második fejezetben, amely a Visszaadni a bűn nevét címet viseli, a büntetlen bűnökről és az éthoszról, az éthosz és a morál kapcsolatáról, az éthosz értelméről, a bűn és a büntetés kafkai újrafogalmazásáról értekezik, míg a harmadik fejezetben az éthosz és egyértelműség fogalmat határozza meg, mégpedig azt, hogy az egyértelműség miként érvényesül a jelen időben Tehát olyan fogalmat akar közelebb hozni a ma emberéhez, amely föltétlenül valamilyen formában foglalkoztatja, bár nem mint elvi, filozófiai kérdés, hanem mint a gyakorlati életben előforduló jelenség. Mert mi más lehet a bűnnek, mint jelenségnek a megfogalmazása. Van-e bűn? — kérdezi Dosztojevszkij egész életműve. Van-e bűn, avagy csak arról van szó, hogy az ember nyomorult, remegő teremtmény, aki nem meri áthágni az erkölcsi törvényt. Nem könnyű olvasmány Ancsel Éva műve, de aki átrágja magát rajta, az föltétlenül nyer vele, mert olyan filozófiai területre hatol be, amely életünk velejárója, anélkül, hogy tudnánk róla, vagy el tudnánk gondolkodni ezen a filozófiai tételen. A történelembe bele- • hallgatózni nem is olyan egyszerű dolog, mert például a kanti, hegeli, marxi tudás a rossz szerepéről a történelemben minden bizonnyal a legnehezebben elviselhető igazság. Ahogyan a szerző fogalmaz: semmi sem nehezebb, mint tudni a történelemről a legrosszabbat, Hogy szüksége van a Rosszra, s egyhamar nem mond le erről a szükségletéről — tudni ezt, s mégsem hátat fordítani neki. Vagyis elég okosnak lenni ahhoz, hogy meg se próbáljuk alkalmazni saját éthoszunk mércéit a világtörténelemre, de más emberre sem. A másik dolog, amire Babel kapcsán hívja fel az olvasó figyelmét, az az, hogy vannak olyan helyzetek, amikor tudni kell embert ölni. A történelem számára ez egyértelmű, de az egyes embernek semmilyen módon meg nem magyarázható skandalum. Bizony ez kegyetlenül nehéz és igaz dolog. Babel éppen A zbucsi átkelés és az Ütközet után című írásában foglalkozik ezzel a filozófiai kérdéssel, s szépíró eszközökkel ábrázolja, hogy a forradalomnak ez velejárója. Ki mondja meg, hogy miképpen vagyunk bűnösök, és mit jelent a bűn? — a szerző idézi Heideggert, s hozzáteszi: botrányos kérdés, de nem alaptalan, ha a történelemben nemegyszer hajtóerőként működhet a Rossz, nem törődve emberszabású mércéinkkel. Akkor miként fogalmazzuk meg lényegét? Mert vajon van-e és lehet-e bűn ott, ahol a gazdaságpolitika megbírál- tan is tovább uralkodik az élet fölött, ahol puszta készpénzfizetés minden erkölcsi sallangot leszaggat az emberi • viszonylatokról — s ahol minden embernek megvap az ára? — teszi fel a kérdést. Marxista választ próbál rá adni, megfogalmazza az éthosz és a' morál kapcsolatát, idéz Platónt és Arisztotelészt. akiknél az éthosz a szokásokat s a bennük megnyilvánuló érkölcsöket jelenti, az éthosz pedig a jellemet, az erkölcsi karaktert. Ancsel az utóbbit nem ebben az értelemben használja, hanem az erkölcsökkel szemben. Az erkölcs csak többes számban létezik — mondja —, az éthosznak, lényegét tekintve nincs többes száma, csak megnyilvánulási formáiban. Az erkölcsök meghatározzák az emberek életének teljes felületét, előírásaik minden részletre kiterjednek. Az éthosz csak az embert a maga egészében érintő helyzetekre ír elő nem szabályokat, hanem mindig újonnan megfejtendő, de még inkább megalkotandó törvényt. Hangsúlyozza, hogy az éthosz egyben minden emberi gazdagságnak magva és értelme. az emberi kapcsolatok étho- száról értekezik, idézi Adyt, aki egyik verssorában ezt írta: Nincs egy ember, minden ember több ember. Vagyis összetartozunk, csak úgy lehet dönteni és cselekedni, ha a döntésünk éthosz- ra, az emberi kapcsolatokra alapozódik. Ismernünk kell egymást, jobban meg kell ismernünk egymást, hogy az emberi tisztességnek, becsületnek eleget tudjunk tenni. Ez a tanulsága Ancsel Éva könyvének, amely az idei könyvnapokra jelent meg, s amely nehéz, kegyetlen marxista igazságokat mond ki, persze nem tartja magát tévedhetetlennek. mint írja: nyilvánvaló, hogy csak további elméleti munka tárhatja fel a könyvben érintett problémák mélyebb összefüggéseit.' Gáli Sándor
