Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

VIII. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1981. MÁJUS 5., KEDD A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI 1ÁRÁS! ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Járdaépítés Dánban Dányban öt év alatt össze­sen ezerkétszáz méter járdát építettek, ezenkívül 740 mé­teren végezték el a régeb­biek felújítását. A tanács csaknem 190 ezer forintot költött a munkálatokra, ebből azonban igen kevés járda ké­szülhetett volna el, ha a la­kosság társadalmi összefogása nem eredményes. Milliárdok Aszód, Dcmcny, (kiad Rendteremtés után csinosítás A legutóbbi kimutatás sze­rint járásunk ipari üzemeinek évi termelési értéke már meg­haladta a kétmilliárd forintot, a mezőgazdasági üzemeké pe­dig tavaly csaknem három- milliárd forint volt. Egyik korábbi számunkban megírtuk, mit tapasztaltunk Dánytál Túráig, hogyan igye­keznek rendet teremteni .ezek­ben a községekben, mit láttunk az utak mentén. Ezúttal Aszó­déi néztük meg, így ismét há­rom községről szerezhettünk tapasztalatokat. — Éppen a dózert várjuk *— tájékoztatott Bagyin József, a nagyközségi tanács elnöke ■—, ha munkába áll, rövidesen itt is végzünk a rendcsinálás­sal, amit Domonyban és Ikla- don már befejeztek. Sajnos, egy-két helyen már újra rak­tak le szemetet, hulladékot — tette hozzá nem a legnagyobb örömmel. Intézményes szállítás Ikladon, a műszergyár mel­lett magunk is láthattuk, ha­bár lehet, hogy onnan még el sem hordták a kimustrált kály­hákat, edényeket és egyéb hasznavehetetlen holmit. S ha már Ikladot elhagytuk, folytat­tuk útunkat Galgamácsa felé, ami ugyan nem tartozik Aszód­hoz, a termelőszövetkezet révén mégis kapcsolódnak egy­máshoz. Az említett dózert is innen várták Aszódra, de a galgamá- csaiak azon is gondolkoznak, hogy a község szemetét, hulla­dékát később, az intézményes szállítás bevezetésével az aszó­di telepre viszik.. Ami, azt ille­ti, at gagamácsaiak jelenlegi szeméttelepe nem a legszeren­csésebb helyen van a balassa­gyarmati út közvetlen közelé­ben. Aszódnak van lerakóhelye, számos községnél szerencsé­sebb helyzetű, sokan mégsem ide vitték a hulladékot, már azt. amft hivatalosan nem szállítanak el. A háztartási szemetet mindhárom község­ből a költségvetési üzem viszi el. Az összegyűjtés azonban nem megy zökkenők nélkül. Az erre szolgáló jármű ugyan­is csak szilárd úton boldogul, a földes utcákban lakóknak tehát a legközelebbi köves útig kellene vinni a háztartá­si szemetet, amire nem min­denki hajlandó. Háromezer tonna Ez a fajta utánzás semmikép­pen nem majmolás. Nem mu­száj ugyanolyan virágot, bok­rot, fát ültetni. választék akad bőven. Van az aszódiaknak egy kis területük, a Hosszúberek, amit szeretnének pihenőparkká ki­alakítani. Pillanatnyilag elég­gé elvadult, szemetet is raktak ide jócskán de a KISZ-esek, a honvédek segítségével meg­birkóznak a feladattal. Mint­egy kéthektárnyi ez a völgy, ősszel nekilátnak a megtisztí­tásához, s ha minden jól megy, még ha sok munka lesz is, jö­vőre elkészülnek vele. Továbbhaladva útbaejtettük Vácegrest Erdőkertest és Ve­resegyházat is. Mindenütt ta­lálkozhattunk a rendteremté­si kampány nyomaival. Az egyik falu szélén égették az összegyűjtött hulladékot, a másikban elszállításra várva Az elmúlt két évtizedben gyökerésen megváltozott falusi életmódnak, életformának egyik külsődleges jele s egy­ben jellemzője a rádió, televí­zió, magnetofon, lemezjátszó, mosógép, centrifuga s még számtalan más, hálózatról mű­ködtethető tartós fogyasztási cikk elterjedése. Nem számíta­nak községeink háztartásaiban fehér hollónak a centrifugák, porszívók s a kávédaráló, ká­véfőző, hajszárító, villanybo­rotva sem luxuscikk. Számos háztáji gazdaság rendelkezik darálógéppel, a barkácsmű- helyből sem hiányoznak a vil­lanymotorok, és lehetne még sorolni tovább. állt halomban. Erdőkertesen, a téglagyár előtti részen is nagy mennyiségű ócskavas gyűlt egybe. Kihajított zsák Az utak mentén zölded a fű, ki vannak ültetve a virá­gok az udvarok előtt többnyi­re rend habár az építkezések­re készülve néhol a járdán tá­rolják az anyagot. De hát az előbb-utóbb elkerül onnan. Sajnos önmagától nem tűnik el az autókból kihajított ny­lonzsák, amelybe alighanem a fővárosból érkezők rakták be­le a már szükségtelen dolgo­kat. Erre is van példa. Ahol tegnap rendet teremtettek, másnap ismét ott hevert a csomag. Ez ellen mit tehetnek a lakók, a községek? K. P. Az elektromos gépek elterje­dése maga után vonta az áramfogyasztás nagymérvű nö­vekedését! A hálózat terhelése magától értetődően az esti órákban a legnagyobb, s a ter­heltség nagyságától függően áramingadozás lép fel, aminek ugyanúgy nem örül a televízió előtt ülő, mint az újságot, könyvet olvasó. E zavaró je­lenséget viszonylag gyakran lehetett s lehet észlelni Valkón is, Vácszentlászlón is, de már nem sokáig. E gond megoldá­sa végett mindkét községben két-két új trafóállomás üzem­be helyezését tervezik, ame­lyekkel minden bizonnyal sike­rül megoldani az áramgondo­Nyugáíjasklub Zenei élmények Miért kezdveltem meg cím­mel május 7-én, csütörtökön délután háromtól tartják a nyugdíjasok következő össze­jövetelét a Juhász Gyula Já­rási-Városi Könyvtárban. A foglalkozáson, zenehallgatással egybekötve, Czangár Gyula nyugdíjas fényképész mondja el néhány szép zenei alkotás­sal való találkozását, művészi élményét. # Atlétika Döntőbe jutottak Az aszódi I. és II. számú, va­lamint a hévízgyörki, a kartali és a vérségi általános iskola legjobb atlétái Aszódon mér­ték össze erejüket, ügyességü­ket. A kisdobosok háromtusá­ja 30 méteres futásból, távol­ugrásból és kislabdahajításból állt, míg az úttörők erőpróbá­ját 60 és 600 méteres futás, távolugrás, kislabdahajítás és súlylökés jelentette. A most elért pontokat az őszi körzeti döntő pontszámai­val összesítették, s így a má­sodik korcsoportból a fiúk kö­zül az aszódi II. számú iskola, a lányok közül a vérségi, a harmadik és a negyedik kor­csoportból a lányok közül a kartali, a fiúk közül pedig az aszódi I. számú iskola tanulói jutottak be a járási döntőbe. Városi moziműsor A szökött fegyenc. Színes szovjet bűnügyi film. Csak 4 órakor. A vadnyugat hőskora, I—II. Színes amerikai westemfilm, 6 órakor. kát. Olyan, mint a valódi Valkó, Vácszentlászló Két trafóállomás készül Csökkentik az áramingadozást Az illegális szemétlerakóhe­lyeik végleges megszüntetésére tervbe vették, hogy évente egyszer-kétszer általános lom­talanítást tartanak, s ilyenkor mindenféle kidobandó kacat- tól megszabadulhatnak a la­kók. Ez a mostani akció egyéb­ként nagyon jól jött, hangoz­tatta a tanácselnök. Az elmúlt esztendőkben különböző he­lyeken, mélyedésekben, vízmo­sásokban, 'kieső részeken ren­geteg szemét, hulladék, építési törmelék gyülemlett, fel, amit a vállalatok, szövetkezetek se­gítségével sikerült felszámolni. Vagy háromezer tonnányit szállítottak el az elmúlt na­pokban. A területet a tanácstagok és az üzemek, szövetkezetek kép­viselői között osztották fel, s annak a bizonyos résznek a jelenlegi rendteremtés után is gazdái maradnak, figyelik, hogy ne rakjanak le ismét szemetet. Köztisztasági járőrt is szervez­nek, a szabálytalankodókat megbüntetik. Az évek óta közterületekre kihordott hulladék, törmelék, szemét összegyűjtése nagyon időszerű volt, de ez még csak az első lépés a szép, csinos te­lepüléshez vezető úton. A kez­det. Igaz, nagyon fontos kez­deti lépés, hisz enélkül nem le­het hozzáfogni a fásításhoz a virágok, bokrok elültetéséhez. De most már ennek kell kö­vetkeznie. Utánozható példákat minden faluban találhatunk. Hírünket viszik a nagyvilágba Győré Bélánéval, a zsám- boki művelődési ház igazgató­jával és a zsámboki népi együttes vezetőjével találkoz­tam a múlt hét végén, s be­szélgetésünk a csoport mun­kájára terelődött. — Nagyon nehéz feladatra vállalkoztunk — mondja az igazgatónő, amikor évekkel ezelőtt szerződést kötöttünk a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatallal, hogy külföldi ven­dégeket fogadunk és bemutat­juk a Zsámboki lakodalmast. Fárasztó, nagy szervezettsé­get Igénylő munka ez, mégis szívesen csináljuk, mért úgy érezzük, hogy a hozzánk láto­gató idegeneket — jöjjenek a világ bármely tájáról — a magyar néphagyományok gaz­dagságával ismertetjük meg. Jókedv, izgalom , Elmondom Győré Béláné- nak az aggályokat, amelyeket a. lakodalmassal kapcsolatban hallottam, megtoldva azzal a kérdéssel: meddig bírhatják műkedvelők a sok fellépést? Györéné nem kezdett el győz­ködni, hanem meghívást adott át: kedden délután egy NSZK-beli negyvenes csoport érkezik hozzánk, jöjjön el, le­gyen a vendégünk, s meglát­ja, igaz szolgálat-e az, amit mi teszünk. Keddén délután a falumú­zeum kitárt ajtóval fogad. Lapu Istvánná, a múzeum gondnoka a kalauzom. Bemu­tatja a féltve őrzött tárgyakat. Megérkezik a menyasszony, Gulyás Anikó, és a vőlegény, Józsa Béla. Makádi Mihály vőfély, csakúgy, mint az iga­zi lakodalmakban, gondosan szétnéz. Ö tudja a lakodalom egészét, az összes verseket, a megfelelő nótákat. Színhely a falumúzeum Elegáns autóbusz áll meg a ház előtt. A zenekar elkezdi a nótát. A táncosok kariká- zót járnak. Negyven nyugat­német turista tódul a portára. Györéné köszönti a vendége­ket. — Üdvözlöm önöket a gö­döllői dombvidék egyik kis községében, Zsámbokon, ahol szorgalmas dolgos nép lakik, akiknek kezében ég a mun­ka és ajkukon vidáman száll a nóta. Külön szerencséjük, hogy éppen egy lakodalomba érkeztek. Kérem, legyenek a lakodalmas ház vendégei, s amíg köztünk maradnak, fe­lejtsék el mindennapi gond­jaikat. legyen társuk a jókedv és a vidámság. * Ki tudja honnan, amikorra Györéné befejezte üdvözlő szavait, minden vendég kezé­ben ott volt a kisüsti barack- pálinka és a foszlós, omlós, kakastejjel sütött lakodalmas kalács. A zenekar tusst húz, aztán Lapu Istvánné áll a vendégek elé. . — A lakodalom színhelye a falumúzeum, amelynek egyik szobája megmutatja, hogyan élt a magyar falu népe 1930 körül, a másik szoba a ré­gebbi múltba kalauzol ben­nünket. Bútorzata, berende­zése az 1700-as éveket idézi. Látnak két kamrát is. A ki­sebbikben mezőgazdasági esz­közök, a másikban a ház kö­rüli munkákhoz szükséges szerszámok kaptak helyet. Az udvaron a szőlőművelés és a gazdasági felszerelések kellé­kei láthatók. Dramatizált játék Lapuné a sublót fiókjaiból kisebb-nagyobb ködmönöket, főkötőket, hímzett kendőket, ráncos szoknyákat szed elő, bemutatja az egykori falusi kislányok, eladósorban levők, menyecskék és öregasszonyok életét. Megjelenik a vőfély, feldí­szített vőfély botjával megverj Értékelték a krónikákat Fiatalok a mozgalomban Erősödik a városi krónika- író-mozgalom: a pályázatok idei értékelése megmutatta; mind többen ragadnak tollat, hogy megörökítsék települé­sünk mai életét s kutassák múltját. Amíg 1979-ben 22 pá­lyázat érkezett a bíráló bizott­sághoz, addig most harminc­hat műről kellett véleményt mondani. Nem volt könnyű a válogatás, a minősítés, hiszen mindenki igyekezett tudása legjavát nyújtani, s ehhez sok segítséget adtak a krónikás mozgalom irányítói: Heltai Miklós, nyugdíjas tanár, Hel­tai Bálint, Fábri Mihály és Polónyi Péter, akik az isko­lákban könyvtár, történelem és honismereti szakköröket vezetnek. A közös értékelés ezúttal is jó hangulatban, alkotói lég­körben zajlott le s újra példá­ját adta az idősebb és a fiata­labb nemzedék gyümölcsöző együttműködésének, ij, króni­kaírók közösen állapíthatták meg azt is, hogy nem baj, ha valaki évről évre egy-egy megtalált témánál marad. Sőt: az elmélyedés, a gazdagabb kimunkálás lehetősége rejlik az ilyen vállalkozásokban. Példaként említhetjük Szántai Sándor nevét, aki üzeméről, a Ganz Árammérőgyárról ké­szíti dolgozatát. De ugyanilyen jó értelemben vett vesszőpari­pája a város is; egyik pályá­zatában egy olyan turista- útvdnalat ajánl az érdeklő­dőknek, amely egyaránt érin­ti a város természeti és társa­dalmi látnivalóit, vagyis a parkokat és az üzemeket, tör­ténelmi emlékeket, az új épít­ményeket. Pécsy László, a régi város­központot írta le. Ő és még sokan, péídául Maszlagi Gézá- né, Nagy Tibor és Hegedűs László már az alakulófélben levő múzeumra gondoltak té­maválasztásuk közben. Masz­lagi Gézáné, aki a szociális otthon lakója, a Képzőművé­szeti Főiskola szőnyegszövő ipari tanműhelyéről, Nagy Ti­bor tanuló egy kádárműhely­ről, Hegedűs László pedig, le- xi'koni hűséggel, Gödöllő elfe­ledett hírességeiről írt Ebbe a sorba illik Csighy István munkája is, amelyben a többi között a földosztás emlékeiről olvashatunk. A mai Dózsa György úti gyógy­szertár történetét dolgozta fel Szilágyi Dezsőné, Szakáll Pé­ter tanuló pedig a felsőokta­tást elemzi. Az értékelés Szántai Sán­dort, Csighy Istvánt, Hegedűs Lászlót jutalmazta első díjjal, II. díjat nyert: dr. Kriesch Margit, Pécsy László, Kardos Győző, Szakáll Péter, Hegedűs László, Szilágyi Dezsőné, Maszlagi Gézáné, Kovács Ibo­lya, Nagy - Péter, Pribék Eri­ka. III. díjas lett: Iszlai Al­bert, Taskovics Edit, Hangodi Ágnes, Podruzsik Erzsébet, Pöttendi Ibolya, Csombor Il­dikó, Tusor Julianna, Szlivka Erika. Könyvjutalomban ré­szesült: Süpek Ildikó, Halász Éva, Kundra Zsuzsa, Huszár Éva, Veress Attila, Nagy Éva, Weid Attila, Varga Anikó, Heltai Katalin és Lebek Erika. Örvendetes, hogy a díjazot­tak és a jutalmazottak között több főiskolást és sok közép- iskolást találhatunk, ami meg­nyugtató a krónikaíró-mozga- lom jövője szempontjából. Az idei felhívás is hamarosan napvilágot lát s újabb alkal­mat ad arra, hogy a már is­mert krónikások, a szárnyukat bontogató fiatalok s az első ízben próbálkozók munká­hoz fogjanak. H. M. Kispályások Gólokban gazdag forduló Gólokban gazdag volt a vá­rosi kispályás labdarúgó-baj­nokság tavaszi ötödik forduló­ja: a háro mcsoportban 110 gól -esett a mérkőzés'éken. A TV Mikro kapuvédője tizenegy­szer, a Topié tízszer, a Ganzé pedig hatszor kényszerült újra­kezdéshez előre rúgni a labdát. Amint a szövetségi napon hallottuk, a ' Híradó TK— KKMV találkozón a öregfiúk és az ifik összecsapásának is nevezhetnénk: a Híradósok mind 30 éven felüliek, a KKMV-sek gárdája' viszont csupa ifjonc. Az Építők ezút­tal először játszottak döntet­lenre, a Városgazdálkodással szemben. A szervezők arról panaszkodtak, hogy a kispá­lyákon sem dúskálnak a já­tékvezetőkben. Pólyák Lajos, a mestergerendát, bejelenti, hogy a lakodalom szokásai szerint elérkezett a menyasz- szony búcsúztatásának ünne­pélyes, mégis fájdalmas pilla­nata: Most a hegedűnek ne­műi jón zengése / A sarkan­tyúnak is szűnjön meg pen- • gése / Mert búcsúzásomnak most lészen kezdése / Le- I gyünk csendességben / míg lé­szen végzése. — A tolmácsnő rutinosan fordít, mint kiderül, nem elő­ször van Zsámbokon. Üjabb tánc, aztán az udvaron meg­alakul a menet, melyet a vő­fély vezet. Amint a kapun ki­fordulnak, felzeng a lakodal­mak ismert búcsúnótája: Kö­szönöm, anyám, hogy felne­veltél ... Ettől kezdve az íratlan sza­bályok szerint eljátsszák a lakodalmast, amely a drama­tizált népi játékok valóságos kincsestára, valóságos kompo­zíció az utcán való vonulás­tól a lakodalmas mulatságig, a menyasszonytáncig, me- nyecskekontyolásig. Győré Béláné úgy tíz óra körül fáradtan mosolyog. Kí­váncsian kérdezi véleménye­met. — Érdemes volt — mondom elismerően. — Az idelátogatók mindenképpen el­viszik magukkal Lapu Ist- vánnénak, a múzeumalapító parasztasszonynak a hírét. Elviszik egy falu vidámságá­nak, szorgalmának a dicsé­retét, s talán megérzik nép­hagyományaik tisztaságát is. Fercsik Mihály a Városgazdálkodásiaktól pél­dául elmondta, hogy immár zsinórban ötödször működött, mint alkalmi játékv^ető. Hozzátehetjük, szerencsére közmegelégedésre. Egy jó iramú mérkőzésen az Állami Biztosító már 2-0-ra vezetett a Szabadság tériek el­len, akik azonban fölébredtek, rákapcsoltak, s gyors egyenlí­tés után 4-2-re győztek. A for­duló meglepetését a Járási Hi­vatal csapata szolgáltatta, a Gépgyár Szb legyőzésében. Pongó Nándor, a Viktória in­tézője azt újságolta, hogy noha 10-5-re nyertek a Topi ellen, a látszólag könnyű győzelemért; nagyon is meg kellett küzde­niük. Még annyit: dicséret il­leti a bajnokság intéző bizott­ságát pontos munkájáért. Eredmények: I. osztály: Barátság—Vízmű 5-2, ATE Gm—TV Mikro 11-1, Szabad­ság tér—Állami Biztosító 4-2, Gépgyár—Járási Hivatal 3-4, Áfész—Veresegyház 2-3, Erdő- gazdaság—Alsópark 3-3. 11/A osztály: KKMV—Hír­adó TK 0-5, Zöldért—MÉMMI 0-2, Ganz—MGI 3-6, Topi— Viktória 5-10, ATE 1—Vadgaz­daság 4-3. II/B osztály: Építőipar—Vá- rosgazdálkodás 2-2, Gelka—■ Áfész II. 5-1, Gyógyért—HTÜ 2-5, Tangazdaság—Szilas 2-3, TEFU—Pedagógus 2-5. A bajnokság állása: I. osztály 1. Ganz Szb. 16 15 1 — 65-22 31 2. Barátság 16 12 1 3 72-32 25 3. Vízmű 17 12 1 4 66-39 25 4. ATE Gm. 16 9 1 6 65-44 19 5. Veresegyház 17 8 3 6 48-55 19 6. Alsópark 16 7 2 7 48-48 16 7. Áfész 17 7 2 8 50-52 16 8. Gépgyár 16 6 2 8 60-62 14 9. Erdőgazdaság 17 4 6 7 45-53 14 10. Járási Hív 17 4 3 10 39-62 11 11. Szabadság tér 16 4 3 9 39-63 11 12. All. Bizt. 17 4 1 12 45-67 9 13. TV. Mikro 16 1 2 13 32-70 4 II. A-csoport 1. Viktória 15 10 5 — 2. MÉMMI 15 11 2 2 3. MGI 15 9 3 3 4. Zöldért 14 9 2 3 5. Szada 14 7 4 3 6. Híradó TK 15 7 2 6 7. Vad gazdaság 14 4 3 7 8. ATE I. 15 3 2 10 9. Ganz 14 3 2 9 10. Topi 15 2 1 12 11. KKMV 14 1 2 11 63- 28 25 64- 29 24 54-24 21 42- 29 20 43- 36 18 54-50 16 50-51 11 35-61 8 38-65 8 44- 78 5 28-66 4 II. B-csoport 1. Építőipar 13 11 1 1 55-14 23 2. GELKA 13 10 2 1 67-29 22 3. Szilas 13 9 — 4 47-26 18 4. HTÜ 13 7 2 4 36-25 16 5. Tangazdaság 13 7 — 6 37-30 14 6. Gyógyért 13 5 2 6 33-51 12 7. Pedagógus 13 3 — 8 33-44 10 8. Városgazdáik 13 4 1 8 26-53 9 9. ÁFÉSZ II. 13 1 3 9 20-45 5 10. TEFU 13 — 1 12 16-52 1 1S«N 0131-1957 (GMéHli Hírlap) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom