Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

NAGYKŐRÖSI NAGYKC ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM,1103. SZÄM 1981. MÄJÜS 5., KEDD Segít a számítógép A város pénzével gazdálkodnak A személyi számok bevezetése segített A vállalati, szövetkezeti vagy az intézményi pénzgaz­dálkodásról valamilyen elkép­zelése többé-kevésbé minden­kinek van. Egyszerűen azért, mert a munkahelye pénz­ügyei iránt mindenki érdek­lődik, hiszen ezektől függ bo­rítékjának vástagsága. Az osztályon belül Az újságolvasók,' a tanács­tagi beszámolókra járók leg­alább ennyire tájékozottak városunk pénzügyei dolgában is. Ez a nyílt várospolitikának köszönhető. Ma már ugyanis a város vezetésének egyetlen járható útja az, hogy a dön­tések minél több ember véle­ményére alapozódjanak. Ezért aztán gyakran kerülnek a nyilvánosság elé olyan ada­tok, melyekből azt olvashat­juk ki, hogy mennyit költ a város mondjuk az iskolákra, vagy mennyi lesz a fejleszté­si alapja az idén, jövőre, vagy éppen a VI. ötéves tervben. A város rendelkezésére ál­ló összegek alapvető felosztá­sáról — ezt is mindenki tud­ja —, a városi tanács dönt. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a város pénzeit pontosan, ki számolgatja, ki könyveli pénzforgalmát, s egyáltalán, ki gyűjtögeti ösz- sze a bevételeket. „Nyilván­valóan a pénzügyi osztály meg az adóhivatal” — véle­kednek sokan. A városi tanács szakigazga­tási szervei között sem az egyiket, sem a másikat nem találjuk. Az illetékes, a kere­sett szakigazgatási egység ugyanis a városi tanács vb pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya. Mégpedig 1973 óta. Akkor vonták össje, a ta­nácstörvény 1972-es rendel­kezéseihez igazodva, a koráb­bi szakigazgatási csoportokat. Azóta bebizonyosodott, hogy az átszervezés nem nélkülözte az ésszerűséget. A korábbinál lényegesen egységesebbé vál­hatott a pénzügyi tervezés és gazdálkodás, s az egységes osztály igen jó kapcsolatokat építhetett ki partnereivel. Köz­tük természetesen a lakosság­gal. Az itt dolgozók munkájá­ról a minap Falusi István osz­tályvezetőtől érdeklődtünk. El­sősorban azt firtatva, hogy miként osztották szét a fel­adatokat az osztályon belül, s mi a dolga az egyes csopor­toknak. Nos, a hosszú nevű szak- igazgatási osztálynak négy részlege van. Ezek: a főköny­velőség, a tervcsoport, a la­kosság» adóztatási csoport és a munkaügyi hivatal. Ez a négy egység teljes egészében átfoghatja a városi tanács pénzgazdálkodási, fejlesztési és fenntartási tevékenységét és sikerrel birkózhat meg a munkaerőigények egyeztetésé­vel, s az ehhez kapcsolódó szervezési feladatokkal. A tényleges gazdálkodó köz­pont a főkönyvelőség. Tud­nunk kell persze azt is, hogy a városi tanácsnak pontosan hét önállóan gazdálkodó költ­ségvetési szervezete van, pél­dául az iskolák, egészségügyi intézmények, s egy ugyancsak önálló vállalata, a Városgaz­dálkodási Vállalat. Név szerint A főkönyvelőség tehát ezek­nek az egységeknek a gazdál­kodását irányítja és ellenőrzi. Ugyanakkor természetesen számon tartja a város bevéte­leit, s részt vesz minden olyan döntés végrehajtásában, mely­nek pénzügyi kihatásai van­nak. Ilyen döntések például a fejlesztési tervek is. Ezek elő­készítője, majd végrehajtásuk irányítója a tervcsoport. Ter­mészetesen ebben a részleg­ben nem csak lakásokról, óvo­da. és iskolaépítkezésekről esik szó, hanem a pénzről is. A tervkészítés során ugyanis felettébb bonyolult közgazda- sági számításokat kell végez­ni. A név szerinti nyilvántartá­si adatok számát tekintve, vél­hetőleg a lakossági adóztatá­si csoporté a pálma. Városunk­ban hozzávetőlegesen kilenc­ezer adófizető polgár él. Akik magától értetődően nemcsak egyféle címen adóznak. Fizet­nek ház-, gépjármű-, bor-, eb- és földadót, s végül község­fejlesztési hozzájárulást. Ha mindent összeszámolunk, évi 26—28 ezer befizetési tételt kell nyilvántartásba vennie a csoportnak. A pénzügyektől legtávolabb Ajánlják a bimbóskelt A kiskertek újdonságai A kertbarátok klubja na­pokban tartott összejövetelén Sz. Tóth András, az Arany János Termelőszövetkezet ker­tészeti ágazatvezetője arról tartott előadást, hogyan tud­nak minél jobb eredményt és minél több jövedelmet elérni a zárt- és kiskertesek. A nagy­üzemi gazdaságok, a szakosí­tás folytán csak 4—5 féle nö­vénnyel foglalkbznak, tehát sokféle termény előállítása a kiskertesekre vár. Fontos, hogy olyan árut igyekezzenek ter­meszteni, melyet könnyen és jól el lehet adni. Ezek közül amelyikre lehet, kössenek ter­melési szerződést. A fóliás termelőknek Nagy­kőrösön már kialakult a ter­melési profilja: tavaszi salá­tát, karalábét, hónapos ret­ket és zöldhagymát termelnek. Ezek után másodterményként foglalkoznak a zöldpaprikával, a paradicsommal és az ubor­kával. A paradicsomból a kis­termelők étkezési San-marsanó paradicsomot termeljenek, mert konzervparadicsommal a nagyüzemi gazdaságok ellát­ják a gyárat. Szabadföldi termelésre leg­jobban ajánlható a rögzített áras uborka, melyet első vé­leménynek lehet vetni, de jó másodvetésre is. Kifizetődő­nek látszik paradicsompapri­kát is ültetni, melyet az idén az Arany János Tsz már nem termel, mert a gyümölcsösök és a paradicsomtermelés le­foglalja a munkaerejét. Para­dicsompaprika palántát május 20-ig az Arany János Tsz hosszúháti kertészetében a Vi­har utcában lehet jegyeztetni, szálanként mintegy 40 filléres áron. San-marsanó paradi­csompalántát csak az esetben árusít a szövetkezet, ha saját területének beültetése után marad ki palánta. Mindezek mellett természe­tesen termelni kell zöldborsót, zöldbabot, káposztaféléket, petrezselyemgyökeret és egyéb terményeket is. Nehéz megjó­solni ugyanis, hogy mi lesz a legkelendőbb portéka. Saját fogyasztásra, a káposztafélék sorában sokan ajánlják a bim­bóskelt, melynek finom bim­bóit télen is lehet szedni. K. L. eső részleg a munkaügyi hiva­tal. Ebben az irodában foglal­koznak a munkakönyvek ki­adásával, s ami sokkal fonto­sabb, legalábbis a város szem­pontjából, a munkaerőmozgás koordinálásával. Magyarán szólva az igények felmérésé­vel, s ennek megfelelően bi­zonyos fokig munkaerő-közve­títéssel. Milyen közérzettel A végeredményben meg­számlálhatatlanul sok adattal dolgozó pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály életében jelentős változásokat hoztak az elmúlt évek. A főkönyve­lőség már korábban, a terv- és a lakossági adóztatási cso­port pedig az idén tért át _ a számítógépes adatfeldolgozás­ra. Ezt az utóbb említett cso­portnál, vagyis az; adónyilván­tartás esetében, egyértelműen a személyi számok bevezetése tette lehetővé. A számítógépeket persze emberek kezelik, s a techni­kai könnyítés mit sem változ­tat azon a tényen, hogy váro­sunk gazdálkodási feladatait továbbra is ennek az osztály­nak a dolgozói oldják meg. S mitagadás, nem csekély mér­tékben tőlük függ az, hogy milyen közérzettel élünk Nagykőrösön. Pénzügyeinkre ugyanis valamennyien rend­kívül kényesek vagyunk. Kovács Katalin Moziműsor 2001. Űrodüsszeia I—II. Szí­nes tudományos-fantasztikus angol—amerikai film. Elő­adás csak 6 órakor. A stúdióteremben A sólyom nyomában. Szí­nes magyarul beszélő NDK- film, fél 4-kor. Az egér és a macska. Szí­nes, magyarul beszélő francia krimi, fél 6-kor és fél 8-kor. Széchenyi brigádok Várják a város lakóit is Háromszáz küldöttre készültek fel Igaz, a nagy esemény még várat magára, de a Nagykő­rösi Konzervgyár és a MÁV- állomás Széchenyi Istvánról elnevezett szocialista brigád­jait máris nagy ' munkában találtuk. — Miért ez a lázas készü­lődés? — kérdeztük a lelkes szervezőket, Fehér Györgyöt és Máté Józsefnét. — Hagyomány már, hogy az ország Széchenyi István nevét viselő szocialista közös­ségei 2 évenként találkoznak — mondták. A legutóbbi ilyen tanácskozás Sopronban volt, ahol a jelenlévő küldöttek a következő találkozó színhe­lyéül egyhangúlag a mi vá­rosunkat jelölték ki. — Ilyen előzmények után kezdtünk hozzá az idei talál­kozó megszervezéséhez. A rangos eseményt június 19— 21 között tartjuk meg. A ta­pasztalatcsere-tanácskozásra, mintegy 300 küldöttet vá­runk az ország különböző ré­szeiből. — A sok vendég fogadása nem könnyű feladat. Gond­jainkkal azonban nem ma­radtunk magunkra. A SZOT jelentős anyagi támogatással járul hozzá a rendezvény si­keréhez. A Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben pedig a szállást és az étke­zést biztosítják. — Nagy segítséget kapunk a konzervgyártól is. Egye­bek között vállalati autó­buszt a vendégek szállításá­hoz. Ezenkívül lehetőséget kaptunk arra, hogy az idelá­togatók közelebbről is bete­kintést nyerjenek a gyár éle­tébe, s megismerkedjenek az ott folyó munkával és a dol­gozókkal is. Vetélkedőt szerveznek — Milyen programokat ter­veztek vendégeiknek? — Az első napon, vagyis június 19-én, délután 5 óra­kor dr. Novák László mú­zeumigazgató megnyitja a Szé- ohenyi-kiállííást az Arany Já­nos Múzeumban. Erre az anyagokat a nagycenki Szé­chenyi Múzeum és a budapes­ti Országos Széchenyi Könyv­tár adja kölcsön. Egyébként ez a kiállítás 2 hónapig vár­ja a látogatókat. — Másnap küldöttértekez­letet tartunk a konzervgyár bemutatótermében. Ezen a tanácskozáson szó esik majd a szocialista brigádok jelen­legi helyzetéről, feladatairól. Bízunk abban, hogy a tanács­kozás hasznos és előremutató lesz. A terv szerint ekkor alakítjuk meg a Széchenyi Kört is. Vetélkedőt is. szer­vezünk, amelyen a verseny­zőknek a XIX. századi ma­gyar irodalomban kell jár­tasnak lenniük. — Ugyanezen a napon, es­te pedig a budapesti Vasas népi együttes műsorát tekin­tik meg vendégeink a Cifra­kertben. A harmadik, egyben utolsó napon koszorúzási ün­nepséget tartunk. Tervek sze­rint a konzervgyár fúvósze­nekara térzenét ad a Csobo­gónál. Persze, városnézésre is sort kerítünk. Méltó ünneplés — Munkánkhoz sok segít­séget, szakmai tanácsot ka­punk dr. Környei Attilától, a nagycenki Széchenyi Múzeum igazgatójától. Szeretnénk ösz- szejövetelünkkel méltóképpen megünnepelni Széchenyi Ist­ván születésének 190. évfor­dulóját, s ezáltal is kifejez­ni tiszteletünket a nagy ma­gyar hazafi, a nagy tehetsé­gű ember, a katona, a poli­tikus és a társadalmi refor­mer emléke iránt. Rendez­vényeinken szívesen látjuk városunk lakóit is. K. K. Higiéniai napok A XIII. konzervipari higié­niai napokat az idén május 6- án és 7-én rendezi meg váro­sunkban a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Állatorvosok Társasága élelmiszerhigiéniai Szakosztálya, a Magyar Élel­miszeripari Tudományos Egye­sület konzervipari szakosztá­lya mikrobiológiai szakosztá­lya és annak higiéniai szak­csoportja, a Konzervipari Vál­lalatok Trösztje, a Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet, a Nagykőrösi Konzervgyár MÉTE üzemi csoportja, az MTESZ Nagykőrös városi szervezete, valamint a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet. A tudományos tanácskozás május 6-án, szerdán délelőtt 10 órakor kezdődik a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskolában. A vendége­ket dr. Bognár Gyula, a házi­gazda iskola igazgatója kö­szönti, majd dr. Mihalusz Ferenc, a Konzervipari Válla­latok Trösztjének vezérigazga­tója mond megnyitót. Az ezt követő teljes ülésen, majd a délutáni két szekciótanácskö- záson kilenc tudományos elő­adást hallgathatnak meg az érdeklődők. Másnap, csütörtö­kön délelőtt 10 órától ugyan­csak kilenc érdekes témáról kapnak tájékoztatást a higié­niai napok résztvevői. Vereség - hazai pályán Üllő—Nagykőrösi Kinizsi 2-1 (2-1) Kinizsi: Vilcsák — Benkó, Dénes, Várkonyi, Orbán, Tor­ma, Szabó T., Szőke, Farkas J., Kovács, Németh (Búz a szünetben). Támadólag kezdett a körö­si csapat, de igazi gólhelyzet csak a 25. percben alakult, ekkor Farkas hosszú átívelé­sét Németh a hálóba fejelte. 0-1. A 35. percben eldőlt a mérkőzés sorsa: a vendégek védelmi hibából egyenlítettek és kezdés után rögtön egy tá­voli jól eltalált lövéssel a ve­zetést is megszerezték. 2-1. Ezután a vendégcsapat az eredmény tartására töreke­dett. A 43. percben Farkas J. jó lövését a kapufa mentette. Fordulás után többet támadott a körösi csapat, de még az egyenlítés sem sikerült. A kö­rösi játékosak nem tudtak idegeiken uralkodni, így Búz 15 perces játék után, Vilcsák pedig a mérkőzés végén a ki­állítás sorsára jutott. Ezzel elveszett a remén/1 a feljebb jutáshoz, mert már most szin­te lehetetlen, hogy az első négy között végezzen a csa­pat. Szerdán Hemádon MNK- selejtező mérkőzést játszik a csapat. Halványuló emlékek Talán megújul a Kutyakaparó A napokban kilátogattam a kocséri határban levő, régi, hí­res Kutyakaparó csárdába, melyet a Nagykőrös és Vidéke Áfész tart üzemben. Ebben az öreg csárdában az 1848-as szabadságharc előtti időben, megfordult és szép, szomorú verset írt róla Petőfi Sándor. Ünnepélyek Az. én gyerekkoromban, a jó öreg körösi tanítók is ki- kivitték a kis nebulókat eb­be a történelmi múltú öreg csárdába. Még én is láttam a vén lócát, melynek aljára az akkori korcsmáros szerint, Pe­tőfi Sándor sajátkezűié® kar­colta bele a nevét. Akkor még látszottak a nyomai az egyko­ri föld alatti kijáratnak, me­lyen a mulató betyárok me­nekültek el, ha pandúrok tűn­tek fel a láthatáron. A többször leégett és újjá­épített csárdában, ezeknek már semmi nyoma sincsen. A régi betyárvilágból emlékként már csak egy rozsdás mordály lóg a falon. A másik oldalon pedig egy tabló emlékeztet Pe­tőfi Sándorra és a csárda múltjára. A tablót dr. Törös László tervezte, s Rácz Jó­zsef festőművész rajztanár ké­szítette el. A műemlékké nyilvánított csárdát, néhány év óta Urbán János és Ádám Miklós vezeti, akik mindketten kocsériak. A nagykőrösi áfész igyekszik a csárdát karban tartani, és a vendéglátás színvonalát fej­leszteni. Az arrajárók kényel­mére a folyamatos nyitvatar- tást is megszervezték. Tehát sem a vendéglősökben, sem az üzemeltetőben nincs hiba, az utóbbi években mégis lany­hult az öreg csárda forgalma. Egyszerű a magyarázat, az előző években, a környékbeli városok és községek ifjúsági szervezetei és iskolái, a nagy költő emlékére gyakran ren­deztek a csárdában ünnepé­lyeket, kirándulásokat, a ven­déglősök pedig hangulatos ün­nepi társas vacsorákat. Ezek lassan mind elmaradtak. Az idén március 15-én csak a kocséri Gábor Áron iskola tanulói vittek egy kis koszorút a csárda emléktáblájára. A csárdabeli rendezvények tar­tása is kiment a divatból. A csárdahelyiség ugyanis kicsi ezekhez, s az erre a célra szol­gáló fedett színt a kocséri községi tanács és a tűzoltóság a tűzveszélyre való tekintet­tel elbontatta. Gyenge versek Az idők változását igazolják a csárda vendégkönyvének bejegyzései is, melyeket vé­gigolvastam. Valamikor való­ságos irodalmi értékek voltak a vendégkönyvek. A mostani vendégkönyvet 1973. január 1-én bocsátotta ki Antal Do­monkos, a kocséri Hazafias Népfront elnöke és a nagykő­rösi áfész igazgatósága. Olvasa­tain benne, hogy a járási KISZ-bizottság még abban az évben szavalóversenyt rende­zett a csárdában. Ünnepelték Petőfi Sándort és jól érezték magukat a bu­dapesti, nagykőrösi, ceglédi és szolnoki gimnazisták. Kedve­sen emlékezik a csárdára a bécsi Bálint Ferenc, s az olasz- országi Reggióba való Kate­rina Lia. Az utóbbi években egyre fogynak a beírások, s csak néhány gyenge verset ta­láltam. Hírnevéhez méltón Egyébként a vendégkönyv betelt, s újat kell kezdeni. Üj korszak kezdődik a Kutyaka­paró csárda életében is. Az áfész ugyanis bérbe adja a csárdát. Május 13-án lesz a bérbeadási versenytárgyalás, most folynak a pályázók je­lentkezései. Szeretnénk re­mélni, hogy a Kutyakaparó csárda az új megoldás után visszaszerzi történelmi múlt­jának szellemét, s ismét fel- virágzik. A legutóbbi években egy Tolna megyei látogatócso­port nevében dr. Kuti Zoltán magyar tanár ezt írta a csár­da vendégkönyvébe: „Kíván­juk, hogy a csárda illetékesei, hírnevéhez méltó gondot for­dítsanak a csárda fenntartásá­Mindnyájan ezt kívánjuk. Kopa László N. Kinizsi ifi—Üllő ifi 1-0 (1-0) Kinizsi ifi: Demeter — Dan- ka, Ember, Pesti Albert, An­gyal, Bartha, Kisári, Dobos (Szigetvári), Lővei, Toricska, Abonyi. Góllövő: Toricska. Nk. Kinizsi ser.—Vecsés serd. 12-0 6-0). Nk. Kinizsi serd.—Monor 1-0 (0-0). Kinizsi serd.: Fercsi — Sza­bó, Nagy, Torma, Petrezse­lyem (Szigetvári), Szűcs, Gal- góczi, Szívós, Juhász, Boros (Pesti) Csapó (Sallai). A vecsési pályán gyenge el­lenfél volt. Góllövő: Pesti 10, Juhász, Torma. Monoron szoros mérkőzései) megérdemelten győztek a körösi serdülők. Góllövő: Ju­hász. Csak gólkülönbséggel vezetnek a Ceglédi Vasutas serdülői, a hátralevő mérkő­zések alapján még lehetőség van az elsőségre. Járási II. osztályú bajnokság Kőcser—Vecsés II 1-1 (1-1) Kocsér: Bállá — Fazekas. Petrezselyem, Laczkó, B., Ke­rekes, Herczeg, Podmaniczki. Nyolcvan percet a kocséri csapat támadott, sok helyzetet kihagyott, még 11-est is hibá­zott. Az első és második csa­pat találkozója volt. Így to­vábbra is a vecsési csapat ve­zet. Góllövő: Podmaniczki. P. S. Mai sportműsor Asztalitenisz Sportotthon, 18 óra: Műsza­kiak—Rokonok, Volán Kupa csapatverseny döntő mérkő­zése. Kosárlabda Monor: Monori S'fe II—Nk. Pedagógus felnőtt női, MSE— Nk. Arany isk. úttörő leány és mini fiú megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 14: Nk. Gimnázium—Váci Szakmun­kásképző, megyei diák bajno­ki helyosztó visszavágó; 18: TRAKIS—21-es Volán; Vági lakótelepi pálya, 18: Vági-ltp. —Kossuth ltp, kispályás TRAKIS Kupa-mérkőzés. Anyakönyvi hírek Született: Káplár Balázs és Patonai Hilda: Balázs; Csákó Ferenc és András Erzsébet: Tibor és Erzsébet; Ádám László és Bognár Irén: Iza­bella; Fitos Ferenc és Dombi Mária: Ferenc; Mohácsi György és Kovács Zsuzsánna: Mónika; Székelyhídi József és Hatvani Éva: József nevű gyermeke. Házasságot kötött: Becze Pál és Ivanics Rozália; Andó József és Búkor Katalin. Meghalt: Szalai Jánosné Urbán Piroska (Arany János u. 5.); Flórián Magdolna (Táz- erdő dűlő 57.); Hegedűs Antal (Baracsi u. 39.); Balta Mihály (Zöldfa u. 13.). ISSN 0133—3108 (Naaykrtröoi Hírlap 1 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom