Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-23 / 119. szám

1981. MÁJUS 23., SZOMBAT "*"a *4Pr T0 x/(map A KISZ X. kongresszusán Pest megyét képviselik 1 r~~ Gazdag Margit, a Pest megyei Ál­lami Építőipari Vállalat műveze­tője. Györgyfalvi Haj­nalka, az érdi 220. Hentz Károly, a KISZ Gödöllő vá­számú Szakmun- rosi Bizottságának kásképző Intézet titkára. Dr. Husti 1st- Járay Gyula, a Juhász Géza, a ván, a KISZ KB KISZ KB Iroda Gödöllői Agrár­megbízott ősz- tudományi Egye­tagja, a KISZ Pest megyei Bizottsá- tályvezetője. gának első titká­ra. tem hallgatója. A KISZ-bízottság előtt Korszerű ideológiai nevelés A KISZ Pest megyei kül­döttértekezletén, Vácott tar­totta első ülését az ifjúsági szövetség megyei bizottsága. A sorban a másodikat, ahol már nem a vezetők választása volt a feladat, hanem tartalmi ten­nivalók megvitatása — tegnap tartották a KISZ Pest megyei bizottságán. Az ülésen, amelyen dr. Hus­ti István első titkár elnökölt, megismerkedtek egymással a KISZ Pest megyei bizottságá­nak, valamint apparátusának tagjai. Ezt követően vette kezdetét az érdemi munka: a tanulmá­nyi mozgalmak és az ideoló­giai neveiőmunka tapasztala­tairól számolt be két középfo­kú tanintézet KlSZ-bizottsá- ga: a szigetszentmiklósi 208. Ipari Szakmunkásképző Inté­zet KISZ-titkára, Azanger La­jos, valamint a váci Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző iskola KISZ-tit- kára, Nyíri Gabriella szólt a témáról. A beszámolókat rö­vid vita után elfogadta, a fel­adattervet módosításra java­solta a KISZ Pest megyei bi­zottsága. Három esztendő múlva, ha minden a tervezetteknek meg­felelően sikerül, új, tizenkét tantermes iskolája lesz Nagy- kátának, s ugyanakkor továb­bi négy tanteremmel bővíte­nék egy már meglevő oktatá­si intézményt. Ne szépítsük a valóságot: alaposan ráfér a járási székhelyre a fejleszté­seknek ez a része is, mert hosszú éveken át igencsak há­tul álltak a járások rangsorá­ban, ami az általános iskolai tantermi ellátottságot illeti. Ez magyarázza azután, hogy nemcsak a járás központja, hanem több más települése is b korábbiaknál nagyobb lépé­seket tehet meg az alapfokú oktatás intézményhálózatának gyarapításában, s ha minden úgy lesz, amint azt most tar­talmazza a program, akkor ötvenkét tanterem épül meg Üjszilvástól Kákáig. Nem stílusbeli nehézkesség az előbbi fogalmazás, a ha minden úgy lesz kezdetű mondatrész. Sok az esetleges­ség, a bizonytalansági ténye­ző, ott kezdve, miként alakul­nak majd az építőipari árak, egészen odáig, akad-e tisztes­séges kivitelező, hogyan ötvöz­hető e profi szervezetekkel a társadalmi segítség nyitotta források serege. Ezeknek a gondoknak a súlya nemcsak a nagykátai járásban érzékelhe­tő; mindenütt nyomja a vál­laltat. Főként ami a rendelke­zésre álló — pontosabban: a termelőmunka eredményeivel megteremtendő — fedezeti fo­rintok, valamint az azokból létrehozandó tantermek szá­mát illeti. Magyarán és nyersen ki­mondva: egy-egy tanterem költsége nem lehet nagyobb, mint amekkora a most elő­irányzott összeg, mert ha mégis, akkor nem építhető meg az eredetileg számításba vett mennyiség, hanem csak kevesebb. Laikus ismereteink késztetnek bennünket csupán csodálkozásra, a szakemberek már nem hőkölnek vissza a tény hallatán: az új iskolák egy tantermére jutó építési költség a megyében nem ha­ladhatja meg a három és fél millió forintot, mert ha ez történne, akkor veszélybe ke­rülne a terv egésze. A három és fél millió forintot kitevő összeghez annyi még hozzá kívánkozik: a megye, országos összehasonlításban, mert bát­ran vállalta és vállalja új szerkezeti megoldások alkal­mazását, olcsón épít oktatási intézményeket...! Laikus eszünknek ugyan ne­héz fölfognia a három és fél milliót — ha meg meglevő is­kolát bővítenék új tanterem­mel, akkor ennek a költsége nem lehet több másfél millió forintnál —, mint egyetlen osztályterem létrehozásának az árát, de hát ebben a szakem­berek az illetékesek. Mi csak • • Összegek annyit írunk le töprengve, hogy talán a kivitelező építő­iparban is érdemes lenne egy­szer, nagy alapossággal napi­rendre tűzni, miért kerül va­lami annyiba, amennyibe ke­rül. Mert ha a költségek emel­kedése — csupán az ún. kom­munális beruházásoknál ma­radva — továbra is e meredek lépcsőfokokat járja, akkor könnyen szembefordulhatnak a társadalmi célok és a társa­dalom alkotta kivitelezői szer­vezetek céljai egymással. A társadalomnak ugyanis elsőd- legesebb érdeke, hogy ifjait elfogadható körülmények kö­zött oktathassák, mint az, hogy termelőszervezetei, eb­ben az esetben az építőszerve­zetek, különösebb megerőltetés nélkül juthassanak megfelelő bevételhez A megyében öt esztendő alatt kétszáz általános iskolai tantermet kell megépíteni ah­hoz, hogy ne romoljanak, ha­nem nagyon szerény mérték­ben ugyan, de valamelyest ja­vuljanak az alapfokú oktatás tárgyi körülményei. Érzékelte­ti az ellentmondásos helyzetet — a jelentős fejlesztést és az alig változó környezetet —, a feszültségek enyhítésének nehézségeit a következő: ha megépül valamennyi tervezett tanterem, akkor az egy osz­tályra jutó tanulók száma né* mileg csökkenhet, de még úgy is fölötte lesz a harminchárom­nak! Amit a nagy arányú né­pességnövekedés magyaráz, hiszen — egyetlen apró példát említve, amit Budaörs nagy­község tanácsának elnöke mondott el — jó néhány olyan település van, ahol az első osz­tályba várt tanulóknak több mint a kétszerese iratkozik be rövidesen, mint történik ez az említett nagyközségben. Ennek tudatában már nem meglepő: az évtized közepén az egy-egy tanulócsoportra ju­tó átlagos létszám a megyé­ben nagyobb lesz, mint amek­kora a most befejeződő tan­évben! A hétszáz tanterem el­lenére, illetve pontosabban: csakis akkor lesz elviselhető ennek az emelkedésnek a mértéke, ha maradéktalanul megépülnek mindenütt a ter­vezett tantermek. Így már egészen más meg­világítást kapnak a teljes be­ruházási összegek, azon belül az egy tanteremre jutó költ­ségek, mert érthetővé válik: nem puszta gazdálkodási, ta­karékossági, ésszerűségi okok diktálják a pénzügyi keretek és az ún. naturáliák, azaz a forintokkal összefüggő tanter­mek számának egyensúlyát, hanem ezt követelik rendkí­vül fontos társadalompolitikai érdekek, okok, célok is. A ta­nácsok, éppen az előbbi meg­fontolásból 'kiindulva, első­sorban már meglevő oktatási intézményeket kívánnak bőví­teni új tantermekkel — így ugyanis kisebb a költség egy helyiségre vetítve —, ám van­nak települések, ahol elkerül­hetetlen új intézmény kiala­kítása. A tanácsok elhatározása fontos lépés ugyan, de egy­magában korántsem biztosíté­ka az említett egyensúlynak. Ehhez elengedhetetlen a tár­sadalmi segítség — aminek szép és nagy hagyományai vannak a megyében —, smég inkább nélkülözhetetlen hoz­zá a kivitelezők változó ma­gatartása, gyakorlata. Ami alatt azt értjük, hogy a szo­cialista társadalom céljait a szocialista termelőszervezetnek nem általában kell helyeselnie, hanem tevékenysége egészével és' minden részletével. Tehát azzal is, hogy — keresi az ésszerű ráfordítások és a tár­sadalmilag elérni kívánt ered­ményt egyeztetésének sokféle módját. Mészáros Ottó Ment egyenletesen emelkedő vonal Baj van tehát vagy nincs baj? A vád konténerek és a világpiac Túlságosan is hosszú ideig képzeltük azt, hogy a gaz­dasági élet fejlődése valami egyenletesen emelkedő gra­fikont követ, s nincs is más dolgunk, mint évről évre megtervezni a néhány százalékos növekedést, s azután megy minden, mint a karikacsapás. Ma már többé-ke- vésbé nyilvánvalóvá vált mindenki előtt, hogy ez tévhit volt, hiszen éppen a legfontosabb tényező, a terveinktől, elképzeléseinktől magát makacs módon függetlenítő piac változásaival nem számolt. S bár ez a felismerés egyre inkább tért hódít, még mindig könnyen vagyunk hajla­mosak arra, hogy ha egy vállalat az említett piaci hely­zet gyors változása miatt maga is váltani kényszerül, ki­mondjuk a szentenciát: gond van velük. Mások bezártak — Gond valóban van, de már a kellemesebb fajtából — mondja Takács Imre, a Ma­gyar Hajó- és Darugyár váci gyárának igazgatója. A kelle­mes gondok forrása pedig az, hogy ma már azon kell töp­rengeniük, miként tudnának valamennyi megrendelésnek eleget tenni, mivel a piac több konténert kér, mint amennyi az egész év termelése lenne. Valóban volt azonban egy időszak, amikor nehéz hely­zetbe kerültek. Termelésük jelentős részét, s tőkés export­juk nyolcvan százalékát éve­ken keresztül a Sea Contai­ners Ltd. cégnek adták el. A világpiacon azonban megje­lentek a távol-keleti országok, Dél-Korea, Tajvan olcsó kon­ténerei, s mivel hagyományos üzleti partnerük váratlanul bejelentette, nem tart igényt a korábban lekötött mennyi­ségre, úgy tűnt, valóban prob­lémát okoz, hogyan lábaljanak ki ebből a helyzetből. (Jel- lefnző, hogy a kereslet vissza­esése miatt a nyugat-európai tőkés konténergyártók zöme bezárt, nem bírta a versenyt.) A kiutat több irányban kezdték el keresni. Egyrészt új partner után néztek, s ezt meg is találták az osztrák— holland—svájci érdekeltségű Contrin cégben, bővítették a típusválasztékot, s a külső kooperációban, más gyáregy­ségekben megrendelt munká­kat is visszahozták a gyárka­pun belülre. (így adódott az a furcsa helyzet, hogy mivel a kooperációban készült mun­kák értéke is a gyár árbevéte­lét gyarapítja, annak ellenére, hogy kerítésen belül többet dolgoztak — vagyis a hozzá­adott érték nőtt —. az árbevé­Új áruház Dunakeszin Még dolgos kézre várva Dunakeszin a Duna-parti la­kótelepen a szolgáltató köz­pont építése a jövő hét végén újabb állomáshoz érkezik. Ekkor adják ót a vásárlókö­zönségnek az ABC mellett felépített — egy épületben le­vő — ruházati és iparcikk- áruházat. A szemnek is tetszetős épülettömbben a földszinten — újszerű megoldást választ­va — egymás mellett van a Pest megyei Ruházati és a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat üzlete. Az utóbbié még az emeleti rész is. A PÁÉV készítette és több Kilométerórák sorozatban Az MMG Automatika Művek Vezérléstechnikai Gyárában készülnek a Lada személygépkocsik mérőműszerei. A jól be­vált 2101 típusú kombinált műszerfal (mellett már évi 100 ez­res sorozatban gyártják az új 2105-ös Lada kerek műszereit is. Hamarosan évi egymillió műszert készítenek a Lada típu­sok mellett a Skodához, a Polski-Fiatokhoz és a Zaszta- vákhoz is. mint 40 millió forintba került áruházból a Pest megyei Ru­házati Kiskereskedelmi Válla­lat 600 négyzetméter alapterü­letet foglal el. A ruházati áruházban ti­zennyolcán dolgoznak majd, ha teljes lesz a létszám. A ve­zető és két helyettese, vala­mint két eladó régi dolgozó­juk, tizet pedig már ide vettek fel. Három eladó még hiány­zik. Az iparcikkáruháznál ugyancsak munkaerőgondok vannak. A tervezett létszám harminc, amit csak Vácról, átcsoportosí­tással tudtak ideiglenesen megoldani. Várják még bolt- veze tőhelyettes, eladók és pénztárosok jelentkezését. Áruház már van, nyitásra vár, gazdag választékkal. De nemcsak nyitásra és vevőkre vár Dunakeszi új áruháza, hanem eladókra, pénztárosokra is, akik képesek állni a vásárlók rohamát, kiszolgálni a hely­beliek igényét. S talán, a je­lentkezéseken nem múlik majd a 40 millió forintból fel­épített áruház állóképessége, holnapja. Bízhatunk benne, hogy az ideiglenes munkaerő­átcsoportosítást a jelentkezések alapján végleges megoldás kö­veti? Netán a helybeliekből verbuválódik az áruház létszá­mát kiegészítő, működésének hétköznapjait véglegesen meg­oldó eladók, pénztárosok ha­da, s a boltvezető-helyettes? Sz. P. tel csökkenése rossz fényt ve­tett a váci üzemre.) Azt hitte a gt rög A termékskála gazdagítása során az addig döntő tóűbseg- ben gyártott acéldobozok, vagyis a Oox típusu konténe­rek mellett nagyobb figyelmet fordítottak a speciális kivite­lekre. Folyadézok szállítására alkalmas tankkonténereket ajánlottak vevőiknek, hűtő­konténereket vettek fel a programba — ez egyébként a mostani BNV-n is látható —, s mivel ezek a típusok a szál­lítási feladatoknak megfelelően nagyon sok változatban ké­szülnek, megerősítették a ter­vezést is. Ez egyébként a jövőt tekint­ve piaci stratégiájuk alapja is: a kisebb darabszámban, de nagyobb értékben készülő konténerek ugyanis lehetővé teszik a kivitel szerkezetének olyan átalakítását, melyben növekszik a szellemi munka aránya, s arányosan kevesebb anyag és energia ráfordításá­val kell csak számolni. Megváltozott a vevőkör ösz- szetétele is: míg korábban csaknem teljes egészében a Sea Containersre támaszkod­tak, ennek részesedése ma negyven százalékra esett visz- sza, s új üzletfeleket is sze­reztek, ami kétségtelenül na­gyobb értékesítési biztonsagot jelent. Mint Takács Imre el­mondta, éppen a napokban ér­keztek vissza Görögországból, ahol 300 konténer szállításáról írtak alá szerződést a Manta- Liné hajóstársasággal. A gö­rög cég öszesen 1000 konté­nert vett most 3 különböző cégtől, de az a szándéka, hogy jövőre a teljes mennyiséget egy helyről szerzi be, a váci gyárnak ez tehát egyfajta pró­batétel lesz, hogyan sikerül megnyernie magának új part­nerét. A görög üzletfél első benyo­másai mindenesetre kedve­zőek voltak. Mint hírlik, arra számított, hogy a számára kis­sé bonyolultnak tűnő magyar külkereskedelmi rendszer kö­vetkeztében most legfeljebb csak elviekben tudnak megál­lapodni, s igen kellemesen csalódott, mikor a hajógyáriak közölték, hála az önálló kül­kereskedelmi jognak, akár rögtön alá is írhatják a szer­ződést. Ez is történt. Üzleti bakugrások Egyfajta happy-endnek is tűnhet az a fordulat, ami most a végül is kellemesre változott gondok forrása Vá­cott: a Sea Containers ugyan­is újra jelentkezett, s hivat­kozva a hosszú távú kapcsola­tokra és megállapodásokra, is­mét szeretne többet vásárolni. Mintha tavaly mi sem történt volna, méltatlankodó telexek érkeznek, miért nem ugrik azonnal, s küldi a konténert az MHD? Mielőtt azonban bárki is pálcát törne a hűtlenkedő partner fölött, tegyük hozzá: ilyen az üzlet, a piac, s ne­künk olykor bakugrásnak tűnő változásaihoz is hozzá kell szoknunk. Legalábbis, ha ott akarunk maradni a piacon. Weyer Béla A KM EB vizsgálta Iskolatejet minden diáknak A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság pénteken ülést tartott és meghallgatta Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájé­koztató jelentését a tejterme­lés, -feldolgozás és -fogyasz­tás helyzetéről. A Minisztertanács 1978-ban kötelezte a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, va­lamint a belkereskedelmi mi­nisztert, hogy gondoskodjék a szükséges intézkedések ösz- szehangolásáról. A KNEB ez év első felében hét megyé­ben tájékozódott az intézke­dések eredményéről. A ta­pasztalatok szerint a tejter­melés az elmúlt három évben dinamikusan, évi 5—6 száza­lékkal növekedett, azonban a tej higiéniai tisztasága nem tartott lépést a termelés mennyiségi fejlődésével. A továbbiakban gondoskod­ni kell a termelés, a feldolgo­zás és fogyasztás arányosabb fejlesztéséről. A bölcsődei és óvodai rendszeres tejellátást követően az általános és kö­zépiskolai tanulóknak csak egynegyedét látják el intéz­ményesen tejjel, ezért foko­zott gondot kell fordítani az iskolatej árusításának tovább­fejlesztésére — hangsúlyozták az ülésen. ( i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom