Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-27 / 122. szám

1981. MÁJUS 27., SZERDA iav Heti jogi tanácsok A munkaidővel arányosan jár a szabadság Mi az üzemi baleset és milyen összegű a táppénz? 41 A nem teljes munkaidő­ben (pl. nyugdíjasok) foglal­koztatott dolgozók szabadsá­gáról. Több, nem teljes munkaidő­ben dolgozó olvasónk fordult hozzánk, azt sérelmezve, hogy szabadságuk kiadásánál hát­rány éri őket. Előfordult, hogy munkaügyi döntőbizott­ság elé vitték a vitát, de ott is a vállalatnak adtak igazat. Nem akarnak a vállalattal rossz viszonyba kerülni, de szeretnék tudni a törvényes helyzetet, ezért kérnek tájé­koztatást. Minthogy olvasóink kérdése közérdekű, szívesen foglalko­zunk ezzel a kérdéssel. A Legfelsőbb Bíróság egyik állásfoglalásában rögzítette azt a korábban már kialakult gyakorlatot, hogy a dolgozó­nak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkál­tató ót nem teljes, hanem rö- videbb munkaidőre alkalmaz­ta. Valóban igazuk volt olva­sóinknak: nem egységes a munkáltatók gyakorlata a részfoglalkozásúak szabadsá­gát illetően. Általában akkor nincs vita, amikor a dolgozó a hét minden munkanapján dolgozik. Problémák akkor adódnak, amikor a nem teljes munkaidővel foglalkoztatott dolgozó csak a hét előre vagy esetenként meghatározott napjain dolgozik. Nézzük először azt az ese­tet, amikor a munkavállaló egész héten dolgozik. A részfoglalkozásúakra is vonatkozik, hogy igénybe vett szabadságnapnak számít a szabad idejére eső szabadnap is, illetőleg a szabadság rész­letekben történő igénybevéte­le esetén; — kéthetenként egy szabad­napos munkaidő-beosztásnál 11 munkanap után egy, — minden héten egy sza­badnapos munkaidő-beosztás­nál minden 5 munkanap után egy szabadságnapot szabadnap címén kiadottnak kell tekin­teni. A rendes szabadság idejére járó átlagkereset azonban ilyenkor csak a dolgozó mun­kaidejével arányos időre jár (pl. napi négyórás munkaidő­vel foglalkoztatottat egy sza­badságnapra is négyórai át­lagkereset illeti meg). A másik eset, amikor a munkavállaló nem dolgozik a hét minden munkanapján; a szabadság kiadása szem­pontjából ilyenkor is — a 17/1979. (XII. 1.) Mü. M. sz. rendelet 43 §-ának megfe­lelően — a hét minden napját „munka”-napként kell figye­lembe venni — a dolgozó heti pihenőnapját és a munkaszü­neti (ünnep) napokat kivéve — függetlenül attól, hogy a dolgozónak munkaidő-beosz­tása szerint azokon dolgoznia kell-e vagy sem. A szabadság egyszerre tör­ténő igénybevétele esetén, például a 24 munkanapos sza­badság — munkaszüneti nap hiányában — négyheti szabad­ság címén történő távollétre jogosít. A szabadság részletekben történő igénybevétele eseté­ben a ténylegesen munkában töltendő és szabadság címén igénybe vett munkanapokon felül, a tényleges (előre tör­tént meghatározás hiányában az átlagos) szabadnapokat is szabadságként kiadottnak kell tekinteni. A szabadságidőre járó át­lagkereset ez esetben is ugyanúgy alakul, mint a hét minden napján rövidebb mun­kaidőben foglalkoztatottak esetében. Ha a szabadságidőre járó átlagkereset a munkaidő­beosztás és a napi munkaidő határozatlansága miatt más­ként nehezen számítható ki, a következő módszer is alkal­mazható: A 24 munkanap szabadság a szabadság szempontjából fi­gyelembe veendő napoknak, vagyis az év napjainak a va­sárnapokkal és a munkaszü­neti napokkal csökkentett számának 7,8 százaléka. A 24 munkanap szabadságra jogo­sult dolgozó tehát ilyen mér­tékű időre kapja meg munka nélkül a bérét. Ennek megfe­lelően a részfoglalkozású dol­gozó is az éves munkaidejé­nek (pl. 840 órának) ilyen ré­szére (a példa szerinti eset­ben 66 órára) jogosult szabad­ság címén a mentességre, illetőleg munkabérre. Ezzel a módszerrel állapítható meg a rnás munkaidővel foglalkozta­tott. illetve eltérő mértékű szabadságra jogosult dolgozó járandósága is. # A baleseti táppénz a na­pi átlagkereset teljes összege. Ismeretes, hogy az 55/1980. (XII. 20.) MT. számú rendelet szerint, ez évben a biztosítot­taknak járó baleseti táppénz o napi átlagkereset teljes ősz- szege. Ezzel kapcsolatban problé­mák merültek fel, éspedig ho­va lehet jogorvoslattal élni, ha a baleseti táppénz iránti igényt elutasítják, mi az el­járás, ha a munkáltatónál nincs társadalombiztosítási ki- fizetőhely, és a jogszabály szerint, mit kell üzemi bal­esetnek tekinteni? Először az üzemi baleset fo­galmát írjuk meg, amelyet a SZOT tájékoztatója is tartal­maz. Eszerint üzemi baleset, ha a dolgozót a baleset mun­ka közben vagy azzal össze­függésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására menet közben éri. Üzemi balesetnek kell tekinteni, ha a szervezett társadalmi munka vagy egyes társadalombiztosítási eljárások A Papíripari Vállalat budafoki gyáregysége FELVESZ folyamatos munkarendben (három műszakban, hat nap után két szabadnap) dolgozókat: papírgyártó férfi szakmunkásokat (a kezdő órabér 23 Ft + prémium), gépesített térüzemi munkára rakodókat (a kezdő órabér 21 Ft + prémium). szakaszos munkarendben (egy műszakban) dolgozó papirválogató nőket (a kezdő órabér 12,50 Ft -f teljesítménybér -f- prémium), géplakatosokat, gépkenőket, villanyszerelő szakmunkásokat (bérezésük megegyezés szerint), és ofszet gépmestert többszínnyomó gépre. A Csákvár-Budapest és a Pusztaszabolcs-Budapest útvonalon lakó dolgozóinkat saját autóbuszunkkal szállítjuk. Vidéki férfi dolgozóink számára a gyár mellett korszerű munkásszállói helyről gondoskodunk. Jelentkezés: PV BUDAFOKI PAPÍRGYÁRA Budapest XXII., Gyár u. 15. Tel.: 265-825. (Megközelíthető a 3-as és a 14-es autóbusszal.) igénybevétele során szenved balesetet a dolgozó. Üzemi balesetnek minősül, ha a bal­eset a dolgozó foglalkozá­sa kóréhet végzett munkájá­val összefüggésben következik be. Ilyen például az öltözőben, mosdóban, étkezőben történő balesetek vagy egyéb — a munkáltató által nyújtott — szolgáltatások közben elszen­vedett baleset. Nem üzemi baleset viszont, amely a dol­gozót munkahelyén sport- és kulturális rendezvény, játék vagy verekedés közben érte. További kérdésekre csak röviden. Ha a dolgozó munkahelyén van kifizetőhely, a táppénzre való igény elutasítása ellen, a határozat kézbesítését köve­tően, legkésőbb 15 napon be­lül felszólalással élhet a mun­káltatói kifizetőhelyen, szóban vagy írásban, amely felszóla­lást a kifizetőhely haladékta­lanul köteles a társadalombiz­tosítási tanácsnak megküldeni. Ha nincs társadalombiztosítási tanács, illetve ilyen nem mű­ködik, például termelőszövet­kezetnél, ipari szövetkezetnél, az illetékes társadalombiztosí­tási bizottsághoz kell továb­bítani. Ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizető- hely nincs, az illetékes társa­dalombiztosítási 'igazgatóság (kirendeltség) a baleseti táp­pénz iránti igényt elutasító határozata ellen, a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási bizottsághoz lehet felszólalni. A felszólalást és a baleseti táppénzre vonatkozó iratokat az igazgatóság (kirendeltség) haladéktalanul megküldi a társadalombiztosítási bizott­ságnak. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Munka — vagy vállalkozási szerződés Az egyik áfész munkaszer­ződésnek nevezett megállapo­dással felvásárlót alkalmazott. Ennek értelmében az árrés 60 százaléka az illetőt, 40 száza­léka a szövetkezetét illette meg. A felvásárló a neki járó összeg 30 százalékát munka­bér címén kapta, 70 százalék pedig költségátalány volt. Ez utóbbiból fedezte a munkájá­val járó kiadásokat. A Pénzügyminisztérium Be­vételi Főigazgatóságának me­gyei hivatala az áfésznál tar­tott vizsgálatkor megállapítot­ta, hogy a feleknek alkalmaz­tatásnak nevezett jogviszonya tulajdonképpen megbízást lep­lez, ami jövedelmi adó alá esik. Ezért a szövetkezetei — a felvásárlóval egyetemlege­sen — 195 ezer forint általá­nos jövedelmi adó megfizeté­sére kötelezte. A határozat hatályon kívül helyezéséért az áfész pert indított, de a bí­róság elutasította. Ezek után a szövetkezet az összeget ki­fizette, majd visszatérítéséért a felvásárló ellen pert indított. Az ügyben a járásbíróság, majd fellebbezésre a Pest me­gyei Bíróság ellentétes dön­tést hozott. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a Pest megyei Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határo­zat hozatalára utasította. A döntés indokolása szerin a felek között nem munka-, hanem vállalkozási jogviszony jött létre, tehát a vitát az er­re vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A megállapodás idején hatályban volt pénz­ügyminiszteri rendelet értel­mében általános jövedelmi adót kell fizetni — egyebek közt — annak, akinek kisipa­ri vagy magámkereskedelmi tevékenységből jövedelme van. Hasonló rendelkezést tartalmaz egy későbbi kor­mányrendelet is. Ezek figye­lembevételével a felvásárlót Június 1-től augusztus big 10%-os árkedvezményt adunk, ha felsőruháit szalonjainkban tisztíttatja, Gödöllőn, Százhalombattán, Dobáson és Monoron. Cegléden, Vácott, Érden, Szentendrén (bevásárlóközpont), Ne hagyja ki a kedvező alkalmatl PEST MEGYEI SZOLGÁLTATÓ ÉS CSOMAGOLÓ VÁLLALAT jövedelmi adófizetési-kötele­zettség terheli. Tehát azt kell eldönteni, mennyit keresett és ebből a felmerült szükséges kiadások levonhatók. Ameny- nyiben a költségek megállapí­tására ma már mód nincs, úgy az összeget a szakmában jártas szakértővel kell meg­állapíttatni. Bérlőtársi háromszög A házastársak tíz évig él­tek együtt, amikor az asszony italozni kezdett, majd egy férfival viszonyt, sőt élettársi kapcsolatot létesített és az il­letőt még a közös kétszobás lakásba is beköltöztette. A válást kimondó ítéletnek a la­káshasználattal kapcsolatos ré­sze ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az asszonyt kötelezte, hogy a lakásból harminc napon belül távozzék, a férj pedig 15 ezer forint kárpótlást fizessen neki. A határozat indokolása sze­rint az élettársnak a közös lakásban tartózkodása ellen a férj állandóan tiltakozott, emiatt hármójuk között sűrűn voltak összeütközések, amit még fokozott az asszony és a férfi italozása, s egymás közti veszekedése. At élettárs be­fogadásával az asszony a la­kás közös használatát lehetet­lenné tette, de ezt a férje nem is volt köteles eltűrni. A há­zaspárnak közös gyermeke nincs. Igaz, hogy az asszony­nak élettársától gyermeke született, de ez a családvédel­mi szempontoknak a férjre sérelmes és csak az asszony­ra kedvező érvényesítését r.em indokolja. Már magában az idegen férfi befogadása is alapot nyújt a bérlőtársi jogviszony meg­szüntetésére. A vonatkozó ren­delet értelmében ugyanis a bérlőtárs — kiskorú gyermek kivételével — más személyt csak a másik bérlőtárs hozzá­járulásával fogadhat be. Ha ennek ellenére mégis megte­szi, bérlőtársi jogviszonyának megszüntetése kérhető. Tíz nap rendeletéiből A beruházások rendjéről szóló 34/1974. (VIII. 6.) MT. számú rendelet egyes rendel­kezéseinek végrehajtását az építőipar népgazdasági ágá­ban a 15/1981. (V. 20.) ÉVM, sz. rendelet szabályozza. (Ma­gyar Közlöny 29 sz.). Az emberi környezetért ki­tüntető jelvény alapításáról és adományozásának teltételeiről az 1/1981. (V. 20.) OKTH. sz. rendelet rendelkezik a Ma­gyar Közlöny május 20-i szá­mában. Az ifjúsági parlamentek 1981.—82. évi megrendezésé­ről kiadott ifjúsági bizottság irányelveit az érdekelteik a Pénzügyi Közlöny 8. számából ismerhetik meg. -----­Az állami lakások bérlői ál­tal elvégeztetett egyes mun­kák lakbérbe beszámítható költségének visszatérítéséről a Pénzügyminisztériumnak ugyanebben a hivatalos lap­jában jelent meg a 20/1981. ÉVM—PM. számú közlemény. A munkaidő hetenként 5 napra történő beosztásával kapcsolatban megjelent 3/1981. (IV. 27.) Mü. M. sz. rendeletet a Művelődési Közlöny május 20-i száma is tartalmazza. A törzsgárdáról szóló 1021/1980. (VII. 10.) Mt.h.— SZOT számú együttes határo­zat kiegészítéséről kiadott 1008/1981, (IV. 23.) Mt.h— SZOT számú együttes hatá­rozatot ugyanitt olvashatják az érdekeltek. : " FELVESZÜNK nőket és férfiakat, 14 éves kortól szerelő-forrasztó munkára © anyagmozgató segédmunkásokat © asztalosokat ® géplakatosokat © szerszámkészítőket © esztergályosokat © marósokat © köszörűsöket ® fénymásolókat Férfi szakmunkások részére munkásszállásról gondoskodunk. Jelentkezés: az Oritm Rádió és Villamossági Vállalat munkaerő-gazdálkodásán Budapest X., Jászberényi út 29. Telefon: 284-830, 484-760. A Dunakeszi Híítőház FEL VESZ 9 villanyszerelő • hegesztő 9 géplakatos 9 vízvezeték-szerelő szakmunkást, 9 esztergályos 9 mirelitáru-termelő munkára 9 mechanikai műszerész betanítható munkást 9 középfokú élelmiszeripari végzettségű minőségellenört 9 közgazdasági szakközépiskolát végzetteket gyártáskönyvelői, utókalkulátori, számlaellenőri, szakirányú végzettségűeket pedig belkereskedelmi csoportvezetői munkakörbe. Jelentkezés: Dunakeszi, ÚjtéTSyj. Telefon: 213-019. y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom