Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-24 / 120. szám

Séta a BNV-n A technika remekei kezelt •AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA ■ I »■ ........................................ . I ...................... XXV . ÉVFOLYAM, 120. SZÄM Ara 1,80 forint 1981. MÁJUS 24., VASÁRNAP Kiköltözők F inom árnyalatokkal teli nyelvünk gyakran ál­lítja érthetetlen elté­rések elé az idegent, hiszen miért, hogy — töprenghet — vidékre ki- vagy lemegy a hazánkfia, ám senki sem mondja, ki- vagy lemegyek a fővárosba, oda mindenki fölmegy. Igaz ez akkor is, amikor nem puszta utazás­ról, hanem ideiglenes vagy végleges jellegű költözésről van szó: a Budapestről vi­dékre indulót minden eset­ben úgy fogadják, mint fej- költözőt, mindenki mást vi­szont úgy, mint beköltöző­ket. A nyelvi különbségte­vés egyben kifejezője a köz- gondolkodásban mutatkozó eltérő fölfogásnak; a fővá­rosba menni, egyenlő a va­lamibe bekerüléssel, onnét távozni viszont kikerülés e valamiből. Ezért azután fi­gyelmet érdemel, hogy a megye egyre több települé­sén észlelhető: megnőtt a legutóbbi egy-két esztendő­ben a fővárosból kiköltö­zők száma. Dunaharaszti nagyközségben például volt olyan nap, amikor három családfő jelentkezett a ma­ga és hozzátartozói papír­jaival, odahagyva a fővá­rost, új eget keresve a fe­jük fölé. Nem egyedi, véletlen te­remtette a példa. Hasonló­ról beszélnek Üllőn, hozzá­téve, a kiköltözők csoport­jában emelkedik a nem fi- feikai foglalkozásúak száma, közöttük is a fiatal értel­miségieké, akik — vélhető — itt remélnek valamilyen lakásmegoldást lelni. Duna­keszin meg, a sok gondja ellenére is erőteljesen iz­mosodó városban, egyene­sen úgy szól a nóta, nem győzik jegyezni a fővárosi üzemek jelentkezését, kap- hatnának-e, kellő anyagi hozzájárulással, dolgozóik­nak lakást? A legutóbbi évek átlagában esztendőn­ként hétszáz-háromszáz ilyen igényt jegyezhettek fel, azaz a három, külön­böző földrajzi fekvésű — s három járás területén levő — település tapasztalatai már folyamatot mutatnak. S valóban folyamat, lassú kialakulása a hetvenes évek elején érzékelhető volt, mind gyorsabbá vált, s napjainkra erőteljessé lett. M eglepő, de igaz: a me­gyébe egy-egy év alatt beköltözőknek a fele a fővárosból érkezett kiköltöző! Céljuk termé­szetesen megállapíthatat­lan. kikövetkeztethetetlen, hiszen ehhez rendkívül ala­pos vizsgálódás kellene, s még akkor sem bizonyos a végeredmény, mivel fel­nőttek. családok tekintélyes csoportja maga sem- tudja magyarázatát adni annak, miért mozdult, miért ide jött. meddig marad. Néhány tanácsi tisztviselő ugyanis, puszta magánbuzgalomból, megkísérelte az okok, indo­kok kikóstolását a telepü­lésre érkezőknél, s ők tet­tek szert erre a meghök­kentő tapasztalatra. A leg­gyakrabban hallható vála­szok egyike például ez volt: talán itt jobb lesz ... öreg hiba lenne nem szembenézni a ténnyel: az önálló munkavállalásra megérett fiatalok, a már hosszabb ideje dolgozó fel­nőttek s egész családok is ezrével találhatók meg a vándorlók seregében, azaz nem korosztályt, nem csa­ládi állapotot jellemez aki­költözés a fővárosból. Sok­kal inkább jellemzője en­nek a mozgásnak a ragasz­kodás a budapesti munka­helyhez, de ugyanakkor — érdekes, ám nem véletlen módon — menekülés a nagyváros zsúfoltságától, zajától, lakáskörülményei­től. A menekülést legtöbb­ször az magyarázza, hogy a kiköltözők vidéken szü­lettek, nevelkedtek, túlnyo­mó részük falvakban, ahol a tágasság természetes kö­zege volt az emberi létnek, ahol a csend nem számí­tott különleges luxuscikk­nek. A múltnak ezt a nem felejthető vagy feledni nem akart ízeit kutatják sokan a kiköltözők közül. Ennek következménye — bár per­sze szerény ismereteink nem adhatnak alapot a biz­tonságos általánosításra —, hogy a fővárosból érkezett és véglegesen letelepülő családok nagy része például Foton azonnal építési telek után érdeklődik, mert csa­ládi házat szeretne ottho­nául. Ez a családi ház — a már fölépültek bizonyítják — olykor nem több, mint a minimális alap a lakhatási engedély kiadásához, más esetekben viszont a ma kö­vetelményeinek megfelelő épület, központi fűtéssel s más kényelmi fölszereltség­gel, azaz olyan környezet­tel, ami a lakók magukban hordott — s kialakulásában a mintának látottakat kö­vető — igényeinek megfe­lel. K evés ideig maradnak azonban ezek az igé­nyek falak közé zár­va. A kiköltözők hamar föl­fedezik, hogy a falunak — a falusias jelleget lassan le­vetkőző városoknak — nemcsak előnyei, hanem hátrányai is vannak a fő­városban megszokott, ter­mészetesnek vett ellátottsá­gi színvonalhoz képest. Ilyenkor következik be az az időszak, amikor a kiköl­tözők a tanácstagi beszá­molók legaktívabb résztve­vői lesznek, amikor többek által aláírt leveleket visz a posta a televíziónak, a rá­diónak, "az újságoknak, benne legfőbb érvként az áll, mégiscsak képtelenség, hogy a főváros tövében ... A Budapestről a megyé­be. s a megyéből a főváros­ba költözők egyenlege most már évek óta szemszögünk­ből pozitív előjelű, azaz kevesebben távoznak, mint amennyien jönnek. Koráb­ban leírtuk: folyamattal van dolgunk, a népesség­mozgás olyan irányával amivel tartósan számolni kell. Számolni kell azzal, a főváros gondjai úgy eny­hülnek, hogy a megyéé nö­vekednek, mert a főváros­ból eltávozok közül minden harmadik személy — ha az állandó jellegű letelepedést vesszük figyelembe — a megyét választja új lakhe­lyéül. Ez az egyharmados részesedés jól jelzi a kiköl tözés folyamatának súlyát t megye népességgyarapodá sában, nem kevésbé a fej Iesztési igények örökös ft szültségében. A népesséf mozgásnak ez a tartós irt nya ma még teljességébe föl sem mérhető — de eg> re inkább érezhetővé vál< — következményekkel jár. Mészáros Ottó Ma 3 oldal: Meg nem történtté úgysem tehető 4. oldal: A láthatóvá tett láthatatlan 6. oldal: Sdtelők, panziók, sikerek 7. oldal: Változatok egy aímáskertre 8. oldal: A szerb műemlékek nyomában 9. oldal: Irodalmi összeállítás 11. oldal: Majewska tanárnő fsir pEay-díja A vásárváros legnagyobb csarnokát az A pavilont a hagyományokhoz híven ezút­tal is a műszer- és híradás- technika újdonságai, remekei foglalják el. Szebbnél szebbek a kiállítások, szinte abban is versengenek a cégek: melyi­kük kínálja tetszetősebben, látványosabban portékáját. A Mechanikai Művek kirakatai előtt pedig mintha gyökeret eresztettek volna az emberek, valósággal csoportokba verőd­nek. „Hogy mit ki nem talál­nak! ... Biztosan egy vagyon­ba kerülnek!... Áh, lehet, hogy csak díszek ezek, nem is valódiak!...” — ilyen meg­jegyzéseket írok föl sebtében. S mi az, ami felbolygatta a kedélyeket? Nosztalgia-telefo­noknak nevezik a törökbálin­tiak. szavakkal nem könnyű megfogalmazni, milyenek. A régi idők mintájára akad­nak fából faragottak és már­ványból készültek, kolóniái és biedermeyer bútorhoz illők. S nem díszek. Csak használati eszközök. Ha beszerzésük nem is lehet éppen olcsó mulatság. Ha: keréken biztosabb, vallják a szigetszentmiklósiak — Ezekkel luxusigényt aka­runk kielégíteni, valóban nem kispénzű vevőknek szánjuk — mondja Szedlacskó Zoltán, a gyár műszerüzemének vezető­je. — E percben is legalább tízfélét kínálunk, de tovább bővítjük a választékot. A megrendeléseket egyelőre há­vál­romhónapos határidőre laljuk. ’ / Ami igen-igen izgatja a lá­togatókat: 1800-tól 9700 forin­tig terjed az áruk. Hogyan is szól a mondás? ízlések és pofonok különbö­(Folytatás a 3. oldalon) Kocsik a kiráSyréfi ú££&sjő vcssúistmk Felújított járművek Dunakesziről A MÁV Dunakeszi Jármű­javító Üzemében a meglevő létszámhiány ellenére is terv­szerűen, dolgoznak. Az idén már 58 kocsi főjavításával ké­szültek el, valamint 12 vagont és 4 darab postakocsit hoztak rendbe. A tervezett 354 kocsi­ból azonban csak 352 készült Testvériség gázvezeték Bővítik a kapacitást Az eredeti terveknek .meg­felelőéin az idén tovább nö­velik a Testvériség gázveze­ték kapacitását. A hazánk energia-e] látásában kiemelke­dő szerepet játszó gázvezeték teljes beruházási programja már eleve három szakaszra tagolódott. A csaknem egy év­tizeddel ezelőtt jóváhagyott program első két szakaszában elkészült a szovjet határ és a Borsod megyei Leninváros, il­letve a Leninváros és a Fest megyei Zsámbok közötti ve­zeték. A két ütemre tagolódó harmadak szakaszban elsőként a bereg&iráci kompresszorál­lomást adták át rendeltetésé­nek, majd pedig kiépült a Le­ninváros és Hajdúszoboszló közötti vezetékrendszer. A harmadik szakasz második ütemében sorra kerülő nagy­szabású munkálatok eredmé­nyeként a Testvériség gázve­zeték kapacitása eléri majd az «dorozsma között. évi 7 milliárd köbmétert. Ez­zel egyrészről teljesen biz­tonságossá válik a hazai gáz­ellátás, másrészről megterem­tődik a lehetősége annak, hogy a vezeték igénybevételé­vel Jugoszlávia is importál­hasson szovjet földgázt. A kapacitásnöveiő beruhá­zás kivitelezése az utóbbi napokban megkezdődött. En­nek során a gázvezeték első hazai fogadóállomásán, Bereg- darócon újabb nagy teljesít­ményű kompresszort helyez­nek üzembe, a tervek szerint már ez év októberében. A ve­zeték ieninvárosi állomásán három, a beregdarócinál ki­sebb teljesítményű komp­resszort szerelnek fel, s ugyanilyen módon bővítik a városföldi kompresszorbázist is. Egyidejűleg új vezetéket építenek V-ecsés és Városföld, illetve Városföld és Kiskun­éi, s a futójavításra kerülő 143 vagon közül is csupáh 123 ér­kezett be. Mint Büki János, a Járműjavító tervirányítási osz­tályának vezetője elmondta, ebben az esetben a kevesebb futójavításra váró szerelvény az előző időszak munkáját di­cséri, hiszen a vártnál hosz- szabb ideig maradtak kint a kocsik a forgalomban. Az év első hónapjaiban megkezdődött a 60 darab By- típusú kocsik gyártásúnak elő­készítése is. Ez a munkaprog­ram júliustól decemberig tart. A műszaki előkészítés — az anyagosztály és az előregyár­tó műhelyek pontos munká­jának köszönhetően — bizo­nyossá tette, hogy 'júliusban már 10 By-típusú kocsit a programnak megfelelően le­gyártanak. Tervezik továbbá az üzem­ben öt utasellátó bisztrókocsi főjavítását. Ezeket az utasellá­tóé kocsikat a negyedik ne­gyedév végére teljesen átépí­tik, s minden egyes fülkébe új berendezés kerül. A napokban készítik elő és a jövő héten adják át a Bör­zsönyben levő királyrét! úttö- rővasútnak gyártott három pa­norámás kocsit. Az úttörőknek szánt négy darab mozdonyt pedig festik. Nemcsak a bör­zsönyi kisvasúinak, hanem a Széchenyi-hegyi úttörővasút- nak is 12 dorab úttör’vasúti kocsi fóvizsgajavítását készí­tik el, valamint nyolc darab­nak is 12 darab úttörő vasúti be. Ügy ígérik, a tanév befe­jezésére már a kis úttörők igénybe vehetik a kocsikat. Sz. M. Micsurin Tsz, ASEtertirsa A kiválóak között Számos gond, természeti csapás ellenére sikerrel zárta tavalyi gazdálkodását a dán- szentmiklósj székhelyű Micsu­rin Tsz. Folytatták a gyü­mölcsfák, a leendő hűtőtáro­ló, illetve mirelitüzem alap­anyagát képező málna és ri­biszke telepítését is. A terme­lőszövetkezet bár jelentős be- , vételtől esett el, a kedvezőt- 1 len időjárás következtében, Pemetefű, pmradlhsom, ésmssye 1st tett az eső a földeken Épp jókor jött az eső a Pest megyei szántóföldekre is, né­miképp fellélegezhettek a ga­bonatáblák, a kukoricaföldek, s tegyük hozzá, az értük ag­gódó.. szakemberek is. Most már az a legfőbb feladat, vall­ják, hogy a gabonát, a kuko­ricát, megóvják a további ve­szélyektől, károsodástól, amely j eddig sikerrel, vagy kevés sé­rüléssel átvészelte az időjárás viszontagságait. Ez sem ígér­kezik azonban kis munkának: az ócsai Vörös Október Ter­melőszövetkezet földjeit igen­csak sújtja a szárazság, de a többi gazdaságnak is alapo­sabban fel kell készülnie a természetes csapadékpótlásra. A kerepastarcsai Szilasmen- ti Termelőszövetkezetben épp A saláta és a zöldhagyma csal? díszlet, sorjelzö, a hangsúly a közéjül; ültetett pemetefűn van. Ezt gondozzák, óvják a szorgos kezek a Szi- lasmenti Tsz csömöri tanyáján Halmágyi Péter felvétele úgy, mint a többi nagyüzem­ben a kertészetekben, a szán­tóföldi zöldségtermesztésben és a lucernabetakaritásban adódik a legtöbbi tennivaló Fűzi Gábor, növénytermeszté­si főágaza tvezető arról szá­molhatott be, hogy a most fo­lyó munkákból maradt a hét végére is elegendő. A Cinko- tátől Gödöllőig terjedő gazda­ság valamennyi kerületében szorgos kezek ültették a pa­lántákat, ahol kellett s lehe­tett, a gépek segítségét is igénybe vették. Az elmúlt hét közepén kezdték meg a csö­möri határrészen a paradi­csompalántázást; 50 hektár­nyit ültettek, kedvenc nyári eledelünkből. Kerepestarcsa térségében 10 hektárnyi terü­leten káposzta került a föld­be. Gödöllő szomszédságában az 50 hektáros dinnyeültetvényt gondozták a hét végén, a sor- közöket tisztították meg a gyomoktól, lazították a kissé száraz talajt. Vágták a lucer­nát is. mégis 41,6 millió forintos nye­reséget ért el. Jó munkájuk elismerése­képpen most újra elnyerték a kiváló szövetkezet címet. Az ezt bizonyító oklevelet tegnap délelőtt az ebből az alkalom­ból megrendezett' ünnepi köz­gyűlésen adta Huszár István, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, az MSZMP KB Társadalomtudományi In­tézetének főigazgatója, Főző Józsefnek, a Micsurin Tsz el­nökének. Az eseményen, ame­lyen Huszár István elismerő­leg szólt a közös gazdaság 1980. évi tevékenységéről je­len volt Barinkai Oszkárné, az MSZMP • Pest megyei Bi­zottságának titkára, Fekete Antal, a Ceglédi járási Párt- bizottság első titkára, Ihászi József, a TESZÖV titkára és Polgár Mihály, a Pest megyei Tanács osztályvezető-helyette­se. (A termelőszövetkezetről szóló riportot lapunk 7. olda­lán közöljük.) KOZELET Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke táviratban üd­vözölte Pierre Mauroy-t í Francia Köztársaság minisz. tereinökévé történt kinevezési alkalmából. Táviratban fejezte ki jókívánságait Ciaudi Cheysson külügyminiszternél Púja Frigyes küiügyminisztei is. Sarlós Istvánnak, a Politi­kai Bizoitság tagjának vezeté­sével elutazott a Mongol Nép- köztársaságba a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldöttsé­ge, amely részt vesz a Mongol Népi Forradalmi Párt május 23-án kezdődő XVIII. kong­resszusán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom