Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam, 103. szám Ára 1,40 forint 1981. MÁJUS 5., KEDD Megkezdődön az Akadémia közgyűlése Fő feladat a kutatás hatékonysága Lázár György felszólalása Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia várbeli kongresszusi termében megkezdődött tudományos éle­tünk idei legjelentősebb eseménye, az Akadémia 141. közgyűlése. A kibővített ülés elnökségében foglalt he­lyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökihelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. lényegesen jobb feltételeket biztosítsunk az ilyen kutatá­sok folytatásához, eredmé­nyeik gyorsabb és lehetőleg zökkenőmentes gyakorlati hasznosításához. Tudjuk és számon tartjuk, hogy ehhez az eddiginél többet kell ten­nünk a bürokratikus kötött­ségek felszámolásáért, növel­nünk kell az új eredmények bevezetésében való érdekelt­séget. — A saját feladatainkat is csak akkor »oldhatjuk meg, ha az eddiginél jobban kiak­názzuk a nemzetközi — min­denekelőtt a szocialista orszá­gokkal folytatott — sokoldalú együttműködésben rejlő le­hetőségeket. E gondolatok jegyében kí­Megnyitójában Szentágo- thai János, az Akadémia elnö­ké kifejtette: az Akadémia te­kintélyének növekedését jelzi, hogy közreműködött az MSZMP XII. kongresszusá­nak előkészítésében, a VI. öt­éves népgazdasági terv véle­ményezésében, valamint egy sor fontos jogszabály megal­kotásában. A megnyitót követően Szent- ágothai János átadta az idei akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat. (A díjazot­tak névsorát a továbbiakban közöljük.) A díjak átadását követően Lázár György emelkedett szó­lásra. Elöljáróban az MSZMP KB és a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa ne­vében köszöntötte a Magyar Tudományos Akadémia tagjait, a meghívott vendégeket, az Akadémia 141. közgyűlésének valamennyi résztvevőjét. Ta­nácskozásukhoz, felelősség- teljes munkájukhoz sok sikert kívánt, majd egyebek közt, azt mondotta: — Nem a megszokás vagy a magas testületnek kijáró ud­variasság, hanem az őszinte meggyőződés. mondatja ve­lem, hogy a Tudományos Aka.- démia közgyűlése társadal­mi életünknek mindig nagy fi­gyelmet keltő, fontos esemé­nye. — Tapasztalati tény — s erről nagy elismeréssel szól­hatok —, hogy az Akadémia közgyűlései jelenünk és jö­vőnk szempontjából mindig kulcsfontosságú témákat vá­lasztanak tanácskozásaik tár­gyául. Így van ez most is, a 141. közgyűlés napirendjén szereplő fő téma, amelynek tárgya: „Hazánk és a műszaki haladás” azért érdemel meg­különböztetett figyelmet, mert a műszaki haladás és - annak meggyorsítása egyike azok­nak a fundamentális jelentő­ségű feltételeknek, amelyek nélkülözhetetlenek a népgaz­daságban olyannyira szüksé­ges minőségi változások ke­resztülviteléhez. — Élő és mind erőteljesebb Igény, hogy a tudomány egy­re több ismerettel segítse a legkedvezőbb gazdaságfejlesz­tési irányok és változások ki­választását, a célok és az esz­közök összehangolását, a tár­sadalompolitikai jelentőségű döntések várható hatásainak előrejelzését. — Önök abban a tudatban és azzal a jó érzéssel folytat­hatják munkájukat, hogy né­pünk tisztában van a tudo­mány növekvő szerepével, tiszteli és megbecsüli a szel­lemi és az anyagi javakat gyarapító tudóst. A kormány­nak is ez a viszonya önökhöz és a tudományhoz. — Ezzel kapcsolatban arról Is szólnom kell, hogy a kor­mány felfogása szerint a tu­dományos intézményeknek, a kutatóműhelyeknek maguk­nak is többet kell tenni a szellemi és az anyagi erők összpontosításáért. Azt kér­jük, legyenek határozattab- bak a jelentőségükben vitat­ható és az aktualitásukat vesz­tett kutatások megszünteté­sében, és növeljék a társada­lom számára különösen fon­tos kutatások rangját. A ma­gunk részéről arra fogunk tö- ________ rekedni, h ogy az átlagosnál I nyok doktora, a Nehézipari Mü­vánok az akadémiai arany­érem új kitüntetettjének, az akadémiai díjat elnyert kuta­tóknak, a közgyűlés minden résztvevőjének további sok sikert — mondotta végezetül Lázár György. Az idei közgyűlés valójában munkaközgyűlés: már hetek­kel ezelőtt megkezdődtek az akadémiai rendezvények, ami­kor is tudományos osztálygyű­léseken vitatták, meg az aka­démikusok tudományáguk leg­újabb eredményeit. Valameny- nyi osztálygyűlésen nagy súlyt kapott a műszaki fejlesztés növekvő szerepe, ezért is ke­rült sor a plenáris ülés kereté­ben Vámos Tibor akadémikus Hazánk és a műszaki haladás című referátumára. A vitában 18-an fejtették ki véleményüket. Az elhangzot­takra Vámos Tibor válaszolt. Az Akadémia 141. közgyűlésé­nek első napi munkája Szent- ágothai János zárszavával ért véget. A közgyűlés kedden zárt ülést tart. Akadémiai díjak Az MTA elnöksége a legnagyobb tudományos elismerést jelentő akadémiai aranyérmet 1981-ben Straub F. Brúnó akadémikusnak, az MTA szegedi biológiai közpon­ti enzimológiai intézete igazgató­jának ítélte oda a biokémia terü­letén kifejtett nagy jelentőségű tudományos munkájáért. Akadémiai díjat kapott Kéry László, az irodalomtudományok doktora, a Nagyvilág főszerkesz­tője, „A sötét láng prófétája, a regényíró D. H. Lawrence” című, a magyar anglisztika kiemelkedő teljesítményének tekinthető mo­nográfiájáért. Torma István, az MTA régé­szeti intézetének tudományos munkatársa, csoportvezető, Hor­váth István, a Balassa Bálint Mú­zeum igazgatója és H. Kelemen Márta, a Ballassa Bálint Múzeum muzeológusa a „Magyarország ré­gészeti topográfiája” című soro­zat 5. kötetéért részesültek meg­osztott díjban. Zimányi Józsefnek, a fizikai tu­dományok doktorának, a KFKI tudományos tanácsadójának, a Ré­szecske- és Magfizikai Kutatóin­tézet elméleti osztálya vezetőjé­nek az összetett nukleáris rend­szerek ütközésének vizsgálata te­rén elért, nemzetközileg is ki­emelkedő kutatási eredményeiért ítélték oda a kitüntetést. Megosztott díjjal ismerték el Bálint Andor, a biológiai tudo­mányok doktora, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára, Dániel Lajos, a biológiai tudomá­nyok kandidátusa, nyugalmazott tudományos főmunkatárs, Mannin- ger István, a mezőgazdasági tu­dományok kandidátusa, nyugal­mazott tudományos osztályvezető és Németh János, a mezőgazda- sági tudományok kandidátusa, a MÉM Gabonatermesztési Kutató- intézetének tudományos osztály- vezetője tevékenységét; a kukori­canemesítésben elért, a f ehérj e- és olajtartalom növelésére, . az aminósav-összetétel és ellenálló­képesség javítására kiterjedő ku­tatómunkájukért. Ugyancsak megosztott díjat ka­pott Nagy E^:a, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Hargitai László, a mező- gazdasági tudományok kandidátu­sa, a Kertészeti Egyetem egyetemi tanára és Retkes József, a Hala­dás Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet főmérnöke a kemokultúrás cserepes dísznövénytermesztés ki­dolgozása és a művészi igényű virágkötészet fejlesztésében elért kiemelkedő eredményeikért. Csernay László, az orvostudomá­nyok kandidátusa, a Szegedi Or­vostudományi Egyetem központi izotópdiagnosztikai laboratórium vezetője, egyetemi tanár, Csirik János, a József Attila Tudomány- egyetem kibernetikai laboratóriu­mának tudományos főmunkatársa, Makay Árpád, a JATE Bóiyai in­tézetének egyetemi docense és Máté Ears, a JATE kibernetikai laboratóriumának tudományos munkatársa a Gamma Művek MB—9101 adatfeldolgozó és kép- megjelenítő berendezéséhez kidol­gozott software rendszerért ve­hette át a.megosztott díjat. Farkas Ottó, a műszaki tudomá­szaki Egyetem vaskohószattani tanszékének egyetemi tanára a nagyolvasztókban végbemenő érc- reaukciós folyamatok elméleti és gyakorlati vizsgálataiért részesült a kitüntetésben. Dobó Jánosnak, a kémiai tu­dományok doktorának, a Mű- anyagipari Kutatóintézet tudomá­nyos osztályvezetőjének átnyújtott díj a műanyagok előállításában fontos sug'árhatas-kémiában, vala­mint a sugárzásos térhálósítas ipari megvalósításában és meg­szervezésében elért, nemzetközi­leg is elismert eredményeinek szólt, Megosztott díjjal ismerték el Venezianer Pál, a biológiai tudo­mányok doktora, a Szegedi Bioló­giai Központ biokémiai intézeté­nek tudományos tanácsadója, igazgatóhelyettes, Udvardy Tibor, a biológiai tudományok kandidá­tusa. az SZBK Biokémiai Inté­zet tudományos főmunkatársa, Sain Béla és Kiss Antal, az SZBK biokémiai intézet tudomá­nyos munkatársai tevékenységét az örökítő anyag szerkezetének megismerésében elért újabb ered­ményeikéit, melyek megalapozzák a génsebészet hazai bevezetését. Mátyás Antal, a közgazdaságtu­dományok doktora, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egye­tem tanszékvezető egyetemi taná­ra „A modern polgári közgazda­ságtan története” című, magyar és angol nyelven egyaránt meg­jelent művéért vehette át a díjat. Tóth Miklós, a műszaki tudo­mányok doktora, a Központi Földtani Hivatal elnökhelyettese és Faller Gusztáv, a műszaki tu­dományok doktora, az Ipari Mi­nisztérium főosztályvezető-helyet­tese az ásványvagyon-gazdálkodás rendjének elméleti megalapozá­sáért, a természeti erőforrások gazdasági értékelésének kidolgozá­sáért és továbbfejlesztéséért része­sült megosztott díjban. Rácz Dániel, a műszaki tudo­mányok kandidátusa, a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő intézet tudományos tanácsadója, igazgatóhelyettes, Kassay Árpád, az intézet tudományos főmunka­társa és Danóczy Richárdné, a ké­miai tudományok kandidátusa, a Központi Kémiai Kutatóintézet tu­dományos főmunkatársa ugyan­csak megosztott díjat kaptak az ál­taluk' leidolgozott, a kőolaj-kiter­melés hatásfokát növelő eljárásért. Losomzi Pál mondott köszöntőt az ünnepségen Százéves a Magyar Vöröskereszt A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a szervezetet Magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások Púja. Frigyes ^külügy,minisz­ter meghívására hétfőn ba­ráti látogatásra hazánkba ér­kezett Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminisztere. A vendéget a Salgótarján—So­moskőújfalu határállomáson Púja Frigyés fogadta. Délután az MSZMP Nőgrád megyei Bizottságának székhá­zában megkezdődtek a magyar —csehszlovák külügyminiszte­ri tárgyalások. Este Púja Frigyes díszva­csorát adott csehszlovák kollé­gája tiszteletére. A vacsorán mindkét küldöttség vezetője szívélyes hangú pohárköszön­tőt mondott. A Magyar Vöröskereszt megalakulásának 100. évfor­dulójáról országos ünnepség­gel emlékeztek meg hétfőn Budapesten. A milldós tagsá­gú tömegmozgalom több mint 800 vöröskeresztes aktivistája vett részt az Építők Dózsa György úti székházának kong­resszusi termében rendezett centenáriumi ünnepségen. Vendégként jelen voltak az európai nemzeti vöröskeresz­tes mozgalmak és a Nemzet­közi Vöröskereszt-szervezetek képviselői is. Emberiességgel a békéért! — ez a nemzetkö­zivé vált jelmondat és a jubi­láló Magyar Vöröskereszt centenáriumi plakettje ékí­tette a szónoki emelvényt. Dr. Gegesi Kiss Pál akadé­mikus, a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének elnö­ke üdvözölte az ünnepség el­nökségében helyet foglaló Losonczi Pált, az Elnöki Ta­nács elnökét, Óvári Miklóst, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkárát, Sarlós Ist­vánt, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkárát, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjait, az ünnepség résztvevőit. Elnöki megnyitó­jában emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a Vöröske­reszt száz éven át olyan esz­me szolgálatában tevékenyke­dett, amelynek éltetője a baj­ba jutott embereken való se­gítés, s ez egyben emberi kö­telesség. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt végrehajtó bi­zottságának elnöke ünnepi be­szédében áttekintette a szer­vezet hazai történetének év­századát, jelentősebb állomá­sait. Szólt egyebek között arról, hogy a Debrecenben megalakult ideiglenes nemzeti kormány már 1944. decembe­rében intézkedett a Vöröske­reszt újjászervezéséről. 1945. áprilisában Budapesten mun­kához látott új szervezeti for­mában a Vöröskereszt köz­ponti vezetősége. Szólt arról Hantos János, hogy a Magyar Vöröskereszt — miként elismert szervezete társadalmunknak — megbe­csült tagja a nemzetközi vö­röskeresztes mozgalomnak is. A Magyar Vöröskereszt tevé­kenységének nemzetközi elis­mertségét jelzi, hogy ezúttal — a jubileumi ünnepségekhez kapcsolódóan — Budapesten ülésezik a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok III. európai regionális konferen­ciája. Losonczi Pál köszöntötte ez­után az Elnöki Tanács nevé­ben — mint mondotta: tiszte­lettel és őszinte nagyrabecsü­léssel — az ünnepség részt­vevőit, és a jubiláló Magyar Vöröskereszt aktivistáit, min­den tagját. — Az egykori segélyegylet, amelyet emberbaráti eszmék hívtak életre 1881 májusában, nagyot nőtt egy évszázad so­rán, a szocializmus építésének esztendeiben pedig társadal­munk minden rétegét érintő tömegszervezetté terebélyese­dett — hangsúlyozta, majd ar­ról szólt: Az •emberiességgel a békáért! korszerű, tartalmas jelszó, amelyet nemcsak a már milliónál nagyobb lét­számú jiazai vöröskeresztes tagság, hanem a szocializmflst építő népünk egésze is magáé­nál;: ' vall: — E nemes eszmék és ma­gasztos célok szolgálatában tanúsított helytállását értékel­ve a -Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa úgy határo­zott, hogy a Magyar Vörös- keresztnek megalakulása 100. évfordulója alkalmából, szo­cialista társadalmunk huma­Losonczi Pál köszönti a kitüntetetteket nista feladatainak megoldásá­ban, a népek közötti szolidari­tás és barátság elmélyítésében kifejtett,, érdemes tevékenysé­ge elismeréseként a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét adományozza. Ebben az ünne­pélyes pillanatban, amikor át­adom e magas állami kitünte­tést, kívánom, hogy áldozatos munkájukat továbbra is az eddig tanúsított önzetlen lel­kesedéssel végezzék egész né­pünk javára, a világ minden haladó, jószándékú emberét tettekre buzdító szép jelsza­vuk szellemében — mondta Losonczi Pál majd az ünnep­ség résztvevőinek nagy tapsa közepette átnyújtotta a szer- veze elnökének a kitüntetést. Az ünnepségen felszólaló óvári Miklós hangsúlyozta: a Magyar Vöröskereszt megala­kulása óta folyamatosan látja el hagyományos feladatait. A világ szinte minden tájára el­jutnak segélyszállítmányai a természeti katasztrófák és há­borús konfliktusok áldozatai részére: élelmiszerek, gyógy­szerek, orvosi műszerek és fel­szerelések. Szervezésében több helyen magyar orvosok, ápoló­(Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János levele Kedves Elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga és a magam nevében — alapításának 100. évfor­dulója alkalmából — tisztelettel köszöntőm a Magyar Vöröskeresztet, a szervezet több mint egymillió tagját. Az 1863-ban útjára indult nemzetközi vöröskereszt­mozgalomhoz kapcsolódva a Magyar Vöröskereszt száz­éves fennállása alatt nélkülözhetetlen szerepet töltött be a háborúk, a természeti katasztrófák áldozatainak segítésében. Hagyományos feladatai az utóbbi időben új vonásokkal gazdagodtak. Készt vállal a környezet­és az egészségvédelem feladataiból, támogatja a segít­ségre szoruló, magukra maradt idős embereket. Tevé­kenységével bátorítja az emberi önzetlenség és felelős­ségvállalás mind teljesebb kibontakoztatását. A Magyar Vöröskereszt magasrendű humánus példamutatással, százezrek társadalmi munkájának cs áldozatvállalásá­nak szervezésével, ösztönzésével fontos társadalmi fel­adatokat teljesít, szocialista társadalmunk építésének aktív részesévé vált. Ma népünk szilárd egységben a szocialista társadalom építésén dolgozik. E történelmi léptékű munka közép­pontjában az ember áll. A Magyar Vöröskereszt, amely az emberről való gondoskodás felelősségteljes intézmé­nye, jelentős szerepet tölt be népünk vívmányainak gazdagításában. Elismerésre méltó munkájára, hasz­nos közreműködésére pártunk és társadalmunk tovább­ra is számít. A Magyar Vöröskereszt aktívan és kezdeményezően járul hozzá az országok együttműködésének fejleszté­séhez, a népek közötti barátság erősítéséhez, a béke megvédéséhez. Az új társadalom építésén munkálkodó magyar nép és a békeszerető emberiség érdekeit szem előtt tartva, a Magyar Vöröskereszt nemzetközi tevé­kenységével továbbra is segítse hazánk békepolitikáját, szolgálja a népek és nemzetek békés egymás mellett élését, együttműködését, szolidaritását, támogassa a Nemzetközi Vöröskereszt Emberiességgel a békéért! jel­szavának megvalósulását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága nevében megköszönöm a vöröskeresztes aktivisták önként vállalt társadalmi munkáját, önzetlen fáradozá­sát. Kívánom, hogy erősödjék a 100. évfordulóját ün- nep’ő Magyar Vöröskereszt, s mind teljesebben töltse be humanista küldetését az ember, a jövő, a haladás érdekében. Budapest, 1981. május 4. Vefették a kukoricát Ünnepi műszak a határban Stílszerűen, munkával kö­szöntötték a május elsejét a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok dolgozói. Az ünne­pet 'követő pihenőnapokon sem tétlenkedtek a gépek, nyergük­ben sokat próbált gazdáikkal. A vetés, a vegyszeres gyomir­tás, a növényvédelem — a majdani termés megmentése volt a legfőbb tennivaló ezen a hétvégén is. Több száz hek­táron került földbe a tengeri, a hiányzó égi áldást a nagy tel­jesítményű öntözőberendezé­sek pótolták — ne szomjazza­nak a vízre áhítozó vetések. Ha nem is volt igazi nagy­üzem, mint azt a betakarítás dandárjában megszokhattuk, ahol szükség volt rá — pél­dául a kertészetekben, a ve­tésnél, a vegyszeres gyomirtás, nál —, ha csak néhány órára is, de megkövetelte a határ a helytállást. A gödi Dunamente Terme- szovetkezetben 20—25 ember dolgozott az ünnepi műszak­ban a határban. A nagy telje­sítményű vetőgépek 120 hek­táron vetették el a kukoricát. Rövid tenyészidejű — hazai nemesítésű és amerikai — faj­tákat juttattak a földbe. Nyolcvan hektár területen vi. szont elvégezték a zöldborsó vegyszeres gyomirtását, a 120 hektár elvetett kukoricából pedig 75-ön üzentek hadat a gyomoknak — azaz kijuttatták a megfelelő hatóanyagú nö­vényvédő szereket. Ugyancsak a gödi gazdaság­ban folyik érdekes kísérlet • a Pest megyei Növényvédő Ál­lomással karöltve: 45 hektá­ron a szántóföldi paradicsom­kultúra gyomirtási és növénv- védelmi munkáit látták- el új módszerekkel. A vecsési Ferihegy Tsz-ben a három nap alatt 25 hektár területet öntöztek, szombaton rés vasárnap 80 hektár tengerit vetettek, 120 hektáron a kuko­rica vegyszeres gyomirtása volt a fontos teendő. Dolgoztad a palántanevelő telepeken is. Itt is az öntözés, a fóliaházák szellőztetése jelentett halaszt­hatatlan munkát. 4 % P

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom