Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-19 / 115. szám

1981. MÁJUS 19., KEDD FESZÜLT PERCEK Első lépés az érettséghez 1981. május 18. reggel 7 óra. A színhely ezúttal a szent­endrei Móricz Zsigmond Gim­názium. A kapuban a portás néni, Wieszt Béláné nyugdí­jas, toporog várakozón, nem érti, miért nem jönnek a gye­rekek, hiszen ma lesz a ma­túra. Igen, ő is izgul értük, hiszen megszerették egymást a négy év alatt. Ma is már hajnali ötkor itt volt az isko­lában, kiszellőztette a terme­ket, kancsót, vizespoharakat vitt be, hiába no, ilyenkor ez már így szokás... Jó-e a kabala? Matrózblúzban elsőként ér­kezik Brunda Éva, a negyedik C-ből, kezében tankönyv: — Most átnézem még a 20. század magyar történetét. Ugyan már három hete ismétlem az el­múlt* négy év tananyagát, sze­retnék biztos lenni a dolgom­ban. Próbáltam is következtet­ni, ugyan mi lehet majd a vizsgatétel. Az elmúlt két év érettségi címei alapján Rad­nótira vagy József Attilára számítok. Hogy hányas lesz? Azt végképp nem tudom, ál­talában közepesem volt ma­gyarból, fodrász szeretnék len­ni. Nem is ettől tartok a leg­jobban, inkább a holnapi ma­tek írásbelitők s a történelem­től, Melicher István, Éva osz­tálytársa: — Éjfélkor még egy Kosztolányi-novellát ele­meztem, nem tudtam aludni. A reggeli sem ment le a torko­mon, szóval izgulok egy kicsit. Jó lenne, ha novellaelemzés is lenne a vizsgán. Két hete már álmodtam is az érettsé­giről, méghozzá szörnyűt: húsz tétel volt, a falakra írták a címeket, és mindenki egy autóban ülve maturált. Hídvégi Tünde szintén ne­gyedik C-s: — Tanárképző fő­iskolára jelentkeztem, magyar —történelem szakra. Én csak addig aggódom, míg nem tu­dom, mi a tétéi. Akad ked­venc, hogyne, Déry, Koszto­lányi, vagy Radnóti. Kabala? Ez a lánc a nyakamban, a négylevelű lóherével. A pedagógusok is... Kocsordi Károly, a gim­názium igazgatója sorolja: — Hetvennégyen kezdték itt a középiskolát, de a négy év alatt sokan lemorzsolódtak. Most ötvenkilencen jöttek érettségire, közülük harminc­ötén tovább szeretnének ta­nulni. — Izgulok én is, pedig a most maturálókat jómagam nem tanítottam, igaz nevel­tem őket. Így hát fontosnak tartom, hogy a gyerekék és tanáraik munkájáról hű tü­körképet adjon az érettségi Dr. Berényi Istvánná, a ne­gyedik C osztályfőnöke, ma­Történelem, néprajz ORSZÁGOS ÉS MEGYEI PÁLYÁZATOK A Néprajzi Múzeum, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a Pest megyei Múzeumok igazgató­sága által meghirdetett néprajzi és történeti pályázatok ebben az évben is számos témakörben biz­tosítják a lehetőséget a honisme­ret, helytörténet iránt érdeklődők­nek, kollektíváknak, szakköröknek, hogy aktívan bekapcsolódjanak az egyre szélesebb körű mozgalomba. A NÉPRAJZI MÚZEUM az 1931. évre hirdetett XXIX. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpá­lyázatára például néprajzi és nyelvjárási pályamunkákkal, va­lamint a Néprajzi Múzeum kérdő­íveire adott válaszokkal lehet pá­lyázni. A pályázat feltétele, hogy a pályamunkák vagy a paraszti életről szerzett saját tapasztalato­kon, vagy helyszíni gyűjtésen, il­letve történeti és levéltári kuta­tásokon alapuljanak, eredeti is­meretanyagot tartalmazzanak. A témakörök részletes ismertetése a Honismeret című folyóirat 1981. évi 2. számában található meg. A pályamunkákat két példány­ban kell a ceglédi Kossuth Mú­zeum címére elküldeni, a nemze­tiségi témájúakat három példány­ban. Kérdőívek postai úton igé­nyelhetők a Néprajzi Múzeumtól. Beküldési határidő szeptember 1., eredményhirdetés 1981. december hónapban lesz. A HAZAFIAS NÉPFRONT, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum és a Ma­gyar Munkásmozgalmi Múzeum 1983-ra és 1985-re új és legújabb kori történeti országos pályázatot hirdet. A pályázat kiemelt téma­körei: életmódtörténet; település, lakótelep lakásviszonyai, szokásai, hagyományai. Kulturális egyesüle­tek, történeti emlékhelyek törté­netének leírása. Pályázni lehet egyéb témájú helytörténeti feldol­gozásokkal is, de a kiemelt té­mák az elbírálásnál előnyt élvez­nek. A nemzetiségi témában vagy nemzetiségi nyelven írt pályamun­kák külön kategóriában lesznek díjazva. A kiemelt témák iránt érdeklődők részletesebb tájékoz­tatást kapnak, ha megkeresik a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum adattárát. A pályamunkákat Szentendrére, a Pest megyei Mú­zeumok Igazgatósága címére kell küldeni. Beküldési határidő: 1983. és 1985. augusztus 31., az országos eredményhirdetés 1983-ban és 1985- ben, a munka ünnepéhez, május 1-hez kapcsolódik. A PEST MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA ez évben is meghirdeti a Pest megyei népraj­zi és történeti gyűjtőpályázatot. Néhány gyűjtésre, feldolgozásra ajánlott téma Pest megye terüle­téről : Néprajzi munkáknál (nemzetisé­gi és magyar falvakban egyaránt) a dűlőnevek, helynevek, mesék, népdalok, babonás történetek, az építkezés, házberendezés hagyo­mányos fonpái, népviselet, nép­művészet emlékei, népi kismester­ségek (kalapos, tímár, szűcs, szi­tás. rezes, kötélverő, drótos stb.) emlékei és munkamenete, a népi földművelés, állattartás (pl. pász­torok helyzete a falu társadalmá­ban), méhészkedés, teherhordás, közlekedés, állatfogatolás stb. em­lékei, a paraszti élet bármely mozzanata. A történeti pályamunkák a XVIII. század elejétől napjainkii terjedő időszak bármely tárg- réből (munkásmozgalom, élet­mód, társadalom-, művelődéstörté­net) kiragadhatnak egy olyan részletet, amely meghatározott te­rülethez, társadalmi osztályokhoz rétegekhez, nemzetiségekhez kap' csolódik. Előnyösebb kisebb téma kört választani, így részletesebb teljesebb lehet a pályamű, pl egy helybeli családra, iparágra (iparosra), újságra, műemléképü­letre, személyre vonatkozó adatok gyűjtése, feldolgozása, egy jelen­tős esemény felidézése szemta­núk segítségével stb. A néprajzi és történeti pályázat lehet fotósorozat, eredeti tárgy és leírása, régi fényképek, családi iratok, levelezőlapok, tárgyak be­küldése is. A csak fotókból álló pá­lyamunkáknál az adatokon kívül (helység, téma rövid leírása) le­hetőleg a felvételek negatívjalf is be kell adni — a szerzői Jog fenn­tartása mellett — a múzeum adat­tárába. A PÁLYÁZATOT két kategó­riában hirdetik meg: adatgyűjtő, elbeszélés, magnetofonfelvétel le­jegyzése, és az adatokat összegző, összehasonlító, feldolgozó munkák. A pályamunkák beküldési ha­tárideje: szeptember 1., az elbí­rálás október hónapban történik. Részletes felvilágosítást ad a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága (2000 Szentendre, Marx tér 8. T.: 92-47). gyár—német szakos: — Bár az írásbelire nem mehetek a te­rembe, ugyanúgy drukkolok, mint a gyerekeim, s mintha én is érettségiznék. Általános tantervű volt az osztályom, nem minden gyerek humán ér­deklődésű. Jó lenne, ha mind­egyikük a legtestreszabottabb feladatot választaná, s ha könnyedén írna. — Puska? Ugyan kérem, ebből a tantárgyból nem ér­demes, már csak azért sem, mert az első mondat után rá­jövök, hogy a diákom a saját gondolatát vetette-e papírra, vagy sem. Inkább tartok én is a matematikai írásbelitől, s persze, ha eljön a sora, a bú­csútól ... Alig néhány perc maradt. A padokban matrózblúzos lá­nyok, a fiúk fehér ingben, öl­tönyben. Az igazgatóhelyettes Kun Péter ültet: — Azt a padot hozzátok előre, úgy, te pedig telepedj át ide ... most jó... Megritkultak a sorok osztják a papírt is, a lapon ott az iskola bélyegzője. Vigyázz, kész, rajt! Az igazgató körbejár a te­remben, minden növendéke előtt megáll, mutatja a sárga borítékot — a tételek lapul­nák benne —, még felbontat­lanul. A rádióból a hírek, a totótájékoztató után ez hallat - szik: Ismertetjük a gimnáziu­mi és szakközépiskolai írásbe­li érettségi tételeit magyar nyelvből és irodalomból... Ugyanakkor olló hasít a sár­ga boríték papírjába, s onnan is előkerülnek a tételek: Pe­tőfi költészete a forradalom és a szabadságharc idején, Csehov Fájdalom című novel­lájának elemzése, s József At­tila Anyám és a Mama című verseinek összehasonlító elem­zése. Csend van. Csak a lapozás zavarja — két tételhez is sza­bad használni szöveggyűjte­ményt — s a tollak surrogása a fehér lapökon. Elkezdődött az írásbeli érettségi... ★ Pest megyében tegnap 1069 gimnazista és 843 szakközép- iskolás kezdett a számadáshoz. A következő napokban, hetek­ben ők is bizonyosságot szerez­hetnek arról, vajon felkészül­ten, érett fővel indulnak-e a munkába, az egyetemre, a főiskolára. V. G. P. Realitás és fantázia Munkácsy utolsó oldalági rokona, Lieb József Budafok (tusrajz) Lieb József a Kontakta gyár tervezője volt, Munkácsy Mi­hály oldalági rokona. Nagy­apja Lieb Flórián, óbudai ví­zimalmos, akihez Munkácsy Mihály többször is kijárt, sőt Párizsba is meghívta, ahová Lieb Flórián el is utazott. A szigetlátogató Az ő unokája Lieb József, aki négy évtizedig járt Sziget- szentmártonba, az egykori Ra- fás-szigetre, ahol a híres ha­lász, Rafás bácsi élt és dolgo­zott Lieb József így ír ezen korszakáról: A realitás és a fantázia ötvözése az én ars piktúrám. Mindig megdöbbent a szikrázó fényben úszó part­menti erdő, ezüstös víztükör, a természet örök változó szép­sége. A látványt magamban tárolom, és igyekszem meg­örökíteni, újabb emlékeket gyűjteni, újra álmodni a hol­napról. Sok érdekes rajzot, fest­ményt készített a szigetszent- mártoni Duna-partról, buda­keszi és budafoki házakról. Galériává nőtt A kiskunlacházi Munkácsy Mihály iskolának két művét adományozta 1975-ben, s ez­zel megvetette a nagy előd­nek, oldalági rokonának, Mun­kácsy Mihálynak a tiszteleté­re alakított Galériát, mely az­óta szép gyűjteménnyé for­málódott. Az a külön figyelem jele, hogy az adományozott alkotások a lacházi Duna-par­tot, annak szépségét tárják fel a fiatalságnak. Ajándékozó TV-FIGYELO ízlések, pofonok. Giccspará- dé címmel mutattak be egy­kor — jó negyedszázada — Pesten egy irodalmi összeállí­tást, amely jelenet- és ma- gánszámcsokor a félműveltek és a megint majd megint je­lentkező újgazdagok ízlésvilá­gát, tárgyi környezetük meg­mosolyogtató ízlésficamait mutatta be, illetőleg figuráz­ta ki. Magyarán, elejétől a végéig arról szólt, hogy mi a giccs. Tehát a maga teátrális módján azt jelezte; így vál­nak fillérré az értékesebb fo­rintok, ha olyanok markába kerülnek, akik egyebet sem akarnak tenni velük, mint­hogy megmutassák, mennyire módos az illető summatulaj­donos. Ügy látszik, még most, jó huszonöt esztendő múltával is szép számmal akadnak olya­nok, akik a százezreket meg a milliókat ugyan így, úgy összekapargatják, de arra már nincs érkezésük (fölkészültsé­gük), hogy tényleg az általá­nos jóízlés szabályai szerint alakítsák ki szűkebben értel­mezett lakóhelyüket. Mütyür­kéket horgolnak, mütyürkéket raknak és aggatnak majd’ minden elképzelhető helyre — tehát újratermelik és to­vább sokasítják az álértéke­ket. Akik néhány napja végigfi­gyelték az Ízlések és pofonok — egyébként jobb címre ér­demes — műsort, azok nyil­I ván tisztában lehetnek azzal. I hogy mely kérdéscsoport ke­rült ezúttal terítékre. Igen, az anyagi jólét és annak a csa­ládokon belüli megmutatkozá­sa; igen, az, hogy ki mit tud kezdeni keresményével. Szó, ami szó, a néző inkább rossz, mint jó tapasztalatokat szerezhetett. Annál is inkább, mivel a kétségkívül igen őszintén megnyilatkozó villa- tulajdonos az égvilágán sem­mi jelét nem mutatta, hogy sejtené, sutba kéne dobni az egész ún. hímzés- és min­den egyéb gyűjteményét, s ugyanígy lefilmezett iparmű­vész sem úgy szólt, hogy meg lenne győződve, miszerint példája — mármint a legcél­szerűbben, a legegyszerűbben berendezett lakás — országo­san elterjedne. Jobb híján várni kell te­hát, hogy hazánk módosabb és kevésbé módos lakói egy­aránt megértsék: nem a fogá- dószoba vitrinjében látható szobrocskák létszáma jelzi az emberi értékeket, hanem al­kalmasint éppen az egyszerű­ség, a díszítetlenség, a tárgyak hiánya. Röviden jelezve: aki teheti — mármint akinek ilyesféle indulatai még ébren vannak —, az falain belül is adja önmagát. Asszonyok. Bíró Lajos öt­hat novellájából gyúrt össze egy televíziós játékot Horváth Péter. Annak a Bíró Lajosnak az írásait sűrítette egybe, aki Ady híve és nagyváradi ba­rátja volt, és aki számos más pályatársával egyetemben igen jól fölismerte és terjedelmes kedve Ráckevén sem szüne­telt, az ottani Ady-galéria tő­le vehette át az Olvasás köz­ben című képét 1976-ban. Műveiben él Otthonában özvegye, Bakó Magdolna fogad. Mindenütt képek, képek. Lieb József nyomai. Rajzok Szigetszent- mártonról, falra festett sec- cók Budafokról, kisvárosi ut­cákról. Szépek, nemesek, egy csepeli munkásfestő alkotásai. E művek őrzik nevét s azt, hogy Munkácsy Mihály oldal­ági rokona volt. Az utolsó. Februárban hunyt el. Losonci Miklós MA KEZDŐDIK A Magyar Pedagógiai Társaság közgyűlése Május 19—20-án tartja ha­todik küldöttközgyűlését a Ma­gyar Pedagógiai Társaság. A közgyűlés első napján meg­vitatják a szervezet 5 éves te­vékenységét, és a következő öt évre szóló programját. Be­számolnak ' arról, hogy a tár­saság tagjainak száma meg­haladja a kétezret. Az aktív pedagógusoknak 1,4 százaléka vesz részt a társaság megyei tagozatainak és 23 szakosztá­lyának munkájában. Ezekben az utóbbi 5 évben 700 vita- iilést, ankétot, tapasztalatcse­rét és más rendezvényt tar­tottak, neves szakemberek közreműködésével. A leg­utóbbi közgyűlés óta 14 kö­tetet adtak ki önállóan és más intézményekkel közösen. A társaság kezdeményezésé­re a Tankönyvkiadó megje­lenteti A korszerű nevelés című könyvsorozatot és a Köz- nevelésünk évkönyve című kiadványokat. A pedagógiai társaság terveiről szólva el­mondják: miként segítik elő nevelés- és oktatáspolitikánk megvalósítását, ,az új neve­lés-, oktatási tervek alkalma­zását, a pedagógusok szakmai képzését, majd megválaszt­ják a társaság ügyintéző szer­veit és tisztségviselőit A közgyűlés második nap­ján a pedagógushivatásról és a pályakezdő pedagógusok helyzetéről tanácskoznak. SOLYMÁRI ZENEI HETEK Sikert hozó nyitás oldalszámon rögzítette azt az egyszerre színes és egyszerre nyomasztó századfordulói vi­lágot. Szorgalmas filológusnak kellene lenni ahhoz, hogy ki­mutassuk, véleménye miben és hogyan különbözött pálya­társaiétól, ám azt a rutino­sabb előfizető is kijelentheti, hogy sem lélekismeretben, sem pedig a társadalmi, tör­ténelmi tudnivalók dolgában nemigen gyarapítóit az írásai­ból kivonatolt1 egyveleg. Mit mondjunk? Efféle vidé­ki ivászatokat már sokszor láttunk, és ugyanígy, az asz- szonyi kiszolgáltatottságok jelzésében és jellemzésében is bőven lehetett már részünk. Túlontúl ismerős volt tehát mindaz, ami elénk került. Új­donságként talán csak a jóízű és szellemes mondatokat nyugtázhattuk, amely szöve­gek sokszor elfeledtették, hogy az éppen soros történést már láttuk valahol. Oroszlánok. Néhány mon­dat erejéig hadd idézzük fel azt az egykori híradóriportot, amely arról szólt, hogy nem egészen biztonságos helyen oroszlánokat őriz itt a budai határban valaki. A képsornak meg is lett a foganatja: az il­lető állattartót felszólították, hogy sürgősen szerezzen vad­jainak egy masszívabb lakot. Nos, a szombat esti híradóból megtudhattuk, hogy a meg­termett macskák Pilísboros-\ jenőre kerültek, és ott morgo­lódnak az erejükhöz méltó körülmények között. Köszönet a megnyugtatásért! Akácz László Pest megye zenei életében számon tartott, rangos ese­mény a solymári zenei he­tek. Május közepétől június közepéig minden vasárnap délután várja és fogadja a muzsika kedvelőit Solymáron az Apáczai Csere János mű­velődési ház• Vendéglátók bemutatói A megnyitó kórustalálko­zóra az elmúlt vasárnap ke­rült sor. A csaknem háromórás hangversenyt a PEMV Mad­rigálkórusa nyitotta meg, Kempelen Tünde vezénylete­vei. A fiatal solymári dalosok az elmúlt néhány év alatt igen sokat fejlődtek. Peuerl: O musica című művével kezd­tek, majd egy ismeretlen olasz, XV. századi szerző kó­rusa, egy Brahms mű, egy néger spirituale és végül Si- korski: Mazurkája hangzott el előadásukban. Igen ízléses, szép formaruhájuk, — mely a PEMÜ támogatását bizonyítja — kedvezően fokozta esztéti­kai élményünket. A község dalosai közül ta­lán a legismertebb, — gyak­ran szerepelnek a rádióban és a tv-ben is — a Solymári Asszonyok Hagyományőrző Népdalköre• Eredményes mun­kájukért az Országos Béketa­nács emléklappal tüntette ki őket. Az asszonyok művésze­ti vezetőjük, Kelemen István­ná gyűjtötte, helyi német nép­dalcsokrot adtak elő nagysi­kerrel. A község férfiait a Hazafias Népfront Férfikórusa képvi­selte Marosi Albert karnagy vezetésével. Műsoruk első ré­szében Szokolay Sándor: Há­rom epigrammáját énekelték Janus Pannonius verseire. A második részben német nép­dalcsokrot adtak elő Kelemen Istvánné vezényletével. A Solymári Gyermekkar baráti kapcsolatot létesített a sedikovói (Pered) magyar is­kola gyermekkórusával- Ennek bizonyságaként a két kórus közös előadása következett. Händel: Győzelmi kórusát a vendégkarnagy, Jónás Kata­lin vezényelte, Szokolay Sán­dor Miniatűr kantátájának be­fejező részét, a Hajnalköszön­tőt, a szerző édesapja, a soly­mári kórus karnagya Szokolay Bálint vezényelte, míg Liszt: Magyar ünnepi dalát Vass La­jos Erkel-díjas zeneszerző és karnagy dirigálta, aki a két kórus barátságának lehetősé­gét kezdeményezte. Szomszédok a dobogón A peredi gyerekek önálló műsora követkézetett ezután, Bárdos, Vass, Francisei, Szo- kolay és Kodály kórusokat hallhattunk. A jelenlévő Bár­dos Lajos Kossuth-díjas ze­neszerző véleménye szerint is, igen magas színvonalon. A helybéli gyerekek először a vendégkórusokat köszöntve Szokolay: Dalosköszöntőjét énekeltek, majd magyar nép- dalcsokrot mutattak be. Bar­tók: Levél az otthoniakhoz című művével emlékeztek a zeneszerző születésének szá­zadik évfordulójára- Műsoru­kat Szokolay Sándor kórus­müvével zárták, melyet Fodor András: Az énekmondó cí­mű versére komponált. A köl­tő e művével Kodály Zoltánt köszöntötte, de megzenésítve először ebben az évben hang­zott el. A peredi gyerekek Csillag citerazenekara váltotta fel a kórusmuzsikát, a hét kis ze­nész remek hangulatot terem­tett, s ebben betanítójuknak Vankó Ferencnének van nagy érdeme. A kórustalálkozó záró részé­ben először a székesfehérvári Volán Vasvári női kara mu­tatta be műsorát Hartyányi Judit vezényletével, Rauch, Bartók és Szokolay női karok­kal aratva sikert. Ezután a pilisszentiváni vegyes kórus következett Neubrandt Ferenc irányításával: Praetorius, SilcherBárdos, Gulyás és Vavrinecz művekből összeállí­tott előadásukból különösen a befejező Széles a Balaton cU mű kompozíciót foga,dta- nagy elismeréssel a közönség. ígéretes folytatás A solymári zenei hetek május 24-én a Magyar Barokk Trió hangversenyével folyta­tódik, közreműködik Csajbók Terézia• Május 31-én, a gyerekna­pon Nevető Muzsika címmel Szokolay Sándor összeállításá­ban és vezényletével lesz elő­adás. Június 7-én az Ars Renata együttes Szerelem-zene-költé- szét címmel ad műsort, a zá­rókoncert június 14-én lesz, amikor a fúvószenekarok ta­lálkozójára kerül sor. Pintér Emőke * /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom