Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-20 / 116. szám

1981. MÁJUS 20., SZERDA XMVIav Heti jogi Nem írhatták volna be: kilépett Műhely a lakásban ® Kié legyen a kolóniái? • Tanulmányi szerződés megszegése, munkakönyvi be­jegyzés. Egyik fiatal olvasónk kérdés­sel fordult hozzánk. Egy válla­lattal négy évre szóló tanul­mányi szerződést kötött, amely biztosítja részére a tanulmá­nyi kedvezményeket, a dolgozó pedig vállalta, hogy tanulmá­nyainak befejezése után to­vábbi négy évig marad leg­alább a vállalatnál. Olvasónk tanulmányait befejezte, vi­szont négy évre vállalt köte­lezettségéből csak három évet töltött munkában, az utolsó évben felmondta munkaviszo­nyát, a felmondási időt letöl­tötte, de ennek ellenére mun­kakönyvét kilépett bejegyzés­sel adták ki. Olvasónk sérelmezi a válla­lat magatartását, mivel úgy tudja, ha a felmondási időt letölti a dolgozó, nem ad­hatja ki a vállalat ezzel a hátrányos bejegyzéssel a munkakönyvét. Van-e tehát olyan jogsza­bály, amely ilyen esetben azt mondja ki, hogy a dolgozó ügyét úgy kell elbírálni, mint­ha munkaviszonya fegyelmi elbocsátás miatt szűnt volna meg? Valóban van ilyen rendel­kezés, de csak arra vonatko­zik, aki meghatározott időre, vagy meghatározott munkára szóló munkaviszonyát a kikö­tött idő eltelte előtt, kellő ok (például a vállalat nem telje­síti vállalt kötelezettségét) nélkül mondja fel. Az ilyen dolgozó munkakönyvébe a „ki- „lépeít” bejegyzés kerül. Olvasónk munkaszerződése azonban meghatározatlan idő­re szólt, munkaviszonyát is a jogszabályoknak megfelelően mondta fel, a felmondási időt is letöltötte, ezért munkaköny­vébe kilépett bejegyzést nem írhattak volna be. • Mit kell érteni rendelte­tésszerű használat alatt? Olvasónk panaszolja, hogy a tulajdonos felmondta a lakás­bérleti jogviszonyt. A felmon­dás indoka, hogy a lakás egyik helyiségében kutató munkájá­hoz műhelyt rendezett be, il­letve annak megfelelően, azt átalakította. Olvasónk helytelenül tette, hogy a bérbeadóval nem be­szélte meg a lakás átalakítá­sát, ahhoz nem kérte hozzá­járulását Nem közölte, hogy milyen természetű átalakításra került sor a lakásban, ezért, feltételezhető az is, hogy épí­tési engedély beszerzésére is szükség lett volna. Az is jog­szabály, hogy a bérlő a lakást rendeltetésszerűen, gondosan, a szocialista együttélés köve­telményeinek megfelelően jo­gosult használni. Azt sem tudjuk, hogy milyen kutatási munkálatokkal foglalkozik a lakásban. Lehetséges, hogy a bérbeadó téved, és az olvasónk foglalkozásához, szakmájához vagy egyéb, esetleg hobbyjá- höz hozzátartozik az otthoni munka, és nem is változtatja meg a helyiségek rendelteté­sét, vagyis magyarul, a bérle­ményt rendeltetésszerűen használja. Természetesen, mi­vel ügyükben pereskedni fog­nak, s mivel a tulajdonos a felmondás érvényességének kimondása iránt a bírósághoz fordult, ezért ott mondják ki a végső szót. • Az ági öröklésről. Egyik olvasónk azt kérdezi, hogy testvérének gyermeke után, mikor lehet szó ági örök­lésről. Ugyanis az ő esetében testvérének a gyereke után eg> fél házrész marad, amelyet a gyerek a közös felmenőtől (apa, illetve a leszármazó ese­tében nagyapa) ingyen kapott. Azt kérdezi olvasónk, hogy kiterjed-e erre a vagyonra az ági öröklés útján az ő joga. A leírtak szerint igen, jelen esetben ági öröklésről beszél­hetünk. Ági öröklésnek van helye ugyanis, testvértől vagy a testvér • leszármazottjától örökölt, vagy ingyenesen szer­zett vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója, az örök­hagyóval közös felmenőjétől örökölte, vagy ingyen kapta. Olvasónknak kell bizonyítania a vagyontárgy ági jellegét, ha igényt támaszt a házrészre. Egy másik olvasónk azt kér­dezi, mennyi az az idő, ami után már nem lehet ági örök­lés címén igényt támasztani a hagyatékra. Tizenöt évi házasság után a túlélő házastárssal szemben, a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén nem lehet igényt támasztani. Olvasónk tehát a kolóniái bútorra, amelyet a kö­zös felmenőtől kapott az el­hunyt, nem tarthat igényt, mert véleményünk szerint, a kolóniái bútor bár értékes, de nem haladja meg a szoká­sos mértékű ajándék, illetve berendezés fogalmát Egyéb­ként is a bútort már több, mint 20 éve ajándékozták. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Az örökösök felelősségéről Egy tisztviselő felerészben szövetkezeti lakás tulajdonosa volt. Elhunyta után ezt az ál­lami közjegyző törvényes öröklés címén — az özvegy haszonélvezeti jogával terhel­ten — kiskorú gyermekének adta át. Nem sokkal ezután egy intézmény mindkettőjük ellen 30 ezer forint megfize­téséért pert indított. Keresetét arra alapította, hogy az el­hunyt, aki alkalmazottja volt, ennyi kárt okozott. A járásbíróság, majd felleb­bezésre a megyei bíróság a kiskorú gyermekkel szemben a keresetnek helyt adott, az özveggyel szemben azonban azzal az indokolással utasítot­ta el, hogy az intézménynek nem sikerült bizonyítani: a 30 ezer forint a házassági kö­zös vagyonba került. Törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatá­lyon kívül helyezte és az öz­vegyet, valamint a gyermeket arra kötelezte: tűrniük kell, hogy az intézmény követelését a fele házrészből kielégíthesse. A határozat indokolása sze­rint az elhunyt tartozása a hagyatékot terheli. Az örökös a hagyatéki hitelezővel szem­ben felelős. Azt, hogy az in­tézmény jogos követelést meg­kapja, nemcsak a kiskorú örö­kös, hanem az özvegy is tűr­ni köteles. Törvényt sértett tehát mindkét fokú bíróság, amikor az özvegynek erről a kötelezettségéről nem intéz­kedett. Kártérítésre kötelezték a tolvajt A jogerős ítélet elleneméit törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a megyei bí­róság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a városi bíróság ítéletét hagyta jóvá. Másfél évvel ezelőtt az egyik város piacán ellopták egy ke­reskedő aktatáskáját, amely­ben 2500 forint készpénz és 40 darab ezüstérem volt. Később a tolvajt sikerült elfogni, el­ítélték, a kereskedő pedig — tekintve, hogy sem a pénz, sem az érmék már nem vol­tak meg — kártérítési pert indított ellene. A városi bíróság megállapí­totta: a múlt évben az ezüst­érmek értéke jelentősen emel­kedett, ezért a Magyar Érem­gyűjtők Egyesülete megyei szervezetétől szakvéleményt kért. Ennek figyelembevételé­vel a tolvajt 2500 forint, va­lamint az érmek ellenértékéül húszezer forint megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre a me­gyei bíróság álláspontja az volt, hogy az érmekért az el­tulajdonításkori értéket, vagy­is nyolcezer-kétszáz forintot kell megtéríteni, ezért a kár­térítés összegét tízezer-hétszáz forintra csökkentette. 1981. július 1-től 1985. december 31-ig szerződéses vállalkozásba adjuk a következő üzleteket: 172. sz. munkahelyi élelmiszerüzlet, Cegléd, Dohány u. 14. (húsipari váiialat) 174. sz. munkahelyi élelmiszerüzlet, (Cegléd, Fütőház u. (cipőgyár) 177. sz. munkahelyi élelmiszerüzlet, Cegléd, Hold u. (szakmunkásképző intézet) 192. sz. tej- és tejtermékbolt, Cegléd, Kossuth tér 1. 92. sz. élelmiszerüzlet, Nagykőrös, Achim András u. 1. 119. sz. élelmiszerüzlet, Nagykőrös, Balaton út 15. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a vállalat közgazdasági főosztálya ad, cime: Cegléd, Kossuth tér 1. II. 7. Telefon: 11-301 Kérjük, hogy a pályázatokat június 15-ig szíveskedjenek benyújtani a vállalat központjában (Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: Cegléd, Pf. 90. 2701). A versenytárgyalást június 23-án tartjuk a Kossuth Művelődési Központban: Cegléd, Kossuth tér 5/a. CEGLÉD ÉS KORNYÉKE ÉLELMISZER KISKERESKEDELM VÁLLALAT H3 Tíz nap rendeletéiből Az erdőkről, és a vadgaz­dálkodásról szóló, 1961. évi VII. törvény, valamint a vég­rehajtására kiadott 33/1962. (IX. 12.) Korm. számú rende­let, és az 1970. évi 28. számú törvényerejű rendelet és az ennek végrehajtására kiadott 32/1970. (VIII. 21.) Korm. sz. rendelet, valamint a módosítá­sokra kiadott rendeletek egy­séges szerkezetbe foglalt ha­tályos szövege a Tanácsok Közlönye 11. számában jelent meg. A reprezentatív közületi sze­mélygépkocsik bérletéről szó­ló 13/1980. (VI. 25.) KPM. szá­mú rendelet módosítását a Magyar Közlöny 28. számában találják meg az érdekeltek. Ugyanebben a hivatalos lap. ban található a kulturális alap felhasználásáról és a kulturá­lis járulék fizetéséről rendel­kező 7/1981. (V. 12.) MM. szá­mú rendelet, és az árformák­ról szóló 12/1979. (XI. 1.) ÁH. számú rendelkezés módosítá­sáról kiadott 14/1981. (V. 12.) ÁH. számú rendelet. A határozat indokolása hi­vatkozik a Polgári Törvény- könyvre, amely kimondja: a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreál­lítani, ha pedig ez nem lehet­séges, vagy a károsult alapos indokkal nem kívánja, a kárt készpénzben kell megtéríteni, Szolgálati lakással manipulálták kivéve, ha a körülmények a természetben való megtérítést indokolják. Kártérítés címén a károsult vagyonában beál­lott értékcsökkenést és az el­maradt vagyoni előnyt, továb­bá azt a kárpótlást vagy költ­séget kell megfizetni, ami a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkenté­séhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. — E rendelkezésekből kö­vetkezik — mondta ki a Leg­felsőbb Bíróság —, hogy a fe­lelős személynek a károsultat olyan helyzetbe kell hoznia, amilyenben a károsodás előtt volt. Az eltulajdonítás idején az érmek összértéke 8200 fo­rintot tett ki. Ha a tolvaj ezt az összeget nyomban kifizette volna, a kereskedő kára meg­térül és módja lett volna az érmeket pótolni. A tolvaj azonban a kárt mind ez ideig nem térítette meg, tehát a be­állott értékcsökkenés — az időközben történt jelentős ár­emelkedés folytán — ma már húszezer forint. A kereskedő érdekeit méltánytalanul sér­tené, ha a kártérítési kötele­zettség késedelmes teljesíté­sének következményeit visel­nie kellene. Tehát jogszerűen tart igényt a vagyonában be­állott értékcsökkenés teljes megtérítésére, ami a 2500 fo­rinton kívül húszezer forintot , tesz ki. Egy vállalat alkalmazottjá­nak és feleségének szolgálati lakást juttatott. Később a leá­nyuk férjhez ment és férjes­tül hozzájuk költözött. A szü­lők később — vállalatuk segít­ségével — összkomfortos szö­vetkezeti lakást vásároltak, amelybe beköltöztek, az ifjú párt azonban a szolgálati la­kásban hagyták. Ez ellen a vállalat tiltakozott, majd mind­két házaspár ellen pert indí­tott. Annak kimondását kérte, hogy a fiatal pár a lakást kö­teles kiüríteni és a szülők la­kásába költözni. Az alsőfokú bíró,ságok ellen­tétes ítéleteivel szemben emelt törvényességi óvásra, a Leg­felsőbb Bíróság a következő képpen döntött: — A Polgári Törvénykönyv és a vonatkozó kormányren­delet értelmében a lakás bérle­ti jogviszony megszűnésekor a bérlő a lakást a bérbeadónak köteles visszaadni. Ennek az előírásnak akkor tesz eleget, ha arról is gondoskodik, hogy a lakásból családtagjai vele együtt távozzanak. A lakás ki­ürítésére vonatkozó kötelezett­Nem vagyoni kár Fájdalomdíj égési sebekért rövidesen megkötik az 500 000. biztosítást. Nem mindegy, hogy kinek az aláírása szerepel majd ezen a bizonyos kötvényen, mert ^ az ÄB ajándéka: ^ a félmillismcdik ügyiéi S díjtalanul kapja a biztosítást SJ Tegyen próbát: talán önnek kedvez a szerencse az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságán Súlyos baleset történt múlt év őszén Budapesten az Eöt­vös Gimnáziumban. A közép­iskola takarítónője kromofág- gal tisztította éppen a frissen festett fürdőhelyiséget, amikor a vegyszer hirtelen berobbant és tűz keletkezett. A felcsapó lángok meggyújtották a kosdi tsz alkalmazásában álló 21 éves takarítónő ruházatát. A fiatal nőt válságos állapotban, fején, mellkasán, felső és alsó végtagjain másod-, illetve har­madfokú égésekkel szállítot­ták kórházba. A betegen hamarosan plasz­tikai műtétet hajtottak végre, de még a sikeres orvosi be­avatkozás után is a testfelület 30 százalékán életre szóló égé­si nyomok maradtak. Ezek kö­zül a jobb kézfejen lévő sérü­lést gyakorlatilag egyáltalán nem, a lábszáron történt elvál­tozásokat pedig csak akkor lehet eltakarni, ha a nő rend­szeresen nadrágot visel. Elutasítás A kosdi Lenin Tsz az üze­mi baleseteknél szokásos kár­térítést — a táppénz és az át­lagkereset különbözetét —, vi­ta nélkül megfizette. Elutasí­totta viszont azt a szokásosnak már egyáltalán nem mondha­tó, sőt Kosdon mindeddig fel­tehetően példátlan kérést, amit a takarítónő a fájdalom­díj, pontos jogi formulával: a nem vagyoni kár megtérítése iránt jelentett be. A dolgozó igényét a nem­régiben módosított Munkatör’ vénykönyv egyik új passzusá­ra alapította. Eszerint üzemi baleset esetén a munkáltató köteles megtéríteni a dolgozó nem vagyoni kárát, ha az a károsult társadalmi életben való részvételét tartósan vagy súlyosan megnehezíti. A szövetkezet azonban úgy találta, hogy a fiatal munkás­nő életét nem nehezítették meg jelentősen az elszenve­dett sérülések, amit az is bi­zonyít, hogy később admi­nisztrátorként elhelyezkedett, sőt férjhez is ment. Ugyanerre az álláspontra jutva, később a munkaügyi döntőbizottság is elutasította a keresetet. Megítélték így került az ügy a Pest megyei Munkaügyi Bíróságra. K. D.-né, az egykori takarító­nő 300 ezer forint nem vagyoni kártérítésre kérte kötelezni a tsz-t. A tárgyalásokon az ítél­kező tanács megállapította, hogy a fiatalasszonynak a baleset kétségkívül igen jelen­tős hátrányokat okozott. Az égési sérülések miatt érthe­tően tartózkodik minden olyan szórakozástól (strand, kirán­dulás, stb.), ahol az emberek többsége könnyebben öltözik. A bíróság hitelt adott a felpe­res azon szavainak is, misze­rint egyfajta kisebbségi érzés alakult ki benne, mert sérülé­sei láttán sokan visszahúzód­nak, idegenkednek tőle. A munkaügyi bíróság dr. Lőrincz György tanácsa K. D-né követelését tehát jogos­nak, az igény összegét azon­ban eltúlzottnak minősítette, s végül 160 ezer forint kártérí­tésre kötelezte a kosdi szö­vetkezetét. Mivel a fájdalom­díjjal összefüggő joggyakorlat — legalábbis a mai bíróságo­kon —, nem tekinthet vissza je­lentősebb múitra, s így a kár­térítések összege jelenleg még problematikus, az i ítélet utal egy a közelmúltban jogerős el­bírált hasonló esetre. Indokok A precedensként szolgáló korábbi ügyben egy 29 éves férfi 80 ezer forint kártérítést kapott, miután testének 40 százalékán égési sérüléseket szenvedett. Ehhez képest a bíróság kü­lön értékelte, hogy egy 21 éves nőnél nyilvánvalóan komo­lyabb lelki következmények­kel jár egy ilyen baleset. Az esztétikai kár pénzben törté­nő reparálásakor pedig figye­lembe kellett venni azt is, hogy — ellentétben az előző férfival —, K. D-né sérülései hétköznapi ruházattal nem ta­karhatok el teljesen. B. E. ségének a bérlő nem tesz ele­get, ha olyan személyeket hagy vissza, akik az ő jogával, ve­le együtt laktak ott. Mindeb­ből következik, hogy azok, akik nem önálló jogcímen tartóz­kodtak a szolgálati lakásban, bérleti jogviszony megszűnése­kor a bérlővel együtt távozni kötelesek. Mindezek alapján a fiatal házaspárnak a lakást 15 na­pon belül a vállalat rendelke­zésére kell bocsátania, és a szülők lakásába kell költöz­nie. Mezőgazdasági és • >!!'i * * es vásár Üllőn, május 22-től 24-ig (péntek, szombat, vasárnap). Gépek, eszközök és tenyészállatok vásárlással egybekötött bemutatója. A Rákos mezeje Mgtsz gépesítési foágozata korszerűen felszereli festőműhelyébe főbb éves gyakorlattal rendelkező fényező szskmunkásokat keres Telephely: Maglód 31 sz. út, a 28-as kilométerkőnél. I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom