Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-06 / 104. szám

Az apai példa nyomán Nyugdíjasán, de nem tétlenül Mindig a közösségért fáradozott A vasutasok szakszervezeté­nek monori nyugdíjas csoport­ja a közelmúltban tartott tag­gyűlést. A szokásos napiren­dek mellett, ezúttal másról is szó esett: elbúcsúztatták cso­portelnöküket, idős Molnár Eleket, s Rabi István gazda­sági felelőst, akik 1945 óta szorgoskodnak' a szakszerve­zetben, nem is akárhogyan. = - ===I A csoportelnök hosszú-hosz- szú esztendők óta lelke a nyugdíjas tagcsoportnak, s bár a nyolcvahadik életévén is túljutott, fáradhatatlanul járt, intézkedett minden gond or­voslásában, vitte az üdülési beutalókat, a segélyeket, a jó szót, hol, mire volt szükség. Most már átadta a stafétát. Hogy jól dolgozott, azt min­den szónál és oklevélnél job­ban bizonyítja, kit választott helyébe a több száz nyugdíjas szakszervezeti tag: a fiát, ifj. Molnár Eleket, aki ugyancsak nyugdíjas már, de örökölte a közéleti mozgékonyságot, fá­radhatatlanságot édesapjától. A nyugdíjas évek számára sem jelenthetnek tétlen pihe­nést. Már csak azért sem, mert eddig ingázóként is minden igyekezetével cáfolta a mon­dást, mely szerint a bejárók­nak nincs idejük törődni la­kóhelyük mindennapjaival. Ifj. Molnár Elek ugyanis esz­tendők óta a monori nagyköz­ségi közös tanács egyik legak­tívabb tanácstagja. Hogy csak egyetlen példa álljon erre iga­zolásul: nagy a része abban, hogy a két éve okkal kért, sürgetett autóbuszmegálló a rendelőintézet elé került vég­re... Vannak önéletrajzok — az ötvenedik éven is túl — ame­lyek négy-öt mondatnál töb­bet nem tartalmaznak: szüle­tett, tanult, dolgozott... Egy élet ettől persze még gazdag is lehet, önmaga számára. Ám a másokért, a közösségért vál­lalt munkát állomások sora jelzi, s ez az önéletrajzban sem intézhető el pár mondat­tal. Ifj. Molnár Elek „állomá­sai” munkával, küzdelemmel indulnak — s elismeréssel végződnek. Az elismerések kö­zött akad szovjetunióbeli ju­talomutazás, SZOT-aranyok- levél, emléklap — s akadnak kézfogások, melyek felérnek egy kitüntetéssel, vagy köszö­nő szavak egy-egy orvosolt baj után, melyeket ugyanúgy őriz —, ha csak gondolatban is —, mint a díszes emlékla­pot. Idős Molnár Elek 42 évet ( Ifj. Molnár Elekről munka­helyén, a Vasúti Tudományos Kutató Intézet egy mozdony- terhelés vizsgáló műszer mel­lett készült a felvétel. dolgozott a MÁV Északi Fő-1 műhelyben, lakatosként. Itt kezdett a fia is, 1936-ban, mint géplakatostanonc, s itt szabadult fel aranyjelvényes kitüntetéssel, hogy aztán szor­galma, kitartása, s nem kevés munkája révén bejárja a fel­felé vezető lépcsőfokokat. A felszabadulás Monoron ér­te: negyvenen azonnal hozzá­láttak a vasúti pálya helyre- állításához. Üllőig jutottak el Fordított előjelű változások tapasztalhatók mostanában az időjárásban. Az első igazán (?) tavaszi hónap nem felmelege­dést, hanem folyamatos hő­mérsékletcsökkenést, hideg esőket hozott — Az ilyen májusi csapa­dék is aranyat ér? — kérdez­tük Puskás Imrétől, a pilisi Aranykalász Tsz elnökétől. — Igen. Az eső jókor jött a búzára, sokat segített. Igaz, most már egy. kissé felázoí* a talaj, s ez némileg hátrál* V( i a kukorica vetését. Körű. Be­lül 500 hektáron kell hogy földbe kerüljön még a mag a jövő hét elejéig. Ez meg is lesz. — Ezek szerint örülnek en­nek a szokatlan „tavaszi” idő­járásnak? — Csak részben. A mező­gazdászok igényeit nagyon rit­kán tudja közmegelégedésre kielégíteni a természetfelelős. Az esők után, most már na­gyon kellene a meleg, a nap­fény is, hogy megfelelően fej­— ott még állt a front, de a monori állomáson már meg­kezdődött a szakszervezet és a párt szervezése —, mindkettő­nek 1945 óta tagja. A negy­venegy esztendei vasúti szol­gálat alatt, a napi munka mel­lett vizsgák sora után jutott a Vasúti Kutató Intézethez — innen vonult nyugdíjba tavaly, ősz végén. Felsorolni is hosszú társa­dalmi megbízatásait: tevé­kenykedett az MHSZ-ben, bi­zalmi, majd szakszervezeti tit­kár lett, s a Vasúti Tudomá­nyos Kutató Intézetnél a mun­kaügyi döntőbizottság elnök- helyettesi tisztét is betöltötte. — Nem sok ez egy ember­nek? Nevet. Ha sok lenne, ha fá­radttá, fásulttá tették volna az évek és a kudarcok, most aligha emelne szót annyiszor a közért a tanácsüléseken, s aligha vállalta volna, hogy a monori szakszervezeti csoport­hoz tartozó nyugdíjasok ügyes­bajos dolgait intézze. Tervez, ötletei vannak, melyeket min­den bizonnyal ugyanúgy meg­valósít majd, mint az eddigi évek során a többit. Élni, „pihenni” — így is lehet. Koblencz Zsuzsa lődjön a kukorica, a burgonya. Szerencsére a távlati előrejel­zések biztatóak. — Mennyire megbízhatóak ezek a prognózisok? — Talán furcsa, de a napi időjárásjelentéseknél ponto­sabbak, megbízhatóbbak. Az előrejelzések alapján, a tapasz­talatok birtokában az egy-két nap eltérés jókor kiszámítha­tó. Kulturális program Gyomron, 15.30-tól: a gyer­mek; 18.30-tól: a nyugdíjas klub foglalkozása. Monoron, 14.30-tól: az irodalmi színpad foglalkozása (a gimnázium­ban), 17-től: asztalitenisz ed­zés (a sportszékházban), a moziban 18-tól és 20-tól: Pie- done Egyiptomban. Vecsésen, 14-kor: a Ferroelektrika szö­vetkezet ünnepi küldöttgyűlé­se. Napfényt váró vetések Még a mag is didereg Kígyó, béka a tárlóban Máig élnek az ősi gyógymódok Tápió völgyében is fellelt hagyományok A frász, fene, és nyavalya úgy befészkelődött mindennapi szókincsünkbe, hogy jószerével már, eredeti jelentését alig tartjuk számon. Maholnap csak a néprajzkutatók tudják, milyen fogalmat takarnak, pe­dig valaha széles körben elter­jedtek ezek a betegségnevek. A csórna kelést, golyvát, a nyavalya szükséget, kényszerű­séget, a frász görcsöt jelentett és fene szavunkat többféle be­tegséggel is kapcsolatba hoz­ták. Fűben, fában orvosság Javasasszonyok adtak gyógy­írt a bajra, jól tudván, hogy fűben, fában van orvosság, s éltek is ezzel a tudományuk­kal sok-sok évszázadon át. Mi­vel az orvostudomány vi­szonylag rövid ideje terjedt el. s csupán nemrég óta mű­velik többen, tömegigényt elé­gítettek ki a botcsinálta gyó­gyítók, akik megpróbáltak se­gíteni a bajba jutott, szenve­dő embereken. Ha esetleg mégsem használt a tudomá­nyuk, az már igazán nem raj­tuk múlott. A ceglédi Kossuth Múzeum­ban a közelmúltban nyílt meg A népi gyógyítás történetéből című kiállítás, amelyet Kor­kes Zsuzsa, a váci Vak Boty- tyán Múzeum néprajzkutató munkatársa rendezett, jórészt az ottani anyag felhasználásá­val. A terem falán egy herbá­rium lapjai vonulnak körbe. Számos közismert növény, er­dő, mező ajándéka valameny- nyi, mint a kamilla, a hársvi- rág és folytathatnánk a sort termesztett növényeinkkel, pél­dául a mákkal és a fokhagy­mával. Hányféle bajra hasz­nálták — és sokan használják még ma is mindezt! Általáno­san elterjedt medicinák, akár­csak a kevésbé meggyőzően hangzó babonák és népszoká­sok, amelyeket a többi között a Tápió völgyében is megta­lált Korkes Zsuzsa azon a két nyáron, amelyet gyűjtőmunká­val töltött. A tárlók üvege alatt talál­ható például Szent György napja előtt fogott gyík, amely­nek tetemét a torokfájás meg­előzésére használták. Helyet kaptak a balázsoló gyertyák és az Űr-napi sátorvirágok, amelyeket a beteg gyerek für­dővizébe tettek. A babonás gyógyítás rekvi- zitumai szinte kifogyhatatlan változatosságúak. A keresetlen békával például a keléseket, szemölcsöket nyomkodták, de lapogatták őket mennykövek­kel is. Azt hitték, ezek ott keletkeznek, ahová lecsap a villám, holott valójában neo­litikus- kőbaltákról van szó. így aztán a kíg.vókövet sem az összesereglett kígyók fújták a szójukból, hanem közönséges, szép ovális kavicsok azok. A fokhagyma — bár gyógyhatá- sát a tudomány is igazolta — karácsonykor a kulcslyukra vele keresztet rajzolva — vaj­mi keveset érhetett a boszor­kányok ellen. Kutyaharapást... Ott áll a Luca széke, szépen kifaragva, amelynek készíté­sét és hasznavehetöségét máig felszínen tartotta a hagyo­mány. Van persze kutyaszőr is, hiszen akit megharapott az alattomos négylábú, annak szakítani kellett az eb bundá­jából, s elégetve ajánlatos volt a sebre tenni. Innen szárma­zik a „Kutyaharapást szőrével" közmondásunk. A tömjént pél­dául fogfájásra ajánlották, a nyúlhájnak is gyógyító hatást tulajdonítottak. Arrébb látha­tók a XVIII—XIX. századbe­li patikaedények, de ott van­nak a köpölyöző borbély esz­közei, aki egyébként az odvas fogak kihúzásának, a felszíni sebek gyógykezelésének is mestere volt, s ezen gyógyító tudományból vizsgáznia kel­lett a céhes időkben. Az il­lusztrációk a bábák és angyal- csinálók működését idézik fel. XXIII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1981. MÁJUS 6., SZERDA A megyei átlag fölött A forgalom hullámzó grafikonja Az ellátás további javitása marad a cél % Az Alsó-Tápiómenti ^ Áfész hat településen gon- ^ doskodik a lakosság ke- f reskedelmi ellátásáról, $ áruforgalmi tevékenységük $ tavaly a megyei átlagot $ meghaladó mértékben £ emelkedett. A szövetkezet ^ sajátossága, hogy az alap- 4 vető élelmiszerek mellett 4 igen jelentős volt a tüzelő- '4 és építőanyag-forgalom is. Sülysápon és a hozzá tar­tozó társközségben, Úriban, 1980-ban több mint 173 millió forint forgalmat bonyolítot­tak le a különböző profilú üzletek. Az előbbi községben 17 kereskedelmi egységet üze­meltet a szövetkezet, különö­sen kiemelkedő volt a forga­lom az ABC-áruházban, a 46. számú húsboltban és az álta­lános iskola büféjében. Több egység viszont keve­sebbet forgalmazott, elsősor­ban objektív okok miatt. Űriban az előző évhez képest 11 százalékkal volt magasabb a forgalom, átlagon felül tel­jesített a 60. és 64. számú élelmiszerbolt. Csak esetenként A tavalyelőtt végrehajtott élelmiszeripari árnövekedések jelentősen hozzájárultak a ' forgalom növekedéséhez. Ér­dekesség, hogy az igények az élelmiszerforgalomban csök­kentek, más területeken vi­szont növekedtek. A húsellá­tás Sülysápon és Űriban csak esetenként volt kielégítő, több­ször előfordult, hogy a szál­lítmányok csak késve érkez­tek az üzletekbe. A háziasz- szonyok körében továbbra is népszerűek a tartósított és mirelit áruk. A ruházati áruk forgalma nem emelkedett je­lentősen, s ez elsősorban a hiányos választéknak tulajdo­nítható. Az első felvilágosító füze- tecskék ugyancsak láthatók, amelyekkel alapvető egészség- ügyi intelmeket próbáltak el­terjeszteni. Nem nagy dolgok­ról volt szó, csupán olyasmi­ről, mint a rendszeres tisztál­kodás haszna, a fehérneművál­tás, a' lakások időnkénti szel­lőztetése stb. Sámánok „operáltak" Az állatgyógyászat ugyan­csak széles körben elterjedt volt. Szinte minden háznál is­mertek jól bevált recepteket, amelyek apáról fiúra szálltak, és sok családban a ládafia mélyén porosodnak még ma is a kézzel lejegyzett tanácsok. A ceglédi kiállítás anyagában ezek közül csak a patkolóko­vácsok néhány eszköze kapott helyet. Az a szerszám, amely- lyel a patát pedikűrözték, meg néhány gyógypatkó, ékes bi­zonyíték arra, hogy mi min­denhez kellett érteniük a ré­gi mestereknek! Agyafúrt- szavunk ma ra­vasz, furfangos, csavaros gon­dolkodású embert jelent, holott valaha szó szerint kellett ér­telmezni. Hazánkban a XII. századig, mielőtt széles körben elterjedt és meggyökeresedett a kereszténység, a sámánok végezték a műtéteket, szükség szerint meglékelve a koponyát. Ezt bizonyítja az a lyukas ko­bak is. amelyet a ceglédi mú­zeum régészei találtak néhány éve a dánszentmiklósi Tetves­halomban. A kiállítás látogatói némi borzongással próbálják rekonstruálni a korabeli ope­ráció lefolyását. Tamasi Tamás Gondot okoz, hogy a méter­árut és az egyéb olcsó kar­tonanyagokat csak nehezen tudja beszerezni a szövetke­zet, hiszen az ezeket gyártó vállalatok elsősorban a na­gyobb megrendelők igényeit elégítik ki. Fontos szerződések A vendéglátás területén ko­moly erőfeszítéseket tettek a kiszolgálás színvonalának emelésére. Célul tűzték ki, hogy az év végéig valameny- nyi egységet harmadosztályba sorolhassanak. Sülysápon ki­lenc, Űriban három vendég­látó egység működik, forgal­muk 24,5 millió forint volt az elmúlt esztendőben. Örvendetes, hogy növeke­dett az étel- és üdítőital-for­galom, különösen az Űriban működő egységek teljesítették túl a tervet. Korábban komoly gondot okozott a hiányos hűtők'apa- citás, jelenleg intézik az új hűtőberendezések beszerzését, s tervbe vették az egyéb technikai berendezések javí­tását is. A szövetkezet vezetői nagy figyelmet fordítanak a pon­tos saállítási szerződések kö­tésére. Sokáig húzódott a vi­ta az Észak-Pest megyei Sü­tőipari Vállalattal. Ma már elérték, hogy Maglódra és Ecserre is szállítanak friss ke­nyeret a hét utolsó napján. Lényegesen javult a kenyér- és péksütemény-ellátás Süly­sápon is. Jobb a tej- és tej­termékválaszték, a nyári idő­szakban naponta kétszer is szállítanak ezekből a termé­kekből a tejipari vállalatok. Olcsóbb árut Az idén tovább kívánják javítani Sülysápon és Űriban — természetesen a többi te­lepülésen is a kereskedelmi ellátást. A vásárlói igények jobb kielégítésére töreked­nek, elsősorban a választék' bővítésével. A vendéglátó egységek rendbe hozását is tervbe vették, hiszen csak így tudják elérni a forgalom nö­vekedését. Fontos feladatuk az olcsóbb áruféleségek beszerzése, mert hogy a lakosság igénye meg­növekedett ezek iránt. Né­hány egységet szerződéses üzemeltetésre adnak ki. Az üzletekben dolgozók szakmai képzettségét is növelni kíván­ják, biztosítják a továbbtanu­lási lehetőséget valamennyi alkalmazottuknak. Gér József A pálya széléről Iliül bravúr — A monori-ceglédi össze­vont járási labdatMgóbajnok- ságban az üllőiek bravúros győzelmet arattak Nagykőrö­sön, 2-1-re győzték le az al­földi város legénységét. Ceg- lédbercel—Karatetétien 9-0, Vecsés—Ecser 6-0. A TABELLA ÁLLÁSA: 1. Vecsés 24 18 3 3 75-25 39 2. Üllő 23 18 2 3 64-19 38 3. Albertirsa 24 18 1 5 69-34 37 4. Monor 24 15 3 6 49-33 33 j. Nagykőrös 24 13 2 9 69-o8 28 6. Ceglédbercel 24 11 5 8 57-46 27 7. Gyömrő 24 9 7 8 48-45 25 8. Abony* 23 10 6 7 44-27 24 9. Maglód 23 9 4 10 43-41 22 10. Dánszentm. 24 10 2 12 47-51 22 11. Péteri 23 7 4 12 24-35 18 12. Törtei 24 5 5 14 29-50 15 13. Mende 24 6 3 16 30-64 13 14. Karatetétien 24 5 2 17 36-81 12 15. Ecser 24 5 2 17 20-87 12 16. Nyáregyháza* 24 4 5 15 35-63 11 (Megjegyzés: A csillaggal je­lölt csapatoktól ltét-két büntető­pont levonva. A Maglód—-Abony találkozót holnap, a Péteri—Üllő összecsapást május 14-én játsszák le.) Ifjúsági eredmények: Nagy­kőrös—Üllő 1-0, Gyömrő— Abony 1-3, Ceglédbercel—Ka­ratetétien 1-1, Monor—Mende 5-0, Vecsés—Ecser 4-2, Nyár­- idegenben egyháza—Dánszentmiklós 1-0, Péteri—Maglód 0-0, Albertirsa i —Törtei 3-0. Serdülők: Gyöm- I rő—Pilis 2-2, Monor—Sülysáp I 2-0, Nyáregyháza—Albertirsa ' 2-1, Nagykőrös—Vecsés 12-0* Tápiószentmárton—Maglód 4-1, Abony—CVSE 1-1, Mo­nor—Nagykőrös 0-1, Üllő— Gyömrő 11-2, Sülysáp—Al­bertirsa 10-0, Abony—Tápió­szentmárton 2-4, CVSE—Ve­csés 17-0, Dánszentmiklós— Nyáregyháza 5-0. II. osztály: Gyömrő II.—Törtei II. 4-0, Kocsér—Vecsés II. 1-1, Dán­szentmiklós II.—Gomba 7-1. MAI LABDARÚGÁS MNK megyei selejtező mér­kőzések: Üllő—Kossuth KFSE (Boros L.), Vecsés—Ráckevei Aranykalász (Balia J.), Tá- pióbicske—Gyömrő (Szabó J.), Hernád—Nagykőrös (Kálmán P.), Albertirsa—Bem SE (Te­mesvári G.), Aszód—Sülysáp (Márk). Valamennyi találkozó 17 órakor kezdődik az elöl- állók otthonában. G. J. Kézilabda Minimális arányú vereség Verőcemaros—Gyömrő 22-20 (12-9). Verőcemaros, vezette* Gyaraki, Haás (jól). Joggal volt várható, hogy a gyömrői férfi kézilabdázók folytatják a pontgyűjtést, hi­szen az elmúlt héten a sok­kal jobb játékerőt képviselő Nagymarost győzték le. Ide­genben viszont egyelőre nem megy a játék. Pedig jól in­dult a mérkőzés, hiszen 3-0 lett pillanatok alatt Gyömrő javára. Ezt követően azonban elfogyott a lendület, a vendé­gek átvették az igen öregura- san játszó hazaiak ritmusát, s ez a verőcemarosiaknak ked­vezett. A meglehetősen szét- esően védekező Gyömrő sok elkerülhető gólt kapott, s hiába volt végig szoros a mérkőzés, döntő pillanatok­ban nem sikerült egyenlíte­ni, illetve előnyre szert tenni. A Verőcemaros minimális előnyét végig megtartva, meg­érdemelten győzött a néha kapkodóan játszó vendégek ellen. Góldobók: Szabó I. (7), Erős J. (6), Németh J. (3), Marosán J. (2), Szél Sz., Sza­bó István (1—1). IFJÜSÁGI MÉRKŐZÉS: Verőcemaros—Gyömrő 10-6 (4-3). Legközelebb május 10- én, vasárnap 10 órakor a gyömrőiek otthonukban fo­gadják Abony együttesét. G. L. ISSN 0139-91191 (M.n.rl Hírlapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom