Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-16 / 113. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXV. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM Ára 1.40 forint 1981. MÁJUS 16., SZOMBAT Hűség L átszatra jogos a panasz, s éppen ezért érthetetlen, miért nem keletkezik be az, amire számítottak az érintettek, miért annak fordítottját mutatja az előzetes elképzelésekhez gyakran nem igazodó valóság. Azt mondják az Ipari Szerelvény és Gépgyár maglódi jármű- gyáregységében, minden erőfeszítésük ellenére sem sikerül több szakmában elérni a kellő létszámot, holott ezeknek a mesterségeknek a művelőiből jó né- hányan élnek a településen, a szomszédos községekben, ám hűek fővárosi munkahelyükhöz, nem hagyják ott azt, bár akkor megtakaríthatnák a bejárás költségeit, fáradalmait. Való igaz: naponta ingázó munkások, szellemi foglalkozásúak nagy tömege hű a fővárosi munkahelyhez, olyannyira, hogy olykor még a kedvezőbb feltételű helyi foglalkoztatási lehetőség sem ingatja meg ragaszkodásukat. Naponta a Maglóclot is magában foglaló monori járásból 43—45 ezer ember kél útra, s céljuk a budapesti munkahely. Ez a nagy tábor bizony tekintélyes része a járás 110 ezer fős teljes lakosságának, főként, ha ez utóbbiból leszámítjuk a már nyugdíjasokat, a még nem keresőket. Kimondhatjuk tehát, a monori járás — a monori járás is — lényeges munkaerőforrása a fővárosnak, ezért a munkaerő hűsége nem lehet mellékes a munkaadó számára. Azért nem lehet mellékes, mert jó néhány fővárosi gyár, üzem, intézmény dolgozóinak többsége ingázó, ráadásul gyákran úgy, hogy egy- egy községből érkezik naponta a foglalkoztatottak húsz, negyven százaléka. Ennek ismeretében meglepően hat — mi több: erősen elgondolkoztató — az az ismétlődő tapasztalat, ami szerint a munkaadó hűsége a munkavállalók hűségének a töredékét sem éri el. Kevésbé illedelmesen fogalmazva: a járási párt- bizottságnak a törekvései, értsen már szót lakóhely és munkahely némely dologban, próbálják meg közösen kialakítani a lehetséges együttműködés formáit, céljait, munkahelyi, lakóhelyi vezetés és a bejárók képviselői együtt és egyszerre beszéljenek a gondot okozó tényezőkről, nos, ezek a törekvések nem mindenütt találtak nyitott kapukra, tárt karokra. Sőt, inkább az elzárkózás, mintsem a tárgyalási készség volt a jellemző. Magára maradt emiatt sok ügyben, teendőben a járási pártbizottság, a települések párt- és tanácsi vezetése. Igaz, nem vélték megoldásnak a sértődöttséget; ahogy a becsület diktálta, maguk láttak neki annak, aminek lehetett, így a bejárók számára fórumokat szerveztek, ahol a közlekedési, ellátási gondok éppúgy szóba kerültek, mint az, miként segíthetnének az ingázók a település fejlesztésében. Mégis, minden tisztességes igyekezet ellenére féloldalasak voltak ezek a fórumok, hiszen éppen azok nem mutatkoztak ott, akik nemcsak elvárják. hanem kimondottan számítanak a munkavállalók hűségére; a munkaadók. Azzal, hogy nem voltak ott, hogy általában csekély együttműködési készséget tanúsítanak, valójában kifejezik azt, ami feltételezhetően nem áll szándékukban, mert nem érdekük, nevezetesen, hogy nekik nem olyan fontos a munkaerő, mint amennyire erős a munkavállaló ragaszkodása az általuk képviselt céghez. Ez a magatartás nem személyekhez kötődik, vagy csak nagyon ritkán szubjektív okok következménye. Sokkal inkább tükröződése annak a rendezetlen — s éppen azért sok vitát kiváltó — állapotnak, amely a munkaerő újratermelésének helyzetét jellemzi. Mert valójában, minden tény mögött ez, a munkaerő újratermelési költségeinek vállalása és elutasítása, illetve annak vitatása húzódik meg, hogy ezeket a költségeket ki viselje. Ha csupán a monori járásban kényszerülnének ezzel a dilemmával szembenézni, akkor még valahogy bizakodhatnánk a helyi rendezés létrejöttében, ám, mert itt az egész megyét átfogó — s országosan is igaz —, alapvető fontosságú ügyről van szó, nem ringathatjuk magunkat a majd kialakulgat illúziójában. A rendezetlen állapotok rendezéséhez döntések kellenek, ezeknek a döntéseknek a meghozatalához viszont olyan széles kört felölelő, fölmérő, majd elemző vizsgálatok, amik biztos adalékokkal szolgálnak ahhoz a tapasztalati tényhez, hogy a munkaerő újratermelésének fedezésében a bevételek és a kiadások forrásainak megoszlása ;jelentősen eltorzult. Ami ott sokkal kisebb gond, ahol egy nagy közigazgatási egység — azaz egy megye — határán belül zajlik le az ingázás java, ám az országban Pest megye az első, ahol az ingázók döntő része egyben a megyehatár átlépője is, utána jókora távolsággal hátrább adlva következik Szabolcs-Szatmár. Ebből az elsőségből viszont az is következik, hogy a bevételek és kiadások megoszlásának aránytalanságai leginkább Pest megyét érintik hátrányosan, azaz itt teremtődnek ilyen értelemben a legnagyobb feszültségek. H allani olyan érvelést, hogy most, amikor a népgazdaságnak is, a termelőszervezeteknek is ismeretesen nehezek a gondjai, nem időszerű, előhozakodni a forrásmegosztás — jó ideje ismert, sót, elismert — torzulásaival. Ezzel szemben meggyőződésünk: éppen a nehezebb helyzet, a termelés emberi tényezőinek fokozott előtérbe kerülése indokolja, hogy az érintettek módszeresen keressék a torzulások korrigálásának módjait és eszközeit, mert ennek híján az időleges megoldások, a toldás-foldások uralják a terepet, s ezért egy megszüntetett feszültség helyébe két másik lép! A különböző tiltásoknak, korlátozásoknak — amik jogos népgazdasági érdekeltségből kiindulva, a főváros munkaerőforrásait igyekeznek védeni — csak akkor van meg a szilárd erkölcsi alaoja, ha ösztönzéssel, érdekeltséggel is társulnak. Mészáros Ottó Dinnyeföld tavasszal A vasad! Kossuth Szakszövetkezet 30 hektáros tábláján snár palántázzák a dinnyét. Ezen a területen 240 ezer növényt ültetnek ki a földbe. Halmágyi Péter felvétele Lapzártakor az űrben: Dokkolásra készülnek A Szojuz—40 utasai, Leonyid Popov parancsnok (jobbra) és az első román űrhajós, Dumitru Pru nariu. Csütörtök este óta ismét négy űrhajós kering a Föld körül. Leonyid Popov és Dumitru Prunariu, a szovjet—román űrpáros két tagja a késő esti rajt után még alaposan ellenőrizte az űrhajó műszereit és berendezéseit, és mivel csak a hajnali órákban . térhettek nyugovóra, délután fél ötig pihenhetnek. A Szaljut—40 már a Szal- jut—6 magasságában kering. Az összekapcsolásra lapzárta után kerülhet sor. Vlagyimir Kovaljonok és Viktor Szavinih, a Szaljut—6 —Szojuz—T—4 űregyüttesen az újabb vendégek fogadására készülődik. A repülésirányító központ jelentése szerint Vlagyimir Kovaljonok, Viktor Szavinih, Leonyid Popov és Dumitru Prunariu egészségi állapota és közérzete jó. Mez: 3. oldal: Nem sztárok - csak dolgoznak Körkép megnyitás előtt 4. oldal: Könyvhétre készülve 6. oldal: Vácott a bajnokaspiráns Szeged 7. oldal: Együtt az utakon Változó időjárás és közérzet 8. oldal: Botrány a KÉV-állomáson Magyar-ciprusi tárgyalásik Losonczi Pál és Lázár György fogadta a külügyminisztert Pénteken a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—ciprusi külügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes és Nikosz Ro- landisz — aki csütörtök este óta a magyar külügyminiszter vendégeként tartózkodik hazánkban — áttekintette a kétoldalú kapcsolatok alakulását, valamint a nemzetközi helyzet kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseit. A megbeszélések befejezése után, a déli órákban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöké fogadta Nikosz Rolandiszt. Ugyancsak a Parlamentben fogadta a ciprusi külügyminisztert Lázár György, a Minisztertanács elnöke is. Nikosz Rolíandisz a késő délutáni órákban a Duna Intercontinental Szállóban találkozott a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Púja Frigyes este a Külügyminisztérium vendógházában vacsorát adott vendége tiszteletére. Kiérdemelték a versenyben A túrái Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezet kollektívája immár negyedik alkalommal érdemelte ki jó munkája elismeréseként a Kiváló szövetkezet kitüntető címet. Az ünnepi küldöttgyűlésen részt vett dr. Lada Lajos, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, M. A. Reguero, a kubai nagykövetség tanácsosa és Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese. Az elismerést tanúsító oklevelet dr. Lada Lajos nyújtotta át a szövetkezet elnökér nek Lévai Ferencnek. Hdózathfesités Pest megyében Helló! Itt telefon! A posta az idén rendelkezésre álló 3 milliárd forint beruházásának 70 százalékát a telefonszolgálatra fordítja, összesen 940 millió forintot költenek erre a célra. ExportsxáSSsfások Pesi megy éhéi Vaspályán fut a rakomány A budapesti vasútigazgató- ság vagonjait több száz vállalat veszi igénybe a belföldi, s nem utolsósorban az exportra menő árufuvarozásra. A vasút segítségével juttatva el termékeit belföldre, vagy a határokon túlra megrendelőihez, vevőihez. Pest megye mintegy 30 vállalata is rendszeresen jelentkezik fuvarigényével, kér és kap vasúti kocsikat késztermékei továbbításához. Az eltelt négy és fél hónap alatt — mint a MÁV Budapesti Igazgatósága üzemviteli osztályának helyettes vezetőjétől, Tóth Istvántól megtudtuk — az igazgatóság szállítási kötelezettségeit 120,7 százalékra teljesítette, Pest megye vállalatainak igényét pedig 116,8 százalékra. Nem mindig egyszerű és gyors a szállítmány útja a határokon túlra. A nehézkes oélbaérés legfőbb oka: a szállítási igény meghaladja például a záhonyi átrakókörzet kapacitását. A nehézségek áthidalásában sokat segített, hogy a MÁV a Külkereskedelmi Minisztériummal karöltve az exportszállítmányokra bevezette az úgynevezett kontingeníálást. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a külföldre irányuló exportszállítmányoknál hetente sürgősségi sorrendet állapítanak mag, s túl ezen a betartását is ellenőrzik. Ez a gyakorlat feloldotta a vállalatok között korábban tapasztalható feszültséget is. A másik lényeges — mint Tóth István elmondta •—, hogy ma már a budapesti igazgatóság a rakodásoknál is igénybe veheti a szovjet ten- gelycserés kocsikat. Ezek a vagonok ugyanis kirakás után ittmaradnak, s csak áruval rakodtan indulnak vissza a határon túlra. Jelenleg is ilyen kocsikba rakodnak Cegléden, Vácott és Dunakeszin. A két utóbbi helyen a kötöttárugyár és a konzervgyár termékei kerülnek a vagonok gyomrába. KÖZELET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban nyilvánította ki részvétét Benjamin Henry Sheares szingapúri elnök elhunyta alkalmából. Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a kormány elnökhelyettesét pénteken fogadta Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. A találkozó előtt a magyar miniszterelnök-helyettest fogadta Mauno Koivis- to finn miniszterelnök. Aczél György ugyancsak pénteken ellátogatott a finn külügyminisztériumba, ahol Paavo Väyrynen külügyminiszterrel találkozott. Pest megyében tegnap Pilisvörösvárott 14 kocsit raktak meg dolomittal, melynek úticélja az NDK. Vácott pedig két vállalat ugyancsak exportra menő termékkel töltött meg öt vagont. A Dunai Kőolajipari Vállalat 13 kocsira való rakománya pedig Svédországba indult. Ceglédről a Szovjetunió az útiránya annak a négy kocsinak, melybe élő állat került. De ugyancsak célfuvarral indult Pest megyéből egy-egy kocsi Svédországba és az NDK-ba, kettő pedig Jugoszláviába. Sz. M. Az idei telefonfejlesztés során a Budapast-vidéki Posta- igazgatóság folytatja a hálózatépítést, elsősorban a tavaly üzembe helyezett automataközpontok körzetében. Ennek eredményeként például Szi- getszentmiklóson és Vácott, valamint a környéken ezren kaphatnak telefont az idén. Kisebb központokat telepítenek az Ipolyság falvaiba, Vá- mosmikolára, Kemencébe, Nagybörzsönybe, L etkésre, Márianosztrára, amelyeket bekapcsolnak a váci távhívóközpontba, s ezzel az országos hálózatba. Látszólag csekély fejlesztés Gödöllőn egy 90 állomásos szükség-crossbar központ felszerelése, amely azonban a legégetőbb Igényeket kielégíti, amíg a város megkapja a 2000 állomásos konténerközpontot. Csaknem 100 millió forintot költ az igazgatóság Szentendre és a járás távbeszélőhálózatának automatizálására, szerelési és építési munkálataira, amellyel lehetővé teszik majd jövőre 5300 új állomás bekapcsolását. A gáz alatt csatorna A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói gázvezetékrendszer alatti csapadékvíz elvezető hálózatot építenek Cegléden. Május 20-án — a bekötések idején — szünetel a gázszolgáltatás a városban. i 4