Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-06 / 104. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1981. MÁJUS 6., SZERDA Telepítés és védelem Ismét zöld lehet a környék Fekeiefenyő Parkvárosban — Faiskola helyben Érd valamikor a fák hazá­ja volt. Egy-két hírmondó­nak maradt facsoport — a Lenin út gyönyörű jegenyése, a parkvárosi feketefenyők, Érdliget fái — mutatják, mi­lyen településszépítő értéke van a. fának. Sajnos, a talaj pusztításával megfogyatko­zott a növényzet is, s kivált­képp az értékesebb fajták sínylették meg az előnytelen változást. A városi tanácsban a kö­zelmúltban tervet készítet­tek a város újrafásítására, az értékes, régi fák meg­őrzésére. A légköri és talajviszonyok­nak, valamint a városrészek ' hagyományainak megfelelően dolgozták ki a fatelepítési ter­vet. Parkváros meszes-lúgos talajú területein feketefenyő ültetését határozták el, utcá­ra és kertekbe is. A savas kémhatású földben jól megél a cseresznyefa: valaha cse­resznyésnek hívták Parkvá­ros déli részét. Ezt pótolják majd az újratelepítéssel: a gyümölcs termesztése hasznot hajtó foglalatosság is lesz gazdájának. A cseresznyéhez fekete meggy is társul, sőt: szelídgesztenye, hiszen vala­mikor e szép és hasznos fa hazája volt ez a vidék. A ter­vezők a perenyei-fajta meg­honosításán fáradoznak. A bor- és szőlőnevű utcák kör­nyéke hagyományosan jó sző­lőtermő vidék: errefelé ezt szorgalmazzák. A diófa otthona volt Tus- culanum, s bár a vezetékek miatt a Kossuth utcában sok helyütt fa nem ültethető, ahol megél, ott mandulával, nas­polyával együtt ismét virul­hat. Ófalu hálás földű vidék: a dombtetőn minden fa ül­tethető, a vizesebb utcákban mandula, naspolya és a ke­vés ápolást kívánó birs aján­lott. Érdliget jellegzetességét év­százados fái adják meg, a leg­főbb tennivaló errefelé, hogy megállítsák a fák kivágását, tilalmat rendeljenek el és a régi fák környékét tájvédel­mi körzetté nyilvánítsák. Most tervezik azt a fel­mérést, amely tartalmaz­za majd valamennyi érté­kes és védelemre jogo­sult érdi fa helyét. A városi tanács faültetési terve ajánló jellegű a lakos­ság számára, s egyben lehe­tőség is: megalapozott szak­mai háttérrel, olcsón (negy­venhárom forintért) juthat­A Riporterklub jelenti: Vöröskeresztesek versenye A Vöröskereszt megalakulá­sának 100. évfordulójára ren­dezett városi verseny színhelye a parkvárosi (8-as) általános iskola volt. Az ünnepélyes megnyitón Karlovszky Mária városi úttörőelnök köszöntötte a versenyző paj ásókat és a ne­velőket. Iskolánként 5—5 tagú csa­patok csecsemőgondozásban, illetve elsősegélynyújtásban versenyeztek. A feladatok kör zött jutott idő arra is, hogy kérdéseinkre válaszoljanak. — Hogyan készültetek föl a versenyre? — Tanfolyamra jártunk, egészségügyi témájú könyve­ket olvastunk, előadásokat ké­szítettünk és részt vettünk is­kolánk házi versenyén — mondták a rendező, parkváro­si iskola tanulói. Ä vöröskeresztes munka Jontosságáról a kisegítő isko­la tanára így beszélt: — Azt tapasztaltam, hogy sok családban nem tisztálkod­nak rendszeresen a gyerekek, nem kielégítő a táplálkozás. A vöröskeresztes foglalkozásokon lehetőség van arra is, hogy mindazt, amit a család a ne­velésben elmulaszt, pótoljuk. Az érdligeti (6-os) iskolából érkezettekkel a gondokról be­szélgettünk: elmondták, kevés a hely, szűkösen vannak. Igaz, ez nemcsak a vöröskeresztes foglalkozásokon okoz gondot, hanem még a tanórákon is. Arra a kérdésre pedig, hogy ki milyen eredményt vár, szintén egybehangzó volt a vá­lasz: győzni szeretnénk. Végül is a Vincellért (7-es) iskola diákjainak reménye vált való­ra: ők nyerték a csecsemő­gondozási versenyt, míg az el­sősegélynyújtásban a mi isko­lánk, a parkvárosi (8-as) bizo­nyult a legjobbnak. A díjakat a városi úttörőelnök adta át. A versenyt értékelve Nagy Örs Lászlóné, a Vöröskereszt vá­rosi titkára megdicsérte a résztvevőket ügyességükért, lelkes munkájukért. Nyikos Ildikó Polácska Andrea Szilágyi Erzsébet Kiváló hozamok nak értékes, sokszor gyümöl­csöt és hasznot hozó, környe­zetet szépítő fához. Az első faültetési akció az elmúlt év őszén 600 mandulafa gazdára találását segítette. 700 fát a Költségvetési Üzem ültetette! a főútvonalak mellé, díszfá­kat: jegenyét, fűzfát, juhart. Idén ősszel lesz ismét lehe­tőség a fák telepítésére: ala­kosság a tanácstagok segítsé­gével vagy a tanácsnál köz­vetlenül igényelheti a neki megfelelő fajtát. A jelentke­zők szerződést kötnek a fais­kolával az ültetésre, ápolás­ra; sőt a termés sorsára is. A tervekkel egyidőben megkezdődött egy helyi faiskola szervezése is. A városi temető mellett ki­alakítandó iskola állítja majd elő az érdi ültetésekhez szük­séges csemetéket. . V fi 1 ♦<’ * flís: Városszerte megélénkült a környezetvédő tevékenység, amelynek egyik fontos része a szemét eltakarítása. Ké­pünkön a 2-es iskola tanulói a művelődési háznál dolgoz­nak. Egy kérdés — egy felelet A lakébszeiiságokrél Kérdez: az Érdi Hírlap: — Az elmúlt év közepén kezdődött meg Érden a lakó- és utcabizottságok szervezése. Hogyan alakult ez a szervező- munka és mikorra várható a bizottságok megalakítása? Válaszol: Piszák Imre, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára: — Tavaly az év derekán kezdtük a lakó- és utcabizott­A fi 9 ÉPÍTŐK. Harminc érdi KISZ-tag segíti a nagybörzsö- nyi úttörővasút építését. A fiatalok május 6—7—8-án az építkezés töltésmunkálatain dolgoznak. y BALLAGOK. Hagyomá­nyos ballagási ünnepségen bú­csúznak iskolájuktól a Vörös­marty Gimnázium végzős diákjai. Az ünnepséget május 9-én, szombaton 17 órakor tartják. # JUBILEUM. Huszonöt éves a magyar szakmunkás- képzés. A MŰM 220. sz. Szak­munkásképző Intézetében a június 13-1 évzáró ünnepségen emlékeznek meg az évfordu­lóról. jg 9—9. Vásárosnamény és Lenti után idén a Vas megyei Körmend lesz a Kilenc város — kilenc ifjúsága elnevezésű rendezvénysorozat házigazdája. Az 1979. január 1-én meg­alakult kilenc város, immár hagyományos júliusi találko­zóján 30 érdi fiatal képviseli városát. 0 TÁBOR. Százfős magyar küldöttség utazik júliusban Novgorodba, orosz nyelvi tá­borba. A delegáció vezetője Somfai István, a Vörösmarty Gimnázium igazgatója lesz, s két érdi diák is részt vesz az egyhónapos táborozáson. S3 VOLÁN. Ügyességi ver­senyt rendez gépkocsivezetői­nek a Volán 20. sz. Vállalat érdi üzemegysége. A versenyt május 30-án Százhalombattán tartják. ságok megszervezését, akkor őszre terveztük megalakítá­sukat. Szubjektív ok: saját be­tegségem is nehezítette a szer­vező munka folytatását, s ezért késik e fontos szerveze­tek megalakulása. Valameny- nyi körzetben megvannak a jelöltek, s tervek szerint az idén munkába állnak a bi­zottságok. Sürget az idő, hi­szen ezek, a lakossághoz leg­közelebb álló kis csoportok, a tanácstagok és a népfront körzeti bizottságaival együtt­működve a közös élet, és munka fontos láncszemei len­nének. Most például, amikor ilyen .nagy környezetvédő munkába fogtunk, máris nagy feladat hárul azokra, akik a későbbi választáson előrelát­hatólag bizottságba kerülnek. Családi események Házasságot kötött: Szabó József Kovács Gyöngyi Tün­dével, Katona István Bajczik Edittel. Névadót tartott: Szalai Lász­ló és Ágoston Mária László nevű gyermeke részére. Elhunyt: Luft Feijemcné Ba- riga Irén (Topolyból- 2.), Kis Ilona (Topoly u. 2.), Varró La­jos (Szendrődi u. 7.), Tímár András (Orgona u. 10.), Ko­vács István (Kornélia u. 4.). Diákszemmel A közlekedésről - okosan Az ország legjobb tejtermelő termelőszövetkezetei kö­zé tartozik a Benta-völgye. A finn ayshire fajtától idén te­henenként 5000 litert várnak. Játszottunk. A riporterklub tagjainak segítségével tettünk föl kérdéseket harminc általá­nos iskolásnak egyazon témá­ról — a közlekedésről. Egy­szerű, kézenfekvő, köznapi kérdések voltaik ezek, mégis a válaszokból elénk kerekedett egy város közlekedési morálja. Mi a KRESZ? — hangzott az első kérdés, s' megnyugtató volt a válasz. A diákok nagy többsége ismerte, ha nem is a mozaikszó pontos fogalmát, de legalább a lényegét. („Fontos szabály, amit a közlekedőknek be kell tartaniuk”; „Rendszer, amit be kell tartani minden közlekedőnek”; „Közlekedési szabály”.) Kivétel nélkül tud­ták, hogy a KRESZ vonatko­zik a kerékpárosokra és • a gyalogosokra is. A válaszok­ból kiderült: a gyerekek isme­rik a gyalogosközlekedés rend­jét az úttesten, de hogy miért nem o szabályoknak megfele­lően, szemben a forgalommal haladnak a legtöbbször, arra vállvonogatás volt a válasz. A megkérdezettek tisztában vol­tak azzal, hogy mit kell tennie a kerékpárosnak kanyarodás­kor, a gyalogosoknak az úttes­ten áthaladáskor, s hogy miből áll egy bicikli szabályos fel­szerelése. Arra a kérdésre azonban, hogy a többségében rendszeresen kerékpározó gyerekek szabályos felszerelés­sel rendelkeznek-e, egyöntetű nem volt a felelet, s magyará­zatul ismét vállvonogatás. A diákok— kiváltképp a fiúk — sok KRESZ-jelet is­mernek, s tudják, milyen táb­la, jelzés található iskolájuk, lakásuk környékén. Valameny- nyien helyesen válaszoltak ar­ra a kérdésre: milyen feltéte­lek mellett lehet átmenni a vasúti síneken, nem feledkezve meg aról, hogy a kerékpárt tolni kell és autóval lassítani. Szinte kivétel nélkül megemlí­tették azonban, hogy ezt a szabályt az érdiek nem tartják be. vsssmssMrmssjs/s <■ — Mit jelent számodra ez a fogalom: közlekedési magatar­tás? — volt a következő kér­dés. — Hogyan vélekednek a felnőttek a gyerekek, illetve a gyerekek a felnőttek viselke­déséről? Hatodik osztályos fiú: „A felnőttek azt mondják a gyere­kekről, hogy szaladgálnakés a biciklisek figyelmetlénül rita- nyarodnak. A gyerekek sze­rint az autósok túl gyorsan hajtanak.” Hatodikos lány: „A gyerekek rosszak, ha nincs velük felnőtt. Nem nagy divat, pedig ki is van írva, hogy segítsük az öre­geket De hát még a ná­lunk idősebbek sem adják át helyüket.” Hatodikos lány: „A gyerekek nem udvariasak. Ha egy gyerekcsoport felszáll a buszra, minden nyugalom megszűnik.” Hatodikos fiú: „A felnőttek nagy része felelőtlen, a gyerekeik pedig vagánykod­nak és nem látják a veszélyt.” A megkérdezettek hosszan sorolták az iskolájuk, otthonuk környékén levő veszélyes he­lyeket: a Pelikán előtti részt, az újtelepi vasúti szakaszt, a Kossuth Lajos utcát, az érd­felsői autóbuszfordulót, az ófalui S-kanyart, a postáste­lepi bolt utcafrontját. Mind­ahány megkérdezett megemlí­tette a zebra szükségességét az iskoláknál. A diákok sok közlekedési balesetről hallottak a város­ban (a tragikusan emlékezetes taxis balesetet valamennyien ismerték), de legtöbben bará­taiktól, osztálytársaiktól érte­sültek az esetről. Kevesen be­szélték meg otthon vagy az iskolában a történtek tanulsá­gait. A közlekedési ismeretek forrásául az osztályfőnöki órát, a családot és a barátokat nevezték meg, megoszló arány­ban. De kivétel nélkül felso­rolták az újságok, rádió-, tele­vízióműsorok, illetve a KRESZ-témájú társasjátékok segítségét is. Közlekedési őrs mindössze három iskolában működik, a diákok szükségesnek tartják az őrsök létrehozását, fontos­nak látják szerepüket a köz­lekedésben. /////////W////////W5 A városban most tervezik a közlekedési munkaközösség megalakítását, s egy városi KRESZ-park létrehozását. Já­tékunk — harminc kisdiák őszinte feleletadása is — azt bizonyítja: nagy szükség van mindkettőre. Visszhang KISZ-életről írtunk cik­ket idei 6., február 11-i számunkban. Miért sike­rülhetett Ófaluban?. című írásunkban a város egyik felének — Ófalu — fiatal­ságát dicsértük, s a másik nagy városrész — Parkvá­ros — ifjúságának tevé­kenységét (vagy inkább: tevékenységének hiányát) vizsgálgattuk. Keresve ar­ra a választ, vajon a park­városi tizen-huszonévesek valóban alkalmatlanok len­nének a közös életre, mun­kára, szórakozásra? Nos, cikkünkre rövidesen frappáns választ kaptunk: a parkvárosi fiatalok meg­alakították a helyi KISZ- alapszervezetet. Később újabb hír jött: a körzeti népfrontbizottság mellett létrejött az ifjúsági albi­zottság. S íme az újabb hír: Szakonyi István, az Ifjú Gárda városi pa­rancsnoka (maga is Park- városban élő fiatal) je­lentette: a negyven tagú (!) albizottság első munká­jaként megkezdte a park­városi pártház környéké­nek rendezését. Valóban dicséret jár a parkvárosi fiataloknak. S hogy további serkentővel szolgáljunk: fi­gyelemmel kísérjük mun­kájukat. Játszótér Kezdetben volt a Sárvíz utcai történet, erről írtunk november 26-án. Később jött az ígéret: a sikerrel visszaperelt földdarabon játszótér létesül. Nos, az ígéret, ha nagy vonalakban is, valóra vált: egy hinta, egy nyújtó és egy asztal- pad jelzi, hogy komolyan vették immár dolgukat a Sárvíz utca környékiek. Ahogy azt tervezték, május 1-re megvolt az avatás is, Himnusszal,' zászlókkal^ s az érintettek részvételével. S hogy mindez csupán a kezdet, a Sárvíz utcaiak tervei bizonyítják: járda­építést vállalnak, rendbe hozzák és -tartják a töltés oldalában levő, sportpályát, továbbépítik játszóterüket. Álmodoznak egy élelmi­szerboltról is és nagyén szeretnének egy konténert. Dolgoznak tehát, ami többszörösen is hasznos. Nem egyszerűen a környék szépül, de kevesebb idő jut a békétlenségre is. Röviden Kovács Illés, a kölségve- tési üzem párttitkára hozta a hírt: az üzem tizenöt dolgozója vállalt kommu­nista műszakot a Balázsa- háznál. A szalonnasütéssel egybekötött, jó hangulatú munka során kiásták Ba­lázsa János házának alap­ját. Kovács Illés egyben tolmácsolta lapunknak az üzemiek meghívását a leg­közelebbi közös munkára. ★ A kenyérgyárat dicsérték a PEVDI asszonyai: az üzem az ünnep előtt még délután is meleg kenyeret szállított — a későn végző dolgozókra gondolva, A háziasszonyok köszönetét ezúton átadtuk. ★ Parkvárosból, Érd egy­kori tanácselnökétől, Gáí nénitől jött az üzenet: a 7-es iskola nem a szomszé­dos utcáról, hanem az egy­kori Vincellér-házról kap­ta népszerű nevét. Elmúlt számainkban már igyekez­tünk pontosítani, tehát az iskola neve helyesen: Vin­cellért. Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János iSSiV 020»—Ä4K" rPM» Hinan) ■rN *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom