Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-12 / 109. szám

JPEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mm AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Ára 1,40 forint 1981. MÁJUS 12., KEDD T öbb, mint nyolcvan új, önálló vállalat alakult a közelmúltban gyár­egységekből, tröszti cégek­ből országosan, s ebből né­hány a megyére is jutott, bár korántsem annyi, amennyi indokolt lenne. A folyamatnak azonban —az elhatározások szerint —, nincs vége, továbbra is sor kerül termelőhelyek önál­lósítására, ha — s ez a lé­nyeg —, a tevékenység fej­lesztése. az eredményesség növelése ezt kívánja. Nem formát cserélnek a saját lábukra álló cégek! Ha csak ennyi történne, ré­gen rossz azoknak, akiket a változás érint, s régen rossz a társadalomnak is, mert hiába várná a remélt kamatokat. Az önálló gaz­dálkodás lehetősége annak a reménynek a kifejezése, hogy az így működő ter­melőhelyeken növekszik az érzékenység a piaci jelzé­sek, értékítéletek iránt, a korábbiaknál gyorsabban, rugalmasabban tudnak fej­lesztésben, gyártásban iga­zodni a fölhasználók, a vásárlók igényeihez. Ter­mészetes: nem csupa nega­tívum jelölte a nagyválla­lati, tröszti szervezetben dolgozó, majd újabban ön­állóságot kapott vállalatok munkáját. Voitak tagadha­tatlan eredmények, ám ezek létrejötte rendkívül lassan formálódott, túl sok lép­csőn, túl sok, íróasztalon bukdácsolva. Megtörtént, a gyáregységben nagy hord­erejű újítást — ami egy egész műszercsalád értéke­sítését befolyásolta — a nagyvállalai szervezet tíz hónapon át adminisztrálga- tott, vizsgálgatott, hogy vé­gül is, mint megvalósítha- tatlant, elutasítsa. A bök­kenő csak az, hogy közben a gyáregység — szabályta­lanul —, az újítást beve­zette, eredményesen alkal­mazta, s a nagyvállalat ér­tékesítési osztálya jó pén­zért adta el azt, amit a má­sik osztály, pontosabban főosztály, megvalósíthatat- lannak tartott... A példa azért jó, mert rávilágít: a nagyvállalati szervezet kü­lönböző részegységei ko­rántsem az eredményben voltak érdekeltek, hanem Inkább abban, bizonyítsák fontosságukat, azt, hogy nélkülük nem történhet semmi sem. S mi tagadás, ezt tűzzel-vassal elérték, került, amibe került. Érzé­kenységük egy valamire korlátozódott: észlelni min­dent, amit veszélyesnek vélhetnek a presztízs, az ilyen, amolyan főosztály te­kintélye, papírrangja szem­pontjából. V égbemegy ugyanakkor az önállósításnak egy másik folyamata is, s ez az önálló külkereskedel­mi jog gyakorlása az erre engedélyt kapott vállalatok­nál. Leírjuk gyorsan: az ön­állóságnak mindkét formá­ja rejt kockázatot, tartogat buktatókat, szó sincs tehát arról, sétamenet előtt áll­nak az érintett cégek. Sok­kal nehezebb feladatokat kell megoldaniuk, mint ko­rábban, amikor mások dön­töttek helyettük, ám ké­zenfekvő: a sikerrel meg­tett lépések eredménye az övéké, kézzel fogható, nem tűnik el, nem alakul át a nagy kalapban. Ennek az eltűnésnek, átalakulásnak tetemes része volt abban a 220 milliárd forintos vesz­teségben, amelyet a magyar népgazdaság az 1974. és 1979. közötti években a cserearányok romlása miatt elszenvedett; ez az összeg gyakorlatilag megegyezik az .1970. évi teljes nemzeti jö­vedelemmel ...! Mert sem a vállalati szer­vezet, sem az irányítás nem volt kellően érzékeny a vi­lágban végbemenő folya­matokra, az elkerülhetetlen veszteségekhez elkerülhető, de el nem került károk társultak. Ami mind válla­lati körben, mind az irá­nyításban lépéseket, hatá­rozott intézkedéseket köve­telt. aminek egy része már lezajlott, másik része még hátra van. Hátra van azon­ban az is, hogy az önálló­vá lett. illetve saját külke­reskedelmi jogot kapott vállalatok belső szerveze­tük átalakításával, belső irányítási mechanizmusuk tökéletesítésével — aminek bonyolultságát saját bőrü­kön érzik a Csepel Autó­gyárban, a Ganz Árammé­rőgyárban —, bizonyítsák a vállalati szervezetben rejlő tartalékok, azaz kü­lön ráfordításokat nem igénylő források jelentősé­gét, nagyságát. F urcsán hangzik, de igaz: példákra van szükség, beszédes bi­zonyítékokra, hogy a válla­latok nem mozduló, belső szervezetüket a tíz, tizenöt évvel ezelőtti állapotokon tartó csoportja meggy űzet­hessék arról, nemcsak csi­nálni kell: valamit, hanem érdemes is csinálni! Ezeknek a példáknak a megteremtése, mint re­mény, benne van abban.az intézkedéssorozatban, amely növeli a vállalati önálló­ságot, s ezzel az önállóság­gal az érzékenységet, siker­re, kudarcra éppúgy, mint piaci véleményekre. Ennek az érzékenységnek az erő­sítése azért lényeges, mert tapasztalni széles körben egészen másfajta érzékeny­séget is, nevezetesen nagy- vállalatok, trösztök, irányí­tó hatóságok szokatlan, s ezért meglepő gyorsaságú reagálását, nem fejlesztési, gyártási, forgalmazási teen­dőkre, hanem részlegeik önállósági törekvéseire...! Ezek az olykor furcsa for­mákat is öltő akciók azt ta­núsítják, hogy a tűrhető- nél még mindig sokkal na­gyobb a mundér féltése, bármitől, ami változás, hogy az egzisztenciális kér­dések gyakran háttérbe tartják a valóságos társa­dalmi érdekeltséget. Meg­győződésünk ezért, a vál­lalati érzékenység fokozása mellett, nem szabad elfe­ledkezni annak az érzé­kenységnek a növeléséről sem, amely fölfogja, visz- szatartja — ha kell, akkor erélyes föllépéssel —, a presztízs diktálta érzékeny­kedést, utat nyitva a nép- gazdasági érdekeknek. A népgazdasági érdekek pedig nem akkor teljesülnek, ha bárki is minden áron be­bizonyítja az adott szerve­zet fönnmaradását, mint szükségességet, sokkal in­kább akkor érvényesülnek ezek az érdekek, ha a for­ma, a szervezet a felada­tokhoz, az elérhető, eléren­dő eredményekhez igazo­dik. Mészáros Ottó Aczél György Finnországban Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese hét­főn Finnországba érkezett. Helsinki repülőterén Arvo Aalto, a Finn Kommunista Párt főtitkára, Oiva Björn- baoka a Finn KP PB tagja, a KB titkára, Anna-Liisa Hyvö- nen, a Finn KP Politikai Bi­zottságának tagja és Arne Wesberg, a Tv—1 Televízió­társaság igazgatója fogadta. Aczél György, a helsinki te­levízióban beszélgetést folytat lan-Magnus Jansson főszer­kesztővel, finn parlamenti kép­viselővel, a Paasikivi Társaság elnökhelyettesével; előadást és sajtókonferenciát is tart a Paasikivi Társaságban. Törökmezőn vasárnap huszadik alkalommal rendez­ték meg a váci járás békenapját. Képünkön Krima Já­nos, az MSZMP váci járási Bizottságának első titkára köszönti a nagygyűlés résztvevőit. A békenapról részletesen a 3. oldalon tudósítunk. Ma Fresnziaorsxág a váZF&zásra szavazott Mitterrand győzött A szavazatok több mint 52 százalékával Francois Mitter­rand, a Szocialista Párt jelölt­je győzött vasárnap a francia elnökválasztásokon Giscard d’Estaing eddig államfővel szemben és ezzel új szakasz nyílt a De Gaulle által 1958­Bernetebaráfifól Szigeiímiomig Kedvezőbb lesz a vízellátás A budaörsi Pest megyeíVíz- és Csatornamű Vállalat szak­embereire nagy munka hárul idén is. Erről és arról, hogy hol, mit építenek, Kővágó Fe­renc termelési osztályvezető ad tájékoztatást. A Püspökhatvan és Galga- györk körzetében épített Gal- gagyörkl Regionális Vízmű­veknek, július elsejétől nyolc község vízellátását szolgál­hatja. A közelmúltban fejező­dött be a monori vízbázisra épült gomba—bényei vízmű, ám hiába kész a teljes rend­szer, egyelőre nem üzemel­tethető. Ennek az az oka, hogy Monoron két új kutat kellene fúrni — amire most nincs pénz —, másként ugyanis a nagyközségben keletkezhet víz­hiány a nyári hónapokban. Szintén az első fél év végé­re jutnak — igaz, csak vala­mi ideiglenes megoldással — ivóvízhez Szentmártonkáta lakói, a vízmüvet ugyanis csak jövőre építik meg. Igen nagy — 80 millió forintos költséggel — tervezték meg Pest megye északi vízellátá­sát. A számított ütemnek megfelelően épül Kemence— Bernecebaráti és Perőcsény vízhálózata, több település vízrendszere. Régi gond szűnik meg Ke- repestarcsa körzetében is, ná­luk a csatornahálózat bővíté­sére kerül sor idén. Tökö­lön. már jó ütemben készül a gerincvezeték, de a teljes munka befejezését csak 1983- ra tervezik. Űj lakótelep nőtt ki a földből Szigetszentmik- lóson, érthető tehát, ha a ré­gi szennyvíztelep már kicsi­nek bizonyult. Az ottani épí­téssel, nagyrekonstrukcióval szintén a tervezett program szerint haladnak a PVCSV szakemberei. A kibővített és felújított rendszert év végére szeretnék üzembe helyezni. Szigethalmon viszont már a tanévkezdésre el kell készül­niük a vállalt munkával: az általános iskola szennyvízhá­lózatát alakítják ki. D. Gy. ban alapított ötödik köztársa­ság történetében. Az ötödik köztársaság al­kotmányának értelmében az elnök igen nagy hatáskörrel rendelkezik, de ezt csak akkor érvényesítheti zavartalanul, ha a nemzetgyűlésben többsége van. Mivel a jelenlegi testü­letben az Elysée-palotáért ví­vott csatában vereséget szen­vedett jobboldalé a többség, Mitterrand több ízben is kilá­tásba helyezte feloszlatását és új választások kiírását. Ezek­re várhatólag június 21-én és 28-án kerülne sor: előkészíté­sük már most megkezdődött, a választási eredményeket ér­tékelő tévévitákban már e csa­ta jegyében nyilatkoztak a po­litikusok. Francois Mitterrand a győ­zelem utáni első nyilatkozatá­ban nem közölt semmit ter­veiről, csak a franciák „szük­séges kibéküléséről” szólt, mert, mint mondotta, „csak a nemzet; közösségének egésze felelhet korunk követelmé­nyeire”. Mitterrand kijelentet­te: a franciák jóváhagyták javaslatait a „változásra”, de nem ment bele további rész­letekbe. (Folytatás a 2. oldalon.) 3. oldal: Bővül az átutalási hálózat 4. oldal: Ami a tanár és a diák érdeke 6. oldal: Az ébredő napok tükörképe 7. oldal: Se ököl, se vívás... 8. oldal: Elaludt a volánnál Látogatás a TOT-ban Szovjet vendég A KGST mezőgazdasági ál­landó bizottságának ülésszaká­ra hazánkba érkezett Valen- tyin Meszjac, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere és a küldöttség tagjai — a magyar termelőszövetkezeti mozgalom meghívásának eleget téve — hétfőn meglátogatták a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsát. A két ország mező- gazdasági szövetkezetei együtt­működésének bővítéséről tár­gyaltak a TOT vezetőivel. Boscoop-siker Harmadszor a kiválók között A budaörsi székhelyű Bos- coop Agráripari Közös Válla­lat, amely egyben egy 270 tagüzemet — köztük 12 Pest megyei gazdaságot — is integ­ráló tej termelési rendszer gesztora, tavaly 440 millió fo­Tavasxi nyár a kél végén Nagyüzem: határban, kiskertben Szombaton és vasárnap is dolgoztak Pest megye legtöbb gazdaságában. A tavaszi mun­kák voltak soron. A pátyi Zsámbéki Medence Tsz-ben a hét végén tudták befejezni 1400 hektár kukorica és 354 hektár silókukorica ta­lajba juttatását, más üzemek­hez- hasonlóan kaszálják a lu­cerna első növedékét is. Han­gos volt a gyümölcsös is, per­meteztek, műtrágyáztak, meg- téve mindent annak érdeké­ben, hogy a fagytól károsodott fák megmaradt termése meg­kapja a szükséges . ápolást a fejlődéshez. Az állattenyészté­si ágazat idei krónikájában bizonyára jeles eseményként szerepéi majd, hogy tegnap hajtották ki először a legelőre 600 növendék üsző­jüket. A jól ápolt gyep elegen­dő eleséget biztosít a szarvas- marháknak. Jó híreket kaptunk az abo- nyi József Attila Termelőszö­vetkezetből is, ahol szintén dolgoztak a pihenőnapokon. Bár viszonylag kis mennyisé­gű csapadék hullott, a kuko­rica tőállománya megfelelő, és nem rosszak a terméskilátá­sok sem. A legnagyobb hagyo­mánnyal rendelkező IKR (bá­bolnai termelési rendszer) tagjaként tevékenykedő nagy­üzemben egyébként szombaton és vasárnáp légi úton fejtrágyázták az őszi kalászosokat, és több mint 50 hektáron ül­tették el eddig a paradicsoimpa- lántákat. Befejezték a napra­forgó gyomirtását is, és javá­ban folyik a szénabetakarítás. Ideális hét végét könyvel­hetnek el a kiskerttulajdono­sok is. A ragyogó napsütés ezrével csalogatta ki a telek- tulajdonosokat is földjükre, ahol nemcsak a veteményes­ágyakat művelhették, ültethették el a még tasakban levő magvakat, hanem igazán nyárias napfürdőben is része­sülhettek. A jó idő örömet szerzett a kirándulóknak, a strandokat, éttermeket felkere­sőknek is. Erről a nyolcadik oldalon számolunk be. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgoző Gazdaság pusztavacsl erdészete mintegy 6 ezer hektáron gazdálkodik, évente 16 ezer köbméter tát dolgoznak fel. Helyükre folyamatosan újakat telepítenek, nemrégiben 30 hektáron akáccsemetét ültettek rintos árbevételre tettek szert. 1976 óta. a partnergazdaságok­ban 1289 literrel nőtt az egy tehénre jutó éves tejhozam; tavaly 3695 litert értek el, többet, mint az országos átlag, s ami a legfontosabb, csökke­nő abrakfelhasználással. A Boscoop kiemelkedő gaz­dasági eredményei alapján immár háromszor nyerte el a Kiváló vállalat címet. Az eb­ből az alkalomból tegnap ren­dezett ünnepségen, amelyet a Mezőgép Tröszt budaörsi szék­házának tanácstermében ren­deztek, dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára nyújtotta át a kiváló címet bizonyító okleve­let Kállai Miklósnak, a válla­lat igazgatójának és Dóra Bélá­nak, az igazgató tanács elnöké­nek. KOZELET Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Párt­bizottság első titkára vezetésé­vel hétfőn budapesti pártdele­gáció utazott Moszkvába. A küldöttség az SZKP moszkvai bizottságának meghívására négy napot tölt a Szovjetunió fővárosában. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese hazánk állandó KGST képviselője va­sárnap Moszkvába utazott, a végrehajtó bizottság 99. ülé­sére. Paavo Väyrynen, a Finn Köztársaság külügyminisztere, hivatalos látogatását befejezve vasárnap elutazott hazánkból. Harry Taylor, a New Yonk-i Manufacturers Hanover Trust CO. első elnökhelyettese Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívására Budapestre érkezett. 33 l 1 i Érzékenység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom