Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-14 / 111. szám

flSONYI KRÓNIKA A terv nem kisebb A mestert issén Szakmunkásból több is kéne Azok, akik mostanában az abonyi tanácsháza mögött ma­gasba emelkedő. 15 lakásos új lakóház mellett elhaladnak, mustrálgatva a épületet, alig­ha tudják, hogy a Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet abonyi kollektívájának tavalyi, legnagyobb vállalkozása ered­ményét látják. Méreteiben nem, de fontosságát tekintve hasonló munka csak a Radák úti iskolai épületrész elkészí­tése volt. Az építőknek nehéz dolguk volt. Hűtőpult, nyílászáró — Több kőműves elment és még most is távoznak néhá- nyan — mondja Bácsi József kirendeltségvezető. — Legtöb­ben azért döntenek így, mert az engedélyt megszerezve, kisiparosként folytatják a szakmát. Pedig az építőipari tevékenység a legjövedelme­zőbb nálunk. Ezzel magyaráz­ható, hogy a nehézségek elle­nére a tavalyi 20 millió forin­tos éves tervet 21 millióra teljesítettük. Szakmunkáshiány miatt nem tudunk erre az év­re sem több munkát vállalni, pedig igény, az lenne. Abony­ban egyedül a Kötőipari Szö­vetkezet üzemének bővítésén dolgozunk csak, ez 4—5 millió forint értékű munka lesz. — Talán alacsony a dolgo­zók fizetése? — Nem. Az átlagkereset 5500 forint. Az építőipari tevékeny­ség mellett a szövetkezet abo­nyi kirendeltsége sok más szakipari munkát is végez. Lakatosrészlegünk jelenleg a KERIPAR-nak hűtőpultokat gyárt, az asztalosok zömében nyílászáró szerkezeteket. Ök csinálták a 15 lakásos épület ajtóit, ablakait. Most ceglédi megrendeléseken dolgoznak. Vannak műköveseik, üvegezők, festők és mázolok. — A lakosság részére milyen szolgáltatást tudnak végezni? — A műköves és üveges részleg 80 százalékban a la­kosság megrendeléseit teljesíti, Felvételünk a lakatcsmühely- bsn készült, Falusi László csa­tornatartó vasat hajlít. a többi, szakmunkás hiányá­ban, nem tud erre vállalkozni. Elismerő oklevél A kirendeltség nem dolgozik rosszul, ezt bizonyítja, hogy munkájuk elismeréseként a járás párt- és tanácsi vezető­ségéből elismerő oklevelet kaptak, kiérdemelték a helyi népírontbizottság és a tanács díszoklevelét. Varga István műköves a Munka Érdemrend bronz fokozatának, Markó Ká­roly műköves az aranykoszo­rús KlSZ-jelvény tulajdonosa. A munkahely légköre jó, az emberek fegyelmezettek. Bizo­nyára megtalálják a módját, hogy ami tegnap és ma gond, mielőbb megoldódjon. Teljesít­ménytervük ebben az évben sem kisebb, mint egy évvel ezelőtt: 21 millió forint. A ki- rendeltség pedig lemaradni nem szeret. írta és fényképezte Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM 1981. MÁJUS 14., CSÜTÖRTÖK Ahol van, s ahol lehetne Rövidebb úton frissebb az áru Kistermelőktől is vesznek primőrt Elmúlt délelőtt 11 óra. A ceglédi piacon sokan kínálják portékájukat, mindhiába, ke­vés a vevő. Vigye, kedves, semmiféle vegyszerrel nincsen beszórva, a méreg drága nekem — di­cséri zöldhagymáját Káldi Józsefné kistermelő. — Nem nagyon veszik, ta­lán az időjárás miatt? — Régebben jobban ment az üzlet, most sok a hobbi­kért, mindenki megtermeli, ami kell. — Miért nem adja el egy üzletben? — Nem termelek én annyit! Kijelölt boltok Sokat termel viszont Ko­vács Sándorné és a férje. Al­mát, körtét — híres szép gyü­mölcsöt, a Lestánszki dűlőben, ő is kint áll ősz óta piaci na­pokon. — Szerződést kötöttünk, mégse vették át az almát. M,indig volt valami kifogás, hol vagonhiány, hol más. Fi­zetem a helypénzt, aztán a lá­dákért is külön-külön, és fa- gyoskodtam egész télen. — Jobban járna, ha egy üzletben leadná — biztatjuk. — Erről még nem is hallot­tam, de ha így van, küldöm a lányom, keressen egy boltot, ahol kell az én szép árum. — Melyek azok az üzletek, Mi kerül ki a fóliasátorból? Nőtt a lakosság termelő kedve Nevelnek csibét, sertést, üszőt Több zöldségféle, nagyobb kínálat és viszonylag elfogad­ható árak várják a háziasz- szonyokat mostanában az abo­nyi piacon az előző tavaszok­hoz hasonlítva. Várakozáson felül sokan kínálnak zöldpap­rikát, zöldhagymát és retket, van választék fóliasátorban termett uborkából is. A leg­több árus a háztáji gazdaságá­nak termését hozta el. Ameny- nyire lehet, igyekeznek kihasz­nálni a kiskertet. Megéri, hogy foglalkozzon vele az ember. Jól kamatozik Gazdaságos a Zöldség kis­üzemi termelése. A tapaszta­lat szerint néhány éve egyre többen gondolkodnak így Abonyban, ezért növekszik a piaci kínálat, ezért jelentkez­nek egyre többen a felvá­sárlóknál. Szerényen és tömören így összegezte Skultéti István nyugdíjas mezőőr is a háztáji állattenyésztését. Anyadisznót tart. malacokat nevel, szarvas­marhákat hizlal. Még azok sem találják előnytelenriek a lakóház körüli gazdálkodást, akiknek a jószág eledelét vá­sárolni kell. Valkó Ferenc, a TITÁSZ helyi körzetszerelősé- gének vezetője úgy harminc sertést hizlal. — A nyereség nem nagy, de felér egy jól kamatozó taka­rékbetéttel — mondta. Nagy Pál tartáesi csoportve­zető a háztáji gazdaságok fej­lődésével kapcsolatos tapasz­talatait ekképpen összegezte: —■ Az utóbbi években meg­nőtt a lakosság termelő kedve, sokan irigylésre méltó és mindemellett jól hasznosítható kiskerteket alakítottak ki. A községben a termelőszövetke­zetek és az Áfész is komolyan segíti a kisgazdaságokat. A József Attila Tsz például 180 hektár lucernát ad ki háztáji­nak. Emellett 50 ezer palántát, szerves- és műtrágyát, burgo­nya- és kukorica-vetőmagot juttat a tagságnak. Gondos­kodnak a háztájiból kikerült termékek egy részének értéke­sítéséről. Tavaly 410 ezer liter tejet, 120 darab szarvasmarhát és 16 ezer kilogramm nyulat vásároltak fel. A Ságvári Endre Tsz már több éves felvásárolja a tag­ságnál hizlalt sertéseket és te- nyészsüldőket ad ki hizlalásra. Emellett szemes takarmányt, zöd és száraz, lucernát, vala­mint szalmát ad jutányos áron a kisgazdáknak. A kiskertek szántását is vállalják. Ha­sonló kedvezményt kapnak az Üj Világ Tsz dolgozói, illetve tagjai. A tsz is segít A tanács végrehajtó bizott­sága a háztáji és kisegítő gaz­daságok helyzetéről tárgyalt nemrégiben. Megállapították, hogy a felsőbb utasítások eredményesek voltak, a háztá­ji és kisegítő gazdaságok fej­lesztését Abonyban elősegítet­ték. A testület értékelése sze­rint ez nemcsak a piaci kíná­latban, hanem az Áfész fel­vásárló telepén is érzékélhető volt. Több és jobb árut vettek át, mint korábban. Helyesnek bizonyult az az intézkedés, hogy egyes boltok '-közvetle­nül a termelőktől vegyék át a zöldárut. A felvásárlás jelen­legi helyzetén sokat javít majd az új gazdabolt. A háztáji gaz­daságok termelési feltételeinek javulását is elősegíti. Ebben az évben nyílik meg. , Kielégítően működik a két, kisállattenyésztő szakcsoport. A baromfinevelőknél az idén 70 ezer napos csibe, 600 kis­liba és ugyanennyi kacsa ta­lált gazdára. Ezeket az Áfész szerezte be és értékesítette. Növény védőszer-boltjuk csak­nem folyamatosan ellátta a vetőmag-, vegyszer- és műtrá­gyaigényeket. Most foglalkoz­tak először gyümölcsfacsemete- árusítással. Többféle táp kell yA lakosság félezer barack-, meggy-, körte-, alma- és szil­vafacsemetét vett. -Ugyanitt szerezhettek be a kiskertek gazdái fóliát is, amiből mint­egy 50 mázsát — 4 ezer négy­zetmétert — adtak el. Hiá­nyolta a testület, hogy az ál­lattartáshoz nélkülözhetetlen, egyes tápfajtákból nincs min­dig elegendő. A háztáji és kisegítő gazda­ságok számának növekedése kedvező. Feladat most már az, hogy a gazdaságok és magán- termelők munkája egybehan- goltabb legyen. Gy. F. Vízilabda Úttörőbajnokság Legutóbb a ceglédi úttörő ví­zilabdázók a KSI ellen mér­kőztek. Az eredmény: KSI—Cegléd 9:3. A játékosok: Rá tóti, La­katos, Halasi, Kiss S., Sajgai, Zsíros, Zaky. Csere: Gábor, Sóti, Kiss A., Pákozdi. Góldo­bók: Zsíros, Kiss S., Lakatos. ★ Cegléd—Kecskemét 7:6 A já­tékosok: Rátóti, Lakatos, Kiss S„ Sajgál, Zsíros és Laky. Góllövők: Zsíros (2), Kiss S. (2), Sajgál (2) és Lakatos. Jók: Halasi, Laky. ahol közvetlenül a kisterme­lőktől vásárolnak? — kér­deztük Sárik Jánosáét, a vá­rosi tanács termelés-ellátás- felügyeleti osztályának veze­tőjét. — Több éve rendelet teszi lehetővé, hogy a kiskereske­delmi vállalatok igazgatói ki­jelöljék azokat az üzleteket, ahol nemcsak a Zöldérttől, hanem őstermelőktől is átve­het az üzletvezető zöldségfé­lét, gyümölcsöt. Cegléden 20— 25 üzlet rendelkezik ilyen en­gedéllyel. — Mennyire élnek az üzlet­vezetők ezzel a választékot bővítő lehetőséggel? — Van, ahol egyáltalán nem használják ki ezt a be­szerzési forrást, pedig sok előnnyel jár. Az áru a terme­lőtől gyorsabban kerül a vá­sárlóhoz, így friss, olcsóbb, mert a nagykereskedelmi ár­rés nem terheli árát, jó minő­ségű, mivel az üzletvezető maga választja meg, milyen árut vesz át. Sajnos, a kister­melő — mivel szerződés nem köti — azt termeli, ami­ről gondolja, hogy el tudja adni, vagy azt hozza, amiből a vártnál több termett. így aztán, mivel a termelést nem lehet irányítani, egyes áruk­ból sokat, másokból keveset kínálnak. Jó lenne, ha egy üzletveze­tővel való előzetes megállapo­dás alapján, egy-egy zöldség- fajta termesztésével foglalkoz­nának a kiskertekben. A ke­reskedők a hullámzó kínála­tot általában úgy védik ki, hogy meghatározott kisterme­lői kört alakítottak ki. A városkép védelmében — Így van ez az Élelmiszer Kískereskedélmi Vállalat 22-es boltjában is? — kérdeztük az üzletvezetőt. így — feleli Lippert Jenő. — Évről évre van, aki a pa­radicsomot, más az őszibarac­kot szállítja hozzánk. Bizton­ságos ugyanattól a kisterme­lőtől vásárolni, tudjuk: bizto­san a megbeszélt időben szál­lít és annyit, amennyit kér­tünk. Ebben az üzletben, bár na­gyon szűk helyen, mégis fog­lalkoznak kistermelői áruval, méghozzá szívesen. Évekkel ezelőtt mázsaszámra adtak el epret, barackot. Mióta megszüntették a Kossuth tér felőli utcai elárusítóhelyet, sokkal kevesebbet adnak el. Azt a standot el kellett távo­lítani, mivel rontotta a város­képet. Mindig tiszta, rendezett volt a környéke. A járókelők látva a friss, kitűnő minőségű árut, vitték. Havonta 200 ezer forint forgalom volt. Buda­pesten a Belvárosban is szám­talan ilyen stand, bódé van. Ott beleillik a városképbe? A Rákóczi úti 12-es boltban is kicsi a hely, de a pulton ott is zöldhagyma, uborka. Csak szerződéssel — Kiktől vesznek primőrö­ket? — A termelők között van nyugdíjas, meg tanár is. Egy­szer egy néni bejött 50 csomag zöldséggel, tőle is átvettem, amennyit úgy gondoltam, el tudom adni — fogad Petró Jánosné üzletvezető. Mi este fél nyolcig vagyunk nyitva, a zöldségbolt csak hatig, ezért — ha nehezen is —, de meg­oldottuk, hogy alapvető zöld­ségekből nálunk mindig van. Szövetség utca. Tanácstagi beszámolón is panaszkodtak a lakók a zöldség-gyümölcs el­látásra. Azóta biztosan igye­keznek nagyobb választékot tartani. Az áfész zöldséges pavilonjában rövid a válasz: „Nem veszünk át, csak attól, aki szerződést kötött. Az áru nem valami tetszetős. A lakótelepi 200-as ABC- áruházban több szerencsével járunk. — Régóta foglalkozunk a kistermelők áruival — mond­ja Jankó Józsefné, az ABC kereskedője. — Az a kis több­letmunka (bizonylatkiállítás, elszámolás) bőven megtérül, nem kell félnünk, hogy raj­tunk marad az áru. Szezon­ban havonta 160—180 ezer forint a forgalmunk, s en­nek az árnak 80 százalékát kistermelőktől vesszük át. Győrffy Annamária Zeneiskolások hangversenyei Cegléden, az Erkel Ferenc Állami Zeneiskolában május 14-én, 18 órakor kezdődik Soltész Lászlóné csellótanár és Somlyói József hegedűtanár növendékeinek hangversenye, amelyen közönség előtt ad­nak számot arról, hogy mi­lyen eredményre jutottak eb­ben a tanévben. Pénteken, május 15-én ugyanebben az időpontban Vannay Jánosné zongorat-anár tanítványai sze­repelnek. Virágzik, mézet ont A ceglédberceli Egyetértés Termelőszövetkezetben ta­valy sikert aratott és hasz­not hozott egy, ezen a vidé­ken még nem nagyon ismert növény, a. facélia, vagyis méz­ontófű. A közös gazdaság a Vetőmag Termeltető Vállalat­tal áll szerződésben. Ebben az évben hatvan hektáron vetet­tek facéliát, s a vállalkozó kedvű méhészek máris je­lentkeztek, hogy méhcsalád­jaikat a határba kitelepítik. A mézontófűről a szakiro­dalom azt is jelzi, hogy ta­laj fertőtlenítő hatású nő-' vény. Amikor nyílik, dús, hal­ványkék virágaitól a tábla levendulamezőhöz hasonlatos látványt kelt. Froatáívonulás A ceglédi városi-járási könyvtárban, a Szabadság té­rt épület olvasótermében ma, május 14-én, csütörtökön es­te 18 órai kezdettel Frontát­vonulás címmel Cseh Tamás tart előadói estet, amelyre minden érdeklődőt szívesen látnak. Közeledő szünidő S®k kincset tartogat a nyár Ballagás után, tábornyitás előtt Gaudeamus igitur, Ballag i eseményekben gazdag vaká­mar a vén diák, Elindultam szép hazámból — s megannyi más búcsúzkodó nóta, diákdal verte fel Cegléd szombat dél­előtti csendjét. A város, közép­iskoláiban, szakiskoláiban „ballagó szombat” volt, ekkor tartották a végzős diákok el­köszönő ünnepségét. Több száz fiatal készült erre, búcsúzók és búcsúztatók is. Remek, em­lékezetes eseményhez illő programot' dolgoztak ki a KISZ-szervezetek, kollégiumi közösségek. Az ünnepségeken ezrek vet­tek részt. Sok volt az autós­vendég. A Tápió mentéről a mezőgazdasági szakközépisko­la ünnepségére külön autóbusz hozta a vendégsereget, a gye­rekek rokonait, ismerőseit és eljöttek az ösztöndíjasaikat patronáló közös gazdaságok ve­zetői. Tanév vége felé közelednek az általános iskolákban is. Ez­zel egyidőben az úttörőtáborok kapunyitásának előkészületei is javában folynak. A ceglédi általános iskolások 10 napos turnusokban június 25-től jú­lius 22-ig Balatonszárszón üdülnek, az olvasótábor ezúttal Mátészalkán lesz, június 17- től június 26-ig. A Budai úti nyári napközis tábor július 1- től augusztus 31-ig működik, ciót ígérve 250 kisdobosnak, úttörőnek. Lesznek, akik ta­nulmányi eredményükért, út­törőmozgalmi tevékenységü­kért jutalom táborozásra mehet­nek. Ceglédnek 40 ezer lakója van, s közülük 4400 az általá­nos iskolás korú gyerek. Ért­hető, hogy nem jut egyszerre mindenkinek hely a táborok­ban. Ám, többen nyaralnak majd szüleikkel szakszerveze­ti, családi üdülés keretében, mások a hétvégi kiskertben, telken, nyaralóban töltenek kellemes napokat, vagy rokon­látogatásra utaznak. Sok gye­rek szünidejét hétvégi kirán­dulásokkal, országjárással te­szi színessé a család. Erdei járat A Volán 20-as Vállalat ceg­lédi önálló főnöksége május 17-től ünnepnapokon és va­sárnap autóbuszjáratot indít a Putrisarki erdőbe. A járat a ceglédi vasútállomástól indul délelőtt ^20-kor és vissza a Putrisarki erdőből délután 17 órakor. A kisebb kollektívák igényeiket bejelenthetik a Vo­lán 20-as Vállalatnál a Sza­badság téren. írott és íratlan szabályok Amit a látogatóknak tudni kell Nemrég a kórházban, a lá­togatási időben csípős füst szállongott a lépcsőháziján. Egyre többen szaglászták a mind kellemetlenebbé szeny- nyeződő levegőt. — Talán nem tűz ütött ki? — tette fel a kérdést az egyik beteg látogatójának. Nem sokat tévedett. Az egyik emeleti lépcsőfordulóban vala­ki égő csikket dobott a hul­ladékokkal teli szemétgyűjtő­be. Az kezdett parázslani. Mielőtt lángra lobbant volna, egy nővérke egy kancsó víz­zel eloltotta. A felelőtlen csikkdobáló már messze járt. Lehet, hogy éppen beteg hoz­zátartozóját vigasztalta. A kórházban sokat tesznek azért, hogy megteremtsék a gyógyító munkát segítő, a betegek érdekeit szolgáló kul­turált beteglátogatás feltéte­leit. A látogatók ezt nem becsülik meg igazán. Egy-egy látogatás alkalmával több zsáknyi szemetet hagynak ma­guk után az előterekben, fo­lyosókon, lépcsőházban. A kórházban a betegek és az egészségügyi dolgozók is csak kijelölt helyeken dohányozhat­nak. A látogatók számára ti­los a dohányzás. Mégis sokan zokon veszik, ha tapintatosan figyelmeztetik: ne gyújtsanak rá az intézmény területén. A kórház a betegekért van. Gyógyulásukat gátolja, ha fe­leslegesen szennyezik a leve­gőt. Egyesek felelőtlensége még ennél nagyobb veszélyt is magában rejt. D. B. J. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap) f I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom