Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-07 / 105. szám

Az aranykoszorús brigád Munkájukban sínesen fiiba Zsikla István brigádvezető munka közben. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A Mechanikai Művek abo- nyi gyáregységében sok jól dolgozó szocialista kollektíva működik. Ezek egyike a tmk- műhely Bánki Donát brigádja. Évek óta sikerrel látják el feladatukat, s most az első ne. gyedévben is kiemelkedő tel­jesítményt értek el. A gyár­egységben kialakult gyakorlat szerint három hónaponként értékelik p. 23 brigád tevé­kenységét, és megjutalmazzák az élenjárókat. Alkotó gondolkodás A tmk-részlegnek fontos feladata van a gyáregység­ben. Gondoskodni kell a gépek rendszeres karbantartásáról és javításáról, a folyamatos termelés műszaki feltételei­ről. Munkájuk maradéktalan elvégzéséért csak a megsza­bott bért kapják. Zsikla Ist­ván briigádvezető beszélt ar­ról a többletről, amely a ju­talmazás alapja. — Munkánkért mindig ga­ranciát vállalunk, továbbá — a termeléskiesés elkerülésére — a javításokat, karbantartá­sokat munkaidőn túl is elvé­gezzük — mondta. — Nemré­gen az egyik telefonszerelő- szalagsort kellett áthelyezni. Hogy a gyártás zökkenő nél­kül haladjon, az esedékes szabad szombatunkat felcse­réltük. Az újítómozgalom fokozato­san részévé válik a munka­versenynek. A közösségek bel­ső élete, egymás segítése, bá­torítása alkalmas arra, hogy mind többen alkotóan gondol­kodjanak munkájukról. — Nálunk az újítás lassan brigádügy lesz — folytatta a brigádvezető. — Egy a célunk: legyen gazdaságosabb a ter­melés és könnyebb a minden­napi munka. — Űjítottak-e már? Többet ésszel... — Ebben az évben két újí­tást nyújtottunk be, ezek el­bírálás alatt állnak, kettő most van készülőben. Ha el­fogadják és bevezetik, csök­ken a fizikai erőkifejtés a tmk-műhelyben, gyorsabb lesz a munka, továbbá anyagmeg­takarítást és minőségjavulást érhetünk el. A Bánki Donát brigád tag­jainak átlagéletkora nem éri el a 30 évet, sőt vannak köz­tük pályakezdő fiatalok is. A közösség idősebb tagjai azon vannak, hogy a közéjük ke. rült ifjak gyorsan találják meg helyüket az új környe­zetben. Szekeres István nincs még húsz éves, és három éve dol­gozik ott. — Kezdettől jól,érzem ma­gam ebben a közösségben, szakmailag és egyébként is sok segítséget kaptam és ka­pok az idősebbektől — mond­ta. — Sokat köszönhetek a brigádvezetőnek és Megyeri Istvánnak, nélkülük talán so­sem tanultam volna meg ma­rógépen dolgozni. A tanult szakmám ugyanis mechanikai műszerész. Az a célom, hogy jelenlegi munkakörömhöz is megszerezzem a szakmunkás­bizonyítványt. Tizenhármán vannak, köz­tük egy nő: Varga Istvánná diszpécsap, akit tisztelet és megbecsülés övez. Bár sokfé­le fizikai munkát elvégez, el­sősorban a brigád adminiszt­rációja hárul rá. Elismerik egymás munkáját, fegyelme­zettek, tettrekészek, összetar­tóak, és nemcsak a munka­helyen, hanem a magánélet­ben is segítenek egymáson. Részt vesznek a sportban, a vetélkedőkön és a szórakozás­ban. i Méltán viselhetik — Példamutató munkájuk kovácsolta össze ezt a közös­séget, amely csak együtt tud (jól dolgozni — mondta Ba­logh István tmk-művezető. — Amit egyszer megcsinálnak, arra nem lehet panasz. Jó együttműködésben munkál­kodnak a műhely másik bri­gádjával, és ez is fontos. A Bánki Donát szocialista bri. gád méltó viselője a tavaly el­nyert aranykoszorús jelvény­nek. ' A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM 1981. MÁJUS 7., CSÜTÖRTÖK Szép haszonnal adtak, vettek Megbízójuk számos termelőszövetkezet Amikor a Termelőszövetke­zetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalata beszámolt munkájáról, ered­ményeiről a TSZKER igaz­gató tanácsának, egy eszten­dő távlatából, eredményes­nek tártotta a ceglédi terüle­ti központ és a hozzá tartozó közös gazdaságok tevékeny­ségét. Sok kicsi sokra megy alapon a bevételekhez, a kap­csolatok bővítéséhez ez a gaz­dasági társulás is jelentősen hozzájárul. 443 millió forint értékű forgalmával, melynek negyedrésze — 1328 vagon- nyi — zöldség és gyümölcs volt, primőrtől a késő őszi ter­mésig. Távoli telephelyek Jelentős volt a kiskereske­delmi 72 millió forintos be­vétel, a háztáji jószágokat tartók pedig elégedettek vol­tak a boltjaikban beszerezhe­tő tápokkal, azok fajtájával, mennyiségével: tápot 1200 vagonnal forgalmaztak. El­adtak 125 vagon növényvé­dő szert, ennek is a mezőgaz­daság látta hasznát. Budapest zöldség- és gyü­mölcsellátásában részük van. Tavaly a Fűrész utcai tele­pen 260 négyzetméteres rak­tárt építettek, s hasonló cél­lal vásároltak Siófokon is egy volt malomépületet, amely­ből szintén telephely lett. Jól jövedelmezett a nyársapáti ipari ágazat. Jólértesültek A ceglédi TSZKER mun­kája gördülékeny. A határ­időkre, folyamatosságra so­kat adnak. Több csatornás forgalmazást bonyolítanak le, és ez kedvező mind a terme­lő gazdaságokra, mind az ér­tékesítőre. A kedvező árrés és a visszatérítés rendszere, mint megállapították, jól szol­gálja a kitűzött célt, hasznot hoz. A szerződés itt fontos megállapodás. Tagszövetkeze­ti kapcsolatuk van megbízás alapján a ceglédi Lenin Tsz­szel, tagszövetkezetként a szentmártonkátai, tápiószent- mártoni, tápiógyörgyei, ceg- lédberceli, albertírsai, nagy­kőrösi, dányi közös gazda­sággal, a ceglédi Kossuth Tsz­szel. Az abonyi Űj Világ Tsz­Száz éve, hogy a Magyar Vöröskereszt megtartotta ala­kuló közgyűlését. Az évfor­duló alkalmából a tanácsháza dísztermében emlékülést ren­dezett Abonyban a Vöröske­reszt községi szervezete, me­lyen megjelent Horváth Jó- zsefné járási titkár. A telepü­lés aktivistáit és a meghívott vendégeket dr. Virág Ferenc, az abonyi szervezet elnöke köszöntötte, majd Vigh Sán- dorné, a nagyközségi pártbi­zottság munkatársa mondott beszédet, melyben felelevení­tette a Magyar Vöröskereszt történetét. — A Vöröskereszt csak a felszabadulást követő években fejlődhetett igazán mozgalom­má, és lehetőség nyílt, hogy az állam intézményesen gon­doskodjon a lakosság egész­ségügyi és szociális ellátásáról — mondotta az előadó. Abonyban is népes tábora van a Vöröskereszt-mozga­lomnak. Aktivistái széles kö­rű felvilágosító és megelőző munkát végeznek, évről évre gyarapszik az önkéntes vér­adók száma. Az ünnepségen a legjobb aktivistákat megju­talmazták és több éves mun­kásságukat oklevéllel is elis­merték. A Vöröskereszt járási vezetőségének elismerő okle­velét és jutalmát Horváth Józsefné adta át Diószegi Lászlónénak, Speckner Nán- áornénak, Zsengellér Ferenc- nének, Radványi Emilnének és dr. Virág Ferencnek. A szervezet helyi vezetőségének oklevelét és jutalmát tizen­egyen érdemelték ki. Csokrok, forintok Május eleje — virágos kö­szöntő napok ideje. Szeren­csére.. bár az évszakhoz ké­pest zord az idő, kitettek ma­gukért a tulipánok, orgonák, gyöngyvirágok. Pompáznak, nyílnak bőséggel Cegléden is. Jutott belőlük dekorációnak a munka ünnepére, köszöntő mellé május első vasárnapjá­ra, anyák napjára. S marad a közelgő ballagásokhoz, díszí­tésre, szép csokorba, biztató jókívánságok mellé. Hanem, sokan mondják, drága a virág, megkérik az árát. „Csokros ünnepek” előtt mindig így van, hivatkozni mindig lehet valamire. Ha hi­deg az idő, a virág azért drá­ga. ha meleg van, nincsen eső, akkor azért, ha frissen esett, akkor szintén azért... tői 40 vagon napraforgómag, a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz-tői 60 vagon sör­árpa szállítására volt tavaly megbízatásuk és a nagykátai közös gazdaságtól exportra kölest küldtek. (Jelezték: a jövőben is jó lehetőségük vol­na aprómagvak exportálá­sára, keresik külföldön a ci­rok, köles, muhar, mustár magját, madáreleségnek va­lót.) Elemzés, ellenőrzés Tagszövetkezeteik jólérte­sültek, s igénylik is segítsé­güket. Tapasztalatuk, hogy ed­dig a TSZKER tagjának len­ni a számukra csak hasznot hozott. Számottevő szerződé­ses kapcsolatot jelent a. nyárs­apáti Haladás Tsz telepének hasznosítása, ahol a VOSZK, a Ferrokémia és a Hermes Szö­vetkezet talált megfelelő te­lephelyet. A TSZKER tagszövetkezetei­nek jelentős összeget osztott vissza, a vagyoni betét és a forgalmazás alapján. Pénz- gazdálkodásukra a szigorú fe­gyelem jellemző, s ez szó sze­rint kamatozik. Ebben az év­ben szeretnék terveiket ismét valóra váltani, javítani az elemző és ellenőrző munkát, eleget tenni a tagszövetkeze­tek reális kívánságainak sor­ra. A VI. ötéves terv éveire az országos központ, a terü­leti központok véleménye alapján készítette el gazdasá­gi tervét. A javaslattevők közt a ceglédiek véleménye is ott van. Általában a zöld­ség-gyümölcs forgalmazás nő velősét, a főváros és üdülőte­lepek ellátásának javítását tűzték célul, ezzel összefügg a tárolás és rakodás színvonalá­nak javítása. Feladat a kis­kereskedelmi forgalmazás bő­vítése, s természetesen szol­gáltatásaiké. A tervszámok magasak, s az idei tavasz hát­rányosan befolyásolja mun­kájukat, hiszen az időjárás miatt másként terem a prí mór, a zöldség, a gyümölcs, mint várták. E. K. Koszorúzás, gyűlés a gyizelem napján Május 8-án, pénteken dél­után négy órakor Cegléden, a Szabadság téren ünnepi meg­emlékezést tartanak a győ­zelem napja alkalmából. Dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára mond beszédet, majd a párt, tanács, tömeg­szervezetek, vállalatok, fegy­veres testületek koszorúzzák meg a szovjet hősi emlékmű­veket. A béke és barátsági hónap városi megnyitó rendezvé­nyét is pénteken tartják. A 203-as számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben délelőtt 10 óra 40 perckor kezdődik- a gyűlés, melynek szónoka Czinege Im­re, a szakmunkásképző inté­zetek megyei igazgatója. Májusban Áramszünet A DÉMÁSZ értesíti a la­kosságot, hogy május 5-től 31-ig Cegléden a Nagykátai úti és Bajcsy-Zsilinszky úti transzformátorkörzetekben a kisfeszültségű hálózaton dol­goznak szerelői. A munka időtartama alatt szakaszosan áramszünet lesz a Hollós, Kiss Ernő, Nyúl, Déllő, Szarvas, Pesti, Szőlő, Nagy­kátai, Kereszt, Bajcsy-Zsi­linszky Felház és Bezerédi utcában. Az áramszünet a kikapcsolt szakaszokon na­ponta reggel 7-től délután f óráig tart. Jászkarajenő lé híre van a pékségnek Ezt eszik a szomszéd településeken is Sül a kenyér, illata betölti a helyiséget, majd az utcát is, kellemes képzetet keltve a jászkarajenöi járókelőkben. — Sül a kenyerünk! — mondják. A pék egymás után veszi ki a sütőlapáttal a forró kenye­reket, amelyekkel megtelik az állvány. A Dél-Pest megyei Úttörők honvédelmi versenye Árkon-bokron, erdőn át Csapatmunka nélkül nincsen siker A ceglédi Városi Úttörőel­nökség és az MHSZ általános honvédelmi versenyt írt ki a város úttörőinek. A versenyt a város csemői parkerdejében tartották, 88 gyerek részvéte­lével, akik a Földvári, a Mé­száros, a Táncsics, a Budai úti és a kisegítő iskolát képvisel­ték. A rajt előtt örömmel mondta Sebók Pál városi út­törőelnök, hogy ilyen népes csapatra igazán nem számítot­tak. — Négyszemélyes csoportok indulnak. Nagy szükség van a kollektív munkára — mond­ta a versenyről. — A táv igen hosszú, a lövészet mellett grá­nátdobásban is jeleskedniük kell. — Kisebb „rókavadászatot” is tartunk — mondta Tanhof- fer Ferenc MHSZ-titkár. — Az erdőben két kis adóállo­mást rejtettünk el, ezeket a versenyzők iránytű és rádió­vevő segítségével csíphetik el. A versenyzőket kísérő pe­dagógusok kicsit aggódtak ugyan, hogy az erdőben elté­vednek az ilyen barangoláshoz nem szokott és magától érte­tődően minden újra, szépre rácsodálkozó gyerekek, de a kételyek eloszlottak hamaro­san, mihelyt az első csapat be­futott. Az élre a Budai úti iskolá­sok kerültek, csekély különb­séggel lett második a Mészá­ros és harmadik a Várkonyi iskola csapata. Az oklevelet és az Edzett ifjúságért plakettet nagy örömmel vették át, nem különben a jutalmul szolgáló labdákat is. Lezajlott Budakalászon a megyei, rádiós iránymérő ver­seny is, amelyen tizenkét út­törő képviselte Cegléd színeit, a Várkonyi, a Földvári és a Táncsics iskolából. A Duna melletti, lápos talajon nem volt könnyű feladat megtenni a 3 és fél kilométer utat, ame­lyet a verseny előírt. A lányok közül második Drobnyi Zsuzsa, harmadik Berta Ágnes lett. Mind a ketten a Várkonyi is­kola úttörői. A fiúknál — szin­tén ebből az iskolából — má­sodik lett Szegedi Zsolt, ötö­dik helyre jutott Dani Zoltán. A két második helyezett Pest megye színeiben áll rajt­hoz az országos versenyen, amelyet Majkon rendeznek, július 20—21-én. G. Gy. A sportcsarnokban Nemzetközi mezőny lesz Serdülők birkózóversenye Cegléden, a Vasutas Sport- csarnokban május 9-én és 10-én rendezik meg a győze­lem napja alkalmából a már hagyományos, nemzetközi ser­dülő birkózóversenyt. Ez alka­lommal igen népes lesz a me­zőny. és sok, figyelemkeltő ta­lálkozó várható. Részt vesz a játékon az 'NDK Suhl megyei Zella Mehlis. Jugoszláviából a Zentai Vasutas csapata, s szőnyegre lép vagy húsz, ha­zai együttes sportolója, Pest megye birkózócsapatai. Szombaton 13 órakor, 10-én, vasárnap pedig 9 órakor kez­dődnek a találkozók. A kétnapos sporteseményre olyan jegyet bocsátottak ki, amely szombati és vasárnapi belépőül szolgál a várhatóan népes, érdeklődő közönség tag­jainak. Ezeket a sportcsarnok­ban lehet kérni. Sütőipari Vállalat jászkaraje- női péksége teljes ütember dolgozik. Kelnek, kerekednek A raktárban hatalmas lisz- teszsákhalom, tele finom abo­nyi liszttel. Erről kap le egyet Csáki Mátyás dagasztó, és máris hull a tiszta, hófehér por a dagasztógépbe. Víz, ko­vász és kel a tészta. . — Természetesen a só sem marad ki — mondja —, mert milyen íze lenne anélkül? Kö­rülbelül 6—8 órát áll, mire el­készül. Ezek — mutat egy másik kelesztőkocsira — már megkeltek. Odaáll mellé és biztos moz­dulatokkal szaggatja ki a 2,25 kilós tésztaadagokat. A g#}n- bölyítőgépbe hulló massza megfelelő alakúvá formálódik, majd a szakajtóba vándorol, melyeknek alján kis papírsze- letkék hevernek. Ez a cím­kéje, rajta a mai dátum, meg ami még kell. Innen lehet tudni, hogy ki sütötte az árut. Alig háromnegyed órába tellett, és már nyílik is a ke­menceajtó. A vető egymás után helyezi be a forróságot árasztó kemencébe a szakaj­tók tartalmát A széntüzelésű kemence, melynek tűztere vi­dáman elnyeli a pékséghez tartozó kenyérbolt papírhulla­dékait is, 230 fokos hőmérsék­leten süti a kenyeret. Egyszerre 150 kiló fér egy sütőtérbe, összesen tehát 300 kiló készülhet el. A kis üveg­ablakon át látni, ahogy benn pirulnak a holnapi kenyerek. Még egy óra sem telik el, s máris feltárul az ajtó. Meg­ismétlődik az előbbi látvány: ropogós kenyerek sorakoznak az állványon. Pattognak, „be­szélgetnek”, ahogy a pékek mondják. Szívesen várják — Szeretik a kenyerünket — mondja Csáki Mátyás. —. Számtalan helyről hallottuk már, hogy jó a karai kenyér. Nem véletlen, hogy Kőröste- tétlen is megvárja a délelőtt 10 órát, csakhogy innen kap­hasson árut. És nekünk is mondták már, hogy elégedet­tek a minőséggel. Heten dolgozunk itt két mű­szakban. Készítünk krumplis kenyeret is, de a legnagyobb tétel a hagyományos, köz­kedvelt fehér kenyér. Ezen­túl is azon leszünk, hogy ka­pós maradjon a kenyerünk. Csilléi Béla ISSN 0133—2600 (Cfgtlcll Hfri«p) 1 Megjutalmazott aktivisták

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom