Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-10 / 134. szám

tar bt LUOI itta A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Vin. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1981. JÚNIUS 10., SZERDA Körkép — eső után Meggyorsult a szem fejlődése Beáztak a pincék, két ház megroggyant A múlt hét közepén még arról panaszkodtak a gödöllői tangazdaságban, hogy az évi csapadék arányos részéből, az, amelyet máskor május végéig általában megkaptak földjeik bizony száz milliméternyi hiányzik. Vagyis a fele annak, amit legalább vártak. A hét végén azonban lénygesen ja­vult a helyzet. — Még • mindig hiányzik ötven-hatvan milliméter, de a pénteken, szombaton és va­sárnap leesett vízmennyiség, az átlagosan negyvenöt-ötven milliméter már nagyon sokat segített rajtunk, illetve a nö­vényeken — mondta Pethes Pál, a gazdaság központi ag- ronómusa. — Pénteken a haj­nali órákban mintegy huszon­öt milliméteres kiadós eső volt, amihez szombaton este újabb, csaknem húsz millirúé- temyi áztatta a földeket. Virágzik a borsó — A nagygombosi és a kar- tali kerület Kapott legtöbbet, hatására azonban jellemző, hogy mennyit tudott hamar beszívni belőle a talaj, mert a lazább szerkezetűékre hét­főn reggel már rá lehetett naenni gyalogszerrel. Jó voit az is, hogy elvitte a harminc­öt fokos meleget, azt a hősé­get, ami a korai borsókat bi­zony alaposan megviselte. — A közép- és a késői éré­sű zöldborsónak, amely javá­ban virágzik, felmérhetetlenül sokat ért, hiszen a szemek így tökéletes fejlődésnek in­dulhatnak. — Nem különben felüdítette az eső a kukoricát, amely olyannyira fejlődésnek indult, hogy a régi és a mostani ál­lományra napok alatt rá sem lőhet ismerni, szinte össze sem lehet hasonlítani. — Sokat szenvedett a szá­razságban a gabona is: a ka­lászokban levő szemek száma ugyan már nem gyarapszik, de kifejlődésük jóval biztatóbb, mint egy héttel ezelőtt. Ezek után talán alig kell említeni, hogy a lucerna második nö- vedékének is milyen jól jött a június eleji eső. Talán az előbbiekből is ki­tetszik, hogy minden zápor annyit ér, amenyit a növény, s a talaj fölfog, befogad be­lőle. Az átlagosan ötven mil­liméter ugyanis általában zá­por formájában érkezett, sok helyütt összegyűlt a csapadék a mélyebben fekvő területe­ken; erről a hét végén tett kisebb országjárás alkalmá­val is meggyőződhettem. Az árkok, átereszek, s a belvizes csatornák bizony — ne le­gyen vigasz —, de nemcsak nálunk, alig vagy egyáltalán nem győzték elvezetni a vizet. Mindez nálunk, a dombosabb területeken is figyelmeztető, hát még ahol inkább sík a vidék, a határ. Harminchárom kivonulás Azért ha a mezőgazdászok, s velük mi is, örültünk az esőnek, az bizony bosszúságot is okoz. Felhívtuk a gödöllői járási-városi tűzoltó-parancs­nokságot, ahonnét Crenács József tűzoltó őrnagy arról számolt be, hogy Gödöllőn és Veresegyházon összesen har­minchárom esetben vonultak ki egységeik a záporokat kö­vetően a beázott, garázsok és más épületek, alagsori he­lyiségek hirtelen összegyűlt csapadékvízének szivattyúzá­sára. A gödöllői parancsnokság öt egységgel vonult ki, ez azonban kevésnek bizonyult, ezért két váci tűzoltóegység is segítette munkájukat. A vá­rosban, Gödöllőn elsősorban a Szilhát, a Szőlő és az Illés István utcában akadt sok ten­nivalójuk. Amint elmondotta, a városban két magánház meg is roggyant a be- és alá- ázás következtében. Egy alag­sori garázsban pedig annyi víz gyűlt össze, hogy a benne levő személygépkocsit meg­emelte és a plafonhoz szorí­totta, így a járműben még na­gyobb kár esett. Nem egészen idetartozó a dolog, de elmondta Grenács Aszódi anya Született: Berkesdi József és Simon Erzsébet: Anita; Fürjes Endre és Molnár An­na Mária: Katalin nevű gyer­meke. Házasságot kötött; Sztre- hovszki Anna és Mayer Pál; Nagy József és Bakti Zsófia; Cserni Béla és Galbos Ágnes; Dzsugán József és Kreidl- mayer Teréz. Elhunyt: Budai Pálné, Aszód, Falujárók útja 5/2; Med- veczki Pál, Aszód, Bocskai Ú1 27; Takács Pálné, Aszód, Kos­suth Lajos út 9; Csimbok József, Domony, Fő út 72 Ladjánszki Jánosné, Domony Iskola út 12, Keres Ferenc Iklad, Kossuth Lajos út 1/d őrnagy, hogy a gazdaságokban idén is megtartják az aratás előtti gépszemléket, ahová nemcsak szokás szerint, de kötelező jellegigei a tűzoltóság szakemberét is meghívják. Biztonsági szemle Eddig még csak a kerepestar­csaiak jelezték, hogy mikor tartják a gépszemlét, amit biztonsági szemlével is össze­kötnek, van még idő, de a többiek bejelentéseit is vár­ják ezekben a napokban, he­tekben. F. I. (önyvi hírek Kreidlmayer József, Iklad, Parti út 30. Újjáválasztott elnökség A Magyar Agrártudományi Egyesület legutóbbi küldött- közgyűlésén újjáválasztották a tisztségviselőiket. Az elnökség tagja lett dr. Lehoczky László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyete­mi tanára, a Géptani Intézel igazgatója. Lehoczky profesz- szort az idén még egy megtisz­teltetés érte: a CIGR, a mezőgazdasági mérnökök nem­zetközi szövetségének igazga­tó tanácsa párizsi ülésén e testület elnökévé választották. A harmincötödik év Iskola után tornaterem készül A domonyiakra mindig számíthatnak Magasra ugrott a hőmérők higanyszála. Kánikulai hőséget mértek a földeken, de fárasz­tó volt a meleg az iskolai tan­termekben, tanári szobákban is. A tananyag ismétlésének monoton unalma megsokszo­rozódik a harmincfokos me­legben. A domonyi általános iskola udvarán csak kevés gyerek játszott az óraközi szü­netben. Inkább *az árnyékot keresték. Balatoni Dániel iskolaigaz­gató harmincötödik tanévének zárására készül. 1947-ben állt először a gyerekek elé. Gyertek Visegrádra — Nem panaszkodhatom az elszaladt évekre — mondja. — Sokat gazdagodtunk tudás­ban, emberségben és anyagi javakban is. Az egykori vá­lyogfalú, kisablakos. olajpad- lós tanterem helyett korszerű, világos, központi fűtéses, szemléltetőeszközökkel jól felszerelt iskolába járnak a domonyi gyerekek, végzik ok­tató-nevelő munkájukat a pedagógusok. Az előző évekhez hasonlóan, most, a tanév végéhez köze­ledve oldottabb a hangulat az iskolában — veszi át a szót Huszár Pálné igazgatóhelyet­tes. — Tanulóink járják az or­szágot. Két első osztályunk Visegrádon volt, részt vett a Gyertek játszani Visegrádra! címmel rendezett nagy gye­rektalálkozón. A másodikosok és a harmadikosok az állat­kerttel ismerkedtek, délután a Bábszínházba mentek. — A felsősök salgótarjáni kirándulást szerveztek. Meg­nézték Somoskő várát, s át- rándultak Csehszlovákiába is. A nyolcadikosok nagy, közös, úgynevezett zárókirándulására a közeli napokban kerül sor. Három napon át járják a Du­nától tájait, ismerkednek mű­emlékeivel, megismerik az új létesítményeket, és természe­tesen fürdenek a Balaton vi­zében. — Nem lesz megerőltető a szülők részére a kirándulás költsége? — kérdezem az igaz­gatót, aki megnyugtató fele­letet ad. — Az osztály az elmúlt nyolc-tíz év alatt nagyon jó kapcsolatot épített ki az ik- ladi Ipari Műszergyár két szocialista brigádjával. A ki­rándulás legnagyobb tételét kitevő költséget, az autóbusz díját, nem kell a gyerekek­nek fizetni, mert a buszt a szocialista brigádok adják. A gyerekek kirándulása mindig külön gondot, a min­dennapinál nagyobb felelőssé­get ró a pedagógusokra. Ta­nárnak, tanítónak a tanulmá­nyi kirándulások napjai állan­dó ügyeletet, készenlétet je­lentenek. — Az idén gyerekek nélkül is kirándulunk — mondja Ba­latoni Dániel. — Az iskola tantestülete a szülői munka- közösség tagjaival közösen, júliusban négynapos kirándu­lást rendez Csehszlovákiába. Gondosan előkészítettük az utat. Az a célunk, hogy ezzel a kirándulással, még élőbbé, tartalmasabbá, barátibbá te­gyük a pedagógusok és a szü­lői munkaközösség tagjainak együttműködését. Pedagógusok és szülők Domonyban ennek az együtt­működésnek szép hagyomá­nyai vannak. A község főterén magasodó új iskola építésében szinte minden domonyi csa­lád részt vett. Ennek a lelkes társadalmi munkának az is­meretében kezdték el a tor­naterem építését. Az igazgató örömmel beszél az építkezés­ről. A tornaterem építési költsé­gei elérték a kétmilliót, s eb­ből az összegből másfél mil­lió forint a társadalmi mun­ka értéke. Munkadíjat, szállí­tási költséget egyáltalán nem fizettünk. Segített a lakosság, a termelőszövetkezet, az Ipari Műszergyár. Ásták az alapot — A 23. számú Állami Épí­tőipari Vállalat egy ácsbrigád­dal sietett a segítségünkre. Sokat dolgoztak az aszódi ta­nács költségvetési üzemének szakemberei is. Már csak ke­vés kőművesmunka van hát­ra. meg a padlózatot kell műanyag burkolattal leragasz­tani. — Megvan minden felszere­lésünk. • Egy fohászkodással felépítjük még az öltözőt, és ősszel modern, minden igényt kielégítő tornaterem várja a tanulókat. Nagyon bízunk ab­ban. hogy a nyáron valóban elkészül minden. Igaz, erre rámegy a nyári szabadság egy része, de ez legyen a legna­gyobb baj! Balatoni Dániel és kollégái rakták a téglát, ásták az ala­pot, keverték a maltert. Ha kellett, segédmunkát végez­tek, vagy éppen anyag után futkostak, mozgósították a szülőket, gyerekeket. Á mun­ka dandárján túljutottak. — Az, ami még hátravan, már csak simítás — mondja Balatoni Dániel. és már újabb tervekről szól. — A ki­segítő tagozatunknak kellene új épületet emelni! Kár, hogy a nyugdíjazásáig már csak négy éve van az igazgatónak. — Nem baj — mondja —, azért még nekigyürkőzünk. Ha a szülők meg a kollégák segítenek, ebből a tervből is valóság lehet. Fercsik Mihály Labdarúgás Az öregfiúk befejezték A GSC öregfiúk csapata hétről hétre szorgosan készül a bajnoki mérkőzésekre, ame­lyeket itthon mindig szép szá­mú közönség néz meg. így volt ez legutóbb is, amikor a bajnokság utolsó találkozó­ján a Kőbányai Építők csapa­tát fogadták. GSC—Kőbányai Építők 2-0 (2-0). Úttörőélet Bagón A tüzérségié! az akadályversenyig Mozgalmas héttel zárták a bagi kisdobosok és úttörők az idei tavaszt. A harmincöt éves úttörőmozgalom tiszteletére kiállítás nyüt az iskolában, másnap akadályversenyen és számháborún vettek részt a a pajtások. A következő dél­előtt avatták az új kisdoboso­kat és úttörőket, délután pedig a gyermeknap jegyében játé­kokat, versenyeket rendeztek a pajtásoknak. A kiállítás anyagát és a tablókat a diákok gyűjtötték össze, illetve készítették el. A témákat a csapatvezetőség osztotta ki a rajoknak, a meg­valósítást az úttörőtanács egyengette, segítette. Egyéb mozgalmi tevékenységük mel­lett a bemutató létrehozásá­ban is nagy munkát végzett a nyolcadikos Tóth Margit, az Úttörőtanács titkára, Varga Adrienne, csapatkultúros és Dudás Katalin csapatkrónikás Ennek elismeréseként is kap ta Margit A közösségért, Ad rienne A művelődésért el nevezésű új kitüntetést. Kati pedig kéthetes jutalomtáboro­záson vehet részt a nyáron. Hangszer Miről árulkodnak az ismer­tetők, a kölcsönkért oklevelek, a rajnaplók? Érdekesek az út­törőmozgalom egészét érintő kérdések feldolgozásai, me­lyek beszámolnak a nyakken­dő történetéről, az első úttö­rőakciókról. A fiatalabbak nem is tudják, hogy a felsza­badulás utáni években aratás idején úttörők vigyáztak a falvakban, nehogy tűz kelet­kezzék, míg a felnőttek a ha­tárban dolgoznak. Még izgalmasabbnak bizo­nyultak persze a saját úttörő- csapat útján bemutató doku­mentumok. Bagón Falusi Jenő kapott megbízatást az úttörőcsapat megalakítására. 1949. február elsején létre is jött az általá­nos iskola fiú és leány úttörő- csapata, Falusi Jenő és Kertai Mária vezetésével, öt évvel később Kántor Géza és Fülöp Erzsébet került a csapatok élére. Ekkor alakult meg a csapatok sok sikert elérő mű­vészeti csoportja. Kántor Gé­za vezetésével 1980-ban első helyezést értek el a pajtások a megyei művészeti versenyen. Olyan volt a lelkesedés, hogy fjEBfr a szülők Csehszlovákiába utaztak, ha valamelyik hang­szert nem lehetett itthon be­szerezni ! Az első úttörtőtábort 1961- ben szervezték meg a bagiak. Ekkor már Klotz Istvánné — pontosabban még Juhos Már­ta — volt a csapatvezető. A honvédségtől kapott sátrakban az Iklad mögötti Ecskendi-er- dőben ütötték fel a szállásokat huszonötén. Önellátók voltak. Már nagyszülők Oldalakon lehetne ím,i a csapat történetéről, és mi sem lenne egyszerűbb egy könyvet is összeállítani erről a hálás témáról. A számos fénykép, oklevél ma már dokumentum­erővel bír, az úttörőcsapat Még a menetlevél pontjainak összeszámlálása is izgalmakat okoz, amint ez Nagy Erika, Balogh Ildikó és Bereczki Erika arcán tükröződik története a község helytörté­netének szerves része. Szülők, sőt — hogy múlik az idő! — nagyszülők tablóit, alkalmi képeit nézegetjük nagy csodálkozással. Ugye, mi­lyen elképzelhetetlennek tűn­ne ma már bőszoknyás gye­rekkel találkozni az iskolá­ban? Pedig csak a hatvanas évek kivetkőzésí mozgalmát Kísérőén ment ki a divatból a gyermekek sokszoknyás vi­seleté. Önfeledt játék Ha csak tehetem, mindig megnézem, végigjárom az akadályverseny eseményeit, útvonalát. Meghallgatom a gyerekek élményeit, elmond­ják, hogy számukra mit rejte­get a határ, melyik réthez, melyik dombhoz milyen ese­ményük kapcsolódik. Érdekes, hogy a község különböző ré­szein lakó pajtások külön-kü- lön birodalmakkal rendelkez­nek. A bagi Nagyvölgy szinte mindenki előtt ismert, kime­ríthetetlen, varázsos táj. Al­ján lucernás, jobb szélén szán­tó, bal szélén dús erdő. Jó hely. Mellékágában fakad a szép nevű Hajagvölgyi-forrás. Környékén volt a végállomás, ide telepedtek le a célba ért csapatok, önfeledt játék után eredményhirdetés, majd kez­dődött a számháború. A védők piros, a támadók kék számlappal indultak a viadalba. E sorok írója éppen összeszerelni igyekezett tele- objektíves fényképezőgépét, hogy a számok leolvasásával segítse a védőket, amikor tö­kéletesen bekerítették. Különösebb problémát ez sem jelentett, hiszen a védők olyan cselesen rejtették el a zászlót, hogy a támadók más­napig is kereshették volna. B. G. Kellemes időben, helyenként víztócsákkal borított, csúszós talajú pályán az első félidő a gödöllőiek fölényében telt el. Ekkor 2-0-ás vezetéshez jutott az együttes. Szünet után erő­sen visszaestek a hazaiak, a 85. percben Varga kapusnak minden tudására szüksége volt, hogy megmentse kapuját a góltól. Ezen a találkozón is, mint a legtöbbször, a következő csapat szerepelt: Varga, Ma­lik, Rab, Jávorszki, Tasnádi, Sárréti, Báthori, Juhász, Kai­ser, Faliszek, Kajdi. Csere: Pintér, Nagy J. Röplabda Területi döntők Négy napig tartott a közép­fokú iskolák röplabdásainak területi döntője Gödöllőn a Karikás Frigyes Általános Is­kola tornacsarnokában. Hat­hat fiú- és leánycsapat érde­kes, izgalmas összecsapásait láthatta a közönség. Az or­szágos döntőbe az első két he­lyezett jutott. A fiúknál a kecskeméti és a békéscsabai, a lányoknál a berettyóújfalui és a szegedi középiskola gár­dája. DIB-kupa A GEAC negyedik Tizenkét éves sportegyesü­let csaknem kétszáz verseny­zőjének részvételével Balassa­gyarmaton rendezték meg az idei DIB-kupát, amelyet a Dunakanyar Intéző Bizottsága rendezett meg. Részt vettek a versenyen a GEAC vívói is, mi több: az Újpesti Dózsa, a Vasas, a Salgótarján csapatai mögött a negyedik helyen végeztek, maguk mögé uta­sítva olyan egyesületek csa­patait, mint a BVSC, az OSC, a KSI és a Honvéd. Városi moziműsor A pogány Madonna. Színes, magyar bűnügyi filmvígjáték. 4, 6 és 8 órakor. ISSN 3133-1031 (Gödöllői Hírlapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom