Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-06 / 104. szám
PEST VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TÁN^GS: LAPJA xxv. ÉVFOLYAM, 104. szAM Ára 1,4« farín« 1981. MÁJUS 6., SZERDA A Volánon nem méUk Kevés a hét végi szállítás Türelem I gen, bármennyire szigorúnak látszanak a hatodik ötéves terv kezdetén a szabályozórendszert alkotó előírások és megköt tések, adnak türelmi időt, de: csak a jó munkához! Hiszen végtelenül egyszerű lenne egyetlen tollvonással eltörölni mindenfajta segítséget — preferenciát és diszpreferenciát —, amit a termelők eddig a központi forrásokból igényelhettek, kaptak, ámde nem magának a mércének az emelése a cél, hanem- a magasabb mérce mint eszköz adta ösztönzéssel, kényszerítéssel elért — elérhető — eredmény. S erre az eredményre — a termelőtevékenység bizonyos köreiben — várni kell, fokozatosan lehetséges közelíteni hozzá, éppen a szóban forgó területek objektív adottságai miatt. Vannak tehát olyan feladatcsoportok, amiknél bármennyire is sürgetőek a haladást szolgáló lépések, a szabályozás két, három, négy esztendei türelmi — ha így érthetőbben hangzik: nekifutási —, időszakot kínál fel a végrehajtóknak, a cselekvőknek. több területe. Az átmenet méltánylása objektív jellemzőknek, de semmi esetre sem menlevél — márpedig akadnak, akik ebben reménykednek —, a téves gyártmányfejlesztési irányokra, a szervezettség színvonalának lassú javulására, a termelő és a kisegítő létszám egymáshoz viszonyított arányának kedvezőtlen alakulására. S arra sem adhat indokot a türelem, hogy a szerződés szerinti szállítási határidők betartásával, a megfelelő csomagolással, az előírttal egyező minőséggel a megye könnyűiparában — s elsősorban a ruházati iparba tartozó termelőhelyeken — ne növeljék a kivitel árszintjét, ám az ezt célzó törekvések szerények, bátortalanok, ritkák, s akkor sem találnak mindig megértésre a partnereknél. Ez utóbbi kifejezést, a cselekvőknek teremtett, nyújtott türelmet aligha tehetjük eléggé hangsúlyossá. Mert hiszen tanúi vagyunk annak, miként pró-^ bálja föltárni — és sikerrel! — jó néhány termelőhely a megyében azokat az erőforrásokat, amelyek a nehezebb gazdálkodási körülmények között is haladást, gyarapodást ígérnek, amelyek magukba foglalják az össztársadalmi és a csoport érdekeit. Ilyen forrás a termékszerkezet változtatása — így az lpari Szerelvény és Gépgyárban, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában —, a magasabb feldolgozottsági fokot elérő termékek arányának növelése — egyebek között a megye élelmiszeripari üzemeiben —, az élőmunka kamatoztatásának javítása a közlekedési eszköz ipar legnagyobbjainak egyikében, a Csepel Autógyárban. Ugyanakkor annak is tanúi lehetünk, hogy némely termelőhely semmi mást nem vél fontosnak, mint azt, valami módon szabaduljon a friss követelményektől, elfogadtassa az elfogadha- tatlant; nem tud másként termelni, gazdálkodni. K erülendő az igazságtalanság gyanúját, látszatát: a könnyűipar például csupán illusztráció, mert hiszen — sajnálatosan — valamennyi termelőterület sorra vehető ezen a módon, mindenütt meglelni azokat a mulasztásokat, gyengeségeket, lazaságokat, amelyekkel szemben nem tűrhető meg a türelem. Amit az állami támogatások, visszatérítések bo- nyolult, — s a legutóbbi esztendőkben ” mar ~ egyre kuszábbá váló — rendszere elfedett, az most napvilágra került, s kétségtelen: átrendeződött, átrendeződik a legtöbb termelőterületen a gyengék, a közepesek, a jók sorrendje, más értelmezést kap a gazdálkodás eredményessége. A határvonalnak élesnek kell lennié: mi az, ami az objektív helyzet vonzata, s mi az, ami következménye a rossz sáfárkodásnak, a tétova vezetésnek, a kockázattól menekülő holnap- várásnak. M agy hi’oá, ha csend övezi gazdaságunk objektív adottságainak és mai fejlettségi szintjének sokféle feszültségét, ellentmondását, gyengeségét, hiszen irreális célok, követelmények megfogalmazása ugyanolyan tévútnak bizonyulna, mint az, ha sikerülne némelyeknek — s talán nem is némelyeknek, hanem sokaknak — a reális célokról, követelményekről elfogadottan azt állítani: elérhetetlenek, teljesíthetetlenek, számukra legalábbis. A kivétel csak a szabályt erősítheti, ma már, s nem mint eddig gyakran, maga válhat szabállyá! Türelmi időt kapott a hatodik ötéves terv kezdetén — egyebek mellett a nyereségráta alsó határának másoktól eltérő kijelölésével — a könnyűipar Jogos állításként hangzott el a Mezőgép Tröszt vállalatvezetőinek megbeszélésén : a nemzetközi piac másként minősíti, értékeli a hazai munkát, mint a hetvenes évtized elején. Jogos követelmény tehát: magunknak is másként kell minősítenünk, értékelnünk azt, amit csinálunk, amit megtehetnénk, de elmulasztunk, amit lehetőségeink közül veszni hagyunk. Ezt a más minősítést, értékelést a szabályozók ugyan megtestesítik, de ez csupán a keret! A kereteken belül a termelőhely kötelme a megváltozott feltételek értelmezése, annak következetes kutatása: miként előbbre. Ahol várnak, ahol mentségeket s nem haladási tényezőkét kutatnak fel, ahol a türelemben — a nem indokolható türelemben — bíznak, ott valójában, végső soron nem csupán a köz, hanem maguk ellen is dolgoznak. A több lehetőségét tolják el maguktól, s mert az mások jussa lesz, amit ma ők elegendőnek vélnek, napról napra kevesebbet ér majd a teljesítmények mérlegén. S tudni kell: most mór erre a mérlegre minden gazdálkodó egység fölkerül. Akkor is, ha nem kívánkozik oda. Mészáros Ottó A statisztikák tanúsága szerint a hazánkban rendelkezésre álló szállítóeszközöket lényegesen jobban ki kell használni ahhoz, hogy zavartalan legyen az áruforgalom, mint a nálunk fejlettebb országokban. Ha el akarjuk kerülni a szállítási csúcsokat, vagy éppen azt, hogy fuvareszközök híján zavar keletkezzék a hazai kooperációkban és export- szállításokban, Ma: 2. oldal: Egy kiállítás hasznos képei 3. oldal: További munkát környezetünkért! 4. oldal: A művészeti főiskolák es a varos 6. oldal: Csömör: Takarékon a Gázláng 7. oldal: Bíróság előtt a tanárgyiíkcs nemcsak hétköznapokon, hanem a hét végén is fogadni és indítani kell az árut. Sincsik Miklóstól, a Volán 1. számú Vállalat kereskedelmi fődiszpécserétől arról érdeklődtünk, van-e munkájuk a hétvégeken,. folyamatos-e a szállítás munkaszüneti napokon? A válasz szerint a Volán 1- esen nem múlik, nemcsak hogy elvállalják a hét végi fuvarokat, hanem alkalmanként, megállapodás szerint 10—20— 30 százalékos kedvezményt is adnak. Ez elsősorban a géppel mozgatható, rakodható tömegárukra, konténerekre és egységrakományokra vonatkozik. Ennek ellenére az igény meglehetősen kicsi, szombaton a Volán gépkocsijainak 70 százaléka, vasárnap még ennél is több áll kihasználatlanul a telepeken. a vasútéhoz. Könnyebb a helyzet ott, ahol megfelelőek a vasúti pályaudvarok, van lehetőség a gépesített rakodásra, amennyiben az árut fogadó vállalat a hét végén nem tart ügyeletet a raktározásra is. Sajnos, Pest ^megyében nem ez a jellemző. Ahol kicsi a fuvarozási igény, ott természetesen a Volán nem tart rendszeres ügyeletet, de kérésre ide is kivonulnak. A kiválóik között A Volán munkája sok helyen közvetlenül kapcsolódik ilsapi hatvanezer later fej Korszerű feldolgozás A gödöllői és a váci járás- | ban, valamint a főváros két j kerületében naponta 150 ezer ember tej- és tejtermék-ellátását biztosítja a Colgatej vácszentlászlói tejüzeme. A nyolc környező termelőszövetkezét összefogásával működő üzem termelési hátterét szolgáló — egyre növekvő — szarvasmarha-állomány a tejtermelés további fejlődését is lehetővé teszi. Ezért napi 60 ezer liter kapacitású új tejfeldolgozó üzemet létesítenek. A jól haladó építkezés lehetővé teszi, hogy a korszerű tejfeldolgozóban még ebben az évben megkezdődjék az üzemszerű termelés. A feldolgozandó tej — a tervezett 40 kilométeres köri zetű területről főként tartálygépkocsikban kerül a termelőszövetkezetekből, a háztáji gazdaságokból a tározóba. Innen zártrendszerű technológiával, a lehető laghigiéniku- sabban, szinte emberi kéz érintése nélkül jut majd a gépsorokra. A tervek szerint a termelés zömét a különböző zsír- tartalmú és csomagolású fogyasztói tej alkotja. Jelentős mennyiségű kakaót és csokoládés tejet, túrót, sajtokat, tejfölt, habtejszínt. joghurtot, kefirt, vajat is készítenek azonban Vácszentlászlón. A termelőberendezásek üzembe állítása mellett igen nagy gondot fordítanak az áruk színvonalas csomagolására, melyet ugyancsak modern gépek segítenek. A lakosság jobb ellátását szolgálja majd az is, hogy az új üzemhez nagy •befogadó- képességű hűtőkamrák csatlakoznak. Ezekben nemcsak a napi 60 ezer liter tejből készített termékeket tárolhatják, hanem lehetőség nyílik környező más üzemek értékesítésre kerülő áruinak raktározására is. K. Z. Szentesen, a Pankotai Állami Gazdaság központjában rendezett ünnepségen kedden vette át a párt kongresszusi oklevelét a mezőgazdasági nagyüzem Kossuth Lajos nevét viselő szocialista brigádja. A kitüntetést Gyárfás Mihály, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára adta át Takács Mihály brigádvezetőnek. Az elmúlt évben fölmutatott kiváló eredményeivel érdemelte ki a kocsolai Vörös Csillag Tsz a Minisztertanács által adományozott Vörös Zászló kitüntetést, amelyet ünnepélyesen adott át Szabó István országgyűlési képviselő, a TOT elnöke Keller Adám tsz-elnöknek. A Tolna megyei termelőszövetkezetben tavaly az eddigi legnagyobb termést takarították be, s csökkentették a költségeket is, a búzát például mázsánként hetven forinttal olcsóbban termelték, mint az előző évben. Rendkívüli küldöttgyűlésre Jöttek össze kedden délután Vecsé- sen, a József Attila Művelődési Házban a helybeli Ferroelektrika szövetkezet tagságának képviselői. Az ünneplésre okot az adott, hogy a szövetkezet fennállása óta első ízben elnyerte a Kiváló szöVet-» kezet kitüntető címet. Az eseményen ott volt Dobos Ferenené, a 13. számú választó- kerület országgyűlési képviselője, Bernáth Tibor, a KISZÜV elnöke. Méltató szavak kíséretében ö nyújtotta át Császi Sándornak, a szövetkezet elnökének a kitüntetést, amelyet a gazdálkodásban és a mozgalmi munkában elért kiemelkedő eredményeivel vívott ki a vecsési kollektíva. Többek között jelentős, importot megtakarító termékük, a távvezérlésű mo- torosszelep-család, amelynek gyártása fontos tevékenységük. Könnyű acélszerkezetek qgf '<■ • i|í aP® A Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei acélszerkezeti gyáregységében készítik a kohászati rekonstrukcióhoz és a különféle építkezésekhez szükséges vasszerkezeteket, az idén mintegy 16 ezer tonnányit. Készülnek a könnyű acélszerkezetek. KsSeaic vőSSesSaiféS Háromszáznégy miié tégla Pest megyében az. első negyedévben 47 millió kis méretű, illetve a térfogat alapján erre átszámított téglát adtak el a Tüaáp és az áfészek építőanyag-telepei. (Tavaly január —márciusban 40 millió darab kelt el.) A téglaipari termékekből — közölte Somogyi Fe- rencné, a Budapest környéki Tüzép építőanyag-osztályvezetője — zavartalan az ellátás. Csupán kis méretű téglából nem tudnak minden igényt kielégíteni, ez az össztermelésnek 16—17 százaléka, s nem is lesz több, mivel csak a régi téglagyárakban készítik, s egyébként is többféle és jobb minőségű falazóanyaggal helyettesíthető. Eddig a kéményeket építőipari előírás szerint kis méretű téglából kellett felhúzni. Rövidesen azonban — a Tüzéptől kapott tájékoztaEsteliás momtorellenőr . .Í. A-vb&V'-xx. Fotocellás monitor ellenőrzi a kukorica pontos vetéséta szentmártonkátai Kossuth Tsz képünkön látható vefögépén. A nagy teljesítményű IHC típusú gépet vontató traktor nyergében Balázs József iiídít a mag feltöltése után. Valkó Béla felvétele tás szerint — üreges téglát is felhasználhatnak. Pest, Komárom és Fejér megyében, tehát a Budapest környéki Tüzép területén az idén magánerőből 8400 lakást építenek fel. Legtöbbet — 6100-at — Pest megyében. Ehhez jönnek még az úgynevezett kisközületi és az építőipari szövetkezeti építkezések. A három megyében a Tüzép ösz- szesen 304 millió darab téglát hoz az idén forgalomba. Ez elegendőnek ígérkezik. Ha netán mégis kevés lenne a megyék között átcsoportosíthatnak és természetesen pótrendelést is feladhatnak. Mivel a Pest megyei téglagyárak csak egyes típusokat gyártanak, s minden igényt nem is tudnának kielégíteni, a Budapest környéki Tüzép az ország kilenc téglaipari vállalatától szerzi be az árut. Ugyanez érvényes a cserépre is. Tavaly 15 millió fogyott, s az idei fedezet pedig 18 millió. Korlátlanul kapható tetőfedő pala, sőt van piros pala, s még az idén lesz piros hullámpala is. Más újdonságokkal is jelentkezik a téglaipar és a Tüzép. Solymáron, a Il-es téglagyárban a Poroton típusú téglát zsugorióliás egységcsomagokba rakják, s a Tüzép és Epiuval hazaszáílittatja. A má- soaik félévben még csak próbaképpen foglalkoznak csomagolással és házhozszállítással, de jövőre már folyamatosan szeretnék. A solymári Il-es gyárba éppen ezért majd csak az E.'FU és a C m&netleveles gépkocsik állhatnak be. A Tüzép szakemberei az építkezőknek ajánlják a törökbálinti vázkerámia födémbélés- testet. Előnye hogy nemcsak a Fert-födémgerendához, hanem az E-jelű gerendákhoz is felhasználható. Mivel könnyű, nem kell hozzá beemelő szerkezet s ezért végsősoron olcsóbb, mint más épületszerkezet. Sz. P. A kanadai küldöttség tárgyalása a Parlamentben Az országgyűlés meghívására hazánkban tartózkodó kanadai parlamenti küldöttség kedden a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Péter János, az országgyűlés alelnöke és Csehik Ferenené, Budapest főváros Tanácsának' elnökhelyettese. Megjelent Dorothy Jane Armstrong, Kanada budapesti nagykövete. Ezután a delegáció hivatalos megbeszélésen vett részt a Parlamentben. A magyar tárgyaló csoportot Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a kanadai küldöttséget Jean Louis Marchand, a kanadai szenátus elnöke vezette. A találkozón kölcsönösen megállapították: kapcsolataik jól fejlődnek, mind gazdasági, mind kulturális téren. A szívélyes légkörű megbeszélés után Apró Antal, a Parlament Vadász-termében ebédet adott a Jean Louis Marchand vezette küldöttség tiszteletére. I l
