Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-03 / 102. szám

1981. MÁJUS 3, VASÁRNAP M%rr xMntm 3 Érted, veled a Vöröskereszt Száz év a humanizmus, a társadal­mi haladás jegyében. Ez lehet a közeli centenáriumát ünneplő Magyar Vörös- kereszt tevékenységének summázata. Alapításának gondolata a csatatereken született. Alapvető indítéka a háború­tól természeti csapásoktól sújtott szen­vedő emberek megsegítése, gondozása, gyámolítása volt; emberiesség, az egy­mással való törődés jelszavát írták zászlajukra az alapítók. A vöröskeresztes eszmék atyja, Hen­ry Dunant, a solferinói csata borzalmai­nak láttán ismerte tel egy nemzetközi emtoerbaráti segélyszervezet létrehozá­sának szükségességet.' Az 1854-es genfi egyezményhez csatlakozó Magyar Vö­röskereszt Egylet 1881. május 16-án tartott alakuló közgyűlésének szervezőit a boszniai háborúban harcoló katonák szenvedése késztette arra, hogy létre­hozzák emberbaráti segélyszervezetü­ket, a Magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt Egyletét. Olyan történelmi nagyságok példája ihlette őket, mint a mohácsi csatatér halottait tisztességgel eltemető Kanizsai Dorottya, az árvízi hajósként segítő Wesselényi Miklós, az 1848—49-es ma­gyar honvédseregek tábori kórházainak főápolónője. Kossuth Zsuzsa, akik a hazaszeretet és emberiesség jegyében munkálkodva voltak úttörői hazánkban a vöröskeresztes eszméknek. Nehéz lenne akár csak címszavakban felsorolni valamennyi területet, ahol a vöröskereszt, az egészségügyi szakszol­gálattal, a többi társadalmi és tömeg­szervezettel együtt a szocialista egész­ségügy fejlesztése érdekében tevékeny­kedik. Történelmi tény, hogy az alapítás óta eltelt száz év során a vöröskeresztes szervezetek munkájának középpontjá­ban Magyarországon is a háborús konf­liktusok, természeti katasztrófák követ­kezményeinek elhárítására való felké­szülés állt bár ezzel párhuzamosan egyre több figyelmet szenteltek a lakos­ság egészségügyi ellátására, a szociális családvédelmi munkára, az egészség- ügyi felvilágosító, oktató tevékenység­re, az ifjúság között végzett munkára. Szervezetileg is nagy fejlődést mutat a százesztendős időszak. Az egykori 28 ezer tagot — java részük passzív, csu­pán kisebb-nagyobb anyagi áldozatra volt hajlandó — számláló jótékonysági intézmény milliós táborral jelentős anyagi bázissal rendelkező, nagy hazai es nemzetközi tekintélynek örvendő tö­megszervezetté vált. A Magyar Vörös- kereszt 13 2UÜ aiapszervezeteben, 17 009 egészségügyi állomásán évente töbo mint 200 ezer ifjú és felnőtt vesz részt a különböző szintű és témájú segítség­re felkészítő tanfolyamokon. A felszabadulás után egyre nagyobb teret kaptak a vöröskeresztes munka békés körülmények közötti formái: a szociális, egészségnevelő, ismeretter­jesztő tevékenység. A második világhá­ború után átmenetileg stagnált a Vörös- kereszt munkája de az 1945-ben létre­hozott Nemzeti Segély keretében akkor is háromszázezernél több aktivista dol­gozott a nyomor, az éhínség, a járvá­nyok leküzdése, a sebesültek, menekül­tek árván maradtak felkutatása, az el­hurcoltak hazaszállítása érdekében. Ne­kik köszönhető, hogy a vöröskeresztes eszmék tovább éltek és az 1948 májusi újjászervezés után immár új, az ország demokratikus átalakításához kapcsoló­dó feladatok vártak a szervezetre. Békés munka az ember érdekében, ez jellemzi napjainkban is a Magyar Vö­röskereszt hazai és nemzetközi tevé­kenységét. A felnőtt és ifjúsági vörös­keresztes szervezetekben komoly mun­ka folyik az elsősegélynyújtási tanfo­lyamokon, amelyek egyben a baleset- védelem bázisait is jelentik. Hagyomá­nyosan vöröskeresztes feladat az ön­kéntes ápolónők képzése elsősorban az ifjúság körében. Kevés ország büszkél­kedhet olyan eredményekkel, mint a vöröskeresztes véradómozgalom, hisz ma már a teljes hazai szükségletet té­rítésmentesen az önkéntes donorok se­gítségével biztosítjuk. A polgári véde­lem elsősegélynyújtó alapeevségeinek kiképzése, felkészítése szintén fontos feladata a vöröskeresztnek. Aktivistái mind nagyobb részt vállalnak a környe­zetvédelmi feladatokból, s hiánypótló az öreg ele, gyámoltalanok, betegek, hátrá­nyos helyzetű rokkant emberek ápolá­sa, gondozása. Nemzetközi kapcsolatai közismerten széles körét, természetesen nemcsak a segélyprogramokban vállalt jelentős kez­deményező szerepe és konkrét tevé­kenysége fémjelzi, hanem az a szerte­ágazó diplomáciai, jószolgálati tevé­kenység is amellyel tisztaletet és tekin­télyt vívott ki magának világszerte. A Magyar Vöröskereszt a béke érdekében lép fel a nemzetközi konferenciákon, tanácsokkal, konkrét szervező munká­val segíti a fejlődő országok vöröske­resztes szervezeteinek építését. A nem­zetközi vöröskeresztes fórumokon, kü­lönösen az európai regionális konferen­ciákon a többi szocialista ország vörös­keresztes szervezetével karöltve mindig az emberiesség, a béke ügyét képvi­selte. Az első regionális konferencián ami­lyet közvetlenül a háború után 1947- ben Belgrádiban rendeztek meg, még a kapcsolatok új raf el vétele, rendezése; az együttműködés új, demokratikus for­máinak kialakítása volt a fő téma. A másodikon, 1970-ben Cannes-ban már a vöröskereszt békefeladatait fogalmaz­ták meg! A harmadik európai regioná­lis konferencia megrendezését a cente­náriumát ünneplő Magyar Vöröskereszt­re bízták. A konferencia vendégei ma, május 3-án a jubileumi ünnepségen va­ló részvételükkel is megtisztelik a Ma­gyar Vöröskeresztet, majd négynapos tanácskozáson hat pontban vitatják meg a Nemzetközi Vöröskereszt > előtt álló feladatokat, az Emberiességgel a bé­kéért jelszó szellemében. Szimbólum 8 jel Z fehér mezőben vö­rös kereszt. A szenvedőknek segítséget, az elmaradott körülmények között élők­nek az okos felvilágosító szót, a háború sújtotta népek szenvedéseinek enyhíté­sét jelenti. A békét, amelynek megőr­zéséért hazánkban is szívósan küzd a vöröskeresztes aktivisták milliós tábo­ra. Orvosok, pedagógusok, diákok, mun­kások, földművesek, akiket bármilyen baj esetén az emberiesség, a segíteni akarás vezérel tetteikben. Hálával és szeretettel köszönti őket centenáriumuk alkalmából az egész magyar társadalom. Vasvári Ferenc ROLETAR NEMZETKÖZIEM® ÜNNEPEN VÄCHARTYÄNBAN ünne­peltek a váci járás dolgozói. A munkásosztály ; történelem- formáló szerepét Horváthné dr. Udvaros Mária, a járási hivatal elnöke méltatta. Meg­jelent az ünnepségen Barna Éva, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, a fóti 1. számú iskola tanára. A CEGLÉDIEK május 1-én a csemői erdőben ünnepel­tek. Részt vett a megemléke­zésen Kárpáti Ferenc altá­bornagy, honvédelmi minisz­terhelyettes, Pest megye 7. választókerületének ország- gyűlési képviselője. Évin Sán­dor vezérőrnagy, az MSZMP Pest megyei Bizöttságának tagja és Soron Sándor, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának osztályvezető-helyet­tese. Ünnepi beszédet mon- Kls gyerek nagy lufival dott Berta Ferenc, az MSZMP A május elsejei ünnepség kis résztvevői s.lnes kendőket lobogtatnak ÍBozsán Péter felvételei) Felvonulók ezrei az utcákon Cegléd városi bizottságának titkára. DUNAKESZIN a városi má­jus 1-i ünnepségen jelen volt dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára. A szónok Valet Gyula, a Mechanikai Laboratórium Kísérleti Vállalat dunakeszi gyáregységének igazgatója volt. ÉRDEN Horsik József, a Közalkalmazottak Szakszer­vezete megyei titkára tartott ünnepi beszédet. Részt vett a megemlékezésen Németh Fe­renc, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tag­ja, a Mechanikai Művek la­katos-csoportvezetője. GÖDÖLLŐN az idén is nagygyűléssel és felvonulás­sal ünnepelték május 1-ét. A munka ünnepének jelentősé­gét, mai aktualitásait Soltész Lajos, a Helyiipari és Város­gazdálkodási Dolgozók Szak- szervezete Pest megyei bi­zottságának titkára méltatta. Jelen volt Máté Imre, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának munkatársa. NAGYKŐRÖSÖN a Pálfá­ja erdőben köszöntötték az ünnepet a dolgozók. Ünnepi beszédet mondott Horváth Le­hel, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának elnöke. Részt vett a megemlékezésen Fehér Béla, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, a munkásőrség Pest megyei pa­rancsnok. SZÄZHALOMBATTÄN Ge­ro Rezsőné, a Vegyipari Dol­gozók Szakszervezetének tit­kára beszélt az ünnep jelen­tőségéről. Jelen volt Tóth Ist­ván, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tag­ja, a Dunamenti Hőerőmű Vál­lalat igazgatója. SZENTENDRÉN is megem­lékeztek a munkásosztály nemzetközi ünnepéről. A Du­nakanyar szép városában Ba­logh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára volt a szónok. VÁCOTT felvonulással em­lékeztek a munkásosztály ün­nepére a dolgozók. A felvo­nulók között volt Szilágyi Já­nos nyugdíjas, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja is. Dclgozók ezrei a járásokban, városokban A RÁCKEVEI járás köz­ponti ünnepségén Szigetszent- miklóson Polgárdi József, a Nyugat-Pest megyei Sütőipa­ri Vállalat igazgatója tartott megemlékezést. Jelen volt Komáromi János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője. Pest megye járásaiban, városaiban is megemlékez­tek a munkásosztály nem­zetközi ünnepéről. A poli­tikai rendezvényeket min­denütt színes műsor, vi­dám majális követte. Az előadók a történelmi visz- szatekintés mellett számot adtak az elmúlt évek fej­lődéséről és az elkövetke­ző feladatokról. A BUDAI járás központi ünnepségét Solymáron tartot­ták. Áz eseményen részt vett Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, a budai já­rási pártbizottság első titká­ra és Illés Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem pártbizottsá­gának titkára. Ünnepi beszé­det mondott Varga István, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának titkára. A CEGLÉDI járás május 1-i megemlékezését Kocséron rendezték. A munkásosztály ünnepének jelentőségét Tóth Róza, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának tagja, a kocséri Petőfi Termelőszövet­kezet elnöke méltatta. DABASON került sor a já­rás kiemelt ünnepségére. A megemlékezésen jelen volt ifj. Farkas György, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, a hernádi Március 15-e Termelőszövetkezet lakatosa. A munkásosztály történelem­formáló szerepét Ádori Ká­roly, az MSZMP dabasi járá­si bizottságának első titkára méltatta. A GÖDÖLLŐI járás dolgo­zói idén Ikladon ünnepeltek. Az Ipari Műszergyár sportpá­lyáján tartott nagygyűlésen jelen volt Furulyás János, az MSZMP Pest megyei végre­hajtó bizottságának tagja, a vácszentlászlói Zöldmező Ter­melőszövetkezet elnöke. Ün­nepi beszédet mondott dr. Cse- lőtei László, Pest megye 2. számú választókerületének or­szággyűlési képviselője, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem rektora. A MONORI járás központi ünnepségén részt vett Tuza Sándorné dr., az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, a MÉSZÖV elnöke. Az ünnepi szónok Menyhárt Erzsébet, a KPVDSZ Pest megyei titkára volt. NAGYKÄTÄN, színes fel­vonulással köszöntötték a dol­gozók a munkásosztály nem­zetközi ünnepét. A menetben ott volt Császár Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának tagja, a NEB Pest megyei elnöke. Jelképes virágaink É desanyákat köszöntenek ma mindenütt a csok­rok, kicsi, nagy, s már felnőtt gyermekek ke­zében. ölelésre tárulnak a karok, melegebb ma a bársonypuha, vagy ráncoktól barázdált szeretett arcokon a csók, ünnep van. Az örök csoda, az anyaság ünnepe. Az egyetlenek és pótolhatatlanok va­sárnapja. Szedjünk hát csokrot mi is. Csokrot mindab­ból, amit szűkebb pátriánk határain belül adni tudunk, adni akarunk. Abból, amivel napról napra enyhíthet­jük az anyák értünk, jövőnkért vállalt terheit. Lássuk sorjában jelképes virágainkat. Az anyák nagy többsége munkába indul reggelente. Fájó szívvel cipeli magával, álmosan hunyorgó gyerme­két, hogy út közben bölcsődébe, óvodába adja, vagy fi­zetett idegen felügyeletére bízza. A következő fél év­tizedben — csak tanácsi alapból — megépülő kilenc- száz bölcsődei és több mint kétezer óvodai hely teszi könnyebbé sok száz édesanya napjait. S ha hozzávesz- szük a megyében már hagyományos társadalmi össze­fogást, a gyárak, szövetkezetek, intézmények segítő szándékát, bízvást mondhatjuk, nem csúfítja csokrun­kat az első szál virág. De nézzük találomra a többit. Tizenkét új általános iskolai tanterem Gyomron, Mo­noton, huszonnégy Vecsésen, tizenhat Nagykátán, Szi­gethalmon, hat Szódon. Nyolc középiskolai tanterem Százhalombattán. Négy napközis terem Foton, három­száz adagos konyha Vámosmikolán, négyszáz adagos Pomázon, nyolcszáz adagos Gyálon. Négy munkahelyes körzeti gyermekorvosi rendelő Dunaharasztin, Buda­örsön. Anya-, csecsemő- és gyermekvédelem céljaira mintegy 360 milliót szán a megye költségvetése a hato­dik ötéves tervben. Nem szóltunk még arról, mivel és hogyan áll az anya­giakon kívül az anyák mellett a társadalom. Államunk jogrendje egyértelműen védi a családot, de minden esz­közzel támogatja a gyermeküket valamilyen oknál fog­va egyedül nevelő anyákat is. Felelősségük teljes tuda­tában dolgoznak megyeszerte a gyermek- és ifjúságvé­delmi bizottságok, a helyi tanácsok, a népfront közre­működésével. Fölbecsülhetetlen értékeket mentenek ön­ként vállalt tisztükben a társadalmi pártfogók is, pél­dául Százhalombattán, vagy Dunakeszin. A Vöröske­reszt százezer fagot számláló aktívahálózatának érde­mei elvitathatatlanok a család- és ne védelemben, az egészséges életmódra nevelésben, s a családokat, ifjú életeket romboló alkoholizmus elleni küzdelemben. Jusson a csokorból azoknak az asszonyoknak is, akik szeretettel fogták és fogják meg a csecsemőotthonok­ban, az állami gondozottak intézeteiben vágyakozva fe­léjük nyújtott kis kezeket. Ök kísérlik meg azt, amit lehetetlennek mondtunk: pótolni az elveszett édesanyát. Jusson a tiszteletből, megbecsülésből ezen a vasárnapon a nevelőanyáknak, hiszen áldozatuk semmivel sem ki­sebb, mint azoké, akik saját szülötteikért vállalják a nevelés mérhetetlen felelősségét, s örömük is ugyanaz, ha ember válik a palántából. Jelképes csokrunk utolsó szál virágaként — s nem ün­neprontásnak: áz lesz a méltó, tiszteletadás, ha nem csu­pán anyák napján jut eszünkbe, mivel tartozunk, S én most nem ki-ki egyéni számvetésére gondolok, hanem arra, hogy nap mint nap tudnunk kell: nem testálható minden egyedül az anyákra. Hivatásuk csodaszép. Ám a jövő nemzedékért mindig az egész társadalom felelős. Bálint Ibolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom