Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-23 / 119. szám

Javítják a borsócsépSőket Előreláthatólag június közepén megkezdik a zöldborsó betaka­rítását a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben. A képen: Sára László és Malik József a borsócséplő gépet ja­vítja. A tíz borsófejtő gép a szezon megkezdésére teljes üzem­ben indulhat. Barcza Zsolt felvétele Adósok és ügyintézők Készséges emberi hangon Valamikor az adóügyi jegy­zők foglalkoztak az adófize­tők gondjaival, intézték az úgynevezett adóügyeket. A hatalom szolgálata sokszor embertelen intézkedések meg­hozatalára kényszerítette őket. Foglalás, zálogolás, a zálogolt dunyhák, párnák elszállítása, csendőri kísérettel, dobpergés­sel jelzett árverés a község­háza udvarán — mára elfe­lejtett fogalmak. Az adóügyi előadók — akik a községi tanácsok alkalma­zottai — nem félelmetes urak, hanem a tanácsi apparátus tisztségviselői, feladatuk a vá­lasztók adóügyeinek intézése, s ez ugyanolyan szolgálat, mint a többi tanácsi dolgozóé. Kevesen kérnek haladékot A kartali községi tanácsnál Száraz Józsejné és Czene Jó­zsefire foglalkoznak az adózók ügyeivel. Mindketten kartali születésűek, itt nőttek fel és jó ismerői a kartaliaknak. Ta­nácsi gyakorlatuk is alapos, hiszen Szárazná 1950-ben, Czenéné pedig 1951-ben kezd­te ezt a munkát. Közvetle­nek, barátságosak. A beszél­getésünk közben ügyeik inté­zését kérők minden félelem és zavar nélkül lépnek be az irodába. Ügy gondolom, ez az emberi közvetlenség jó ha­tással van a kartaliak adófi­zetési moráljára. — Az adózók kilencvenöt százaléka pontosan, időben fi­zet, ami azt jelenti, hogy az első félévi adóját március 15- ig. a második félévit pedig szeptember 15-ig rendezi. Ez­zel a pontosággal jól járnak az adófizetők, mert pénz ma­rad a zsebükben, ugyanis ed­dig az időpontokig kamat­mentesen teljesíthetik a befi­zetést. Három százalék kér ha­ladékot, vagy részletfizetési kedvezményt. A kérelmeket gondosan felülvizsgáljuk, mér­legeljük, és ha az indokok alaposak, meg valósak is, a kérést teljesítjük. Csak két százalékkal szemben kell kényszerintézkedést hoznunk, ami minden esetben illet­ményletiltást jelent — mond­ja Száraz Józsefné. Gyanús eset A két adóügyes megfontol­tan, mértéktartással szól a mulasztást elkövetőkről is. Megjegyzem hát, hogy bizo­nyára zavarja őket, a munká­jukat, hogy Kartalon szület­tek, itt nőttek fel, sok a ba­rátjuk, gyerekkori ismerősük. Tiltakoznak. — A helyismeret, a sok sze­mélyes kapcsolat segít ben­nünket. Az az emberközelség, a faluval való együttélés ko­moly kontroll a közvélemény részéről. Biztosítéka annak, hogy ne legyünk részrehajlók. Szárazná példát is említ. — Volt eset, hogy egy nyug­díjas házaspár idős korára és betegségére hivatkozva köz­műtartozásának . elengedését kérte. A kérelem gyanús volt. A lakóház, amelyben élnek, határozott jómódról tanúsko­dik és hivatalba jövet, vagy hazafelé menet láttuk, hogy a házaspár keményen dolgo­zik a kertjében, .ugyanakkor senkitől nem hallottunk a be­tegségükről. Kiderült az is, hogy kettőjük együttes nyug­díja 4500 forint. Elbeszélget­tünk velük, s megértették, vannak családok, amelyek ebből a pénzből gyerekeket nevelnek. A férfi, aki a be­szélgetés kezdetén még azzal fenyegetőzött, hogy felmegy a miniszterhez, a beszélgetés végén csekket kért, s azóta nincs velük probléma. Mindenkihez másképp — Arra törekszünk — veszi át a szót Czenéné —, hogy tőlünk lehetőleg mindenki nyugodtan távozzon, igaz, mi közben lenyelünk egy-két tab­letta nyugtatót. Az adóügyeseket ritkán em­legetik a tanácsi szervek. Az újságok is hallgatnak munká­jukról. Van velük szemben valami bizalmatlanság, ami abból a téves beidegződésből fakadhat, hogy az adóügyes és az adózó között kibékíthe­tetlen az ellentét. Beszélgető partnereim állításaimat tagad­ják. — Lassan megszűnik ez a régi felfogás — mondják és sorolják, milyennek kell len­nie a tanácsi adóügyesnek. — Legyen készséges. Legyen ké­pes emberi hangon szólni. Bírja türelemmel az ügyfelek kérdéseit és tájékoztatásukat. Ismerje a jogszabályokat és legalább annyira ismerje az adózókat is. Tanulja meg, az adóalany ember, és mivel minden ember más, minden­kihez másként kell közeledni. Fercsik Mihály Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepes- tárcsán, Mogyoródon, Nagy- tarcsán, Pécelen, Szadán, Ve­resegyházon május 24-én, va­sárnap: dr. Rédling Tibor, Kerepestarcsa, Templom u. 3. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Vácegresen, Váckisújfa- lun, Vácszentlászlón, Verse- gen, Zsámbokon vasárnap: dr. Szőke Pál, Aszód, Kossuth u 86. ILLŐI írta A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1981. MÁJUS 23., SZOMBAT Előnyös a vegyes profil Nyereség és vándorzászló A nehéz próbatétel, a szi­gorúbb követelményeknek va­ló megfelelés olyannyira si­került a gödöllői Vegyesipari Szövetkezet kollektívájának, hogy tavalyi munkája alapján kiérdemelte az OKISZ-elnök- ség vándorzászlaját. Idei eredményeikkel szeretnék megőrizni, vagy ha lehet, még jobb teljesítménnyel jelentő­sebb elismerést kivívni. Kivívni: a gazdasági egysé­geknek a szótárából az ehhez hasonló kifejezések egyre ke­vésbé hiányozhatnak. Napi munkájuk állandó készenlé­tet, figyelmet, felkészültséget, az adódó legkisebb kedvező lehetőség kihasználására való hajlamot és rugalmasságot igényel. Állandó küzdelem az életük, a jó megrendelésekért, a piacokért, az alkatrészekért, az anyagért, kapun belül a termelékenyebb munkáért, a szilárdabb fegyelemért, a nyolc óra teljesebb kihaszná­lásáért, végső soron az ered­ményért, a nyereségért, a na­gyobb bevételért, mert ha az van, akkor béremelés, nyere­ségrészesedés is van. Sőt, ván­dorzászló is. Három évtized Tavaly ünnepelte a gödöl­lői szövetkezet fennállásának 30. évfordulóját. Mit ért vol­na az ünneplés, ha lapos a buksza. Pénztárcájuk nem ma­radt üres, bérük jelentősen emelkedett a megelőző évhez képest. Ehhez azonban a ke­resetnövekedés mértékének duplájával nagyobb teljesít­mény kellett, amit ai új gé­pek is elősegítettek, de nem maradhatott el a normakar­bantartás sem. Jól jöttek a központi intéz­kedések. Az egymillió forint tiszta nyereséget jelentő ár- preferencia a szolgáltatásban, fényképészetben, fodrászat­ban, cipészetben. Az idén et­től elesnek. Támogatást, 48 százalékos árkiegészítést már csak a cipőjavítás élvez. A másik két területen emelked­tek az árak, a többletnek a realizálásához meg kell tar­tani a vevőkört, jó munká­val, udvarias kiszolgálással. Lakáskarbantartók A megye hatvan szövetke­zete közül öten kaptak a gö- döllőiekhez hasonló elisme­rést. De azt is kevesen mond­hatják el magukról, hogy a mind javuló készletgazdálko­dás eredményeképpen a for­gási sebesség nem éri el a 40 napot. Az anyaggal, alkatré­szekkel való gazdálkodást megszigorították, a vezetőknek a prémiuma is nagyban függ az e téren elért eredmények­től. A beszerzés indokoltsá­gát aprólékosan megvizsgál­ják, aminek egy-egy esetben lehetnek hátrányos következ­ményei, előnyei azonban sok­kal jelentősebbek. Előnyösnek bizonyult a gyakran sóhajtozva emlegetett vegyes profil. Amennyivel az egyik helyen kisebb volt a bevétel, annyival vagy még többel nagyobb a másikon. A lakatos- és a konfekcióüzem­ben bevált termékeiket gyárt­va értek el szép teljesítményt, a preferált szolgáltatási ága­zatról szóltunk, de említhet­A művelődési ház programja Szombat: A színházterem­ben ünnepség a Magyar Vö­röskereszt megalakulásának 100. évfordulója alkalmából, utána a Tápió mente népi együttes műsora. A kezdési idő: 14 óra. Vasárnap: Játéknap a kéz­művesműhelyben és az ének­zenei próbateremben. Papír- és textiljátékok, valamint bá­bok készítésére tanítja a gye­rekeket Budavári István for­matervező iparművész, Rusz Ágnes bábjátékos, délelőtt 10 órától. Utána aprók táncháza. Vezeti: Besenyő Gábor és Le- lovits Rita táncos. Ugyancsak délelőtt 10 óra­kor az Alsó-parkban a népi sportjátékok tanítása, illetve tanulása Hajdú Gyula nyugal­mazott tanár vezetésével. Hétfő: Bartók hatása a kor­Kiállitóink sikere Kistermelők bemutatója Paradicsom, káposzta, paprika Minit megírtuk, mezőgazda­sági, kertészeti, állattenyészté­si és élelmiszeripari kiállítás nyílt Üllőn. Már a meg­nyitó előtt egy nappal sok külföldi és hazai vendég ke­reste fel a bemutatót és elis­meréssel nyilatkozott a látot­takról. köztük városunk és já­rásunk kiállítóiról. A Pest megyei áfészek pavilonjában láthattuk a Gödöllő és Vidé­ke Áfész szakcsoportja tagjai­nak termékeit, Ifjú Istvánnét, aki tojóhibrid törzsével évi 400—500 ezer darab tojást termel, Bordás Béláét, aki 320 mázsa csiperkegombát ter­meszt egy-egy évben. Talál­kozhattunk a gödöllői és a túrái nyulászokkal és megcso­dálhattuk a Galgavidéke Áfész gyönyörű zöldségeit, a paprikát, a paradicsomot és a káposztát. A kiállítás idején, ma és holnap lovasbemutató is lesz. amelyen részt vesznek a GEAC lovasai is. Városi moziműsor A medvefókák a szigeten. Szovjet film. Csak 4 órakor. Volt egyszer egy vadnyu­gat, I—II. Amerikai—olasz film, 6 órakor. társ zenére. A Bartók-sorozat 4. előadása, vezeti Halmos Erika zenetanár, 18 órai kez­dettel. Domony-völgy Tömegsportnap Domony-völgyben rövidesen megalakul a lakóterületi KISZ- alapszervezet, az előkészület részeként rendezik meg va­sárnap a tömegsportnapot, amelyen 15 órától labdarú­gásban, tollaslabdában, aszta­liteniszben és akadályver­senyben mérhetik össze tudá­sukat a fiatalok. A napot szellemi vetélkedő és Páncél Tibor diszkója zárja. jük azt a négy embert is, akik lakáskarbantartással foglal­koznak, mázolnak, festenek, villanyt szerelnek, s egymil­liós bevételhez juttatták a szövetkezetét. A lakosságnak végzett szolgáltatás együttes mértéke 15 százalékkal nőtt a múlt évben. Nem számítanak csökkenés­re az idén sem. S hogy a ké­sőbbiekben se következzék be ilyesmi, arról már most gon­doskodnak. Év végére például felkészülnek a színes tévék javítására. El vannak látva munkával a többiek is. A konfekció- és a lakatosüzemtől tíz százalék­kal nagyobb termelést várnak ebben az évben. Az egész szövetkezet termelési értéké­nek emelkedését öt százalék­ban szabták meg. Az elnök, Szávai Tibor szerint ehhez minden feltételt megteremtet­tek. Nincsenek értékesítési gondjaik, megfelelőek a mun­kakörülmények, a berendezé­sek, az eszközök, a szerszá­mok. S végül, de elsősorban ott a tettrekész 200 személyes közösség, amelynek tagjaira lehet számítani a munkában és a szövetkezet kapuin kívül is. Önkéntes munka A vándorzászlóban sok-sok társadalmi munkának aiz elis­merése is megtestesül, amit a vegyesipariak házon belül és azon kívül végeztek. Amikor náluk jártunk, éppen a gö­döllői Helytörténeti Gyűjte­mény termeinek ablakrácsait szerelték, de találkozhattunk velük a művelődési központ­ban, ahol nyolcvannégyen tel­jesítettek négy-négy órát. A vándorzászló átadásának alkalmából szép számmal kaptak pénzjutalmat brigádok és személyek egyaránt. Velük, a mai és a holnapi legjobbak- kal elérhetik céljaikat, ami­hez a biztató tény: az első ne­gyedév egymilliós nyeresége. K. P. A hét vége sportja Szombat. Gyeplabda: Gö­döllői SC II—Pedagógus, 16.30; Gödöllői SC I—Budai Pedagógus, 18 óra. Vasárnap: Labdarúgás: Gö­döllői SC—Ikladi Serdülő, 10 óra; Gödöllői SC—Dunavar- sány, 17 óra; előtte 15.15-kor az ifjúságiak játszanak. Teke: Gödöllői SC—Köz­gép, 9 óra. Hétfő. Labdarúgás: Gödöllői öregfiúk—Dunakeszi, 17 óra. A Volán 1. sz. Vállalatának 12. sz. üzemigazgatósága felvételre keres: , 0 üzemanyag-gazdálkodási . előadót © fegyelmi és kárügyi előadót © gyors- és gépírót © raktárkiadót (jelentkezni lehet: Gödöllő, Dózsa György u. 65.), rendelkező szállítmányozási szolgálattevőt (jelentkezni lehet: Vác, MÁV-pályaudvar) és nyugdíjas gbrázsművezetőt (jelentkezni lehet: Aszód, Pesti u. 25.) VKAV0­TEFU Szombati jegyzet Olvasók Közeledik a könyv idei ünnepe, szaporodnak a fennkölt stílben megfogal­mazott előzetesek, beha- rangozók, a műveket, al­kotókat méltató írások. A kulturális intézményekben serénykednek a munkatár­sak, telefonálnak, leveleket írnak, táviratoznak az írókhoz, invitálják őket, jöjjenek, találkozzanak ol­vasóikkal, közönségükkel. Mint jó néhány helyen értesültünk róla, az írók nehezen állnak kötélnek, egyikük-másikuk fanyalog, a telefondrót innenső ol­dalán is jól érzékelhetően nem is nagyon törődik az­zal, hogy nyomós érvekkel mentse ki magát. Semmi­ségekre hivatkozik, mint­egy hangsúlyozva, nem ér­dekli a dolog. Az ünnepi könyvhéten azért járásunkba, a közsé­gek és a város kulturális intézményeibe is ellátogat­nak majd alkotók, s a vé­gén irigykednek azok, akik­hez kevésbé híresek, nép­szerűek jöttek. A statisz­tikába azonban csak a szá­mok kerülnek be, a tény, hogy megtartatott az író— olvasó találkozó, ennyi és ennyi résztvevővel. Az ellentmondás ettől még megmarad. Nevezete­sen az, hogy a könyvek fogynak, az írókkal való találkozások mégsem sike­rülnek. Ha összejön is te- remnyi ember, a beszélge­tés feszélyezett, nagy-nagy nógatásokra jelentkezik óvatosan az első kérdező, majd a szokott mondatok: tessék csak, kedves jelen­lévők, az első már meg­volt, most már igazán nem nehéz szólásra emelkedni, bármit lehet kérdezni, ha esetleg nem olvasták az író, tisztelt vendégünk könyvét, másra, bármire szívesen válaszol. Ha ott vannak a szno­bok, akkor kérdésben nincs hiány, a feszengés, íróé és a többi jó érzésű emberé még nagyobb. Mert a szno­bok általában sok mindent tudnakj persze olyasmit, aminek nem sok köze van az alkotó műveihez általá­ban, a legújabban megje­lenthez, az előtérben dedi­kálthoz még kevésbé. Kevesen merik megtenni, mint a már súlyos beteg Mesterházi Lajos, az egyik ilyen még akadozva sem induló beszélgetésen, hogy fennhangon megkérdezi, ol­vasta-e valaki a jelenlévők közül akármelyik könyvét, mert ha nem, beszéljenek inkább másról, hétköznapi dolgokról, a munkáról, az áruellátásról, a bevásárlás­ról, hiszen őt minden, az is érdekli. Inkább az a jellemző, amit tavaly az egyik gö­döllői találkozón éltem meg, s aminek lényegét fentebb igyekeztem össze­foglalni. Mindez nem újdonság, megírták már sokszor a szenvedő alanyok, az írók is, s elpanaszolták a szer­vezők, igaz, ők inkább csak magánbeszélgetéseken, négyszemközt, hozzátéve, azért mégiscsak hasznos az ilyesmi, csak hát nehezen megy, mert az embereket nehéz becsalogatni a ren­dezvényekre, sietnek haza, indul a busz, a vonat. Azon azonban érdemes volna elgondolkozni, hosz- szasan és mélyen, vajon miért fogynak a könyvek, hiszen olvasásukhoz is kel. idő. Ki tudja, mi derülne ki egy ilyen gondolkozás után. De azt minden mé­lyebb töprengés nélkül tudjuk, a könyv különös jószág, a vele való bíbelö- dés csendet, elmélyültsé- get, magányt kíván. Ebből persze, nem következik az, hogy ne lehessen róla be­szélni társaságban. Csak az a baj, hogy az iró—olvasó találkozókon ritkán gyűlik össze éppen egy bizonyos könyvnek a tábora, értő olvasója. Kör Pál ISSN 0133-1951 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom