Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-08 / 106. szám

LLOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM 1981. MÁJUS 8., PÉNTEK Tervek és tények Öt esztendő városi mérlege Gödöllő város Tánácsa teg­nap délután ülést tartott, ame­lyen Benedek János elnök be­számolt a legutóbbi tanácsko­zás óta eltelt időszak fonto­sabb - eseményeiről, majd Bamberger Károly elnökhe­lyettes előterjesztésében jóvá­hagyta az ötödik ötéves pénz­ügyi terv és költségvetés, il­letve a fejlesztési alapterv végrehajtásáról készült beszá­molót. Az utána következő napirendi pont előadója Csa­ba Antal műszaki osztályve­zető volt, a környezetvédelem 1981—1990 közötti időszak fel­adatairól szólt, amelyet szin­tén határozattá emelt a tes­tület. Felújított utcák Az ötödik ötéves középtávú pénzügyi terv teljesítéséről ké­szült beszámoló hangsúlyozza: Gödöllő mint város a múlt év végén harmadik tervciklusát zárta. A városfejlesztési és a -gazdálkodási eredmények bi­zonyítják, milyen nagy utat tettünk meg a település építé­sében. Jelentős mértékben bő­vültek a gyermekintézmények, javult szakmai munkájuk. A gazdasági ágazat nem egy te­rületén az országos átlagot meghaladó mértékű volt a fej­lődés. Nem hallgathatjuk el azon­ban azt sem hogy az ötödik ötéves tervben megfogalmazott, elsősorban fejlesztési célok egy részét nem értük el. A pénz­ügyi feltételek, a műszaki kö­rülmények felmérése, a város- politikai feladatok még ponto­sabb meghatározása segíthet abban, hogy a hibák ne ismét­lődhessenek meg. A beszámoló ezt követően ágazatonként taglalja a költ­ségvetési kiadásokat. Kommu­nális feladatokra öt év alatt 114 millió forintot fordítottak. Az összeg mintegy 37 százalé­kát költötték utak karbantar­tására, felújítására, burkolatá­nak megerősítésére. Felújítot­ták egyebek között a Drego- nya, a Körösfői, a Lumniczer és az Arany János utcát. A város külső részein jelentős mértékben stabilizálták a föld- utakat. Parkjaink gondozására csak­nem tízmillió jutott. A terv­ciklusban a belterületi parkok nagysága 2300 négyzetméterrel nőtt. Tisztasági célokra több mint 13 milliót használtak fel, «»miben a téli hóeltakarítási költségek is benne vannak. A Rákos-patak medrének rende- iése is ebben az időszakban kezdődött, s eddig 15,5 millió forintot emésztett fel. Szakorvosi órák Szép summával 184 millió­val gazdálkodott az egészség- ügyi és szociális ágazat. A be­számolási időszak végére mind az aszódi, mind a gödöllői ren­delőintézetben a szakorvosi órák száma elérte a kívánt szintet, noha a különböző sza­kok között eltérések mutatkoz­nak. Az orr-f ül-gége és az uro­lógiai rendelésen nincsenek meg a kulturált betegellátás feltételei. A feszültségeket bel­ső intézkedéssel kell csökken­teni. A leglátványosabban a kul­turális ágazat kiadásai növe­kedtek, döntőben az intéz­ményhálózat bővülése és az időközben átvett két középis­kola miatt. A tervidőszak első évében 459 óvodai hely volt a városban, a végére 872-re emelkedett a számuk. Űj is­kola és tantermek is épültek, de még ez sem bizonyult ele­gendőnek, nem szüntethették meg teljesen a váltóműszakot, s kénytelenek még szükségter­meket is használni. A fejlesztési alapról szólva, a beszámoló kiemeli, hogy minden ediginél nagyobb le­hetőségek kínálkoztak a vá­rossá formálásban, noha nem minden elképzelést sikerült megvalósítani. Elmaradt 150 óvodai hely, 204 tanácsi bér­lakás. 56 tanácsi értékesítésű lakás, a 12 tantermes új gim­názium és a tanácsház. A la­káscélcsoportos előirányzatból megépült 353 tanácsi bérlakás és 288 tanácsi értéikesítésű ott­hon. Továbbá 482 OTP-lakás és 620 családi ház. Gáz, víz Az úgynevezett kapcsolódó létesítmények közül egy óvoda nem készült el- Befejezték a Szabadság téri 12 tantermes általános iskolát, az alsóparki 60 személyes bölcsődét, vala­mint a 100 személyes óvodát. Átadták rendeltetésének az élelmiszeráruházat, a húsbol­tot, az iparcikk-, a járműal­katrész- és a könyvesboltot. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a Szabadság téri tömbfűtőmű, amely a lakóte­lepet és néhány közintézményt lát el meleg vízzel és fűtéssel. Jelentős változás a város életében, s terven felül való­sult meg, a gázelosztó vezeték fogadóállomása, amely lehető­vé tette a Szabadság téri tömb­fűtőmű gázzal való működte­tését. Bővült a vízhálózat, ki­emelendő a fenyvesi terület ellátásának a javulása. A Sza­badság téri lakótelepen elké­szített csapadékvíz-főgyűjtő továbbépítésével javult az Al­Fogaskerék megrendelésre v - %■ -'* '•*': "ű?*­■ tWr -:é ^ v- tf-:<■;: A monori MEZŐGÉP aszódi gyárában június végéig mintegy 259 meghajtó fogaskereket készítenek a Bábolnai Állami Gazdaság megrendelésére, Claas Dominator kombáj­nokhoz. A képen: Tolmácsi László, fogaskerék esztergálása közben. Barcza Zsolt felvétele Adalékok egy tesztláphoz A tornasport furái műhelye Nem nagyon kell apropót keresni ahhoz, hogy a túrái tornászlányokról írjon valaki. Szinte egyetlen hónap sem múlik el anélkül, hogy egy- egy rangos versenyen való ki­magasló szerepléssel okot ad­janak az érdeklődésre. Csak egy bukfenc Most mégis egy ilyen idegen tényező simáit meg a tonal, olyan csaoitó lgyenezettei, nogy annas, enenánni nem le­hetett. Lendvai Marton tanar, a túrái tornászlányok egyik edzője vaskos porítekot kapott a napokoan. Benne egy 30 kérdést tartalmazó tesztláp, mint a kísérőjegyzékből kide­rült, a szerkesztő, a Magyar Országos Tornaszövetség tagja doktori disszertációját Készíti, amellyel, mint mondja," szeret­né bemutatni a magyar női tornasport haldoklásat és ten­ni valamit annak megakadá­lyozására. Valóban ilyen siralmas a női tornasport helyzete? — kérdezem Lendvai Mártontól — Bizony vannak olyan té­nyezők, amelyek elég kedve­zőtlen képet festenek a mi megyénk tornasportjának je­lenlegi helyzetéről is, de rög­tön hozzáteszem, több lelke­sedéssel és jobb versenyzési rendszer kialakításával sokat lehetne tenni ennek a nagyon szép sportágnak a továbbfej­lesztésére. Nemrégen mi ren­deztük meg Túrán a megyei kisdobos-tornaversenyt, ame­lyen 262 általános iskolából, mindössze 6 leány- és egy fiú­csapat vett részt. De az úttö­rők versenye sem mutat ked­vezőbb képet, itt 7 leány- és 2 fiúcsapat mérhette össze tu­dását. — Mire gondolt akkor, ami­kor a jobb versenyzési rend­szert említette? — Az elmúlt évben Szege­den rendezték meg az úttörő- olimpiát, ahol több mint 500 tornász két kategóriában és két korcsoportban versenyez­hetett, de egyéni eredménye­ket is hirdették. Az idén már nem került sor erre. a nagy­szerű sporteseményre. Az új úttörő-olimpia rendszerében csak csapatverseny van, a kis­dobosoknál meg teljesen eltö­rölték. az országos találkozót. Ez utóbbin persze nem is tu­dok csodálkozni, hiszen nevet­ségesen leegyszerűsítették a kötelező gyakorlatokat, mind­össze egy előre-hátra guruló átfordulás, népszerűbb nevén bukfenc és tarkóállás szerepel a követelmények között. Ho­gyan fejlődjön így tovább a torna? Miközben a modem, dé kis­sé szűkre szabott, raktár hiá­nyában eszközökkel teletö­mött tornaterem egyik sarká­ban meditálunk, lassan bené­pesedik a terem. Megérkezik Varjú Mihályné, a túrái tor­nászlányok másik edzője, és vagy 30 leány. Gyorsan átöl­töznek és máris dolgoznak a különböző szereken. Mint ké­sőbb megtudom, ma a Vörös Meteor községi sportegyesület tornászai edzenek, nemcsak ál­talános iskolások, hanem gim­nazisták is. De a hét 2 napján idejár rendszeresen 38 óvodás, is, akik közül az utánpótlás kikerül. Még szerettem volna Lend- vai Mártontól megkérdezni, hogy a több lelkesedést ho­gyan lehet gyakorlattá tenni ebben a sportágban. De ahOigy végignézem a két nevelő és a gyerekek kemény, de nagyon vidám és egymást segítő mun­káját, úgy érzem, erre nincs különösebb szükség. Az edzés közbeni néhány perces szüne­tekben inkább a legeredmé­nyesebben versenyző kislányo­kat gyűjtöm magam köré, és azt kérdezem tőlük, mondja- pak valamit arról, miért vál­lalták ezt a nagyon kemény munkát, a hetenkénti 10—12 órás edzést és általában, mi a véleményük a tornáról. Lányok véleménye Hámori Csilla néhány éve ismert szereplője a megyei versenyeknek. Nem egyszer állt a dobogó legmagasabb fo­kán. A nehezebb gyakorlatok közül ő tudja egyedül lovon a cukahara ugrást produkálni. Csak azt sajnálja, hogy 14 évé­ből az első ötöt torna nélkül töltötte el. Szénás Marikának Hódmező­vásárhely jelentette eddig a legtöbbet. Itt ugyanis a kis­dobos-olimpia országos verse­nyén ezüstjelvényt szerzett. Ma már könnyen csinálja a flick-flackot, illetve a 180 fo­kos csavart szaltót. Harmadi­kos kora óta tomászik, rajzol­ni is nagyon szeret, tagja az iskolai énekkarnak, tanulmá­nyi eredménye kitűnő. Sziráki Krisztina szülei el­költöztek Gödöllőre. Mivel ott nem lehetett a tornát folytat­ni. Kriszti bizony visszajött a nagymamához, nem tudott megválni a szerektől. Léva Gabriella ötödikes ko­ra óta jár edzésekre és ver­senyekre. A tatai úttörő­olimpián hatodik lett, erre na­gyon büszke. Most viszont szomorú, egészségügyi okok­ból el akarták tanácsolni a versenyzéstől. De ő nem hagy­ta abba. Érzi, hogy neki csak jót tehet a torna. Reméli, ha­maroson rehabilitálják és új­ra teljes erőbedobással küzd­het a túrái színekért. Demetrovics Krisztina, a legfiatalabb a nagyok között. Még csak negyedikes, de már több felső tagozatos verseny győztese. Nagyon sokat je­lent neki a nagyobbak segíté­se, sokszor babusgatása. A baj csak az, hogy az alsó tagozat két műszakban tanul, így az egyik héten nagyon megrövi­dül az edzési idő. Lelkesen Lehet, hogy naldoklik a női torna, de egy bizonyos, Túrán nem. Hogy mi a titka? A ne­velők rendületlen lelkesedése, hite és sok-sok feláldozott szabad óra. Aztán kellenek olyan lelkes gyerekek, akik szívvel-lélekkel végzik a ke­mény edzéseket, segítik egy­mást, közösen örülnek a si­kereknek. Emellett még arra is telik erejükből, hogy tanu­lásban is a legkiválóbbak kö­zött emlegessék őket. Takács Pál A művésztelep tárlata ^iegnyí&ik a kiállítás • A múzeummá válás jelentős lépését jelenti a gödöllői hely- történeti gyűjtemény életé­ben az a kiállítás, amely 9- én, szombaton délután 2 óra­kor nyílik, s az egykori gö­döllői művésztelep alkotói­nak munkásságát mutatja be eddig sosem látott gazdag­ságban, bőségben. A gondos előkészületek, az anyaggyűj­tés és kutatómunka után a vi­lágszerte híres gödöllői isko­la sok alkotása; festmények, szobrok, szőnyegek, iparművé­szeti tárgyak mutatják be a művészeti törekvéseket. Az állandó kiállításnak a kívül- belül felújított helytörténeti gyűjtemény új szárnya ad otthont. A kiállítást Németh Lajos művészettörténész tan-' székvezető egyetemi tanár nyitja meg. S a továbbiakban kedden, csütörtökön és pénte­ken 14-től 18, szerdán, szom­baton és vasárnap 10-től 14 óráig tekinthető meg. Galgamácsa Kispályás bajnokság Lejátszották a galgamácsai kispályás labdarúgó-bajnokság második fordulóját^ Alagi Áll. Gazd. Medosz— Galgamácsai Tsz Medosz 3-3. Vezette: Harcos. A két Me- dosz-csapat sportszerű mérkő­zést vívott, a mácsaiak ugyan több helyzetet dolgoztak ki, de nem tudták valamennyit érté­kesíteni. Váckisújfalu község—Galga­mácsai Tsz Gépész 2-3. Vezet­te: Korcsek. Csaknem félszáz néző előtt jó mérkőzést vívott a két együttes,, meglepetésre a Gépész vitte el a két pontot. A helyiek' öngólt is vétettek. I kiad—Galgamácsai SE NYELVI JELENSÉGEK. Ál­talános megfigyelés: az embe­rek munka közben nem eresz­tik bő lére a beszédet, akkor és annyit mondanak, amikor és amennyi okvetlenül szűk-' séges. A jól összeszokott mun­kacsapatra, brigádra szokták mondani, félszavakból, szemük villanásából is megértik egy­mást. A fél gyakran a legszo­rosabban értendő, hisz a mun­ka ritmusa, a gyors cselekvés megköveteli a határozott, rö­vid és pontos jelzést, utasítást, kérést, figyelmeztetést. Ez a nyelvi jelenség munka vagy bármilyen más tevékeny­ség közepette megfigyelhető, amikor ki van mérve az idő, aminek jó kihasználása hatás­sal lehet a végeredményre is. Mondhatni: a nyelvnek egyik törvényszerűsége a tömörségre, rövidségre való hajlam. Más­képpen fogalmazva, csak any- nyi szót enged meg, amennyi a közlendő megértéséhez el­engedhetetlen. Az értekezletek többnyire nem- a tömörség és rövidség terepei. De a mindennapokban keletkezett összevonások, rö­vidítések itt is fellelhetők. Oly- . kor szélsőséges formában is. Termelőszövetkezeteink egyik gyakori kifejezése: az alapte­vékenységen kívüli tevékeny­ség. Mind többször halljuk Mindennapi apróságok tisztaságával. Járásunkban és a városban minden évben szerveznek akciókat, számos közösség, úttörőcsapatok, szo­cialista brigádok rendszeresen részt vesznek ezekben, sőt ma­guk is felelősséget vállalnak egy-egy területért, amit min­den kampánytól függetlenül gondoznak. A jótékony hatás abban mu­tatkozott meg, hogy a terüle­tek felelősei bátrabban mertek segítséget kérni, könnyebben is kaptak üzemektől, szövetke­zetektől, hiszen azok is tud­ták, hogy felsőbb szervek is elvárják tőlük. Ezenközben ki­derült, a kérők néha indoko­latlanul féltek. Törmeléküket bizonyos cégek egyszerűen azért rakták oda, ahová rak­ták, mert nem tudták, hová tegyék. Amikor most a hivata­los emberek óvatosan megkér­ték őket, ide és ide tegyék, azok így válaszoltak: miért nem mondtatok előbb, nekünk igazán mindegy, hol rakjuk le. A vásár persze kettőn áll: amazok is „megkérdezhették volna, hol van helye a törme­léknek. hulladéknak. A tanul­ság mindenképpen az, hogy az egy-egy településen műkö­dő szervek emberei ne legye­nek szégyenlősek, hiszen nem magánérdekeket képviselnek. Kör Pál öregfiúk—Aszódi Fiúnevelő 1-3. Az aszódiak, akik az idén először szerepelnek a galga- mácsai bajnokságban, jól mu­tatkoztak be a kitűnő játéko­sokból álló öregfiúk ellen. Galgamácsai Tsz KISZ— Vácegres Község 3-0. (Játék nélkül). A mérkőzésre a ven­dégcsapat nem jött el, mert vezetője elfelejtette értesíteni a játékosokat a találkozó idő­pontjáról. A szervezők figyel­meztették a vácegresieket, akik időközben új csapatvezetőt vá­lasztottak. A hét vége sportja Szombat. Labdarúgás: Gö­döllői SC—Kerepestarcsa (ser­dülők), 16 óra. Vasárnap. Asztalitenisz: Gö­döllői SC—Göd, 9.30 óra, Im­re utcai általános iskola. Labdarúgás: Gödöllői SC— Érd, 17.30 óra; előtte az ifjú- • ságiak játszanak, 16 órakor. Teke: Gödöllői SC—Volán, 9 óra, GSC-pálya. Ferro-klub Beszélgetés a világfákéról Beszélgetés a világbékéről címmel tartanak ma összejö­vetelt az aszódi Ferromecha- nika Ipari Szövetkezet Ferro- klubjának tagjai, akik ez al­kalomból az ismert külpoli­tikai újságírót, Gárdos Mik­lóst, a Magyarország helyet­tes főszerkesztőjét látják ven­dégül. A találkozás időpontja: délután fél öt. issN )m -1ab'i (Gfviöiirt» Minap) K \ so-parkban a felszíni víz elve­zetése. A fejlesztési alapot tekint­ve is a kulturális ágazatban tervezték a legdinamikusab­ban. Száz óvodai hely, 12 ál­talános iskolai tanterem, ugyancsak 12 tantermes gim­názium, 1 tornaterem és a művelődési központ szerepelt az elképzelésekben. A gimná ■ zium kivételével a célokat el­értük. Terven felül, kisajátí­tással, ingatlan vásárlásával külön épületben, megfelelő körülményeket teremtettek a városi zeneiskolának, s létre­hoztak egy politechnikai mű­helyt. A tanács mindent egybevet­ve megállapította: A városban összességükben sikeresen túl­teljesültek az ötödik ötéves tervre kitűzött tervek, dina­mikusan fejlődött a város, ja­vult a lakosság ellátása, kom­munális, kulturális, egészség- ügyi és szociális területen egy­aránt. Mindebben része volt a la­kosságnak, az üzemeknek és intézményeknek a politikai és társadalmi szervezeteknek, hi­szen Gödöllő ebben az időszak­ban négyszer bizonyult a leg­jobbnak a megyében az ön­zetlen munkában. Ezért a vá­rosi tanács ismételten köszö­netét fejezi ki mindazoknak, akik a feladatok megoldásából részt vállaltak. K. P. rebillentette a mi pontatlan­ságunkat, tehát logikátlansá­gunkat. Hogy mit rpikor írunk nagy­betűvel, abban meglehetősen nagy a bizonytalanság. A sza­bály ismeretében is sok a té­továzás. Nem ritka azonban, hogy nyelven kívüli szempon­tokat igyekeznek érvényesíte­ni. A vezető beosztásúak, nagy tekintélyűek, felsőbb szervek nevét, címét, rangját nagybe­tűvel írják. Az Igazgató, a Fő­osztály, a Tanácsadó, stb. A napokban azt találtam mondani valakinek, aki az előbbiek mellett kardoskodott, hogy ne csak írja, hanem mondja is nagybetűvel, ha ezt tartja a tisztelet és megbecsü­lés netovábbjának. Meghök­kent. Hát persze, kimondva az A és az a ugyanúgy hangzik. TISZTASÁGI AKCIÓ. Az elmúlt hetekben lezajlott tisz­tasági akció az egész megyé­re kiterjedt, s nem a járások­ban, városokban, falvakban kezdeményezték. E ténynek megvolt a maga jótékony ha­tása. Nem arról van szó, hogy a helyiek különben nem törőd­nének a település rendjével, azonban így: kívüli tevékeny­ség. Vagy egyszerűen: kívüli. A kívüli ilyen és ilyen arányt képvisel, a kívüliben ekkora és ekkora volt a nyereség. Gyakori vélekedés: a nyelv logikátlan. Amire a benfente- sebbek nyomban válaszolnak: van annak logikája, csak el­térő más tudományokétól. Vagyis nyelvi logika. De még mennyire hogy van! A minap hallottam ezt a mondatot: van-e elegendő munkaerőjük? A kérdező minden bizonnyal önkéntelenül fogalmazott így. Logikátlanul-logikusan. Mert 3. munkaerő az ember egyik tulajdonsága, olyan különle­ges valami, amellyel új érté­ket képes létrehozni. Talán ízért terjedt el pontatlan hasz­nálata, tudniillik, az egész em- aert azonosítják egyik lényegi tulajdonságával, s nevezik egyszerűen munkaerőnek. Ha azonban a munkaerő személyt jelent, nem pedig tu­lajdonságot, akkor nem mond­hatom azt, van-e elegendő munkaerejük, hanem ahogy fentebb is jeleztük: munka­erőjük. A nyelv logikája hely-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom