Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-31 / 126. szám

DÉLELŐTT SZEKCIÓÜLÉSEKET TARTOTTAK FOLYTATTA MUNKÁJÁT A KISZ X. KONGRESSZUSA xxv. Évfolyam, 126. szám Ara 1,80 forint i98i. május 31., vasarnap KÁDÁR JÁNOS Á NYITÓNAPON ÜDVÖZÖLTE A FIATALOKAT Pirul a cseresznye Ráckevén Ha most fekete a széna, Az elfogadott napirendnek megfelelően szombaton reg­gel hat szekcióban folytatta tanácskozását a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa. A munkásfiatalok szekciójának ülésén — Juhász And­rásnak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának vezeté­sével — a pályakezdő évekről szólván elsősorban azokat a gondokat vették górcső alá, amelyeknek megoldásából a KISZ is részt vállalhat. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szekcióülésén Jus- csák György, a KISZ KB intéző bizottságának tagja ve­zette a vitát, amelyben tizennyolcán fejtették ki a véle­ményüket. Az iparban, a mezőgazdaságban, az államigazgatásban, valamint az igazságszolgáltatás területén tevékenykedő diplomás fiatalok, alkotó művészek és pedagógusok kül­döttei az értelmiségi fiatalok szekciójában vitatták meg korosztályuk sajátos kérdéseit, Köpf Lászlónénak, a KISZ KB titkárának vezetésével. Oktatáspolitikáról, a diákszociális ellátásról, a pálya­kezdők elhelyezkedésének gondjairól, a KISZ politikai munkájáról és szervezeti életéről folytattak élénk, alkotó eszmecserét az egyetemi szekcióban Nagy Sándornak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának vezetésével. A középiskolás és szakmunkástanuló fiatalok szekció­jának ülésén Varga Lászlónak, a KISZ Központi Bizott­sága titkárának vezetésével — a kongresszus legifjabb korosztályához tartozó küldöttek fejthették ki vélemé­nyüket. A KlSZ-kongresszusok történetében először tartottak szekcióülést a fegyveres testületek fiataljai. Szabó Tibor alezredes, a KISZ Központi Bizottsága Intéző Bizottságá­nak tagja vezette a vitát. Délután plenáris üléssel folytatta munkáját a kongresz- szus. A tanácskozáson jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnök- helyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai., Az elnöklő Pál László bejelentette: ifjúsági és felnőtt dolgozó kollektívák, tanulóközösségek táviratok százaiban kívántak eredményes munkát a küldötteknek. Mi több: sok he­lyütt vállaltak a kongresszus tiszteletére kommunista mű­szakot, amelynek ellenértékéből egyebek között ifjúsági lakásalapot létesítenek. Ezt követően folytatódott a kongresszusi dokumentu­mok fölötti vita, melynek során felszólaltak: Zákány Jó­zsef, a szegedi Biológiai Intézet munkatársa, Györgyfal- vi Hajnalka, az érdi 220. Szakmunkásképző Intézet tanu­lója (felszólalását a 4. oldalon ismertetjük), Dobozi Zsolt, a Lenin Kohászati Művek villanyszerelője, Varga Tibor határőr főhadnagy, Kordes Erzsébet, a Mátra Művelődé­si Központ előadója, Bulla Miklós, a Budapesti Műszaki Egyetem tanársegéde, Bedő Katalin, a szegedi Radnóti gimnázium tanulója, dr. Pozsgay Imre művelődési mi­niszter, Koncz Tibor, a polgári November 7. Tsz elnöke, Czanka Valéria, a Finommechanikai Vállalat kaposvári műszerésze, Bajsz József, a Paksi Atomerőmű mérnöke, Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, Cseh Györgyi, a győri Révay gimnázium tanára, Somogyi Lajos, a Fer- rokémia Szövetkezet szerelője, Horváth Károly, a Dunán, túli Regionális Vízmű előadója, S. Hegedűs László, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Hostyánsz- ki Jánosné, kisterenyei tanítónő, Vu Mao, a vietnami if­júsági szervezet központi bizottságának titkára, Magyar Elemérné, a KISZ szombathelyi városi bizottságának tit­kára, Manuel Estevez, a kubai ifjúsági szervezet vezető­ségi tagja és Gedővári Imre vívó. Ezzel befejeződött a szombati munkanap, ma folytató­dik a vita. fejlettebb tőkés országokat is gyötri. Gazdasági fejlődésük üteme megtorpant, infláció, munkanélküliség és más nega­tív jelenségek jellemzik éle­tüket. Kifejezésre jut ez kor­mányok és kormányzati rend­szerek bukásában, katonai ha­talomátvételekben, a közel­múlt fasiszta puccskísérletei­ben és a merényletekben is. A terrorcselekmények megmu­tatják a világnak, az emberi­ségnek, milyen is a kapitaliz­mus igazi arca. Az imperializmus a fő oka Kádár János: IFJdSACUNK TETTREKÉSZSÉGE 1$ LENDÜLET A SZOCIALISTA ÉPÍTÉSHEZ 9 A KISZ X. kongresszu- ^ sának pénteki ülésén — ^ mint jelentettük — a késő í délutáni órákban szólalt í (el Kádár János, az MSZMP 4 Központi Bizottságának el- í só titkára. Beszédét a to- í vábbiakban ismertetjük } részletesen. Először egy megtisztelő és szívesen vállalt kötelezettsé­gemnek teszek eleget: átadom önöknek a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának üdvözletét és jó­kívánságait — kezdte beszé­dét Kádár János. — Köszön­tőm a Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusának küldötteit és meghívottait, a Lenini Komszomol és más kül­földi testvérszervezetek, moz­galmak képviselőit. -Üdvözlöm e jeles nap alkalmából a Kom­munista Ifjúsági Szövetség egész tagságát, hazánk ifjúsá­gát. A KISZ Központi Bizottsá­gának beszámolója, a benyúj­tott határozati javaslatok — miként az eddig elhangzott felszólalások is bizonyítják — jó alapot adnak a kongresszus munkájához. Bizonyos vagyok abban, hogy a tanácskozás be­tölti hivatását, új lendületet ad a Kommunista If júsági Szö­vetség. a magyar ifjúság mun­kájához, s hozzájárul szocia­lizmust építő népünk további előrehaladásához. Néhány gondolattal én is szeretnék a kongresszus napi­rendjén lévő kérdésekhez kap­csolódni. A nemzetközi helyzet — az enyhülés igen jó és hasznos időszaka után — az utóbbi években éleződött, s egyszerre vannak jelen az enyhülés ered­ményei és az új feszültségek. Az utóbbiak egyik fontos oka minden bizonnyal az a széles körű, mély, átfogó társadal­mi, gazdasági-pénzügyi, vala­mint politikai-vezetési válság, amellyel a kapitalista rend­szer küszködik. Ez még aleg­annak is, hogy a világ külön­böző térségeiben az utóbbi években nem csökkent a vál­sággócok száma, A Jtöael-jíe- leten r-r gondoljanak csak a legutóbbi libanoni események­re — még dörögnék a fegyve­rek. Dél-Afrikában még dü­höng a fasiszta, fajüldöző rendszer. Latin-Amerikában és Ázsiában is sok feszültség hal­mozódott fel. A kapitalisták megkísérelték, hogy a maguk módján és hasznára oldják meg a problémákat, de nem sikerült nekik, sőt azok . to­vább .bonyolódtak, s ezek is kiélezték a nemzetközi hely­zetet. A tőkések, társadalmi rend­szerük kibékíthetetlen belső ellentmondásaiból, megold­hatatlan problémáiból kapita­lista kiutat keresnek, s úgy vélik, hogy azt a fegyverkezés fokozásában, a katonai erő­fölény megszerzésében, a dik­tátumpolitikában fogják meg­találni. Ez a kiútkeresés meg­nyilvánul az utóbbi időben erősödött szovjetellenességben, antikommunizmusfoan, a né­pek szabadságtörekvéseinek el­nyomásában, a haladás erőii­vei szembeni harc fokozásá­ban és a béke elleni támadá­sokban. A tőkés világ agresszív kö­rei politikai, anyagi, sőt ka­tonai eszközökkel segítik az indokínai népek elleni táma­dásokat, Afganisztán ellen had­üzenet nélküli háborút foly­tatnak, szítják a szabadságu­(Folytatás a 2, oldalon.) Pest megye küldöttei nagy figyelemmel hallgatták a párt első titkárának iránymutató beszédét fehér lesz a kenyér Ezekben a napokban a gödi Dunamenti Termelőszövetkezet­ben a váci Petőfi Sándor általános iskola tanulói is nagy segítséget nyújtanak a borsó betakarításában Bozsán Péter felvétele Felüdültek, erőre kaptak a vetések a hét második felé­ben hullott csapadék hatásá­ra. Haragoszöldre váltott a búza, szemlátomást nőtt a kukorica. Az eső, végre a 24. órában megérkezett. A vetés már régen befejező­dött a megyében, most a nö­vényápoláson van a sor. Jó híreket kaptunk a rácke­vei Aranykalász Tsz-ből is, ahoi az elmúlt héten 20—25 mm csapadék esett, és jóté­kony hatással volt az 1060 hektár őszi búzájukra és 600 hektár szemes kukoricájuk fejlődésére. Ennek dacára to­vább folytatják az öntözést. Nincs lemaradás a málnatele­pítésben sem. Határidő előtt jú­nius 24-én szeretnék munkába állítani új 200 millió forintos beruházással készülő hűtőhá­zukat és mirelitüzemüket, hogy a szezon kezdetén már fogadni tudja a bogyós gyümölcsöket. Most a cseresznye pirul Rác­kevén, kezdik a szedést. A várvavárt esőből azonban nem minden gazdaság földjére jutott A ceglédi Lenin Tsz- ben a vízhiány ujjnyi vastag repedéseket okozott a talajon: májusiban mindössze 3,5 mil­liméter esőt kaptak. A ba­jon úgy kívántak segíteni, hogy lombtrágyázzák a vetéseket. Erre a munkára a hét végén A félév vége elölt 400 hektár búzában és 115 hektár árpában kerül sor. A lucernából, amelynek első ka­szálása már befejeződött, jó minőségű széna készíthető. Bár, mint Sári Géza, a tsz fő­mezőgazdásza megállapította, ezúttal nem bánták volna, ha megzavarja a betakarítást az eső. ö is osztja a népi bölcsességet: fekete széna, fe­hér kenyér, vagyis a csapadé­kos május végén ugyan nehe­zebb megszárítani a lucernát, de annál jobb termést ígér a búza. V. B. Ma: 6. oldal: Ha nem segítenek, tollat fognak 7. oldal: Nem hívják senkinek 8. oldal: Gondoskodó szeretettel Találkozás a mesék nagyanyójával A számvetések eltérőek Lassan kezdődik a visz- szaszámlálás a félév vége előtt. A vállalatok, üzemek vetik egybe terveiket a va­lósággal és értékelik: si- került-e időarányosan meg­valósítani év eleji elkép­zeléseiket. A Hazai Fésűs­fonó- és Szövőgyár két Pest megyei gyáregységé­ben, Pomázon és Kerepes- tárcsán az iránt érdeklőd­tünk: milyen eredményt hozott a számvetés?-*Preisner Gyula, a pomázi gyár igazgatója tájékoztatása szerint általános időarányos teljesítés és túlteljesítés jel­lemzi az üzemet. A szövődé például, amely a közvetett és közvetlen exportáruk szülőhe­lye, jelentős előrelátással néz a félév elé: szovjet és tőkés exportkötelezettségének nem­csak eleget tett, hanem 6000 folyóméterrel — vagy szak- kifejezéssel élve 26 millió ve­téssel — többet termelt az eredeti normánál. A gyár to­vábbi sikereinek egyik bizto­sítéka az a 9 NSZK-beli Rie- ter fonógép, amelyet mosta­nában szerelnek fel a gyűrűs- fonodában. Hasonló korszerű felszerelést kap az előfon oda is. A berendezések 20 száza­lékkal magasabb termelékeny­séget garantálnak az eddigi­nél, mégpedig oly módon, hogy a dolgozók terhelése is egyre csökken. Kevésbé felhőtlen a helyzet Kerepestarcsán, a HFSZ má­sik Pest megyei gyárában. Ahogy Laczonyi László fő­mérnöktől megtudtuk, a fo­nodában és a kistarcsai festő­üzemben lemaradás tapasz­talható. Ennek fő oka az, hogy minden eddiginél na­gyobb a munkaerővándorlás. Fél év alatt 20-an — ez az üzem 25 százalékát jelenti — léptek ki, és a helyettük mun­kába álló, új dolgozók nem pótolják a régiek szakkép­zettségét. A gyár vezétői mun­kaátszervezéssel, átcsoportosí­tással próbálnak segíteni a je­lenlegi helyzeten. Viszont vál­tozatlanul csak a legjobbakat lehet elmondani a gyapjúfé­sülő üzem munkájáról. Itt az időarányos tervteljesítés nem okoz gondot, valószínűleg túl is teljesítik a tervszámo­kat. L. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom