Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-24 / 120. szám

/ A PEST MEGYEI HÍGLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM 1981. MÁJUS 24., VASÁRNAP Ezer arcú, vidám lesz a nyár Újdonságként helyet kap a komolyzene A napokban a ceglédi Ká­rolyi lakótelepen, a közeli építkezésnél szemlélődve töb­ben összegyűltünk. Latolgat­tuk, milyen ütemben halad­hatnak, átadják-e rendelteté­sének határidőre a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat újabb ABC kisáruházát, elkészül-e a szolgáltatóház? Kialakul-e a Kossuth Ferenc utca lakó­telepi szakaszának parksav- ja? Mini, P-Box, Rolls Szó került a nyárról is: vajon terveznek-e vaiamilyen kulturális programot az itt éló sok száz családnak? Híre járta, várnák. A Kossuth Művelődési Köz­pontban jókora listát, előter- vet terít az asztalra Farkas­házi István, a ház munkatár­sa. Mint mondja, ez a nyár a népművelők nyara lesz. A szabadtéri események nem korlátozódnak egy-két hétre, hanem júniustól augusztus vé­géig eltartanak. Javarészt az ifjúság szórakoztatását szol­gálják, kicsinyekét és nagyo- két, ám a felnőttekről sem feledkeznek meg. Az események színhelye fő­ként a lakótelep egyik pihe­nőcentruma lesz, ahol a tava­lyi és távalyelottiek is zajlot­tak. Emellett a Teleki utcai Vasutas, művelődési ház klub­könyvtára is „kölcsönzi’’ az ud­varát, könnyűzenei koncertek­hez, rockmuzsikához. Az if­júság nyári szórakoztatására a két művelődési intézmény együttműködési szerződést kö­tött. Terepet rendezni a Dó­zsa ifjúsági klub tagjai segí­tenek, társadalmi munkában. Még a rockmuzsika erősítő­nek áramigénye miatt egy kis kábelszerelésre is szükség vol­na, hogy teljes értékű legyen az együttesek előadása. Hét zenekarra számíthat­nak: a sort a Skorpió kezde­né, jönne a Mini, a Hobo blues band, a P-Box, a Kati és a kerek perec, a Rock Well és a Rolls együttes. Jú­niusban a második nénteken. sorral, terveznek sport tere- feréket és ügyességi, valamint kispályás versenyeket. Dobozból meseváros A kicsinyek örömére heten­te egyszer nekik való, egész- napos eseménysor zajlik. Augusztus 19-én a házrenge­teg közt dobozokból mesevá­rost építhetnek, amely élettel lesz teli: lesz társadalma, rendje, mozgalmassága, vi­dámsága. Augusztus 20-án zajlik a szabadtéri kulturális napok látványos fináléja, sporttal, színházzal, zenével, gyermek- műsorral. Mint a művelődési központ­ban mondták: ötletekkel, ja­vaslatokkal még most is előrukkolhatnak a munkahe­lyek — és elfogadnak egy kis segítséget is, a gyakorlati le­bonyolításhoz. E. K. Lemennek a fölös kilók Gyalogszerre! a Mátrában Természetjáró szakosztály alakult Nem mozgunk eleget. Vala­hogy kényelmesebbé váltak az emberek. Egyre több a testes honpolgár, aki egy kis lépcső­mászástól is alig kap levegőt. Mozogni kellene, és — bár ezzel valamennyien tisztában vagyunk —, mégis alig te­szünk valamit érte. Pedig a természet vár mindannyiun­kat. A séta, kirándulás, túra csupán néhány a sok lehető­ség közül, mellyel élhetnénk. Népszerű túrák AjJiiilitf,» r.íTOyi • IT . Van, ahol közösen szervez­nek programot. A Mechanikai Művek abonyi gyáregységének fiataljai az év elején alakítot­ták meg a természetjáró szak­osztályt és néhány hónap múl­tán máris szép emlékeik van­nak. Néhány túra feledhetet­len élményeivel gazdagabbak, a szén tájak, emlékezetes he­lyek látványa örökre megma­rad bennük. Útjainkon ma már nemcsak a gyárbeliek, ha­nem a kívülállók is részt vesznek. — Mi ennek a népszerűség­nek az okai — kérdezzük Nagy Sándornét, a szakosz­tály vezetőjét. — Már régóta érlelődött bennünk a gondolat, hogy ten­ni kellene valamit. A szak­tunk négynapos túrán a Mát­rában. Megismerik az országot — Mik a további terveik? — A kirándulás önmagában kevés. Megpróbáljuk össze­kötni a tevékeny ismeretszer­zéssel. Útjainkon meglátogat­juk a nevezetes emlékhelye­ket, múzeumokat, és gyűjtjük a természetjárás történelmi emlékeit. Az idei kísérleti év után jövőre szervezettebbé vá­lik a csoport. Több és jelenté­kenyebb túrával szeretnénk elérni a bronz fokozatot, melynek szigorú feltételei van­nak. Társadalmi munkát szerve­zünk, megismerkedünk a ter­mészetvédelem céljaival, mód­szereivel. Az igazi természet- járó szereti a környezetét, gyönyörködik benne, de ugyanakkor védi is. Várunk mindenkit, aki ezekkel egyet­ért, és nem sajnálja a fárad­ságot. Cs. B, Fejlődik a juhtenyésztés Jobb minőségű a gyapjú Az idén tavaszon is elér­kezett a birkanyírás ideje, és a gyapjúhozam adatai kedve­zőek. A Gyapjú- és Textilnyers- anyag-forgalmi Vállalat má­jus közepén' tartotta Nagy­kőrösön az első gyapjúfelvá­sárlást, az áfész Kálvin téri telepén. Az átvételt Hornyák György, a vállalat Pest me­gyei kirendeltségének vezető­je irányította. Segítségére volt Fehér László, a Nagykőrösi Áfész melléktermék-átvevő boltjának vezetője és Bodzsár József telepvezető, fíornyák Györgytől érdeklődtünk az át­adott gyapjú minőségéről és mennyiségéről. — Nagykőrösön és környé­kén, főleg Kocséron, örven­detesen fejlődik a juhtenyész­tés — mondotta. — Jó né­hány százalékkal több gyap­jút hoznak az idén, mint a múlt esztendőben. A minőség is jobb. Az idei gyapjú szép, tiszta, de általában fél centi­méterrel rövidebb a tavalyi­nál. — Mi ennek a magyará­zata? — Az, hogy hosszú és elég kemény volt a tél. — Mennyit fizetnek a gyap­jú kilójáért? A minőségtől függően, 90— 100 forintot. — Mennyit adtak át a ter­melőszövetkezetek? — A kocséri Petőfi Tsz 190 mázsát, a nagykőrösi Mészá­ros János Tsz 70 mázsát. Az Arany János Tsz a legköze­lebbi átvételkor hozza be a gyapjút. — A háztáji birkatartók mennyi gyapjút kínálnak fel megvételre? — Egy birkáról általában 5 kiló gyapjút nyírnak, s akadt olyan birkatartó, aki 5 kilót hozott, de olyan is, aki 500 kilót szállított be. Vannak, akik a tanyavilágban sok bir­kát tartanak. Például Farkas Dénes Kocsérról 70 birkáról hozott gyapjút, s mint Bárány István és Farkas József ko­cséri termelők mondták, a jól táplált és gondozott bir­ka gyapjújának súlya megkö­zelíti a 6 kilót is. A legközelebbi gyapjúátvé- tel május 27-én lesz. K. L. Beszédes képek Eifert János kiállítása Eifert János fotóművész munkáiból rendeznek kiállí­tást a ceglédi Helyőrségi Mű­velődési Központban. A gyűj­teményes kiállítás május 25- én, hétfőn nyílik és június 1- ig látható. A Ó-pavilonban A most zajló Budapesti Nemzetközi Vásáron, a D pavilon 201/C standján isme­rőssel találkozhat a ceglédi vásárlátogató: ott kaptak he­lyet a Vasipari Elektromos és Műszerész Szövetkezet termé­kei. A szövetkezet gépi be rendezéseket exportál évek óta. Remélhetően most is fel­figyelnek ajánlataikra. Május végéig Megújulható igény A városi tanács igazgatási osztálya felhívja a lakás­igénylők figyelmét, hogy az 1980. december' 31-ig benyúj­tott lakásigényeket és lakás­csere kérelmeket 1981. május 31-ig meg kell újítani. Ennek hiányában az igénylőt a nyil­vántartásból törlik. Gyógyító művészet A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium irodalmi színpada szerepelt a kórházbeli egész­ségügyi dolgozók klubjának legutóbbi összejövetelén. Her- vay Gizella verseiből összeál­lított színvonalas műsoruk újabb — eddgi hiányzó — színfoltot jelentett az intéz­mény kulturális életében. Si­kerüket jelzi, hogy dr. Kovács Sándor pszichiáter főorvos meghívta őket osztályukra, mert szeretné, ha előadásukat megismételnék betegeinek. Ma délután Ünnepi hangverseny Ma, vasárnap délután négy órakor ünnepi hangverseny lesz a ceglédi Kossuth Műve­lődési Központ emeleti termé­ben, a Bartók-centenárium és az úttörőszövetség megalaku­lásának 35. évfordulója alkal­mából. Béres Károly, a zene­iskola igazgatója mond beve­zetőt, majd zenei tagozatú ál­talános iskolások, zeneiskolá­sok és zenetanárok mutatkoz­nak be közönség előtt. Fellép a Vasutas Szakszervezet ve­gyeskara és a ceglédi Peda­gógus énekkar is. / Hefven év a korong mellett A Kántor-műhely színes cserepei A Kossut h-díjós agyag műves A kék dolmányos jászkun vitéz azon frissiben, mele- giben, ahogy kikerült a kemencéből, kiállításra utazott. A fehérre meszelt falakon gazdag díszítésű, madaras, ka- kasos, virágos mintájú, hüvelykezett szélű tányérok, tá­lak vették körül. A vitrinek hideg csillogású üvege alatt miskakancsók, bokályok, korsók, ember alakú butellák, ikerfazekak, pereckulacsok, gyertyatartók. Csupa olyan nagyszerű darab, amely lázba hozza a népművészet iránt fogékony látogatókat. A nagykőrösi Arany János Múzeumban ezekben a hetek­ben látható a Kántor-fazekas- műhely című időszaki kiállítás, amely Kántor Sándor és Kar­cag népművészetét tárja az érdeklődők elé. Olyan tárgyak­ból áll a kollekció, amelyek Lépcső az emlékműhöz ‘ mumm— • M augusztusban minden pénte­ken sor kerülne itt esti kon­certekre. Táncol a lakótelep A lakótelepi kulturális programok sora számban és fajtában is bővül, érdekesebb­nek, választékosabbanak ígér­kezik az eddigieknél. Sikeré­nek máris garanciája lenne, ha az, amit eddig papírra vetettek, megvalósulna. • A népművelőknek eszerint dol­gos, meleg nyaruk lesz. A si­kerélmény a közönségen mú­lik. A szabadtéri napok után következő Ceglédi ősszel a versenyt nem akarják fel­venni. Az egyik a városnak ad szórakozási lehetőséget, . másik pedig, az őszi, országos kitekintés. A nyári programot új színekkel gazdagítják. A felnőtteknek például la­kótelepi1 bált rendeznek. A zenét várhatóan a „harmin­con túliak” kedvére az Inter­continental Szálló Pepsi zene­kara szolgáltatná,/ és a tradi­cionális szalonzene szünetei­ben humoristák szórakoztat­nák a közönséget. A Szolnoki Szigligeti Színház a Liliomfi című vígjátékot hozza lakóte­lepi pódiumra. Szó van ar­ról is. hogy ezen a nyáron a komolyzene is helyet kap: jön a Collegium Musicum együttes hangversenyezni. Lesz szabadtéri filmvetítés, népművészeti vásár country zenével, utcaszínházzal, mű­szervezet gyakran adott lehe­tőséget kirándulásra és a KISZ-essk is jártak szerte az országban, még külföldön is. De ez túl alkalomszerű volt. Vannak köztünk olyanok, akik alaposabban szeretnének meg­ismerkedni egy-egy tájjal, vá­rossal. Felmértük az érdeklődést és belevágtunk. Negyven állandó tagunk van, ám ennél jóval többen szoktak eljönni. Leg­utóbb tíz kívülálló csatlako­zott hozzánk, jóllehet semmi közvetlen kapcsolatuk nincs az üzemmel. Kedvezményt kapnak — Ezek szerint nemcsak az itt dolgozók lehetnek tagok? — Szakosztályunk az Abo­nyi Tsz SK keretében műkö­dik, anyagi és egyéb támoga­tást is kapva. Tag bárki lehet, aki elfogadja az alapszabály­zatot, és fizeti a szerény tag­díjat. Ezért számos kedvez­mény jár. útiköltség-, szállás­kedvezmény és még sok más. A Magyar Természetbarát Szövetség rendszeresen meg­küldi tájékoztatóját a prog­ramjavaslatokkal, időszerű tú­ratervekkel, akciókkal. Min­den utunkra visszük a térké­pet, gyakoroljuk a tájékozó­dást és növeljük teljesítőké­pességünket. A tizenkét kilométeres gya­logtúrákon lemennek a fölös kilók. Jártunk már egynapos kiránduláson a Pilisben és vol­Csinosítják, szépítik ezekben a napokban a kőröstetétleni Árpád-parkot. A helybeli szövetkezet Pollack Mihály szocia­lista brigádja — társadalmi munkában — betonfeljárót készít az emlékműhöz, s homokozót is építenek majd a kicsiknek. Apáti-Tóth Sándor felvétele már hírt és dicsőséget hoztak a hazában és a világban alko­tójuknak. Mesterből művész lett Kántor Sándor Kossuth-dí- jas fazekas, a népművészet mestere nyolcvannyolcadik évében jár. Hét évtizede foly­tatja az agyagművességet, azt az ősi mesterséget, amely négyezer éves, múltra tekint vissza. Országúnkban a XI. században gyökerezik a magyar parasztkerámia. Készítményei egészen századunkig a kony­hák nélkülözhetetlen használa­ti tárgyai voltak, ám nap­jainkra már szinte teljesen elvesztették funkcionális je­lentőségüket. Egyre inkább dísztárgyakká váltak, ame­lyeknek a modern lakáskultú­ra létjogosultságot ad a szobák ékesítésére. A népművészet nagy örege 1911-ben szabadult fel mes­terénél, 1914-ben alapított mű­helyt. de álmait szertefoszlat- ta a háború, és csak 1920-ban érte el célját. Tisztes iparosból gyorsan művészi rangú alko­tóvá emelkedett. 1925-ben már az Iparcsarnokban érmet nyert, s hasonló volt a folyta­tás is. Kiállítások és elismeré­sek töretlen ívű sorozata kí­sérte pályafutását. Alkotó szándékai kiteljese­désének nagy lendületet adott a Győrffy István néprajztu­dóssal kötött ismeretség, aki tanácsokkal látta el és felhívta a figyelmét a tiszafüredi szí­nes cserepekre, amelyek a népművészet hiteles forrása­ként tárulkoztak fel előtte. Hosszas tanulmányozással, motívumgyűjtéssel, próbálko­zásokkal sikerült sajátjává egyéníteni a hagyományt és beépíteni alkotóvilágába. Kakas a tányéron A most együtt látható anyag a népművész 1950—1980. kö­zötti borszakát öleli fel. Eb­ben is meghatározó szerepe van a tiszafüredi stílusnak, amelyben a tálakon a fehér, barna, zöld, vörös-sárga mel­lett helyet kapott a kék szín, és peremükön hüvelykezett minta fut körbe. Később a mezőcsáti, pásztói, gyöngyösi és a sárospataki népi kerámiát vette vizsgálódása tárgyául. Kitartó igyekezete, tiszta for­mavilága, átlagon felüli rajz­készsége nyomán sikerült át­mentenie a népi iparművészet­be a népművészet hagyomá­nyait. A Győrffy István Nagykun Múzeum tulajdonában lévő anyagból örsi Julianna nép­rajzkutató rendezett kiállítást Nagykőrösön. Gondos munká­ja nyomán jól elkülönülnek egymástól a különböző faze­kasközpontok motívumkin. cseinek ihletésére készült tár­gyak. Feltűnnek a tiszafüredi ívelt szélű tálak, tányérok ap­ró pontos díszítésükkel, gyak­ran alkalmazott, lendületes rajzú kakasaikkal. Egyediek, máséval össze nem hasonlítha­tók a Kántor-műhely tányé­rai. írókával, ecsettel egy­aránt díszíti őket. A forma­alakítás nagy mestere, aki a brüsszeli világkiállításon ma­dársorozatával, egyedi stílusú emberfigurás butelláival mél­tán érdemelte ki a Grand Prix díjat. Mindig tanul A kiállítás megnyitóján a veretes dikciók elhangzását követő pillanatnyi szünetben megszólalt maga- a mester is. — Sokan kérdezik: hol ta­nultam? Erre azt felelem, hogy még mindig tanulok. Kedvvel csinálom a dolgomat, s amit nem szeretek, azzal nem foglalkozom. Sokszor észre sem veszem azonnal, hogy új minta kerül ki a ke­zem alól, s amíg dolgozom, mindig csinálni fogok új min­tákat — mondotta Kántor Sándor, aki hajlott kora elle­nére nap mint nap maga dí­szíti tárgyait. Általa lett Karcag korunk­ban az Alföld számontartott fazekasközpontja. Szép szám­mal lévő tanítványai folytat­ják a gerencsér mesterséget, ápolják a népművészet hagyo­mányát. Ebből táplálkozik a Kántor-műhely kisugárzó ha­tása, erkölcsi ereje: a parasz­ti művészet felmutatása a je­lennek és megőrzése a jövő számára. Tamasi Tamás ISSN OI33-ÍISOO (CeSICrtl Hírlap) 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom